55. " szám
dése folytán változott. Minden hitelnyújtás a továbbadhatás érdek—ében váltóformát öl—
tött. A mobilitás érdekében a kereskedelmi váltó rendkívül előnyös feltételekben része- sült s miután a helyi piac nem nyújtott elég. anyagot, fölkeresték a kassai intézetek visszleszámítolási ajánlataikkal a Felvidék,—
Szabolcs, Szatmár, sőt Erdély kisebb inté-
zeteít is. Értékpapírtárcájukat is fokozták,
hogy válság metán legyen mihez nyúlniok.
A kassai piac kamattételei elég kedve—
zőek voltak. Addig, míg a piac önmagát látta el, azokat bizonyos stabilitás jelle—
mezte, úgyhogy néha az országos átlagon alul maradtak. Később az országos átla4 gokhoz alkalmazkodtak. Természetszerű folyománya volt ez annak, hogy a piac.
belekapcsolódott a fővárosi piacba.
Az amerikai kivándorlás a 90—es évek-' ben öltött nagyobb. méreteket. Visszahatá-—
sát megérezték a pénzintézetek is. *Egyik eredménye volt az, hogy a—kivándorlottak' hazaküldött pénze a pénzintézetek betét- állományát nagyon jelentékenyen szaporí—
totta. Másik hatása, hogy megindultak a
__ 584) __
(11939
bírtokparcellázások is. A nagybirtokokat egymásután darabolták fel s azok a kisgaz—
dák kezébe jutottak. Ezekből a vételekből folyólag igen nagyméretű hiteligények ál—
lottak elő, de kielégítésük nem okozott na- gyobb. nehézséget, mert a földárak rend- kívüli emelkedése dacára is a vevők főleg az Amerikában szerzett kereSményükhől kölcsöneiket meg tudták fizetni. Ebben a folyamatban a kassai pénzintézetek sze- repe elisnierésreme'ltó volt, nem pályáztak;
a paroellázás külön hasznára, jobbára meg- elégedtek a normális hitelnyujtás feltéte—
leivel.
VA kassai pénzintézetek fejlődése hü képe a magyar tőkepiac fejlődésének.
A szervezetlenség helyébe lép a szervezett—
ség, melynek első fázisa a piaeönellátása, később a tőkekoncentrálődási folyamat eredményeképpen a "fővárosi" pénzintéze—
tekhez való kapcsolódás,.küzdelem a tőke- hiánnyal s "átalakítása arégebbir hitelnyuj—
tási formáknak a mobilitás szemmeltartá- sával meghonosított váltóhitelekre.
Nyulászi János dr.
Aranytartalék, bankjegytorgalom és bankkamatláb nemzetközi adatai.
Réserves—or, circulation des billets de bangue et taux en bangue ;
Táblázatunknak a Népszövetség közlésén ala—
puló adatai (azt mutatják hogy 1938- ban a nem- zetközi politikai. élet moz galmassága a pénrbzüyi viszonyokra is erősen kihatott.
Az arany árarnlása az Egyesült Államokba erős ütemben folytatódott s főleg az év őszén volt nagyarányú. A magyarországi arany és devizakész- let jelentős növekedése részben technikai okoknak tudható be, annak t. i., hogy .a korábban .az egyéb
données internationales.
követelések között nyilvántartott készletek része az arany— és devizakószletbe tétetett át.
A bankjegyforgnlom általános emelkedését, mely az év szeptember havában kulminált, több- helyiitt a háborús készülődésck idézték elő. Magyar—
országon a betételvonások, a katonai kiadások. a
felvidéki pénzbeváltás stb. közel kétszeresére duz—
zasztották a bankjegyforgalmat.
egy
1. Aranytartalék és bankkamatlábJ)
1) A Népszövetség adatai.
! Aranytartalék Bankkamatláb Aranytartalék Bankkamatláb
Ország 1936 ! 1937 I 1938 1936] 1937 l1938 Ország 1936 ] 1937 I 1938 19361 193711938 milligvailígyglén gő évek átlaga (0/0) mil liéóvazígg'engó évek Átlaga ("/ol
- Albánia . . . . s: s 6 7-23 613 600 Görögország. . 911 80 91 zoo 6'01i6'00'
Ami Egy. Áll. . 38.016 43.087 48.999 150 1'33 1'00 Japán ... "1.561 881— 555 3'38 3'29 3'29 Argentina . . . 1.692 1.584 1.469 3'50 350 (350 Jugoszlávia . 166 172 194 500 500 500
Ausztráliai áll. Kanada . . . . 640 623 635 2'50 250 2503
szövetség . . . 11 11 11 4-25 4'25 4'25 Lengyelország . 252 , 280 286 5'_0_0 498 450 Ausztria . . . . 154 154 . 3'50 3'50 . Lettország . . . 51 51 ' 57 5'42 5'00 5'00 - Belgium . . . . 2.133 2.018 1.961 2'00 2'00 2'61 Litvánia . . . . 40 46 34 . . .
Brit—India . . . 926 926 926 3'00 3'00 3'00 Magyarország . 84 84 ! 124 400 400 400 Bulgaria . 69 80 80 600 600 6 '00 N agy-Britannia . 8.742 9.102 9.102 200 200 200 Cseh- Szlovákia. 309 309 320 3'00 300 300 Németalföld . 1.652 3.139 3.356 2'83 200 200 Dánia ... 183 183 183 3'56 400 400 Németország . . 91 97 97 4'00 4'00 4'00 Délat'rikai Unió 686 640 743 3 50 350 350 Norvégia . . 263 246 274 353 400 3'51 Egyiptom 183 183 183 . . Olaszország ?. . 7 081 7 09 709 469 5150 450 Észtország . . . 51 51 51 4 50 450 4 50 Románia 383 406 452 450 450 384 Finnország 109 ( 91 91 4' 00 400 400 Svájc ... 2.213 2.190 2.361 230 1'50 1'50' Franciaország 10.114 8.668 8.205 3'67 381 276 Svédország 812 823 1.086 250 250 2'50
1535? Ézám , —"—'* 585 -—'-_ 1939
2. BankjegyforgalomJ)
) Bankjegyforgalom az oldalt, A valutákaranyértékének
, , — , megnevezett. millió pénz- Változasa
'O'r—s % á, g A pénzngPég egysegben _ _ _ 1929—100 _
, , , megnevezese, 1936 I 1937 t 1938 1936 J 1937 ( 1938
é v v é g e' n_
Albánia . ... Frank 11 11 11 1002 1002 1011
Amerikai Egyesült Államok Dollár , 6.543 6.550 6.856 , 591 591 , 59 1
Argentina ... Aranypesó 1.302 , 1.359 1_328 455 464 43? 8
Ausztráliai Államszövetség . . Fontsterling 47 ( 50 49 475, ,48'8 ; 452
4 Belgium ... Belga 4.540 4.808 4.398 7118 (722 ; _ 71-5
Brit-India ... . . . . Rupia 1.899 1.854 1.880 600 610 564 Bulgária ... Leva 2.571 2.569 2.800 991 100 2 _ 98'0 !
* Cseh-Szlovákia ... Cseh korona ) 6.478 6.902 6.950 702 700_ 682
Dánia ... Dán korona 399 417 441 * 483 492 459
Délafríkaí Unió ... Fontsterling 17 18 ' 19 589 ' 601 561 ) Egyiptom ... . . . . , Egyipt. f.—ster1ing 23 21 20 596 606 567
Észtország ... Eszt márka. 45 49 52 6030 611 571
Finnország ... .. Finn márka — 1.630 2.052 2.086 507 5-1'8 48'2 Franciaország ... Francia frank 89.342 93. 837 110935 704 512 397 '
* Görögország ... . . . Drachma 6.203 6.776 7.239 408 417 *39'0
Ir szabad állam ... Fontsterling 15 16 , 17 . . . ,
,. Japán ... Yen 1.790 2.155 2.755 338 345 322
Jugoszlávia ... Dinár. 5.409 5.834 6.921 7 7 '1 7 7 '6 76 4
Kanada ... Dollár ) "* 191 207 206 591 590 58' 5,
' Lengyelország ... Z'loty 1.462 1.497 1.866 993 997 993
Lettország . . ; ... Lat 85 108 125 590 606 ' 56'7
. Litvánia ... Lita 110 ' 117 142 994 997 992
Magyarorázág ... Pengő 486 466 863 994 998 , 985
Nagy-Britannia ... Fontsterling 467 505 505 , 596 606 ' 56 7 ' Németalföld ... Holland frt. 793 869 998 ' r80'2 817 799,
Németország ... Márka 5.348 — 5. 884 8.605 998 999 99'4 ,
Norvégia . , ... Norv. kor. 429 449 477 54'3 553 517
Olaszország ... Lira 16.525 17.468 18 956 _ 590 590 590
Románia. ... Leu 25.663 29.391 34.902 719 726 722
Svájc ... Svájci frank) 1.482 1.531 1.751 704 708 692 Svédország ... . . . Svéd korona 893 980 1.061 558 * 568 530 '
1) A Népszövetség adatai.
,. _ '
s z E LLE MI, ERKÖLCSI ELET
Résumé. La ville autonome de Kassa a tou- utáf été le centre culture! de la Haute-Hongrie,
" lm' töle important pour I'exten'sion de la are íntellectuelle (enseignement, littémture, tr) hongroise. Pendant les 20 années du ré- e fel; ((ne d'aprés——guerre nos iréres. de race Kassa (les % de la population) ont tout fait conserver contre les efforts anti—hongroís .ocsiremement violents des Tehégues, et dont ils
tom' tant, sorlffert leurs vieux factenrs cultur els 'et leur lutte ne fut pas vaine Ayant garde' intact leur sentimen; national, ils ont, aprés la libémtíon de
"Kassa, vers lfl fm de'1938, rétabli, antant gue ,. po'ssible,f dans l'administration des établissements mscolaires, et culturels, la situation d'autreiois, re—
anímés dlun vii patriotisme,
xemmengrrnt, (1 9193
(maire supéríeure), [pour femmes
(1858), une école dité supe'ríeure de jeunfm füles,
Kassa közoktatási és közművelődési intézményei.
' Les établissements scolaires et culturels de Kassa.
(lévelopper encore groises.
A la veille de la guel're, il existaltá
établissements scolaires représentant presgue tous les genres dyécole. Il ;; avait lá notamment une de nos maternelles les plus unciennes (fondée ezt 1840), une école primaíre plus vieílle encore (créée vers 1700), une école (l'apprentis et un établisse- ment pour éléves instituteurs (tous les deux datant du XVIIIB siecle), un gymn'dse [ondé,,au"*XVIIe
siecle, Dans la seconde moitie' du XIXB siecle,
on xy o,crée' une école dite bourgeoise (pri—
une école normale primaíre (1860), une école appelée ,,réale sur leurs vieilles bases hon-
Ktlssa 35
une école Supérieure de commerce, plusieurs écoles
43*
