STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELŐ 430
statisztikai hivatalok ilyen vonatkozásban számít- hatnak a nemzetközi szervezetek támogatására.
Az emberjogi nemzetközi szerződések aláírói- nak időről időre jelentést kell készíteniük az emberi jogok érvényesüléséről a kérdéses országban, amire a szerződésben kötelezettséget vállaltak. A jelenté- sek formája, éppen a nemzetközi összehasonlítható- ság érdekében kötött és rendszerint kérdésekre kell válaszolni. A kérdések értelmezését a szerződés megfelelő részeire való hivatkozással teszik félreért- hetetlenné. Az eredmények összesítése a nagyközön- ség számára elérhető formában jelenik meg.
A hivatkozott jelentésekhez a következő terüle- tekről várnak statisztikai adatokat: foglalkoztatott- ság, munkanélküliség országos szinten és egyes cso- portok (nőket, fiatalok, idősek, mozgássérültek) vo- natkozásában; életszínvonal és életminőség; részle- tes adatok a lakásviszonyokról; csecsemőhalandóság (nemek szerint, város–vidék részletezésben, társa- dalmi–gazdasági és etnikai csoportok szerint, területi bontásban); ivóvíz-ellátottság (város–vidék részlete- zésben); szemét- és hulladékkezelés (város–vidék részletezésben); iskolázottság, felnőttoktatás, to- vábbképzés (lehetőleg nem, vallás stb. szerinti bon- tásban), várható élettartam (város–vidék, társadalmi–
gazdasági csoportok és nemek szerinti részletezés- ben).
Ezen adatok jó része a kialakult statisztikai rendszerekben rendelkezésre áll, legfeljebb a részle-
tezéseknél kell tekintettel lenni az emberjogi vonat- kozásokra. Kevésbé fejlett statisztikai rendszerrel bíró országoknak nemzetközi szakértői segítségre van szükségük. A statisztikai mutatóknak végül is négy kérdéskörre kell rávilágítani: 1. az emberi jo- gok körére, 2. az állam által vállalt kötelezettségek- re, 3. az elért eredményekre és 4. az időbeli fejlődés- re. Mindezek lehetnek mennyiségi (számszerű) és minőségi (szövegesen értékelhető) mutatók.
Az emberjogi szerződésekben előírt jelentések- hez mintegy 130 statisztikai mutató számíthatóságát több mint 20 országban tesztelik. Úgy tűnik, 50 mu- tatószám általában alkalmazhatónak látszik. Ugyan- akkor a tervezett listában nem szereplő további 50 mutató is szóba jöhet az egyes országok sajátos vi- szonyainak felmérésénél. (A munkáról lásd www.unep.ch/ earthw/indstat.htmx.)
A szerző javasolja, hogy legyen egy minimális listája az emberi jogokra vonatkozó statisztikai mu- tatószámoknak, melyet a fejleményeknek megfelelő- en ötévenként felülvizsgálnának. Megfelelő index- szám kidolgozására is szükség lenne. Az emberjogi szervezeteknek az eddiginél aktívabb szerepet kell vállalniuk a világkonferenciákon, az ENSZ statiszti- kai szervezeteiben, az ENSZ által közreadott Human Development Report formálásában és általában a statisztikusokkal való együttműködésben.
(Ism.: Szász Kálmán)
GAZDASÁGSTATISZTIKA AYHAN, H. ÖZTAS:
A NEMEK ASZIMMETRIÁJÁNAK CSÖKKENTÉSE A MEZŐGAZDASÁGI ÖSSZEÍRÁSOKBAN.
(Statistics by Gender: Measures to Reduce Gender Bias in Agricultural Surveys.) – International Statistical Review. 2001. 3. sz. 447–460. p.
A nemek szerint csoportosított statisztikai ada- tok a politikai döntéshozók érdeklődésének előteré- ben állnak az utóbbi években. Ezért az összeírók arra törekszenek, hogy az adatok ilyen bontásban is ren- delkezésre álljanak. A tanulmány olyan javaslatokat tartalmaz, amelyek a fejlődő országokban a mező- gazdasági összeírásoknál csökkenthetik a nemek kö- zötti aszimmetriát.
A nemek szerinti különbségtétel a nők és a fér- fiak helyzetére vonatkozó társadalmi konstrukció. A tévesen gyakran szinonimákként használt angol sex és gender kifejezések között különbséget kell tenni.
A sex egyszerűen a nők és a férfiak közötti biológiai
eltérésekre utal. A nemi jellemzők univerzálisak és megváltoztathatatlanok, míg a gender társadalmi konstrukció és azoknak a különbségeknek a kodifikációja, amelyek a nemek, valamint a nők és fér- fiak közötti társadalmi kapcsolatok között fennállnak.
Első ízben 1975-ben az Egyesült Nemzetek Szervezete fejezte ki azt, hogy szükség van a nemek szerint bontott adatokra. Azóta az ENSZ különféle határozatai és ajánlásai bizonyos javulást eredmé- nyeztek a nemek szerint bontott adatok elérhetősé- gében. Mindazonáltal a nőkre vonatkozó adatok köre még igen szegényes.
A szóban forgó nemzetközi erőfeszítések része- ként a FAO (Food and Agriculture Organization) kere- tében kutatások kezdődtek a nemek szerint csoportosí- tott adatok szélesebb körű előállítására és felhasználá- sára. A kutatási jelentések a Közel-Kelet számos or- szágának a tapasztalatain alapulnak. Továbbá közzé- tették a vonatkozó latin-amerikai és karibi tapasztala- tokat is a mezőgazdasági összeírások terén.
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELŐ 431
Az ENSZ, az Európai Gazdasági Bizottság és a Svéd Statisztikai Hivatal kiadványt tett közzé az eu- rópai és az észak-amerikai nőkkel és férfiakkal kap- csolatos válogatott mutatószámokról. Az ENSZ to- vábbra is érdeklődést mutat a kérdés iránt és az erre vonatkozó 1995. évi jelentésében különös figyelmet kapott a nemek szerinti egyenlőtlenség mérése. Ezen túlmenően a világ női lakosságával foglalkozó spe- ciális kiadványban összefoglalták azokat a trendeket és országstatisztikákat, amelyek a női munka mun- kaerőforrásban játszott szerepével kapcsolatosak.
A nemek szerinti adatok elérhetőségével kap- csolatban megállapítható, hogy a korai fejlődési pe- riódusokban a nők termeléshez való hozzájárulása nem volt mérhető a megfelelő információk hiánya miatt. Következésképpen a nemek szerint csoporto- sított adatok és statisztikák gyűjtésével és bemutatá- sával kapcsolatos irodalom nagy része aszimmetriára mutatott rá a nők adatainak kihagyása miatt.
A nemek szerint csoportosított statisztika előál- lításának célja a mindkét nemmel és nem csak a nőkkel kapcsolatos statisztika tökéletesítése.
A mezőgazdasági összeírások nemek szerint felbontott adatai vonatkozásában megfigyelhető problémák: a) A nemzetközi szervezetek adatgyűjté- si programjaikban, ajánlásaikban és évkönyveikben nem eléggé hangsúlyozzák a nemek szempontjából érzékeny kérdéseket. b) Néhány fejlődő országban, ha a meglevő jogi, kulturális fogalmak nem egyez- nek meg az elfogadott definíciókkal, ez statisztikai szempontból problémát okozhat. c) A legtöbb fejlő- dő országban a hivatalos statisztikai adatgyűjtés so- rán nem fordítanak elég figyelmet a nemek szem- pontjából érzékeny kérdésekre. d) A nemekkel kap- csolatos aszimmetria csökkentése érdekében tett múltbeli erőfeszítések nem elégségesek.
A vázolt problémákkal kapcsolatban a szerző a fejlődő országok vonatkozásában részletesen meg- vizsgálja a mezőgazdasági összeírások nemekkel kap- csolatos érzékeny kérdéseit és az aszimmetria csök- kentésének lehetőségeit. Ennek során rámutat a nem- zetközi szervezetek módszertani dokumentációjának és ajánlásainak hiányára, majd ismerteti a fogalmak- hoz, definíciókhoz, adatgyűjtéshez és táblakészítéshez kapcsolódó problémákat. Végül javaslatokat tesz a nemek aszimmetriájának mérséklésére és felszámolá- sára az összeírás egyes szakaszaiban. Megállapítható, hogy a legtöbb múltbeli mezőgazdasági statisztikai összeírásnál a fejlődő országokban a nemekkel kap- csolatos kérdéseket, valamint az adatgyűjtési és a tájé- koztatási fázisokkal való összefüggéseiket nem vették megfelelő mértékben figyelembe.
A mezőgazdasági összeírásoknál használt fogal- maknak és definícióknak semlegeseknek kell lenniük a
nemek vonatkozásában. A földtulajdonos személyé- nek, a háztartás fejének egyértelműen férfinek vagy nőnek kell lennie függetlenül a kortól és a jövedelem- től. A nemzetközi ajánlások szerint a dolgozó személy definíciójának meg kell felelnie az ILO jelenlegi útmu- tatásainak. Különösen a segítő családtag fogalma je- lent problémát a női munkaerő esetében, s erre a jövő- beli mezőgazdasági összeírásoknál különös figyelmet kell fordítani. E fogalom helytelen használata ugyanis nemcsak nemek szerinti aszimmetriát eredményez, ha- nem torzítja az adatokat is oly módon, hogy túlbecsli a nem fizetett női munkaerőt, a lehetséges női birtoko- sok számát pedig alulbecsli.
A mezőgazdasági birtok működhet elkülönülő földtulajdonnal vagy anélkül, és a minimális föld- méret regisztrálandó a mezőgazdasági összeírások során. Fontos a nők mezőgazdasági termeléshez való hozzájárulásának kimutatása, mert a női hozzájárulás nagyobb lehet a föld nélküli birtokon és az olyan bir- tokokon, amelyek a minimális szint alatt vannak.
A statisztikai szakképzés hatékonyságát fokozni kell a nemek szerinti aszimmetria csökkentése céljá- ból oly módon, hogy nagyobb figyelmet kell fordíta- ni az olyan definíciókra, mint a háztartás feje, a bir- tokos, a birtok és a mezőgazdasági dolgozó. A me- zőgazdasági összeírások minden szakaszában ösztö- nözni kell a női személyzet részvételét számlálóbiz- tosként, ellenőrként, kódolóként.
A táblák nemek szerinti bontásának rendelke- zésre kell állnia az alapvető mezőgazdasági válto- zókra a felhasználói igények szerint.
Mindazonáltal a nemek szerinti statisztikai kér- désekkel kapcsolatban a mezőgazdasági összeírások során a fejlődő országokban még további módszer- tani kutatásra van szükség.
(Ism.: Balogh András)
SÖNDERMANN, M.:
A KULTURÁLIS ÁGAZATOK ÉS A FOGLALKOZTATÁS EURÓPÁBAN (Cultural industries and employment in Europe.) – Cities and Regions, 2001. 2. sz. 11–22. p.
Úgy tűnik, hogy a kultúra és a média napjaink- ban kulcságazatokká váltak és egyre több embernek adnak munkát a jövőben. A művészet, a formaterve- zés, a multimédia, a zene és a digitalizáció, az iroda- lom és az internet divatszavak ebben a szövegkör- nyezetben.
A kulturális ágazatok és ezek munkaerőpiaca azonban nem tartoznak a legfontosabbak közé sem a
