Turisztikai termékek tervezése

80  Letöltés (0)

Teljes szövegt

(1)

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap

társfinanszírozásával valósul meg.

Pannon Egyetem

Georgikon Kar

Szegedi Tudományegyetem

Mérnöki Kar

Debreceni Egyetem

Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar

„Gyakorlatorientált képzési programok kidolgozása a turisztikai desztináció menedzsment és a kapcsolódó ismeretanyagok oktatására”

TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0034 projekt

Regionális turisztikai menedzsment /BSc/

/Differenciált szakmai ismeretek modul/

Turisztikai termékek tervezése

(2)

Az előadás témakörei

Termelés, szükséglet, ellátási lánc értelmezése

A termelési folyamat, mint termék és szolgáltatást előállító rendszer

Az értéktermelő folyamat és az ellátási lánc

Operatív szinten jelentkező menedzsment feladatok

A termék mint a szükséglet kielégítés eszköze

A szolgáltatás, mint a szükséglet kielégítés eszköze, a szolgáltatások csoportosítása

A termék és szolgáltatás versenyképessége

A turisztikai termékek tervezésének

elméleti

alapjai

(3)

Termelés, szükséglet, ellátási lánc értelmezése

A szükségletek kielégítése anyagi javakkal és szolgáltatásokkal történhet.

a termék és szolgáltatás egyaránt termelési folyamat, értéktermelő folyamat eredménye.

A termelés az a gazdasági tevékenység, amelynek során az ember elsajátítja (kitermeli) a természet javait, majd alkalmassá teszi (átalakítja) a szükségletei szerint, és eljuttatja a fogyasztóhoz (szállítja, eladja).

Az ellátási lánc a vállalatok közötti tevékenységek vertikális összekapcsolása a szükséglet- kielégítése érdekében.

A szolgáltatás esetében az output előállítása és annak elfogyasztása időben részben, vagy teljes mértékben fedi egymást, tehát a szolgáltatás nem készletezhető.

A vállalaton belüli tevékenységek összekapcsolását értékláncnak nevezzük.

A kooperáció az érintettek közötti együttműködést jelenti valamilyen cél elérése érdekében. Az integráció a felek kölcsönös gazdasági érdekein alapuló, szerződéssel szabályozott olyan együttműködés, amelyben az egyik fél, az integrátor piaci és/vagy termelési biztonságot nyújt a másik félnek, az integráltnak.

Az integráció lehet horizontális és vertikális.

(4)

A termelési folyamat, mint termék és szolgáltatást előállító rendszer

A termelés fogalma

a termelés fogalmába ma már bele tartozik a szolgáltatás előállítása, a csomagolás,

raktározás, a javító, karbantartó tevékenység, továbbá beletartoznak azok a természeti folyamatok, amelyek szükségesek egy-egy

termék illetve, szolgáltatás létrejöttéhez, és ezek az emberi ellenőrzés mellett zajlanak.

a termelés fogalmán a termék és szolgáltatás előállítást egyaránt érjük.

A termelési folyamat tényezői

1. Műszaki tényezők 2. Fizikai tényezők 3. Kémiai tényezők 4. Biológiai tényezők

5. Humán tényezők

(5)

A termelési folyamat, mint termék és szolgáltatást előállító rendszer

Termelőrendszer

A termelőrendszer az erőforrások olyan halmaza, amelynek feladata az inputok átalakítása

termékké vagy szolgáltatássá adott technológia keretei között.

A definíció alapján határozzuk meg, definiáljuk a termelési folyamat, mint rendszer tényezőit.

Forrás: saját szerkesztés

(6)

Az értéktermelő folyamat és az ellátási lánc elemei

Forrás: A szerző saját munkája

(7)

Menedzsmentfunkciók

Termeléstervezés

Termelésellenőrzés

Termelésirányítás

Termelésszervezés

Az operatív szinten jelentkező menedzsment

funkciók

A menedzsment funkciók főbb sajátosságai az operatív végrehajtás szintjén

Rövidtávra szólnak (napokra, hetekre).

A vállalaton belüli folyamatokra irányulnak.

A döntések eredménye jól kiszámítható és hamar jelentkezik.

A funkciók célja alapvetően

üzemgazdasági jellegű (jövedelmezőség, likviditás, stb. javítása).

A kockázat, a bizonytalanság kicsi.

A menedzsment funkciókhoz kapcsolódó módszerek, eljárások jól

algoritmizálhatók.

Forrás: saját szerkesztés

(8)

A folyamatszemléletű vállalatvezetés főbb összefüggései

(9)

A vállalat, mint gazdasági rendszer működésének főbb

kölcsönhatásai

(10)

A termék, mint a szükséglet kielégítés eszköze

A termék lehet;

fogyasztási cikk,

termelési eszköz.

A termék azaz output, amelyért a termelési folyamatot elindítjuk és ellátjuk a kapcsolódó menedzsment funkciókat

A melléktermék a főtermék termék mellett keletkező termék, amely hasznosítható, tehát felhasználható, vagy értékesíthető. Értéke lényegesen kisebb, mint a termék értéke.

A termék mellett hulladék képződik, a hulladékok sok esetben veszélyes anyagnak minősülnek,

A selejt a termelési folyamatból kikerülő nem megfelelő minőségű termék.

Veszteség is keletkezik, ami nem kiküszöbölhető, ezt normán belüli hiánynak nevezi.

(11)

A szolgáltatás, mint a szükséglet-kielégítés eszköze

Főbb sajátosságai

Ha a szolgáltatás előállítása és elfogyasztása párhuzamosan történik, nincs lehetőség az esetlegesen előforduló hibák korrigálására.

A párhuzamosság arra készteti a szolgáltatási termék tervezőit, hogy a szolgáltatás minősége a lehető legkisebb mértékben függjön a front személyzettől, azaz a szolgáltatást nyújtó személyétől.

Az ún. tiszta szolgáltatás fizikailag nem megfogható, elsődleges cél a fogyasztó figyelmét a minőségre irányítani. Nagyon fontos ilyen szolgáltatásoknál a vizualitás biztosítása, például egy étterem esetében a tisztaság, a berendezés, stb. Ez azért fontos, mert a fogyasztó jelen van, aktív részese a folyamatnak

Mivel a szolgáltatás mulandó (nem készletezhető) a kapacitások tervezésénél erre figyelemmel kell lenni, a csúcsidőszakra kell tervezni a kapacitást.

Fontos sajátosság, hogy számos szolgáltatás esetében a piacra való belépési korlát relatíve alacsony, például relatíve kisebb egy fodrászüzlet alapításának induló tőkeigénye, mint egy pékségé.

(12)

Az új termék fejlesztésének folyamata

Forrás: saját szerkesztés

(13)

A szolgáltatás, ipar és mezőgazdaság hozzájárulása a GDP-hez és

a foglalkoztatás aránya a különböző szektorokban (2007).

(14)

A szolgáltatás

(15)

A szolgáltatások csoportosítása

A szolgáltatások csoportosítása, osztályozása : SZJ – Szolgáltatások jegyzéke, TEÁOR kód

Kézzelfoghatóság alapján

Az előállítási folyamat sajátossága szerint lehet

Eszközorientált

Emberorientált

A fogyasztó azonosíthatósága alapján a szolgáltatás lehet;

Piacositható szolgáltatás

Nem piacositható

A termeléshez való viszony alapján

Átfogó értelemben minden termelési tevékenység egyben szolgáltatás is

A szűkebb értelemben vett termeléshez is kapcsolódnak szolgáltatások

Alapvető szolgáltatások esetében az igény kimondottan a szolgáltatásra irányul

A fogyasztóhoz való viszony alapján

Folyamatosan megvalósuló szolgáltatások

Nem folyamatos, de ismétlődő szolgáltatások

Közvetlen, végső felhasználásra szánt szolgáltatások

A szállíthatóság alapján

Szállíthatók, ill. távolabbra is értékesíthető szolgáltatások

Nem szállítható szolgáltatások

(16)

A szolgáltatási tevékenység alanyai

Forrás: Chikán (2005)

(17)

A termék és szolgáltatás versenyképessége

Forrás: A szerző saját munkája

(18)

A Porter-modell logikája, a szektorbeli verseny tényezői

Forrás: Porter (1980)

(19)

2. A turisztikai termék és kereslet, a kapcsolódó sajátosságok és összefüggések

A turizmusnak, öt fő jellemző sajátosságát lehet megfogalmazni, melyek az alábbiakban foglalhatók össze:

A turizmus az emberek helyváltoztatását és a meglátogatott helyen való tartózkodását foglalja magában.

Az elsőből következően mindenfajta turizmus esetén megtalálható két elem: a desztinációra való utazás és az ott tartózkodással együtt járó tevékenység.

Az utazás és tartózkodás helye különbözik az állandó lakóhelytől és

munkahelytől, így a meglátogatott helyen az utazók tevékenysége eltér az ott élők és dolgozók tevékenységétől.

A helyváltoztatás, a meglátogatott helyen való tartózkodás ideiglenes, rövid időtartamú, a résztvevők néhány napon, héten vagy hónapon belül visszatérnek lakóhelyükre.

A meglátogatott helyre valamilyen cél(ok) miatt utaznak a résztvevők, s ez különbözik a letelepedéstől, illetve a munkavégzéstől.

(20)

A turizmusnak négyféle megközelítése lehetséges:

A turisták a turizmus során a különböző fizikai-pszichikai motivációkkal

összefüggő aktivitások elérésére törekszenek a lehető legjobb feltételek mellett. Ez az ok-, célrendszer alapvetően meghatározza az utazási célhelyet és az ottani tevékenységeket.

A turizmusban közreműködő szolgáltatásnyújtók, vállalkozók (közlekedés, szállás, a vendéglátás, kereskedelem, utazási irodák stb.) a turizmust a profitszerzés

lehetőségének tekintik, és ennek érdekében igyekeznek megfelelni a kereslet igényeinek.

A fogadóterület irányítói, az állam elsősorban gazdasági, politikai szempontból ítélik meg a turizmust, amely attól függ, hogy az hogyan hat az ott élők

jövedelmére, a helyi adóbevételek alakulására, a település fejlődésére.

Nemzetgazdasági szinten nagy jelentősége van a költségvetési bevételek alakulásának, s nemzetközi turizmus esetén a külföldi devizabevételeknek.

A fogadóterület lakossága a turizmust általában foglalkoztatási és kulturális faktornak tekinti. A turizmus egy kölcsönös hatásmechanizmust teremt a turisták és a helyi lakosság között, amelynek lehetnek pozitív és negatív összefüggései.

(21)

A turizmusfajták csoportosítása

Az egyes turizmusfajták lehetnek

belföldi (hazai),

és a külföldi vagy más néven nemzetközi turizmus .

utazás célja alapján

motiváció jellege szerint :

fizikai

pszichikai

eltöltött idő alapján vakációs és hivatás turizmus

a turisták és a fogadó terület között milyen kapcsolatot determinál három alapkategória különíthető el: a

üdülő-,

az üzleti- és ún.,

közös érdek alapján történő turizmus.

Az utazás időtartama szerint: napi vagy kiránduló turizmus, illetve ún. tartózkodóturizmust (időtartama minimum 24 óra),

egyéni és csoportos turizmust: egyedül vagy egy csoport tagjaként

igénybe vett szolgáltatások biztosítása alapján: a turisták biztosíthatják a szolgáltatásokat saját maguk, vagy utazási irodán keresztül

finanszírozása szerint beszélhetünk önfinanszírozó és szociálturizmusról

(22)

A turizmus működési rendszere és környezeti kapcsolatai

Forrás: Lengyel (2004)

(23)

A szükséglet, szándék és célok kapcsolatrendszere

Forrás: R.C. Mill- Morrison: The Tourism System, New Jersey (1985)

(24)

A Maslow-i szükségleti piramis

Forrás: R.C. Mill- Morrison: The Tourism System, New Jersey 1985

(25)

A turisztikai kereslet fő formái

Tényleges kereslet csoportjába azok a turisták tartoznak, akik már részt vesznek a turizmusban,

és az utazási intenzitással jellemezhetőek.

Potenciális keresletet az a csoport képez, amelyben a személyek rendelkeznek a kínálati oldal

elemeivel, és utazásra megnyerhetőek. Ezek az ismert elemek az elkölthető jövedelem, a motiváció, valamint a szabadidő. A versenytársakkal szembeni előny megszerzése, a csoport megnyerése érdekében a marketing nélkülözhetetlen eszköze a turizmusnak.

A halasztott kereslet valamilyen ok miatt nem realizálódott kereslet, de az ok elmúltával létrejöhet.

Látens kereslet estén a keresleti oldal valamely összetevője hiányzik. Ha a helyzetükben javulás áll be, a potenciális keresletet növelik. A marketing szerepe ennél a csoportnál is jelentős,

kiváltképpen a motiváció területén.

(26)

A turisztikai kereslet fő jellemzői

A választás magas szabadságfoka: szabadidőben folytatott tevékenységről van szó, szabadabb

választási lehetőségek mellett.

Az utazási döntés kockázata magas: a turista itt ismeretlen kínálatból választ, ígéretek alapján.

A turista maga is részt vesz a termék előállításában: a termék annak fogyasztásával egy időben

jön létre, váratlan viselkedési formák, meglepetések elkerülése végett nagyon fontos a szokások, igények megfelelő ismerete.

A kereslet szezonális: a marketingeszközök változatos, rugalmas felhasználásával mérsékelhető.

Ilyenek a reklám, hirdetés, kedvezmény, árengedmény, stb.)

Érzékeny, gyorsan változó szubjektív és objektív tényezőktől függ, melyek mind-mind szerepet játszanak a tartózkodási élmény kialakulásában. A bizonytalansági tényezőket, gyors és megfelelő reagálással, a vélemények folyamatos értékelésével, csökkenthetjük.

(27)

A turisztikai kínálat jellemzői

A turisztikai kínálat befolyásolásában keresletnek van központi szerepe. A turizmus résztvevőinek indítékai, a turizmussal szembeni elvárásaik meghatározzák a kínálat szerkezet

Az állam befolyásoló szerepe : a turizmuspolitika közgazdasági eszközei, ágazatok közötti koordináció, részvétel az infrastruktúra kiépítésében, reklámkampányokban

A kapcsolatrendszer jellegzetességei: baráti körök , önkéntesek, politikai, adminisztratív támogatás, szervezeten belüli munkatársak, menedzsment

Az érintettek közötti kapcsolatrendszer megfelelősége: turisztikai élmény biztos realizálása

Kényelmi szolgáltatások, biztonságot szolgáló feltételek

Tartózkodási idő, az attrakció megtekintési ideje – meghatározzák a vendéglátóhelyek típusát

(28)

A turisztikai kínálat jellemzői

Megközelíthetőség, megtalálhatóság

Hatásmenedzsment: hatás-mátrix elkészítésével kaphatunk képet a használatból eredő problémákra, valamint az alkalmazható menedzsment technikákra

Az önvezetéses attrakciók: viselkedési kódok eljuttatása a látogatókhoz

(29)

Az attrakciók bevételszerzési lehetőségei

Az attrakciók ingyenessége, illetve fizetős jelege

Közvetlen források

Kormányzati, önkormányzati

Adományok,

Tagdíjak,

Baráti kör támogatása,

Alapítványi támogatás,

Szponzorráció

Belépők

Az attrakcióhoz,

Parkolási díjak,

Irodabérlet,

Fotó/videó engedély

Szálláshelyek

Fizetővendéglátás,

Szállodai elhelyezés,

Terület/épület bérbeadás

Tartósan; sport, camping

Esetei jelleggel; filmfelvétel, termékbemutató

Vendéglátás

Étterem, kávéház,

Rendezvény.

Vállalati programok,

Konferenciák

Továbbképzések

Interpretáció

Útikönyv, egyéb kiadvány

Vezetett túrák,

Hanganyag,

Filmek, diák,

Modellek működtetése

Események

Fesztiválok,

Vásárok,

Koncertek,

Színházi előadások,

Kiállítások,

Sport rendezvények

Történelmi játékok előadásai

Kiskereskedelem

Ajándéküzlet,

Postai, internetes eladás,

Franchise,

Attrakción kívüli üzlet,

Pénzváltás

(30)

A turisztikai termék értelmezése, sajátosságai

A kínálat tehát az adott desztináció mindazon értékeit, szolgáltatásait tartalmazza, melyek alkalmasak a látogatók szükségleteinek kielégítésére - központi eleme a turisztikai termék!

A turisztikai termék: az általános kínálat szelektív elemeit tartalmazza, a turista konkrét igényei határozzák meg

A turisztikai termék főbb összetevői

a vonzerő, v. attrakció,

megközelítés lehetősége, eszköze,

a kapcsolódó infrastruktúrák (víz, szennyvíz, hulladékkezelés, energia, közlekedési utak stb.),

a szállással, étkeztetéssel, szórakozási lehetőséggel kapcsolatos vendégszerető, magas szakmai színvonalú szolgáltatások,

turisztikai szervezetek szolgáltatásai, információk biztosítása

 A

(31)

A turisztikai termékek általános jellemzői

Nem kézzelfogható: „álmot vásárolunk, és élményt kapunk”.

Az egyidejűség : a szolgáltatások nyújtása, és annak fogyasztása egy időben történik, a turista aktív résztvevő

Veszendőség jellemzője

Nehéz a termékek egységesítése, ellenőrzése

Szezonalitás problémája: erősen koncentrálódik időben és térben egyaránt

A szezonalítás magas fajlagos költségeket okozhat - a turisztikai szezon idényszerűsége új vonzerők, termékek kifejlesztésével mérsékelhető

Egymással helyettesíthető turisztikai termékek között erős versenyhelyzet a jellemző:

a kifejlesztett termékek „lemásolását” nehéz megakadályozni

Megoldás: a marketingstratégia helyes kialakítása, valamint a stratégiai menedzsment eszköztárának megfelelő működtetése

(32)

Turisztikai vonzerő (attrakció)

A vonzerő, mely a turisztikai termék alapjául szolgál,

A turista a motivációjának megfelelő vonzerőt keres - vonzerő nélkül nincs turizmus

Helyre, eseményre utal, amelyet valamely oknál fogva vonzónak talál az ember, érdemesnek tartja annak felkeresését (cirkuszi attrakció is lehet vonzerő)

Vonzerő - szinonim fogalom az attrakcióval.

Attrakció lehet minden (személy, tárgy, hely, tevékenység, stb.), amely embereket annak felkeresésére, megtekintésére,

kipróbálására ösztönöz.

Menedzselt attrakciók: valamilyen szervezet működteti

Nem menedzselt vonzerők: jelentős része valamely természeti

képződmény

(33)

A vonzerők főbb csoportjai

ideografikus - kognitív (észlelési) megközelítés,

kialakulásukkal kapcsolatosan: természetes - ember alkotta,

jellegük alapján: események és helyek,

valósághoz való kapcsolatuk alapján: múltbeli és jelenbeli, vagy az adott formában soha nem létező

térbeli elhelyezkedés alapján: bel- és kültéri attrakciók

díjfizetés alapján: ingyenes és díjfizetéses attrakciók

tágabban vett térbeli elhelyezkedése alapján: csomóponti (klaszter)

illetve lineáris (vonal mentén) elhelyezkedő attrakciók

(34)

A vonzerők főbb csoportjai II.

helyi-, regionális-, országos-, nemzetközi-, és univerzális attrakciók:

milyen körből képesek azok turistákat vonzani

attrakciók tulajdonlása, illetve működtetési illetékesség alapján:

magán-, alapítványi-, és állami, önkormányzati működtetésű attrakciók

szinergikus hatás: a különböző vonzerők erősíthetik vagy gyengíthetik is egymást - a vonzerők nem adhatók össze

szinergiahatáshoz kapcsolódnak az elsődleges és másodlagos attrakciók, melyek jól kiegészítik egymást.

a vonzerő minősítésére alkalmas mutatók: percepciós-analízis,

konkurencia-analízis, elért vendégforgalom

(35)

A szolgáltatástermék áru jellege

Jobber (1998) alapján a szerző

(36)

A turisztikai termék alapjellemzői - HIPI-elv (Zeithaml (1985):

H (Heterogenity)-változékonyság: a szolgáltató teljesítménye térben és időben ingadozó,

Változó munkateljesítmény + fogyasztói szubjektivitás,

Minőség nehezen értelmezhető (nem fizikai elemek!),

egyenletes minőség biztosítása nem egyszerű feladat: az ember önszabályozó mechanizmusa következtében,

személyek kiválasztása – kiemelt fontosságú!

(37)

A turisztikai termék alapjellemzői - HIPI-elv

I (Intangibility) - nem fizikai természet

nincs áruminta (nem fizikai elemek) - átéljük a szolgáltatás igénybevételét (tapasztalati termék!)

a szolgáltatás fizikai jellemzőiről nem tudunk információt szerezni

előzetes termékkép hiányában fontos szerepet kap a szájreklám, megnő a márkahűség jelentősége.

(38)

A turisztikai termék alapjellemzői - HIPI-elv

P (Perishability)

– nem tárolható

a fel nem használt, el nem fogyasztott szolgáltatás, nem pótolható, és nem is raktározható (mosoly, naplemente),

nem tárolható jelleg akár előnyt is jelenthet: a szolgáltató mentesülhet a jelentős volumenű logisztikai költségektől. Ezzel együtt azonban elesik a kereslet előre nem látható, váratlan ingadozásának kiegyenlítését biztosító puffer lehetőségétől is,

a kereslethez a kapacitásokkal lehet alkalmazkodni, de a szolgáltatások kapacitásai viszonylag merevek, így a keresleti mélypontok idején kihasználatlanul maradnak, a csúcsokat pedig nem fedi le,

a szolgáltatás mindenkori elérhetősége ezért csak – a termeléshez viszonyítottan – magas kapacitás lekötéssel érhető el.

a keresletingadozás a szolgáltató vállalatok legsúlyosabb üzleti problémája.

(39)

A turisztikai termék alapjellemzői - HIPI-elv

I (Inseparability)

– elválaszthatatlanság

a szolgáltatás nyújtása és elfogyasztása térben és időben elválaszthatatlanok,

egy időben, és egy helyen történik a termelés és fogyasztás, a frontszemélyzet, és az igénybe vevő egyidejű jelenlétében,

a teljesítés és az igénybevétel elválaszthatatlansága jelentős problémák forrása:

térben és időben nem különülnek el,

a készletezés és forgalmazás közé nem tudjuk beépíteni a kulcsfontosságúnak tekinthető minőségellenőrzést,

nincs lehetőség a „selejt” kiszűrésére.

a minőséget a vevővel együtt a teljesítés közben, vagy utólag, a korrekció (ismétlés, csere) lehetősége nélkül biztosítjuk.

(40)

A szolgáltatástermék folyamatjellege

(41)

A versenyképes és fenntartható turizmus tényezői, kölcsönhatások és

sajátosságok

(42)

A turisztikai termékek tervezése

A piaci részesedés – piaci növekedés (BCG) mátrixa

Forrás: Chikán (2008)

(43)

A piaci vonzerő-versenyképesség mátrix

Külső tényezők

a piac mérete, növekedési, üteme, ciklikussága,

a piacra lépés korlátai,

az elérhető jövedelmezőség,

a szokásos technológia,

munkaerő kínálat,

környezetvédelmi kérdések,

politikai, jogi kérdések.

Belső változók

elért piaci részesedés,

marketing színvonala,

K+F kapacitás,

minőség, megbízhatóság,

pénzügyi erőforrások,

vezetés színvonala, stb.

A kritikus tényezőket ötfokozatú skálán értékeli!

(44)

Elemzési módszerek

PIACI VONZERŐ VERSENYKÉPESSÉG PONT

legkevésbé vonzó súlyos versenyhátrány 1

kevésbé vonzó mérsékelt versenyhátrány 2

közömbös azonos versenypozíció 3

mérsékelten vonzó enyhe versenyelőny 4

rendkívül vonzó jelentős versenyelőny 5

(45)

Forrás: Lengyel (2004)

Attraktivitás-relatív versenypozíció mátrix

Turizmus- típus portfólió mátrix

A turizmus egyes formáinak eltérő hatásprofilja

(46)

A turisztikai fejlesztések fő irányai

A portfolióelemzések eredményeként a mérlegelt szempontok alapján megfogalmazhatóak a kínálatfejlesztés prioritásai, a fejlesztések fő irányultsága.

(47)

A termék életgörbe-elmélet koncepciója

Forrás: Barakonyi,1999

(48)

A vállalati tervtípusok főbb összefüggései

Forrás: Zilahi-Szabó, 1990

(49)

A stratégiai tervezés folyamata

Forrás: saját szerkesztés

(50)

Az éves terv főbb összefüggései

Forrás: saját szerkesztés

(51)

A stratégiai terv főbb célkitűzései

Forrás: saját szerkesztés

(52)

A stratégiai terv főbb célkitűzései

Stratégiai cél: A minőség elvén alapuló, a speciális adottságok felhasználására épülő gazdaságfejlesztés a fenntarthatóság biztosítása mellett, a lakósság

életszínvonalának emelése és stabilizálása, valamint a mások számára is vonzó élettér kialakítása érdekében

Átfogó cél: A régió versenyképességének további erősítése és fenntartása. A társadalmi kohézió erősítése.

Specifikus célok:

Innovatív és versenyképes gazdasági struktúra kialakítása

Fenntartható életminőség feltételeinek megteremtése

Humán erőforrás fejlesztés

Prioritások:

Gazdaság- és turizmusfejlesztés

Humán és települési infrastruktúra fejlesztés

Környezet és közlekedésfejlesztés

(53)

A terméktervezés folyamata, szakaszai

(54)

Helyzetfeltáró elemzés, a lovas turizmus stratégiai helyzete hazánkban

Erősségek

- kedvező földrajzi helyzet

- táj változatossága és szépsége

- a nyugaton már teljes hiánynak számító tereplovaglási lehetőségek Magyarországon

- jó talaj minőség

- egyelőre szabadon használható erdő- és földutak

- a magyar „lovas” nemzet hagyományai és híre

- a szolgáltatás árszínvonala

- kitűnő ár-minőség arány

- a lovak teherbírása, képessége, szakmai tudása

- kisebb hiányosságoktól eltekintve a szakmai személyzet felkészültsége

- a külföldiekben kialakult Magyarország-kép

(55)

Helyzetfeltáró elemzés, a lovas turizmus alakulása hazánkban (2)

Gyengeségek

- a lovas létesítményekben tapasztalt szűkös vagy teljesen hiányzó vendégkapcsolatok

(eligazító táblák, programlehetőségek, ártájékoztatás)

- lótartási körülmények (ápoltság, istálló környezet)

- idegenforgalmi és marketing szaktudás hiánya

- Niche marketingre épülő termék

- nyelvtudás hiánya

- biztosítások megoldatlansága

- a szakmában tapasztalható összefogás hiánya

- kiegészítő programok hiánya

- központi támogatások hiánya

- pályázati lehetőségek elégtelensége

- országos lovas túra – útvonal térkép hiánya

- nem piacorientált termék és kommunikáció

- minden tekintetben elégtelen kommunikáció külföldön

- tőkehiány miatt a lovak felszereltségének hiányosságai

- lovas turizmushoz tartozó szakmák (pl. kovács, szíjgyártó, stb.) szervezett oktatásának hiányosságai

(56)

Helyzetfeltáró elemzés, a lovas turizmus alakulása hazánkban (3)

Lehetőségek

- turisztikai szezon nyújtása

- összekapcsolva más turisztikai termékekkel kínálati csomagokat kialakítva övelhető a tartózkodási idő

- a vidéki élet megismertetéseinek lehetősége

- Európa szerte hiányzó termék kifejlesztése, piacvezető szerep elnyerése,

- belföldi turizmus élénkítése

- növekvő érdeklődés a lovak, a lovaglás iránt mind belföldön, mind külföldön

- növekvő igény a szabadidő természetes környezetben való eltöltésére

(57)

Helyzetfeltáró elemzés, a lovas turizmus alakulása hazánkban (4)

Veszélyek

- szigorú erdő- és természetvédelmi törvény

- a lovas szakma összefogásának hiánya

- magántulajdonba kerülő erdő- és földterületek

- a kapcsolódó adórendszer kiszámíthatatlansága

/jelenlegi ÁFA- kulcsok magasak stb./

(58)

A lovas turisztikai kereslet elemzése

Fogyasztói piacok jellemzői.

Versenytársak jellemzői.

Divat.

Ismertség és megismerhetőség.

Nemzetközi kitekintés

A belföldi kereslet prognózisa

(59)

A lovas turisztikai kínálat elemzése

Kínálatelemzést a vonzerőkkel érdemes kezdeni, első lépése az értékelésbe bevont terület vonzerő-jegyzékének összeállítása, létező és potenciális vonzerők, a

„nyers” jegyzékben szereplő vonzerők minősítése:

Terhelhetőség-értékelés. A kritikus értékek és tényezők fenti meghatározása

Kategorizálás. A vonzerőket mindenekelőtt célszerű fő- és alkategóriákba sorolni, viszonyítani kell azokhoz az igényekhez, amelyek kielégítésére a vonzerőre alapuló termékfejlesztés irányul

Állapot-értékelés. Az egyes vonzerők állapota alapvetően befolyásolja a hasznosításhoz szükséges fejlesztések költségeit

Potenciál- (hatókör-) értékelés: a várható hatókör felbecsülése egyrészt utal az attrakciót érő majdani terhelésre, másrészt jelzi a kiszolgáló létesítmények és a kiegészítő szolgáltatások kapacitásával kapcsolatos igényeket;

Sérülékenység- és fenyegetettség-értékelés. A sérülékenység és a fenyegetettség szorosan összefüggenek egymással, a fenntarthatóság szempontjainak messzemenő figyelembe vétele (szakvéleményt)

Hasznosítási korlátok és indikátorok megállapítása: figyelembe kell venni a tervezés során.

(60)

A helyzetelemzés során, hangsúlyosan kezelendő tényezők

Humán erőforrások.

Megközelíthetőség.

Meglévő szolgáltatások.

Infrastruktúra.

(61)

A kínálat és a kereslet elemeinek összekapcsolása

Túralovaglás

A terápiás lovaglás

Lovas íjászat

Fogattúrák szervezése

Lovasbemutatók

Lovardai szolgáltatások

(62)

A megvalósíthatósági tanulmány

Lovas turisztikai központ a lovas turizmus és gyógy turizmus szolgálatában

A projekt célja

A célok számszerűsítésének indikátorai

(63)
(64)

A Lovas turisztikai központ tervezett kapacitása illetve erőforrásai

(65)

A termelési és értékesítési terv

(66)

A Lovas panzió erőforrásai:

Lovak tervezett kapacitása /óra/

Szállásadás /vendégéjszaka/

Sétakocsikázás /óra/

Lovas túra /túranap, ill. túra db//

Rendezvény /db/

Vendéglátás /Ellátási nap/

Vendéglátás /Adagszám/

Munkaerőlétszám /Állandó alkalmazott/:

Ügyvezető igazgató: 1 fő

Panzióvezető: 1 fő

Recepciós 1 fő

Étteremvezető/konyhafőnök 1 fő

Felszolgáló 2 fő

Szobaasszony/konyhai kisegítő 2 fő

Lovas szakember 1 fő

Fizikai dolgozó/gondnok 1 fő

Takarítónő 1 fő

Összesen: 11 fő*

(67)

A pénzügyi terv, az árképzés elméleti háttere

(68)

Alapadatok

(69)

Megoldás

(70)

Profitorientált árképzési technikák

(71)

A lovas szolgáltatások árképzése

(72)
(73)
(74)
(75)
(76)
(77)
(78)

A versenyképes desztináció

(79)

A desztináció térbeli lehatárolása

(80)

A desztináció termékének versenyképessége

Ábra

Updating...

Hivatkozások

Kapcsolódó témák :