061.6:026:659.24
KUTATÓINTÉZETI KÖNYVTÁRAK ÉS TÁJÉKOZTATÁS
Simon Mária Anna
A tudományos és s z a k i r o d a l o m volumenének állandó növekedése, va l a m i n t a gazdasági versengés élesedése során mind fontosabbá váló gyors tájékozódás igénye már a XIX. században megindította a z t a f o l y a m a t o t , amelynek eredményeképp a lassúbb,nehézkesebb,bizonyos mér
tékig a r i s z t o k r a t i k u s a b b könyvtárak m e l l e t t megalakultak a kizárólag tájékoztatás célját szolgáló dokumentációs vagy információs irodák.
I n d o k o l t a az i l y e n létesítmények születését a hagyományos "általános gyűjtőkörű könyvtárak túlsúlya i s : a tudományok differenciálódásának f o l y a m a t a egyre nehézkesebbé, majd egyre inkább csak az elméleti k u tatómunka számára t e t t e használhatóvá a könyvtárak tájékoztató mun
káját.- iilagyarországon, a h o l a k a p i t a l i z m u s és különösen az i p a r f e j lődése lassúbb v o l t , az i p a r i és műszaki tájékoztatás igénye csak a XX. században v e t e t t e f e l egy i l y e n létesitmény gondolatát. KÁPLÁNY Géza az OMDK történeti elődjének megszervezésével a z t a nagyon e¬
gészséges elgondolást j u t t a t t a érvényre, amely s z e r i n t a dokumentá
ció bázisa a könyvtár - a kettőt tehát egymással összefüggően k e l l megszervezni. Ez a s z e r v e z e t i forma - sokféle v i t a és módosítás után
és ellenére - ma i s érvényesül az OiíEDK vagy az OMgK szervezetében.
A felszabadulás után m e g i n d u l t hatalmas fejlődés támogatására az 50-es évek elején a l a k u l t műszaki-termelési könyvtárhálózat első f e l a d a t a a szükséges i r o d a l o m , különösen folyóiratirodalom beszerzé
se és hozzáférhetővé tétele v o l t . A könyvtárak s z e r v e z e t i megerősö
désének időszaka meglehetősen hosszan elhúzódott - a korszerű terme
léshez elengedhetetlenül szükséges tájékozódási igények gyorsan nö
vekedtek. Kielégitésükre több h e l y e n un. műszaki-dokumentációs osz
tályok, részlegek a l a k u l t a k , gyakran a könyvtár szervezetétől függet lenül. A műszaki könyvtárak gyűjtése ma már k i t e r j e d a tájékoztatás
hoz elengedhetetlenül szükséges nem-hagyományos formájú dokumentumok r a i s - a nem kielégitő személyi ellátottság eredményeképp azonban érdemi, színvonalas szakmai tájékoztatás nyújtására csak i g e n r i t k a esetben képesek.
Részben hasonló jelenségek mutatkoznak a Magyar Tudományos Aka
démia kutatóintézeteiben i s . Az Akadémia szervezetén belül j e l e n l e g 42 tudományos kutatóintézet működik: közülük 12 társadalomtudományi, 25 p e d i g természettudományos, i l l . műszaki jellegű kutatásokkal f o g -
l a l k o z i k . A magyar tudományos élet sajátos fejlődése folytán a régi, nagymultu Intésetek a társadalomtudományok területén működnek. Bár ezeknek könyvtárai nagyobbrészt régebbi eredetű, értékes gyűjteménye
k e t tartalmaznak - mégis, e könyvtárak lassúbb ütemű fejlődésük,szer
vezetlenségük, személyzeti nehézségeik miatt nem tudtak eleget tenni a felmerülő bibliográfiai-dokumentációs igényeknek. így történt,hogy Intézetek sorában /Állam- és Jogtudományi, Irodalomtörténeti, Törté
nettudományi, Közgazdaságtudományi etb./ I n d u l t meg komoly bibliográ
f i a i tevékenység, a könyvtáraktól függetlenül, a könyvtár m e l l e t t . f i gyelemre méltó jelenség, hogy ezek á kezdeményezések társadalomtudo
mányi kutatásokkal foglalkozó Intézetekben j e l e n t k e z t e k és az Igé
nyeknek - különböző s z i n t e n - a mai napig megfelelnek. A társadalom
tudományi kutatások egyik legfontosabb bázisa tudvalevőleg elsősor
ban maga az irodalom, a könyv, - a gyorstájékoztatás különféle f o r máinak jelentősége lényegesen kisebb, mint a nagy tempóban fejlődő műszaki és természettudományokban. A gyors, sokoldalú tájékozódás szükségessége elsősorban ezekben j e l e n t k e z i k . A nagyobbára alapkuta
tásokkal foglalkozó akadémiai kutatóintézetek könyvtárai ujabb k e l e tűek, legtöbbjük a l i g néhány éves. A felfejlesztés, rendeződés, az alapok lerakásának idejét élik, személyi ellátottságuk e feladatok elvégzésére l s csak szűkösen elegendő. A hálózati központ óvatos kez
deményezéseire, az igények iránti érdeklődésére legtöbb esetben t e l j e s elzárkózás v o l t a válasz: a kutatók véleménye s z e r i n t a szaktájé
koztatás nehéz feladatát helyettük elvégezni a könyvtáros nem képes.
Egyetlen intézeti könyvtár v o l t eddig /Biokémiai Kutató Intézet/, amelynek könyvtárosa, az igen kedvező intézeti légkört felhasználva, modern, többrétű szakirodalmi dokumentáció kiépítését kezdte meg, korszerű módszerek alkalmazásával.
Egyre sűrűbben találkozunk azonban az akadémiái Intézeti kuta
tók ö n á l l ó dokumentációs kezdeményezéseivel. Ezeknek egy ré
sze szakirodalmi dokumentáció - más része azonban a különféle k u t a tási eredmények, szükséges adatok nyilvántartásainak széles skáláját mutatja. Hasonló érdekes példáról számol be SZEFESVARY Pál cikke a TMT 1964. 9-10. számában.*
E dokumentációs kezdeményezések módszertani problémákat vetnek f e l , a módszertani problémák pedig - több-kevesebb kerülővel - rend
s z e r i n t e l j u t n a k a könyvtárhoz és azon keresztül, e s e t l e g annak meg
kerülésével i s a hálózati központhoz.
Ez a h e l y z e t t e s z i időszerűvé a kérdés felvetését: melyek álta
lában a kutatóintézeti és különösen az akadémiai kutatóintézeti könyv
tarak tájékoztatási f e l a d a t a i ? Ml az, ami m é g könyvtári f e l a d a t , mi az, ami mar meghaladja a z t , - végül milyen legyen az ideális kap
c s o l a t könyvtár és dokumentáció között? / F e n t i megkülönböztetést I n dokolja, hogy az akadémiai kutatóintézetek nagy része a l a p k u t a t á s o k k a l f o g l a l k o z i k ; Így nem, vagy csak a l i g tamaszkod-
* SZEPESÍAET Pál: Pereaiyukkartyás adattárolás néhány példája a Magyar Ásvány
olaj és rSldgázkisérleti Intézetből. • Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 19o*. 9-lo.ss. 733-7*7 p.
SIMON M.A.: Kutatóintézeti tájékoztatás
hat más h a z a i intézmény dokumentációjára. I p a r i kutatóintézetek e z z e l szemben éppen az alapkutatások, valamint sok esetben egymás ered
ményeit hasznosíthatják./
Az akadémiai kutatóintézeti könyvtárak formailag / a s t a t i s z t i k a i nyilvántartólap /!/ kategóriája/ "kutató- 111. tervezőintézet!
könyvtárak", ez pedig ugyancsak h i v a t a l o s definíció s z e r i n t "válla
l a t i , intézményi, h i v a t a l i s t b . szakkönyvtár". Feladatuk a vonatkozó rendelkezés ** s z a v a i v a l : "a vállalat, intézmény, h i v a t a l szakkönyv
szükségletének kielégítése, az ezen kivül jelentkező igényeket a l e hetőség s z e r i n t főként könyvtárközi kölcsönzés utján elégiti k i . " E z az erősen leegyszerűsített séma távolról sem f e d i a kutatóintézeti könyvtár funkcióit. F e l v e t e t t kérdésünk tisztázásához közelítsünk a funkciók meghatározása utján. Egy a szakkönyvtárak f e l a d a t a i v a l fog
lalkozó tanulmányban*" olvastuk nemrég az alábbi definíciót: "A szakkönyvtár a szakterület begyűjtött, használatra szánt, t á j é k o z t a t á s r a k é s z é s e c é l o k r a a l k a l m a s s á t e t t /kiemelés tőlem,S.M.A.//irodalma és dokumentumai/gyüj- teményének, a szakmailag és könyvtárszakilag felkészült könyvtáros
nak és a használóknak kölcsöncsen összefüggő együttese, amely műkö
dését célszerű felszereléssel s megfelelő helyiségekben f e j t i k i . "
Könyvtárainkra alkalmazva ezeket a feltételeket: a funkciók meg
határozásában és ellátásában eleve a r r a az álláspontra k e l l h e l y e z kednünk, hogy ezek végső soron mind a tájékoztatást szolgálják. Ku
tatóintézeti könyvtár alapvető f e l a d a t a a kutatás céljait szolgáló' tájékoztatás. A tájékoztatás két s z i n t e n történik:
1. a szakterület l e g f r i s s e b b irodalmáról és minden hozzáférhető dokumentumáról,
2. a b e s z e r z e t t anyag feltárása alapján a szakterület legújabb tudományos eredményeiről, a kutatások "világszinvonaláról".
Minden f e l a d a t o t ennek az egységes célnak k e l l alárendelnünk.
Ez a követelmény természetesen erősen megváltoztatja, kibővíti a ré
g i , megőrző, "custos"-könyvtárosokról k i a l a k u l t elképzeléseket: he
lyükbe az a k t i v , széleskörűen müveit és a speciális szakterületen tájékozott, nyelvtudással rendelkező, jő szervezőkészségű modern tá
jékoztató könyvtáros lép, a k i a szaktudósnak egyenrangú és nélkülöz
h e t e t l e n munkatársa.
Ez az újfajta funkció határozza meg az a n y a g g y ű j t é s munkáját - amikor az összehangolt, meghatározott gyűjtőkör ellátásán belül a hagyományos könyvtári anyag /könyv, folyóirat/ m e l l e t t igyek-
**A Művelődésügyi Miniszter 16Vly567M.K.l5./M.M.sz. utasítása az általános t u dományos és tudományos szakkönyvtárakról. = A könyvtári szolgálat j o g i szabá
lyozása. Bp. i95ö. 93-96 p.
•• B2RECZ&Y László: A magyar szakkönyvtárak és f e l a d a t a i k . = OSZK Évkönyve 1 9 6 1 - 196a. 172-1B8 p.
szünk megszerezni minden, e szakban felhasználható dokumentumot / a kutatási jelentéstől a gépleirásig, a mikrofilmtől a hangszalagig/.
A szerzeményezésnek ez a kiszélesítése természetszerűleg több prob
lémát v e t f e l . Ezek egyrészt s z e r v e z e t i jellegűek, hogy t i . egységes könyvtári keretben gyüjtsük-e a t e l j e s anyagot, vagy az effemer ér
tékű, csak dokumentációs célokat szolgáló dokumentumokat külön, az erre kijelölt részleg k e z e l j e - e ? Bármi legyen i s a döntés; b i z t o s , hogy az utóbbi anyagféleséget vagy legalább egy részét "fogyó anyag
ként" k e l l kezelnünk és a leltározástól kezdve a feldolgozáson át a raktározásig más elbírálás és főleg más kezelés alá e s i k , mint a ha
gyományos könyvtéri állomány.
Még jobban befolyásolja a tájékoztatás célkitűzése a f e l t á r á s módját, mélységét. Kutatóintézeti könyvtár száméra, ha tá
jékoztatási f e l a d a t a i t komolyan v e s z i , nem l e h e t kielégítő a nagy
könyvtárak általában megszokott katalógushálózata, amely betűrendes és decimális vagy tárgyszókatalógus a könyvekről és ugyanez a p e r i o dikákról - cimek s z e r i n t . A l e l k i i s m e r e t e s tájékoztatáshoz - még könyvtárosi szemmel nézve i s a kérdést - periodikák és gyűjteményes kötetek a n a l i t i k u s feltárására volna szükség, - ha a könyvtáros /jő e s e t b e n könyvtárosok/ i d e j e e z t lehetővé tenné. Fokozza e feltárás nehézségeit a kutatóintézeti könyvtár gyűjtésének már e m i i t e t t k i t e r jesztése a legváltozatosabb megjelenési formájú dokumentumokra. Kuta
tói jelentés, gépleirás, folyőiratközlemény fotókópiája yagy mikro
f i l m j e , e s e t l e g e r e d e t i t e r v r a j z mind egyformán a használót, adott e s e t b e n a kutatót s e g i t i - olyan feltárási formát k e l l tehát találni, amelyben egységes e l v i alapon nyugvó módszerekkel könnyűszerrel t a lálja meg mindazt, ami munkáját előbbreviszi.- Két feltárási mód mu
tatkozik i t t célravezetőnek. Az egyik a hagyományos könyvtári módsze
reket e g y e n e s e n továbbfejlesztő a n a l i t i k u s szakkatalógus, amely csak abban különbözik nagykönyvtári rokonaitól, hogy magában f o g l a l j a va
lamennyi f e n t e m i i t e t t dokumentumfajtát. Könyvek és folyóiratok cimei m e l l e t t az ugyanarra a tárgyra vonatkozó folyóiratcikkek, forditások, mikrofilmek s t b . leírásai sorakoznak. A kutató nem c s a k könyvet, vagy c s a k kutatási Jelentést keres, hanem m i n d e n t , ami témájára vonatkozik és ami kutatását előbbreviszi.
Ennek a komplex katalógusnak azonban vannak hátrányai. Anyaga óhatatlanul felduzzad és a korszerűtlenné vagy legalábbis másodran- guvá vált dokumentumanyagot nehéz elválasztani az ugyancsak nem l e g f r i s s e b b , de alapvető, kézikönyv, vagy munkaeszköz fontosságú müvek
től. Mert a könyvtár, ha csakugyan igényt t a r t a "dokumentáció bázi
s a " megtisztelő elmére, begyűjt és f e l k u t a t ugyan minden olyan anya
got, amely a tájékoztatást szolgálja, - időtállóan azonban c s a k a valóban időtálló anyagot őrzi meg. /Eldönteni, hogy mi az "időtál
ló" - ez persze olyan f e l a d a t , ami sok esetben nemcsak a könyvtáros
"radartehetségét" h a l a d j a meg!/
Olyan módszer.t k e l l tehát találni, amely viszonylag kevés munka- erőráforditással magas hatásfokú feltárást b i z t o s i t . Ilyennek mutat
koznak a különféle "többdimenziós" feltárási módok: közös t u l a j d o n ságuk, hogy egyetlen kartonon /cimleirási egységen/ tetszés s z e r i n t i nyilvántartási Bzempont rögzítési lehetőségét biztosítják. Segítsé
gükkel lehetővé válik, hogy a hagyományos könyvtári katalógusrend-
SIMON M.A.: Kutatóintézeti tájékoztatás
szerek fenntartása m e l l e t t , ugyanazon rendezési e l v alapján az igen széles skálát mutató "egyéb dokumentumokat" egyszerűen és jő ered
ménnyel használhassa a kutató. E feltárási mód kikísérletezése f e l tétlenül a könyvtáros f e l a d a t a : módszertani i s m e r e t e i és a s z a k i r o dalomban való jártassága felhasználásával meg k e l l találnia a l e g a l kalmasabb formát a dokumentációs anyag nyilvántartásához. Az e d d i g i ek s z e r i n t tehát - az alapkérdésre visszatérve - a dokumentumanyag begyűjtése, rendezése és feltárása m é g a könyvtár f e l a d a t a .
H a l l a n i véljük az ellenvetéseket: "maximalista igények, ez már nem könyvtári, hanem önálló dokumentációs részleg f e l a d a t a . " Vélemé
nyünk s z e r i n t ez pusztán szervezési kérdés és nem érinti a lényeget.
A könyvtár elsődleges f e l a d a t a kutatóintézetben a tájékoztatás; - ha az intézet vezetősége ugy látja, hogy a hatékonyabb dokumentáció ér
dekében megfelelő szakemberekkel megerősített külön részleget i s szervez, ahol fordítási feladatokat i s ellátnak - ennek a könyvtár
r a l szoros kapcsolatban k e l l l e n n i e és a z t bázisként k e l l használnia.
A n g l i a i tanulmányutunkon láttuk, - de bőségesen sorolhatnánk magyar
országi példákat i s - mindkét megoldást. 20 munkatárssal dolgozó könyvtárat, ahol egységes keretben látták e l a fordítási, nyilván
tartási és feltárási feladatokat a szigorúan v e t t könyvtáriakkal, vagy o l y a t , ahol egymás mellé rendelve két egyenrangú csoport műkö
dött, szorosan egymásra támaszkodva. Van persze a harmadik e s e t r e i s példa - amikor egymástól e l s z i g e t e l t e n , függetlenül működik könyvtár és dokumentáció - ez azonban éppen az, amit a most születő akadémiai dokumentációs s z e r v e z e t kialakításában szeretnénk elkerülni.
Van azonban a most megindult dokumentációs kezdeményezések kö
zött olyan, amelyet valóban maximaiizmus lenne a könyvtárostól szá
monkérni. A kutatók vagy munkatársak saját kísérleteiről v e z e t e t t nyilvántartásokra gondolunk i t t , akár történelmi adatok, akár kémiai képletek, akár speciális f i z i k a i jelenségek rögzítéséről van sző.
Egyre több akadémiai intézetben találkozunk i l y e n spontán kezdeménye
zéssel. A könyvtárak - a bevezetésben vázolt körülmények okozta - lassúbb fejlődése magyarázza, hogy legtöbb helyen meg sem kísérelték az i l y e s f a j t a dokumentáció kialakításához a könyvtáros segítségét kérni, / i g a z , ahol kérték, o t t kitűnő, hasznos együttműködés szüle
t e t t . / Pedig - érzésünk s z e r i n t - i t t van az érintkezési pont, i t t van a határvonal a reális tájékoztatási feladatok ellátása és az a z t megnaladó, de módszertanilag összefogható speciális szakdokumentáció között. Dolgodon k i a könyvtáros olyan feltárási r e n d s z e r t /lehető
leg az ETO-nak az igényeket, nem meghaladt mélységű formáját/, amely
ben minden dokumentációs és tájékoztatási igény kielégítése lehetsé
ges. P l . i hagyományos decimális szakkatalógus könyvek és egyéb,ered- rményeket rögzítő fontos müvek számára, - a szakterület szakrendjének
tárgyszavait deskriptorként felhasználó peremlyukasztásos lyukkár- tya-nyilvántartáe folyóiratcikkek és egyéb dokumentumok számára. A lyukkártyához készült kód pedig legyen alkalmas az intézetben folyó kutatások eredményeinek rögzítésére i s - utóbbi müveletet azonban már maguk a kutatók végzik. Egyszerű példával illusztrálva: ha a r r a kíváncsi a kutató nyomdászat- vagy irodalomtörténész,, hogy a XVI.
század második felében a debreceni nyomdában milyen l a t i n kiadványok láttak napvilágot, és azokról milyen irodalom áll rendelkezésre az intézet könyvtarában - a komplex kérdésre egyetlen A/5-ÖB méretű pe-
remlyukasztásos kártyaterv segítségével kapja meg a megfelelő anya
got. A nyomda l a t i n termékeinek a d a t a i t a kutató maga v i t t e lyukkár
tyára, munka közben - a vonatkozó irodalmat a könyvtáros dolgozta f e l azonos módszer s z e r i n t .
A bevezetésben f e l v e t e t t kérdésre - na kerülőuton i s - válaszol
tunk. Megkíséreltük felvázolni egy az akadémiai és egyéb kutatóinté
zetekben kialakítható s z e r v e z e t e t , amely az adott a l a p h e l y z e t t o vábbfejlesztésével alkalmas lenne nemcsak a meglévő, de a még f e l k e l tésre váró tájékoztatási igények kielégítésére i s . Tudjuk, hogy a könyvtárak, j e l e n l e g i ellátottságuk m e l l e t t , nem képesek e feladatok megoldására. A Magyar Tudományos Akadémia hálózatában 1964-ben, 45 könyvtárban /ebből 2 vállalati, 1 társulati/ 58 főfoglalkozású v a l a mint 34 mellék- és részfoglalkozású munkatárs működött. Ha ehhez még figyelembe vesszük, hogy a 92 munkatársból 32 e s i k 5 nagyobb könyv
tárra, világos, hogy vázolt elképzeléseink megvalósításának melyek az elsődleges akadályai. Ha még a " s z a k m a i l a g és könyv- társzakilag felkészült könyvtáros" jogos igényét i s figyelembe v e s z - szük, jeleztük könyvtárosképzésünk egyik megoldatlan problémáját i s . Nem látjuk b i z t o s i t v a a "szakmailag és könyvtárszakilag" felkészült utánpótlást műszaki és természettudományos könyvtárainkban és tájé
koztató szerveinknél. JóképességU szakkutatőt - a k i ráadásul h a j l a n dó a szükséges könyvtáros-dokumentalista ismereteket i s elsajátí
t a n i - tájékoztatási munkához biztosítani nem c s a k anyagi nehéz
ségekbe ütközik.
A nehézségek áthidalásának lehetőségeit felvázolni nem l e h e t i t t feladatunk. A r r a szeretnénk csak felhívni a figyelmet: az a körülmény, hogy kutatóintézeti könyvtáraink nagy része nem képes még komoly tá
jékoztatási feladatok ellátására, nem J e l e n t h e t i a z t , hogy a tájékoz
tatás problémáinak megoldását könyvtáron kivül k e l l keresnünk. Ne u j szervezetek költséges kiépítését kezdjük meg, hanem a meglévő s z e r v e zet megerősítésével, kiszélesítésével segítsük az eredményesebb ku
tatómunkát.
§§§
SIMON.A.M.: Information und Bibliotheken der F o r s c h u n g s i n s t i - tute
Als Folge der langsameren Entwicklung des ungarischen Kapitális
ai us meldete s i c h der Anspruch e i n e r technischen Dokumentation i n Un- garn eret i n dem XX. Jahrhundert. Géza KÁPLÁNT, Reorganisator des Vorgángers der Technischen Landesbibliothek, war V e r t r e t e r der Mei-*
nung: Hauptbasis der Dokumentation s e i d i e B i b l i o t h e k . I n d l e s e a Sín
né legte e r auch das Fundáment des ungarischen technischen B i b l i o - theks- und Dokumentationswesens. Dieees P r i n z i p bestimmte i n grossen Dinien die Entwicklung der ungarischen Dokumentationsorganisation.
Die Steigerung der Ansprüche an f r i s c h e Information und d i e Schwierigkeiten der k l e i n e n S p e z i a l b i b l i o t h e k e n führten dazu, dass - wahrend den 50-er Jahren - selbetstándige Abteilungen, Gruppén und sogar neue Zentralstelién für Dokumentation entstanden.
SIMON M.A.: Kutatóintézeti tájékoztatás
Die Auígabe der modernen F o r s c h u n g s i n s t i t u t s b i b l i o t h e k e n i s t I n f o r m a t i o n . Nicht nur Auskunftserteilung lm Sinne der t r a d i t i o n e l l e n G r o s s b i b l i o t h e k s a r b e i t , sondern rasche und gründliche Information m i t t e l s a l l e r auffindbaren Dokumente des betreffenden Wissenschaftsgebietes / s e i es e i n Buch, Report, Z e l t s c h r i f t , e t c . - originál oder Mikrokopie/. - B i e s e n Aufgaben kann nur mit modernen Erschliessungsmethoden, einem gutausgebauten Dokumentation- und I n - formationssystem nachgekommen werden.
E i n h e i t l i c h e s Erschliessungssystem für a l l e Dokumente, d i e von Bibliothekaren oder e v e n t u e l l M i t a r b e i t e r n e i n e r mit der B i b l i o t h e k eng zusammenarbeitenden Dokumentationsstelle b e a r b e i t e t werden - das selbe System s o l l den Porschém für die Dokumentation i h r e r eigenen Ezperimente dienen. Diese Methode s o l l t e das E r f a s s e n beider Dokumen- tationen ermöglichen.
SIMON.M.A.: Researche i n s t i t u t e l i b r a r i e s and t e c h n i c a l reference
I n course of the slow development of c a p i t a l i z m the demand f o r t e c h n i c a l documentation only arrose i n the 20th century.Géza KAPLÁNY, the re-organizer of the predecessor of the C e n t r a l T e c h n i c a l L i b r a r y was on that standpoint that the l i b r a r y i s the b a s i s of t e c h n i c a l r e - ference. He s e t up the fundaments of l i b r a r y management and documen- t a t i o n guided by these c o n s i d e r a t i o n s . - The demand f o r immediate r e - ference and the problems of development i n email l i b r a r i e s partéd do- dumentation from the l i b r a r i e s i n the f i f t i e s .
The aim of a modern i n s t i t u t e l i b r a r y i s r e f e r e n c e . Thls doesn't only mean the reference s e v i c e of the big l i b r a r i e s , but i t alsó means immediate and d e t a i l e d Information s e r v i c e using a l l a v a i l a b l e p u b l i c a t i o n s of that s p e c i a l branch of s c i e n c e / t h a t can be books, reports on r e s e a r c h , p e r i o d i c a l p u b l i c a t i o n s e t c . - originál or mic- r o f i l m copy/. These tasks can only be solved with up to date r e v e a l - ing methoás, w e l l managed documentation and reference work.
The cataloging of the p u b l i c a t i o n s i s done by the l i b r a r i a n s o r the documentating s e c t i o n s Joined to the l i b r a r y and t h e s e give a uniform r e v e a l i n g method f o r a l l p u b l i c a t i o n s . The same system r e - v e a l s the documents of the ezperiments o f the i n s t i t u t e too, and so gives an oportunity to use them together with the a b s t r a c t s o f c u r r - ent t e c h n i c a l l i t e r a t u r e .
