LÁTOGATÁSÁNAK lNDlTEKAP
SÁNDOR JUDIT
Az idegenforgalmi piaci folyamatokat befolyásoló politikánk tudományosan is mindjobban alátámasztott döntések sorozatán alapuló tevékenység. A helyes dön- tések feltétele a sokoldalú informáltság, és ennek bázisai a rendszeresen közölt statisztikai adatok, valamint a piackutatások eredményei.
A magyar statisztikai kiadványok — a nemzetközi idegenforgalmi statisztikák- hoz hasonlóan —— gazdag tényanyagot közölnek idegenforgalmunk alakulásának alapvető mennyiségi és bizonyos minőségi jellemzőiről. Ezek alapján hazánk ide- genforgalmának főbb dimenziói általában ismertek.
Közismert azonban. hogy a legjobb idegenforgalmi statisztika is csak a tények és a mennyiségi ismérvek utólagos feljegyzését és rendszerezését tartalmazza. Nem tud választ adni olyan lényeges kérdésekre, hogy a forgalomban végbemenő válto- zásoknak melyek az okai, hogy ezen okok milyen mértékben határozzák meg a jö- vőbeni tendenciákat. A statisztika nem képes továbbá a minőségi tényezők részle- tekbe menő feltárására sem. Nemcsak azt kell tudnunk például a turistákról, hogy milyen közlekedési eszközzel, mely országból érkeztek, milyen szálláshelyen. hol és mennyi ideig tartózkodtak. hanem azt is fontos ismernünk, mi a véleményük orszá—
gunkról, ellátásukkal mennyire elégedettek, milyenek az elvárásaik, igényeik, kifo—
gásaik stb. A piacszervezéshez ma már az utazások szubjektív indítékait is ismer—
nünk kell.
A hazánkba érkező külföldi turisták esetében a következő minőségi jellegű kér—
dések jelentkeznek:
L— mely szempontok befolyásolják a turistákat hazánk kiválasztásában;
—— milyen hívó hatásra utaznak hozzánk:
— mennyire elégedettek szolgáltatásainkkal, illetve milyen konkrét kifogásaik vannak:
szándékoznak-e ismét visszatérni hozzánk:
ajánlanak-e bennünket ismerőseiknek;
— a különféle társadalmi rétegekhez tartozó turistáknak milyenek az igényei;
— melyek azok a rétegek, amelyek a főszezonon kívül is eltölthetnék szabadságukat;
b -- mennyire elégedettek árainkkal, az adminisztratív előírásokkal, a vendégszeretettel
st .
l
A Centre Européen de Coordination de Recherche et de Documentation en Sciences Sociales (az Európai Társadalomtudományi Koordinációs, Kutatási és Do- kumentációs Központ. Bécs) 1972—ben kezdeményezte azt az Európára kiterjedő vizs—
' A nemzetközi idegenforgalom irányát és nagyságát befolyásoló keresleti tényezők vizsgálata (Balke- reskedelmi Kutató intézet. Budapest. 1977) c. tanulmány alapján.
gálatot, amelynek célja az európai idegenforgalom társadalmi—gazdasági problé—
máinak feltárása és elemzése volt. E munkába 'a Belkereskedelmi Kutató Intézet kezdettől fogva bekapcsolódott. A piackutatás kérdőívének megszerkesztésénél — a nemzetközi együttműködés nehézségeit is figyelembe véve — a feltett kérdések száma tekintetében a maximalitásro törekedtek. ez azonban nem tette lehetővé
egyes, számunkra szükséges speciális igények kielégítését (például a költségstruk—
túra meghatározását).
1. tábla
A külföldi turisták származási ország, igénybe vett szálláshely, meglátogatott országrész és utazási mód szerinti megoszlása
1975. évi 197? á'"
, minta
Megnevezés tenyleges szerinti
megoszlás (százalék)
Ausztria . . . . . . . . . . . . . 4.7 4.3
Belgium—Hollandia . . . 053 0.3
Bulgária . . . . . . . . . ; . . . 2L2 2.9
Csehszlovákia . . . 392 26,0
Egyesült Királyság . . . 0.4 2.1
Franciaország . . . 0.7 350
Jugoszlávia . . . .— . *. . . 1251 1.0.1
Lengyelország . . . 10L2 - ii,9
Német Demokratikus Köztársaság . . . . 11.'l 8.6
Német Szövetségi Köztársaság . . . 59 6.9
Olaszország . . . 1.3 26
Románia. . . . . . . . . . . . . 3.4 7,5'
Skandináv országok . . . (Ló 3.0
Spanyolország . . . 0.2 0.3 !
Svájc . . . Ohó 1.5
Szovjetunió . . . 4,7 4.4 ;
Egyesült Államok. Kanada . . . 1.3 ' 3,3
Egyéb országok . . . 21 1.3
Összesen . . . 100,0 100,0
Szálloda . . . 58.6 4959
Egyéb kereskedelmi szálláshely . . . 41.4 50H ' Összesen . . . 100,0 1000
Budapest . . . . . . . _, . . . . 475 41,5
Balaton . . . 19.8 29.6
Vidék . . . 32.7 28.9
Összesen . . . .* . . . 100,0 100,O.4
Közút . . . 71.5 62.8
Repülő, hajó . . . 458 13.1
Vasút és egyéb . . . 23u.7 24,1
Összesen . . . 100,0 100,0
1973-ban —— első lépésként — próbafelvétel keretében megtörtént a kérdőívek kipróbálása. A végleges megkérdezésekre 1975—ben a főszezonban került sor.
A megkérdezések kereskedelmi szálláshelyen (szálloda. kemping'és 'fizetővenf déglótó—hely) történtek. a külföldi vendég anyanyelvén nyomtatott kérdőívek alap- ján, kérdőbiztosok bevonásával. A megkérdezettek megoszlása a turisták 1974. évi tényleges megoszlásának felelt meg. Figyelembe vettük a származási országot.
az igénybe vett szóllóstípust és közlekedési eszközt, a meglátogatott országrészt. ;
Természetes, hogy a külföldi turisták ezen alapvető sajátosságok szerinti meg—
oszlása 1975- ben másként alakult, mint 1974- ben. ennek ellenére mintánkat helyes—
nek. reálisnak és jellemzőnek minősíthetjük. Az eltérések ugyanis lényegesen ki- sebbek annál, hogy bennünk bizonytalanságot kelthetnének a megbízhatóság te—
kintetében. A megkérdezettek száma ugyan nem volt nagy (2000 fő). de a minta
jól reprezentál. s így konklúziói megbízhatók.Valamely ország lakosságának külföldi utazási intenzitását —- a nemzeti sajá- tosságokon túlmenően — több fontosabb személyi jellemző (családi állapot, csa—
ládnagyság, életkor, jövedelem stb.) alapvetően determinálják. E jellemzők az idegenforgalmi kereslet differenciálódását többnyire meghatározzák. és ezért fel- tétlenül figyelembe veendők.
A megkérdezettek fontosabb személyi ismérvek szerinti megoszlása
Személyi ismérv 233335;
Családi állapot
Házas . . . 639
Elvált, özvegy, egyedülálló . . . ; 36,1 Családnagysóg
1 személyes . . . 17,0 2 személyes . . . . . . . . . . . 16,7 3 személyes . . . 24,6 4 személyes . . . . . . . . . . . 26,8
5 személyes . . . . . . . . . . . 9.6
6 személyes . . . . . . . . . . . 3.7
7 személyes . . . 1.2
7- nél több személyes . . . 0.4 Korcsoport
0—14 éves . . . . . . . . . . . . 05
15—18 éves . . . . . . . . . . . . 3.2 19—25 éves . . . . . . . . . . . . 1418 26—39 éves . . . A. . . 40,2 40—49 éves . . . . . . . . . . . . 23.1 50—59 éves . . . . . . . . . ' . . 12,5 60 év feletti . . . . . . . . . . . 5.0 Nem válaszolt . . . . . . . . . . . 037 Foglalkozás
Tanuló . . . . . . . . . . . . . 9.4
Segédmunkás . . . 1,0 Szakmunkás . . . . . . . . . . . 24.83 Tisztviselő . . . . . . . . . . . . 6.8
Mérnök . . . . . . . . . . . . 11,6
Vezető beosztású . . . . . . . . . 4,6 Tanár, tudós, orvos . . . . . . . . . 15,6
Hivatalnak . . . . . . . . . 7.4
Mezőgazdaságban dolgozó . . 2,2 ?
Szolgáltatásban, kereskedelemben dolgozó 1058 ; Háztartásbeli . . . . . . . . . . . 2.0
Nyugdíjas . . . 3.2
Foglalkozás nélküli. . . 0.5 Iskolai végzettség
Általános iskola . . . 12,2 Szakközépiskola . . . . . . . . . . 12,6 Gimnázium . . . . . . . . . . . . 15,8 Technikum . . . . . . . . . . . . 18.13 Főiskola . . . 15,2 Egyetem...25,9
Személyi ismérv 250232?
Évi fizetett szabadságnapok száma
12—16 nap . . . . . . . . . . . . 10,3 17—20 nap . . . . . . . . . . . . 16.13
21—24 nap . . . . . . . . . . . 17,0
24 napnál több. . . 36,8
Nincs alkalmazásban, vagynem közölte . 19,6 Heti pihenőnapok száma
1 nap . . . . . . . . . . . . . 28,4
2 nap . . .— . . . 552
3 nap . . . . . . . . . . . . . 2.5
4 nap . . . . . . . . . . . . . 'O,2
5 nap . . . . . . . . . . . . . 0.1
6 nap. . . . . . . . . 0.1
Nincs alkalmazásban . . . 12,9 Nem közölte . . . 0.6 Jövedelem
Alacsony jövedelmű . . . 16,1 Közepes jövedelmű . . . 34,3 Magas jövedelmű . . . 37,8 Nem válaszolt . . . . . . . . . . . 11,8 Utazási szituáció
Egyedül utazott . . . 34,4
Rokonokkal, családdal utazott. . . 38.3 Barátokkal utazott . . . . . . . . . 27.3 Lakóhely nagysága
Falu, szórt település . . . 6.9 10000 lélekszámúnál kisebb. . . 8.2 10-50000 közötti lélekszámú . . . 21,8 50-200'00'0 közötti lélekszámú . . . 18,4 ZOO—5000 000 közötti lélekszámú . . . . 14,7 500000 lélekszám feletti . . . 30.0
Már elöljáróban leszögezzük. hogy egyetlen piackutató felvétel adatai alapján
csak bizonyos fenntartással nyilváníthatunk véleményt, az abban foglaltakat nem
szabad ,.örökérvényűnek" tekintenünk. Annak érdekében, hogy a turizmust befolyá—soló jelenségek alakulását is figyelemmel tudjuk kísérni, a jövőben is célszerű ha-
sonló jellegű. a minőségi paraméterek megismerését célzó piackutatások végre—hajtása. A rendszeresen végzett piackutató felvételek ugyanis a hasznos piaci infor- mációk mellett egyben ugyanolyan jelentőségű politikai információk forrásait is képezik.
A látogatás indítékai, jellemzői
A válaszadók általában több olyan tényezőt neveztek meg. amelyek magyar—
országi utazásuk kiválasztásában döntően hatottak rájuk.
A külföldiekre még jelenleg is (: ,.szájpropaganda" és a saját tapasztalatok. ' a meglevő kapcsolatok voltak a legerősebb hatással. A válaszadóknak több mint a felét ezek a tényezők segítették utazási elhatározósukban. Ugyanakkor bizonyos megelégedettségre adhat okot az. hogy a hazánkban már előzetesen járt turisták
jelentős része olyannyira elégedett volt a körülményekkel, hogy ismét ellátogatott
hazánkba.
Az adatok azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy mindkét relációban igen alacsony azoknak az aránya. akik a tömegkommunikációs eszközök hatására válasz—
tották úticélul hazánkat. Eza nem megfelelő propagandamunkának tulajdonítható.
A megkérdezés során kiderült, hogy a válaszadók 29 százaléka a turizmus te—
vékenységét segítő valamely szervezetnek a tagja. és csupán 4,4 százaléka döntött e szervezetek hatására úgy, hogy felkeresi hazánkat.
2. tábla
A magyarországi utazás választására ható tényező
(százalék)
Ebből:
Összes _W "; """ "H 77/
Tényezők megkér- szocialista kiemelt
dezett" országokból egi/éb" . orszagokbol
Utazási iroda . . . 10.5 11,0 4.8
Tv-. rádió— és sajtóhirdetés . . . 8.6 8.9 3,8
Klub, szövetségi tagság . . . . 4.4 5.1 52
Magyarországon élő rokonok, ba-
rátok . . . . . . . . . . 14,5 14.2 16.2
Magyarországon járt barátok ta- §",
pasztalatai . . . 20.1 ZOH 24,5
Előzőleg szerzett saját élmények 22,5 24,3 19,0
üzleti szempontok . . . 9,6 6,2 14.8
Kulturális és sportrendezvények . 3,1 3,0 2,8
Egyéb . . . . . . . . . . 6.7 6,6 89
Összesen 100,0 100,0 100,0
' Az egyéb nem szocialista országokból érkezetteket is magában foglalja.
" Ausztria, Franciaország, Német Szövetségi Köztársaság, Olaszország. Egyesült Államok, Kanada.
Piackutató vizsgálatunk alapján így az is megállapítható, hogy a kapcsolatok—
nok a külföldi szervekkel való kiépítése a továbbiakban már elengedhetetlen. Propa—
gandatevékenységünkben itt még vannak ki nem használt, rejtett tartalékaink.
A látogatás fő célja
A válaszadóknak több mint a fele üdülési céllal érkezett hazánkba. E tekintet- ben némi eltérés mutatkozik a két reláció között. ugyanis a szocialista országokból
érkezett vendégeknek nagyobb része (61,ó százaléka) jött üdülési céllal. míg a ki-
emelt tőkés országokból érkezetteknek csak 53.1 százaléka. Szembeötlő a kiemelt4 nem szocialista országból (Ausztria, Franciaország, Német Szövetségi Köztársa-, ság, Olaszország) hivatalos céllal érkezők magas aránya (17.4 százalék.) A Szovjet-
unióból hivatalos céllal érekzett a vendégek 32,1 százaléka. Rokoni, baráti kapcsola- taik ápolására nagyjából azonos arányban érkeztek a szocialista és a nem szocia—_lista országokból, arányuk alig haladja meg a hivatalos úton levők arányát. Az át-_
lagtól eltérő, ennél lényegesen magasabb a Jugoszláviából (22.80/0), Romániából
(25.30/0), Ausztriából (182%) és a Német Szövetségi Köztársaságból (21.7'3/0) ro—
koni, baráti látogatásra érkezők aránya.
Idegenforgalmi propagandánk differenciált fejlesztésére van szükség ahhoz, hogy az utazások motiváltságában struktúraváltozás következzék be, és ezáltal hosz—
szabb itt-tartózkodásra. egyúttal relative nagyobb költekezésre serkentsük a kül—
földi turistákat. Az utazási indítékok skálájának kiszélesítése a legközelebbi jövő megoldásra váró feladata. Ennek eléréséhez pedig elsősorban a szálláshelyi kí-
nálati helyzeten kell sürgősen változtatni, mert az idegenforgalom jelenlegi térbeni
és időbeli koncentráltsága csak ily módon oldható fel.
3. tábla
A látogatás fő célja
(százalék) _
1975. évi felvétel 1975. évi tényleges
Ebből: Ebből:
Az utazás célja Összes ___—"'"ü Összes _—
megkérde. . ii t kiemelt ! . t . !, t nem
533345! 35sz szaggat! JZÉSÁEÉÉ.
Udülés . . . 58,4 61,1 53,1 68-,3 6755 72..0
Sport . . . 1.3 1.3 23; . . .
Rokonok, barátok megláto-
gatása . . . 12,1 11.7 11,3 20,5 _ 2059 18.6
Gyógyüdülés . . . StZ 4.0 OL9 , . . .
Kulturális célok . . . . . 4,14i.5 31,8 . , . ! .
Hivatalos út . . . . . . 11, 5 8.3 17.4 1142 11.6 9.4
Tanulmányút . . . . 1.9 1, 3 2.8 . . .
Tranzit (éjszakázásscil). . . 720 637 6.6
Egyéb . . . ., . 01.5 l'.1 1.8 . . .
Összesen 100,0 100,0 100.0 100,0 100,0 100,0
A látogatók véleményei, tapasztalatai
A szervező munka és agitációs tevékenység jövőbeni irányvonalának meghatá—
rozása érdekében nem érdektelen annak rögzítése, hogy a vendégek milyen általá- nos benyomással távoztak hazánkból.
A— turista véleményalkotása általában nagyon szubjektív. amit a nagyfokú ud- variasság is motivál. 1975—ben igen magas volt az első alkalommal hazánkban jár- tak aránya (28,8%), különösképpen a kiemelt nem szocialista országokból (31.90/03.
Ezeknek nem volt előzetes saját tapasztalatuk, élményük. így a válaszadók nagy részének kedvezők voltak frissen nyert benyomásaik. A hazánkban már korábban is járt turistáknak már konkrét elvárásaik voltak az árakkal és a szolgáltatásokkal szemben, így értékitéletük is általában kritikusabb volt.
A szocialista országokból érkezőknél a ,,nagyon jó". a nem szocialista orszá-
gokból származó válaszadóknál pedig az ,.elég jó" minősítés áll az első helyen.
..Közepes" értékítéletet alkotott a megkérdezettek 10,7 százaléka. Olyan válaszadó nem akadt, akinek véleménye teljes elégedetlenségről vallana. Jelentéktelen azok—
nak az aránya is, akik ,.elég rossz" véleménnyel távoztak hazánkból. de a ,,rossz'f
véleménnyel távozóknak mintegy egynegyede már 4—5 alkalommal és közel há—romnegyede már több mint 5 alkalommal járt hazánkban. Ez arra hivja fel a fi- gyelmet, hogy a visszatérő vendégek megnyeréséhez, a törzsvendégek körének ki-
alakításához olyan általános légkört (árak, adminisztratív eljárások, vendégfoga-
dás stb.) kell teremteni, amely segiti véleményük kedvezőbbé tételét.Az adatok azt mutatják. hogy csak útviszonyaink és árszínvonalunk előzetes el- bírálásánál voltak többségben azok, akik hírből vagy korábbi látogatásaik tapasz- talatai alapján közepes elvárással léptek fel. (Lásd a 4. táblát.)
A legtöbb tényezőnél mind az előzetes elvárásoknál, mind a tényleges helyzet bírálatánál csekély arányban voltak azok, akik .,rossz" jelzővel illették a megkér—
dezett jelem/égeket. Fel kell figyelnünk azonban arra, hogy a válaszadók
— 7,8 százaléka minősítette elozetesen rossznak útjainkat, és 12.11 százaléka (az autó- soknak 13,7 százaléka) találta azokat valóban is rossznak;
—— 9.2 százalékának árszínvonalunkról volt már előzetesen rossz véleménye. és 14,9 szá—
zaléka a vártnál rosszabbul találta szembe magát;
—— 9 százalékának a szolgáltatások színvonalára vonatkozoan volt biralo eszrevetele.
A kis arányú negatív vélemények figyelmeztető volta mellett a hazánkról ki-
alakult kép pozitív. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy abban a tu—risták egy alkalommal történt megkérdezése és szubjektív véleményalkotása tükrö- ződik.
4. tábla
A külföldi turistáknak Magyarország adottságaira vonat/(ozó értékelése
(százalék)
, Az előzetes elképzelések szerint A kiagaőglthÉIleat/Éptyggőermt Megnevezés
jó 1 közepes rossz jobb egyező rosszabb
Éghajlat . . . 74,8 l 24.1 1,i 26x,9 68,7 4.4
Természeti szépsége-k . . . 66,3 32,8 O',9 2558 72,4 1.8
Útviszonyok . . . 45,7 46,5 7.8 2515 61.8 12.4
Szállás . . . 57,0 39*,7 3.3 27,5 óó,3 6.2
Adminisztratív szabályok . . 5330 3953 7.7 2*8,8 639 7.3
Árszínvonal . . . 4054 50, 4 9.2 24,8 ' 60.15 l4.9
Szolgáltatások . . . . . 56,0 40.4 3.6 26.5 1 645 9.0
Vendégszeretet . . . 80.7 18.4 0.9 45,5 52t6 1.9
Étkezés . . . BC)-.t 18.4 1,5 43i,4 1 51.5 5,1
Az idegenforgalmi politika kialakításánál és átgondolt fejlesztések révén egy- aránt arra kell törekednünk. hogy minden külföldi turista megtalálja az érdeklődé- sének megfelelő programot és az igényének megfelelő szálláshelyet. az igények ki- elégítése pedig mind mennyiségileg, mind pedig minőségileg állandóan magasabb szinten folytatódjék. A minőségi követelmények mind jobb megismerése érdekében és a jövőbeli feladatok kategorikus kijelölése céljából a továbbiakban is folyama—
tos és rendszeres piackutatásra lesz szükség.
Az 1975. évi és a korábbi piackutatások összefüggőmegállapításai
Az idegenforgalom területén -— mint már kifejtettük — hangsúlyozott szerepe van a piacismeretnek. A piacnak, különösen pedig minőségi paramétereinek meg—
ismerése céljából egyre gyakrabban kellene élnünk a piackutatások nyújtotta lehe- tőségekkel. Ennek ellenére az 1975. évi felvételt megelőzően ilyen széles körű ide—
genforgalmi piackutatást hazánkban nem hajtottak végre. Ebből kifolyólag össze—
hasonlításunk csak néhány fontosabb ismérvre szorítkozhat. mivel a megfigyelt min- tasokaság főbb jellemzői minden esetben eltérők voltak.
1966-tól 1975—ig 6 alkalommal készült felvétel a Magyarországra beutazó turis- ták körében. 1966—ban és 1969-ben a tőkés országokból érkezett. szállodai elhelye- zést igénybe vevő vendégek csoportját, 1970—ben és 1972-ben a nyugati határát—
kelőhelyeken belépő (valamennyi közlekedési eszközön érkező) vendégeket, 1973- ban pedig csak a tőkés országokból érkezett autós turistákat kérdezték meg.
A foglalkozás szerinti arányok megdöntik azokat a régebbi "véleményeket. ame- lyek szerint szállodáinkban a magasabb jövedelmű polgári rétegek szállnak meg.
Szállodai kínálatunk kialakításánál fokozott figyelmet kell fordítani a viszonylag
.,.,
E.tábm
A megkérdezettek megoszlása foglalkozás szerint
(százalék)
1970. 1972. 1973. ,,R_m__1_9_73"b'" %
Foglalkozás - ———— ,,,_,,0___,_.,, "mr—MM —— ,__,A tőkés _ _
évben reláció teljes kör
Önálló vezető, manager. . . . . . 633 9.8 2.9 9,5 ' llió
Értelmiségi . . . . . . . . . . 24. 8 27,8 11 ,3 21,6 27',2
Alkalmazott . . . . . . . 23.0 27.1 32,7 26L6 25.0
Fizikai dolgozó, technikus . . . . . 10.1 72 200 21.9 EBA
Háziasszony . . . ó',5 65: 9.5 4,1 2.0" **
Nyugdíjas . . . 9t1 5.3 3.0 3.1 3.2
Diák, hallgató . . . 12.77 112 6.7 8.2 9.4
Egyéb . . . 7.5 5.1 139 5,0 GLS
A szervezett utazások arányában bekövetkezett változások főleg üzletpolitikánk számára nyújtanak fontos információt. Ezen adatoknál azonban figyelembe kell venni azt is, hogy a szállodai vendégkör megkérdezése főleg a csoportos. tár—
sasutak résztvevőinek hányadát növelte. Az egyénileg érkezők többsége ugyanis nem veszi igénybe a szállodákat. 1976— ban például a hazánkba érkező turistáknak
mindössze 21. 9 százaléka vett igénybe szállodai elhelyezést.
6. tábla
A megkérdezettek utazási forma és a látogatás indítéka szerinti megoszlása
(százalék)
1966. 1969. 1970. 1972. 1975.
Megnevezés -_M ———————————-————————— -- .,, — _,_,_—__M
évben
Utazási forma , *
Szervezett társas . . . . . . . . 42.3 32,7 320 20,1 27,2
Szervezett egyéni . . . . , . . -— 34,3 27.11 20;6 24—.8
Egyéni . . . . . . . . . . . 55,0 33,0 40hó 59.3 48.0
Nem válaszolt . . . 2,7 — -— -— —-
Az utazás indítéka
Saját előző tapasztalat . . . 23,5 20,0 . 16,6 2255
Rokonok, ismerősök ajánlása . . . 22,7 34,6 . 322 34t6
Sajtó-. film-, tv-hirdetés, prospektus —— 8.3 . — 8,6
Utazási iroda ajánlata . . . . . 32,2 26.9 . 8,5 lO,5
Egyéb . . . 21.6 10.2 . 427 23.8
Végső soron megállapíthatjuk, hogy az ismertetett 1975. évi felvétel adatai be;
illeszthetők a korábban nyert információk sorába. ami megbizhatóságukat is való—
színűsiti.
Az 1975. évi felvétel révén feltárt jelenségek és összefüggések a turisták véle- ménye, illetve magatartása alaposabb megismerésének szükségességét igazolják.
PE3lOME
Bo aseAeHuu aB'Top ycrauaanuaaer, u-ro xom samneüwue xapanrepucmm unott-pau- Hdrowypusma B Benrpuu Kan npasnno nsaecmu, cymecraye-r HeoőonuMocm Tanme u a 3HaHnH MHEHHH caMux Typncroa.
B mnrepecax pacprimn oőmecraeuHo-akonomuuecmx npoőneM eaponeücxoro Typuama no unnunamae lOHECKO eme e 1972 rogy Ha'—izmom, oxaarbiaaiomee Eapony oőcnerBa-
ime, a Koropoe sxmouvmcn " BeHrepcm—if—i HayuHo—nccnenoaarenbcmú MHCTHTYT aHyTpeHHeü TOpl'OBnH. OKOHHaTeanOe oőcneraaHHe őbino npoaeAeHo s 1975 rogy. Asrop uanarae'r Bonpocu, BBIZCHSIOLUMG HGKOTopbie xapamepucmkn nuocrpaunoro Typuama lu.anee, pac—
npegeneune Oi'IpOLueHHle no crpaHaM nponcxomnenm, no mnaM Hounera " Teppm'opnu, a aaTeM nogbi'romusaeT nonyueHHbie a one oöcnegoaaunn pesynb'rarm. '
SUMMARY
The author ascertains that the main dimensions of tourism in Hungary are generally known, however, it is necessary to know the opinion of the tourists, too.
ln order to explore the socio—economic problems of the European tourism a study was prepared, on UNESCO initiatives in 1972 which the Hungarian Home Trade Research institute has also joined. The final survey was carried out in 1975. The author shows the auestions asked about certain aualitative characteristics of tourism, the distribution of persons asked by country of origin, accomodatíon type and region, and summarizes the results obtained from
the survey. ili
