Shapiro algoritmuson alapszik. amely képes a Boole-algebrai kifejezések értékelésére.
Az output software
Az e téren végzett munka az alábbi mun-
kafolyamatokra terjed ki: ,
—- adatelőkészítés. amely magába foglalja az azonosítást. az adatkiválasztóst. (: rendezést, felté- telezve. hogy ezek nem befolyásolják az adatok tar—
talmót:
— adatmanipuláció. amely az előkészített adatok- kal való aritmetikai, logikai és szövegkezeiési mű—
veleteket jelenti, megengedve az adatok tartalmá- ban való változtatásokat;
— adatközlés, amely az adatok formázását és szer—
vezését jelenti, a felhasználók által megkívánt módon.
A Központ egyrészt a népszámlálás igé- nyeinek, másrészt gyakorlati kísérletek vég- zése érdekében az 1970—1971. években ki—
fejlesztette a 3300 TG—rendszert, amelynek két főrésze a generátor és a manipulátor. ,
A rendszer alkalmazásával kapcsolatban nyert tapasztalatok alapján 1972 márciusá- ban a Szövetségi Statisztikai Hivatal ennek a rendszernek a használatát általánosan be- vezette. időközben a rendszert továbbfej- lesztették, és az ma már nagyobb méretű táblákat is képes elfogadni, továbbá jelen- tősen csökkent az átfutási idő. Az újabb mó—
dositások révéna rendszer egyszerűbbé vált, és olyan speciális igényeket is kielégít. mint például az újraindítás.
Jelenleg egy kiterjesztettebb output-modul meghatározása folyik, amely magába foglal egy output felhasználói nyelvet is.
A software-rendszer vezérlése
Ez a kutatás három fő feladatcsoportra oszlik:
— az lSlS software vezérlő részének megtervezésére és bevezetésére.
—- a rendszer által használt compilerek és nyelvek megtervezésére és bevezetésére.
— olyan meta-rendszer megtervezésére és beveze- tésére, amely a software-rendszer és a compilerek hatékony alkalmazásához szükséges.
Gyakorlati tapasztalatok szerzése céljából a Központ kipróbálta a Snobol—4 compilert és a'Genius konverzációs software-rendszert.
Megtervezték a vezérlő rendszernek az al- kalmazott operációs rendszerhez való kap- csolatát. Az ehhez szükséges felügyelő prag—
ram az lSlS software különleges részét képezi.
A program nyelvi fejlesztése során végre- hajtották a Pascal-rendszernyelv implemen- tációját. A Pascal-compiler első változatát Snobol—nyelven írták. A Pascal-nyelv a ké- sőbbiek során úgy módosult. hogy -—- optimá—
lis kódolás egyidejű kiválasztása mellett
— alkalmassá vált nagy terjedelmű rendsze—
rek létesítésére és adaptálására különböző számítógép-rendszerek számára. A módosi—
tott Pascal-vóltozat 1972 júniusában készült el.
A meta-rendszer kialakítása érdekében el—
készítették egy TWS—rendszer tervét is. ame—
lyet Pascal—nyelven írnának meg. '
A számítógépes hálózatok
Az lSlS-rendszer fő koncepciójának kiala—
kításakor feltételezték azt. hogy az adatok gyűjtése. feldolgozása, tárolása és felhasz—
nálása regionálisan és hierarchikusan tör- ténik. Ez csak adatátviteli terminálok és szó—
mítógép—hálózatok alkalmazásával valósít—
ható meg.
Gyakorlati tapasztalatok szerzése érdeké- ben megoldották a csehszlovák gyártmányú FS 1500 lyukszalagolvasá és a CDC 3300 szó- mítógép kapcsolatát 3316 típusú multiplexe—
ro-n keresztül.
Az eddigi kutatások célja:
— a számítógépes hálózatok. kommunikációs rend- szerek és nagy terjedelmű rendszerek adatainak át—
vitelével. feldolgozásával és tárolásával kapcsolatos módszerek tanulmányozása.
— meghatározott elemek egy komplex rendszeren belüli kölcsönös kapcsolata hatékony arányának meg- határozása.
—- kis terminál—hálózatok kialakítása telex—berende- zésekből és display—ből,
—az lSlS—rendszer technikai megvalósítása érde—
kében a csehszlovák statisztikai in%rmácló—rendszer kvantitatív jellemzőinek meghatározása adatátvitel.
-tárolós. -ieldolgozás és eredményközlés szempont—
jából.
—- a számítógép-hálózat lehetséges felhasználóinak képzése.
A későbbiek során a terminál-hálózat terve- zésénél különböző software és hardware le- hetőségeket is figyelembe fognak venni.
MAGYAR SZAKIRODALOM
DR. HORVÁTH RÓBERT:
A STATISZTlKAl MÓDSZER ÉS ELMÉLET KERDESEI BERZEVICZY GERGELY MÚVEIBEN
VStatisztikatőrténeti Közlemények 1. sz. Statisztikai
Kiadó Vállalat. Budapest. 1972. 138 old. —i— 12 mell.
A mai idők közgazdászait jórészt leköti a jelen nagy társadalmi—gazdasági folyamatai- nak tanulmányozása. Ilyen problémák: a tu- dományos—technikai forradalom, a két világ—
rendszer gazdasági versenye, a ,,fogyasztó"
társadalom és az ember sokoldalú fejlődé—
sének kérdései, a fejlődő országok gazdasága stb. A szocialista országok közgazdászait —- állíthatjuk, hogy még ezeken túlmenően - a gazdasági növekedés égető problémája, a hatékony gazdasági struktúra kialakítása. az_
életszínvonal növelése, a gazdasági—működé—
si mechanizmus tökéletesítése foglalkoztatja.
SZEMLE
83
Már napjainkban igen sok közgazdász a ..jövő felé fordul", a jövő előrelátásán fára- dozik, a jövőből előre látott, de a mát segítő kérdésekkel foglalkozik. A jelen és jövő gaz- dasági problémáinak nyilvánvaló nagyobb fontossága a közgazdasági kutatásban gyak- ran háttérbe szorítja a múlt kutatását. Pedig a múlt gazdasága is tartogathat jelentős ta-
nulságokat a jelen kutatója számára.
A múlttanulmányozósa hazánkban azért is indokolt, merta ,,régi" Magyarország feudális viszonyai és történelmi körülményei nem ked- veztek korszerű elméletek megalkotásának és alkalmazásának és így a viszonylag kevés haladó hagyományunkat nem hagyhatjuk el- veszni. A múlt tanulmányozását ösztönzi to- vábbá a társadalomtudományok többi ágá- hoz hasonlitva, hogy a közgazdaságtudomá—
nyi kutatás területén bizonyos elmaradás ál- lapítható meg.
Dr. Horváth Róbert Berzeviczyről szóló mun- kájában, amely ugyan technikai okokból két részben jelent meg (a közgazdász Berzeviczyt a Szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának kiadványai, () statisztikus Berzeviczyt pedig a Központi Statisztikai Hivatal Statisztikatörténeti Közle—
ményeinek jelen 1. kötete mutatja be), de amellyel a továbbiakban egységes egészként kívánok foglalkozni, olyan témát dolgoz fel, amely újszerű a szakirodalomban. Berzeviczy Gergely, mivela magyar közgazdasági gon- dolkodás első időszakának haladó képviselője.
megérdemli. hogy munkásságát ilyen széles körűen és mélyen elemezzék. A szerző azt a Berzeviczyt mutatja meg, aki egyfelől harcol a feudális maradványok ellen, másfelől kiáll a magyar gazdaság világgazdasági kapcsola- tai mellett. Berzeviczy munkásságát igen ár- nyaltan tárgyalja a szerző abból a szempont- ból is, hogy noha Berzeviczy a klasszikus an- gol gazdaságtan követője, ennek tételeit az akkori magyar közgazdasági viszonyoknak megfelelően igyekszik alkalmazni.
A szerző a munka megírásakor a következő célokat tűzte maga elé: a mű ne csupán tu- dománytörténeti jellegű, hanem tudomány—
elméleti jellegű is legyen; a társadalmi—gaz- dasági tényezők és az intézmények kapcsola- tát bemutassa; kidomboritsa Berzeviczy mun- kásságának azt a vonását. hogy a statisztikai elemzés a közgazdasági elemzésnek van alá- rendelve; különös gondot fordít arra, hogy Berzeviczy munkásságát méltatva kiemelten szóljon a statisztikatudományi és a közgazda- ságtudományi kérdések kapcsolatáról és köl—
csönhatásáról.
1 Horváth Róbert: A közgazdasági elemzés Ber- zeviczy Gergely műveiben (Berzeviczy külkereske- delmi elméleti. gazdaságelméleti és pénzügyi néze- telnek elemzése alapján). Acta Universitatis Szege- diensis de Attila József nominatae. Acta Juridica et Politica. Tom. XVlli. Fasc. 1. Szeged. 1971. 111 old.
6.
A szerző úgy szerkesztette tanulmányát, hogy célkitűzéseinek megvalósulását bizto—
sítsa. Berzeviczy nézeteinek forrásaiból kiin- dulva, megvilágítja gazdaságpolitikai céljait és ezen, valamint a statisztikai—módszerbeli elemzés útján — amellyel a magyar gazdaság ágazati kérdéseit vizsgálja -— eljut Berze—
viczy közgazdaságelméleti rendszerének jel—
lemzéséhez.
Jól mutatja meg a szerző Berzeviczynek azt a törekvését, hogy Berzeviczy mindig a konk- rét magyar gazdasági helyzet, mégpedig az ágazati kérdések (agrárgazdaság, külkeres- kedelem) részelemzéseinek szintézisével jut el az általánosig. Berzeviczy közgazdasági nézetei (ennek megfelelően és ebből kiin- dulva) a makroökonómiai kérdésekhez konk- ludólnak.
Berzeviczy munkásságából a szerző jó ér- zékkel emelte ki fontos közgazdasági kérdé- seknek széles körét. A tárgyalt témák vá- lasztékából itt néhány jelentősebbet emlí—
tünk:
a) a szerző színvonalasan foglalkozik azzal a dia—
lektikus módszerrel. ahogyan Berzeviczy megragadta a termelés, a forgalom és a fogyasztás egységét és
kölcsönhatását:
b) a dolgozatban az az interpretáció is helytálló.
amelyet a szerző Berzeviczy antimalthusianusi néze- teihez fűz. továbbá bemutatja népesedési elméletét, megkülönböztetve azt Guesnay népesedési nézeteitől:
c) helyesen emeli ki a szerző azt, hogy Berze- viczy munkásságában a népességtudományi és a né- pesedéspolitikai kérdések nem önmagukért szerepel- nek és nem elsődlegesek, hanem alá vannak ren—
delve a gazdasági fejlődésnek és a gazdaságpoli-
tikának: '
d) figyelemre méltó az, ahogyan Berzeviczy bizo- nyos kettőssége't bemutatja; Berzeviczy ugyanis kö- vetkezetesen kiáll az ipari és a kereskedelmi munka termelő volta mellett. és így szemben áll a fizíok- rata tanokkal. de ugyanakkor a nemesség felett sem tör pálcát. hanem csak annak öröklését kárhoztatja;
e) a makroökonómiai kifejtésmód Berzeviczy gazda- sági növekedési koncepciójában éri el a legmaga—
sabb fokot és valóban figyelemre méltó. hogy Berze- viczy már ebben az időszakban makroökonómiai fo- galmakkal operál az újratermeiés menetében és hogy figyelembe veszi a társadalmi termék abszolút nagy- sága mellett az egy főre jutó társadalmi termék
nagyságát is;
f) szemléletesek a szerzőnek azok a gondolatai is, amelyekben Berzeviczynek a feudális Magyaror- szág viszonyai között a parasztság és a munkásság viszonyával. az ipar és a mezőgazdaság gazdasági kapcsolataival foglalkozó nézeteit elemzi.
A továbbiakban Berzeviczy munkásságának inkább politikai gazdaságtani (nem statiszti- kai, népesedési és pénzügytani) vonatkozá- sához szeretnék néhány észrevételt tenni.
1. Berzeviczy munkássága és társadalmi—
gazdasági környezete. A termelőerők és a termelési viszonyok ellentéte nyilván akadá- lyozza a korszerű gazdaságelmélet (gazda- ságpolitika) kifejlődését és alkalmazását.
Másfelől azonban ez az összhanghiány elő- segítette olyan gondolkodó és cselekvő embe- rek fellépését -— főképp a külföldi eszmeáram—
latoktól el nem zárt értelmiségiek körében --'
akik az ellentmondást felismerték és a tőkés fejlődés útját egyengették. Ebben a törté- nelmi környezetben lépett fel és tevékenyke- dett Berzeviczy is. .
A magyarországi társadalmi—gazdasági helyzetre ebben az időszakban a feudalizmu—
son belüli árutermelés fejlődése és a belső piac szűk volta volt jellemző. A feudalizmus válságának kezdeti időszaka volt ez.viszony- lag fejletlen termelőerők'kel és gazdasági struktúrával. így nyilván Berzeviczyt -— mint ,,gazdaságpolitikust" — kötötték e kor reális viszonyai, amelyek merkantilista elveket is követeltek. Másfelől pedig a kapitalista fejlődés igénye Berzeviczyt — mint ,.gazda- ságteoretikust" -—- a klasszikus polgári gazda- ságtan irányába ,,húzták". igy a jövő lehe- tőségének és a jelen realitásának viszonya (kapcsolata és ellentmondása) Berzeviczy munkásságán végigvonul. Ez az ellentmondás teszi ,.naggyá", de gyakran ..utópisztikussá"
is munkásságát.
A magyar gazdasági valóságnak akkori—
ban a merkantilizmus jobban megfelelt volna, sőt talán még ez is korai volt. Berzeviczy azonban azért is előbbre nézett, mert a mer- kantilista szakaszt, ha nem is hagyta figyel—
men kívül, de túl rövid befolyásnak tekintette.
(Ez talán a monarchista államhatalom szere- pének eltúlzásából is eredhetett.) A klasz- szi—kus eszmék közül a fiziokratizmus az ok- kori magyarországi gazdasági fejlettségnek, (: mezőgazdasági termelés uralkodó jellegé- nek jobban megfelelt volna. Berzeviczy ozon- ban éles különbséget tett a francia és a ma- gyar agrárviszonyok között. ezek jelentős el—
térése vitte Berzeviczyt a klasszikus angol gazdaságtan vágányaira. Tehát Berzeviczy munkássága tükrözi a korabeli magyar vi- szonyok ellentmondásosságát. így nem lehet elméletének rovására írni azokat az ellent- mondásokat. amelyek az akkori magyar gaz—
dasági viszonyokban gyökereztek.
2. A gazdasági növekedés korabeli kérdé- sei. Berzeviczy munkásságának egyik kiin—
dulópontját is az ország jólétének. gazdag—
ságának a növelése. valamint a kutatása képezte.
A feudalizmus közvetlen ,,válsága" előtti időszakban a feudális árutermelés növekedé- sének és a piac szűk voltának ellentmondása volt a ,.jólétnövekedés" (mai kifejezéssel: a
gazdasági növekedés) egyik fő kérdése. Hi—
szen mind a belső piac (a csekély belső munkamegosztás miatt). mind pedig a külső piac (az osztrák gyarmatosítás miatt) igen szűk. Meglepő az a tudományos válasz, ame- lyet erre Berzeviczy nyújt. oda konkludálva.
hogy a belső munkamegosztás fejlődése az alapvető. de a külső nemzetközi munkameg- osztás ezt hatványozottan növelő gazdasági fejlődési tényező. Úgy vélem. hogy Berze—
viczy a komparatív költségelmélet elemeit
fejti ki, és alkalmazza a magyar viszonyokra.
Továbbá csírájában felismeri azokat a Marx által később kifejtett sajátosságokat. ame—
lyeket az értéktörvény a nemzetközi árucseré—
ben mutat. Ti. egyrészt azt. hogy a nemzetközi kereskedelemben a termelékenyebb munka mint intenzívebb munka játszik szerepet.
vagyis a nagyobb termelékenységgel termelő ország nagyobb értékmennyiséghez jut. Mós— _ részt azt. hogy a nemzetközi cserében külön- böző pozíciót biztosit a termékek haitmunka—
tartalma (feldolgozottsága). Berzeviczy tehát a szabadkereskedelem ,.versenyegyenlősége"
mögött felismerte az egyenlőtlenséget is.
A .,jólétnövekedés" másik tényezője a la- kosság száma és ,.kiműveltsége". Nyilván—
való. hogy a lakosság számának növekedésé- vel több munkaerő jut az iparnak. nő a meg—
művelt földterület (illetve belterjesebbé vá—
lik a már megművelt földterület művelése), de növekszik a belső piac is. A népességnek mint növekedési tényezőnek a szerepével igen sokat foglalkozik Berzeviczy is.
Úgy vélem azonban, hogy —— ha a kor kőz—
gazdászai beszélnek is a tőkéről -— a lakos- ságnak mint termelőerőnek beállításától kü—
lön választják a munkaerőt és a tőkét és nem veszik figyelembe. hogy a munkaerő beálli—
tása. tehát az extenzív növekedés is jelentős tőkét (eszközöket) kíván. Különösen helytelen ez a Berzeviczy korabeli Magyarország .,tőke-
hiányos" viszonyait tekintve.
A korabeli Magyarországon a gazdasági növekedésnek rendkívül fontos kérdése volt az, hogy a feudális viszonyok mennyiben aka- dályozzák a fejlődést. Az erre való válasz adását bonyolította az, hogy a polgári fej—
lődés hordozója az árutermelő nemesség volt.
A nemességből kerültek ki a kor gazdasági gondolkodói, s a feudalizmusból a kapitaliz—
musba való átmenetet az egész nemesség saját bőrén érezte. igy dilemma előtt állott:
jelentősek voltak feudális kötöttségei. ugyan—
akkor kialakult benne a kapitalizmus eléré—
sének oz igénye is. További dilemma: a feu- dalizmusnak kicsi az akkumulációs lehető—
sége. a jobbágymunka felváltása bérmunká—
val pedig már jelentősebb többletterméket követel.
A gazdasági növekedés fontos kérdése a termelőerők fejlettségének megfelelő gazda- sági struktúra. A magyar gazdasági struktúra döntő kérdése volt a mezőgazdaság tőkés fejlődése. amely felhalmozási forrást teremt—
hetett a tőkés ipar kialakulása számára. Ber—
zeviczy igen világosan látta. hogy a mező—
gazdaságot és az ipart bizonyos fejlettségi szinten együttesen kell fejleszteni. Szembe—
szállt a fiziokratizmusnak azzal a tételével, hogy csak a mezőgazdasági munka az érték—
termelő. Reálisan látta azonban azt is, hogy az iparfejlesztést a mezőgazdaság fejleszté—
sével kell megalapozni.
SZEMLE
3. Berzeviczy érték, pénz, ár és tőke fel- fogásáról. Az értékelmélet játszik ,,vizválasz—
tó" szerepet a közgazdasági kutatás tudo- mányos és tudománytalan irányának megkü- lönböztetésében. A szerző alapos elemzéssel tárja fel Berzeviczy érték— és pénzelméleté—
nek fő vonásait, és mutatja be kapcsolatát Smith munkaérték—elméletével.
Berzeviczy szerint az érték az anyagtól és ezen anyagba fektetett munkától függ: .,Az érték szabályozóia a valóságos vagy képzelt szükséglet". Az értéknek ez a felfogása egy- részt azt mutatja, hogy (: munkaérték-elmélet alapján áll, másrészt azt, hogy az érték- alakulásban a társadalmi munka mindkét mércéjét figyelembe veszi. Az elsőt, hogy mennyi átlagmunka van egy áru átlagpél—
dányában, és a másodikat is, hogy a .,tár- sadalmi" összmunka milyen arányokban osz—
lik meg a különböző használati értékek között.
Harmadszor, az első megközelítésre úgy tű—
nik, hogy Berzeviczy értéktelfogása túlmegy az ún. ,,Smith dogmán", mivel az értékben a felhasznált termelőeszközöknek (holt mun—
kának) is szerepe van. Negyedszer, feltehet- nénk a kérdést, hogy nem irracionális—e Berzeviczy értékielfogása, ha szembesitjük az árutermelés akkori feudális viszonyaival. A munkaérték—elmélettel való ,,kacérkodásnak"
megvan az a reális magva, hogy a korai ka- pitalizmus és a feudális kisárutermelés any- nyiban azonos: mindkettőben az érték s nem a termelési ár az árak mozgáscentruma.
igazságtalanok lennénk. ha a XVlll—XlX.
században élő Berzeviczytől az értékfoaalom és az értékmódosulás marxista felfogását kér- nénk számon. Követelmény azonban, hogy amit az értékről mondott, azt a marxizmus szemüvegén keresztül (teháta marxista mód- szer és elmélet alapián) nézzük. Ennek megfe- lelően egyrészt nyilvánvalóan Berzeviczy sem láthatta azt, hogy minden termelő (s igy áru—
termelő) munkának is két oldala van, amely különböző szerepet játszik az értékalkotás—
ban, a konkrét munka átviszi a régi értéket, az absztrakt munka új értéket alkot. igy az ,,érték az anyagtól és a benne létező munká- tól függ" meghatározás vitatható is. Az ér- téket (az új értéket) az eleven absztrakt munka teremti, és az értéket nemcsak az anyagban (értsd nyersanyagban) levő holt munka, hanem a termékben megtestesült ele- ven munka is alkotja. Az anyag és a termék munkatartalma nem azonos. Másrészt a szűk- séglet bekapcsolódása az érték fogalmába egyik oldalról pozitiv, ugyanakkor azonban úgy bekapcsolni azt, hogy ,,a használati ér- ték is szabályozza az értéket", rést jelent a
munkaérték-elméletem2
? Megjegyezzük itt azt. Berzeviczynél nem elég vi—
lágos. hogy a használati érték az értékre vagy az ima t'tat-e. mivel ez az utóbbi összefüggés valóban
ennó !,
85
A marxista munkaérték-elmélet sem hagyja figyelmen kivül a piaci érték alakulásánál a szükségletet, de három megkötést alkalmaz:
1. a használati értéken társadalmi használati értéket ért. vagyis egy árufajta összmennyi- ségét, valamint azt, hogy a használati érték összmennyisége milyen mennyiségi viszony- ban áll az iránta megnyilvánuló társadalmi szükséglettel; 2. a termelés és a szükségletek tartós eltérése eltéríti a piaci értéket az elemi értéktől; 3. a piaci érték a piaci jelenségek- hez közel álló érték, Berzeviczynél —- nem úgy.
mint Smithnél. ahol a munkaérték és a ..jö—
vedelemérték" keveredik —— a szubjektiv érték és a munkaérték keveredik.
Berzeviczy árelmélete is tartalmaz tudo- mányos elemeket: ,,Az ár előfeltétele az ér- ték". Tehát az árat az érték pénzformájónak tekinti. Ugyanakkor nem kerüli el a figyelmét az a ,.számtalan" egyéb tényező sem, amely az érték hatását az árra közvetíti; akereslet—
kínálat. a tulajdonjog, a verseny stb.
Berzeviczy árelméletéhez tűzhető kritikai megjegvzésünk, hogy az ár irracionális for- máit, tehát olyan javak árát mint a természeti feltételek (például a puszta föld) ára nem érzékeli. Ez bizonyos szempontból érthető, mert a föld áruforgalma ebben az időszak- ban nagyon korlátozott, de uavanakkor hiá- nyolható is, mivel a termelés ekkor még főleg az állattenyésztés volt. Másik megjegyzésünk, hoav nagyrészt a piac feiletlenséaére vezet- hető vissza, hogy az áralakulásba olyan nem tömegerőként ható szubjektiv tényezőket is bekapcsol. amelyek erkölcsi természetűek, mint például a termelő méltánytalan vagy telhetetlen ,,jelleme".
Berzeviczy pénzről szóló nézeteiben szintén sok érdemlegeset találunk. ilyenek: a) a lu—
xusfogyasztás és a pénztelhalmozós viszonya;
b) az ipari és a monetáris aranymennyiség meakülönböztetése; c) a pénz funkcióinak
— Marxhoz közel fekvő —— kifeítése: d) a pénz és a pénzhelyettesítők (bankiegy. váltó stb.) viszonya; e) a pénzmennyiség és a foraási sebesség, illetve az árszínvonal viszonya. Úgy vélem azonban, hogy már az akkori pénztör- téneti viszonyok módot adtak volna a hitel- pénz és a tényleges papírpénz megkülönböz- tetésére. Továbbá Berzeviczy minden lénye- ges vonásában átveszi a klasszikus angol gazdaságtan mennyiségi pénzelméletét, an- nak minden fogyatékosságával. lgy gyakran úgy látszik, hogy csak recitálja és nem kriti- zálja a klasszikus angol közgazdasági felfo—
gást. Berzeviczyt is megtéveszti egyfelől az, hogy a tengerentúli arany beáramlása árfor- radalmat okozott Európában. Nyilvánvaló.
hogy aranypénz esetén is növekedhet az ár- szinvonal, ha az áruk ára változatlan. a pénz- óru (arany) értéke pedig csökken. Nyilván- való azonban, hogy ez esetben nem az arany- pénz növekvő mennyisége miatt nőttek meg
az árak, hanem a pénzérték csökkenése miatt Hiszen az, hogy milyen mennyiségű a pénz- áru. az nemcsak attól függ. hogy milyen az árutermelő munka termelékenysége (az arany, értéke), hanem attól is, hogy az összmunká- ból mennyit fordítottak az aranytermelésre Továbbá aranypénz esetén nem a pénz meny—
"nyisége határozza meg az árakat. hanem az áruk árösszege határozza meg a pénz mennyiségét. Másfelől a merkantilisták sze—
rint a pénz az egyedüli érték, a klasszikusok szerint pedig az áru is az. ltt azonban a má- sik végletbe is értek, abba. hogy a pénz'az nem egyszerűen áru, hanem különös áru, amely értékmérő és az érték önállósult do—
logi formája. Ezeket a nehézségeket Berze- viczy sem szűrte ki a klasszikus pénzelmélet-
ből.
4. A feudális viszonyok kritikája. Említettük hogy e kor minden közgazdasági gondolko- dója eljutott annak vizsgálatához, hogy a feudális munka akadálya a gazdagság nö- wvekedésének. Az eltérések a feudális viszo- nyok forradalmi vagy evolúciós megváltozta- tósának követelésében, a felépítményhez való viszonyban, a gazdasági haladás és alnem- zeti függetlenség viszonyának más felfogásá—
ban voltak. Ezenkívül a gondolkodók egy ré ,,sze', mint például Tessedik Sámuel, inkább a
feudalizmuson belüli termelőerő—fejlődés szorgalmazta.3
Berzeviczy munkásságában inkább a mer- kantilista nézetek keveredtek a klasszikus an- gol nézetekkel, Tessediknél pedig a merkan- tilista nézetek a fiziokrata tanokkal. Nyilván- való, mivel ez időszakban Magyarországon a tőkés termelési mód feltételeinek kialakí- tása volt napirenden. ennek a merkantilista gazdaságpolitika és gazdaságelmélet felelt meg leginkább.
'Az angol gazdaságtan a tőkés fejlődés ál- talános és távlati igényét jobban kifejezi, az is—igaz. hogy a magyar és a francia mező- gazdasági viszonyok jelentősen eltértek. ezért telőbbre mutató volt Berzeviczy ,.eklekticiz- ,musa" és előrehaladása. Az átmenethez való ,,átmenetek" a gazdasági fejlődésben is igen sokoldalúak, s így nyilván a korabeli Magyar- országon a fiziokrata tanoknak is volt vala- melyes gazdasági gyökere, és nemcsak a fej-
. 3 Nagy Lalos: Tessedik Sámuel gazdasági nézetei.
Közgazdasági Szemle. 1956. évi 11— 12. sz. 1420—1432.
old
lettebb országok utánzása és elméletük má- solása játszott itt szerepet. Többek között egyfelől a kereskedelmi tőke viszonylagos nör ' vekedése a mezőgazdasági termékek külke-_
reskedelmén alapult (a mezőgazdasági áru- termelő nagybirtokokon halmozódott fel). A' városi kereskedő tőkések is főképp mező—
gazdasági termékeket forgalmaztak. ' Másfelől ezek a nézetek a mezőgazdaság porosz utas fejlődését, a ..polgárosodó feudalizmust" se—
gitették. Végül a fiziokrata tanok felhasznál- hatók voltak a feudális viszonyok bírálatára (például a földtulajdon biztonsága a fíziokáf raták felfogása szerint a gazdálkodás afop— ' ; kérdése).
Berzeviczy a feudális viszonyok bírálatában ' egyrészt abban különbözik Te'ssediktől. hogy ezt inkább a klasszikus angol tanokra tá—
maszkodva végzi.
Berzeviczy ,,forradalmibb" a feudális uri-, szonyok bírálatában. Hiszen míg Tessedik megelégszik azzal, hogy a paraszt számára biztosítsák a termelési szabadságot és a földesúri terhek változatlanságát, vagyis ne korlátozzák a földhasználatot. addig Berte—
viczy ideálja a szabad paraszti földtulajdon.
Mig Tessedik gazdasági nézetei érintik az alkotmányos rend megváltoztatását, addig Berzeviczy az alkotmányváltozás kérdését konkrétebben hangoztatja. Ebből az is követ- kezik, hogy Berzeviczy az amerikai utas fejlő- dés' híve a mezőgazdaságban.4 Megjegyez- zük, hogy Tessediknél is szerepet játszott a kisgazdaságok tőkés fejlődése, egyrészt a jobbágyparasztok gazdagodása, másrészt a zselléreknek szabad területeken való letele-
pitése formájában.
Berzeviczy sokkal határozottabb volt az önálló magyar fejlődés, gazdasági függet- lenség követelésében is, kevésbé voltak illú—
ziói a ,.felvilágosult uralkodók" mezőgazda- ságot fejlesztő intézkedéseiről és antifeudális voltukról.
Berzeviczy gazdasági nézeteihez fűzött e reflexiók is bizonyítják a szerzőnek azt a törekvését, hogy e nagy gondolkodó — ha nem is a közgazdaságtan klasszikusa — mun- káját komplexen dolgozza fel.
Dr. Nagy Lajos
4 Berzeviczy figyelmét is elkerülte azonban, hogy a korábban török hódoltság alatt levő területeken az umerikal utas fejlődés lehetősége nagyobb.
