• OLVASÓK • S Z E R K E S Z T Ő K • OLVASÓK •
M ú 11 h a v i s z e r k e s z t ő s é g 1 ü z e n e t ü n k r e a z a l á b b i v á l a s z é r k e z e t t . S z í v e s e n k ö z r e a d j u k r é s z e i t , b á r k o r á b b i v é l e m é n y ü n k e t é r d e m b e n n e m m ó d o s í t h a t j a :
, , T 1 s z e 11 S z e r k e s z t ö s é g !
Megdöbbenve olvastam a legutóbbi szerkesztői üzenetek rám vonatkozó részét. Megmondom őszintén, nagyon meglepett véleményük versemről. M e g l e p e t t a z a n a i v é s a z é n s z e m p o n t o m b ó 1 r e n d k 1 v ü I s é r t ő m e g l á t á s u k , h o g y a z í r á s j e l e k h i á - n y á b ó l a l a p v e t ő m ü v e l e t l e n s é g e r a r e k ö v e t k e z t e t n e k . (Kiemelés tőlünk. A szerk.) Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a kollégiumi pályázaton a versem írásjelekkel sze- repelt, — de így írásjelek nélkül — megismételve múltkori állásfoglalásomat — még sikerül- tebbnek éreztem."
„Sértőnek és indokolatlannak érzem véleményüket — az igazság durva megsértésének. Le- het, hogy nem jő verset írtam — ha ezt m e g í r j á k , nem szólok semmit. De hogy jobb híján, egy — szerintem és nemcsak szerintem helyes formai fogásba magyarázzanak bele és ezt ki- egészítsék személyem nyilvános megsértésével — ezt n e m t ű r h e t e m . "
„Nyilvános elégtételt kérek, követelek. Mert csak így küszöbölhetik ki baklövésüket. Én nem kívánok messzemenő következtetéseket levonni ebből az esetből a »Tiszatáj« egészére vo- natkozóan. De a hiba kijavítását követelem, s ezért — ha kell — elmegyek a legfelsőbb fóru-
m lS i s- Tisztelettel: D. ANDRÁS
L e v é l í r ó n k n e v é t i s m é t e l t e n , s z á n d é k o s a n n e m í r t u k k i . A k í - v á n t e l é g t é t e l t e z ú t o n s z o l g á l t a t j u k .
SZERKESZTŐSÉGI ÜZENETEK .
H. Attila, Miskolc. A de a Holtan i s . . . című Kecskemét. B. Károly, Szeptember című írása biztató. Hasonlókat vá- Miskolc. K. László, Mo- Juhász Gyulából és Jó- runk. Nem közölhető írá- nostorpályi H. János, K a - zsef Attilából van átírva, sokat küldtek: A. István, locsa. M. Ferenc, Szentes.
*
E számunkból anyagtórlódás miatt a Hazai tükör és a Kritika c. rovat kimaradt.
KI MIT TUD
A SZEGEDI IRODALOMRÓL ÉS MŰVÉSZETRŐL?
XV.
A IV. forduló kérdéseinek megfejtéseit nyílt postai levelezőlapon, 1968. október 20-ig kell eljuttatni a Tiszatáj szerkesztősége címére (Szeged, Magyar Tanácsköz- társaság útja 10. Sajtóház), feltüntetvén a címzés fölött: Rejtvénypályázat.
Az új kérdések a következők:
A) Hol látható ma a Szeged címerébe is bekerült XII. századi Kőbárány. (Agnus Del) ? A várrom kőtárában (1); a Dömötör-toronyban (2); az alsóvárosi ferences templom múzeumában (x) ?
B) Az alábbi két Juhász Gyula-versrészlet közül melyik szól az alsóvárosi fe- rences templom híres barokk kegy képéről:
S jöttem én is, e szomorú öltő Mária, fájdalmas Anya, Bús magyarja, hű zarándoka, — Dicsértessék neve — Mit adhatnék, csüggedt, árva költő: Csak nézett szent szomorúan E dalt hozom, mint könnyét a felhő, És semmit sem felele. (2) Te feketén is vigaszt derengő
Magyarok Asszonya! (1)
C) Kiről Irta e strófákat Juhász Gyula: „A szegedi tanyák Homéroszáról", Kálmány Lajosról (1); a Dugonics-hagyományt ápoló tudós Csaplár Benedekről (2);
Csonka Bukosza Tanács Ignác egykori szegedi vízimolnárról, híres bőrdudásról (x):
Oly gőggel nézett a kocsmába szét. A múlt, a puszták, egy magyar világ, Mint egy Homér. Mögötte volt a nép, Ujjongva sírtak a melódiák.
A határidőre beküldött helyes megfejtésekért könyvjutalmat kaptak:
Ballangó András Kemenesmagasi; Tőth Irén Nyíregyháza, Végh Judit Szeged;
Vecsernyés Gusztáv Pécs; Németh Rozália Kaposvár.
A III. forduló kérdéseinek helyes megfejtése: A2 (Kiss István); BI (Du- gonics András); Cl: Mikes, C2: Zrínyi, C3: Dugonics.
Folyóiratunk minden hó 2-án jelenik meg
975"
Bates, H. E.: Jó széllel francia partra 260 oldal, kötve 25,— Ft Bellow, Saul: Herzog 589 oldal, kötve 40,— Ft Dékány András: Mexikói legények 340 oldal, kötve 2 7 , - Ft Dreiser, Theodore: Carrie drágám 444 oldal, kötve 48,— Ft Fehér Klára: Perben, haragban 204 oldal, kötve 17,50 Ft Kodolányi János: Visszapillantó tükör 550 oldal, kötve 2 8 , - Ft Molnár Gábor: Holdárnyékban az őserdő 469 oldal, kötve 45 — Ft Reade: Klastrom és tűzhely I—II. 1019 oldal, kötve 8 1 , - Ft Waltari, M.: Mikael I—II. 1009 oldal, kötve 7 3 , - Ft Waltari, M.: Mikael Hakim I—II. 1179 oldal, kötve 79,— Ft
K e r e s s e f e l
az Á l l a m i K ö n y v t e r j e s z t ő V á l l a l a t s z e g e d i b o l t j a i t :
„Móra" könyvesbolt. Kárász u. 5.
„Tömörkény" könyvesbolt Lenin krt. 34.
Idegennyelvű, zenei és orvosi könyvesbolt, Kárász u. 16. és Dugonics tér sarok.
976
I N N E N - O N N A N
BE (NEM) LÉPÉSI NYILATKOZAT Ezúton közlöm az I f j ú - sági Könyvklubbal, hogy nem lépek be tagjai kö- zé. Teszem pedig mind- ezt annak ellenére, hogy mint a Népsport állan- dó olvasójának, az újság
szeptember 6-i szómá- ban előnyös ajánlatot tettek. Közlöm, hogy a 3. sz. válogatást, mely- nek ára potom 190 fo- rint, nem veszem meg, bár a mai magyar szép- irodalmat becsülöm és szeretem. Még ha a Nép- sport is a kedvenc la- pom.
Mai magyar szépírók címszó alatt Önök öt könyvet sorolnak fel:
Szilvási Lajos Egyszer voll szerelem, Szabó Mag- da A danaida, Passuth László Madrigál, Győry
Dezső Viharvirág és Biszt- ray Gyula Jókedvű ma- gyar irodalom c. köny- veit. Erről a felsorolás- ról ugyanis az a felvé- teliző diák jut eszembe, aki így szólt: „Bár Pe- tőfi Sándor és Rejtő Je- nő nem volt magyar . . . ", valamint az evangélisták- ról szóló régi-régi vicc.
Nem vagyok közgaz- dász, ezért az árukapcso- lás etikájáról nem sokat tudok. Azzal sem vagyok tisztában, hogy az Ifjú- sági Könyvklub céljai irodalmi vagy anyagi jel-
legűek. Mert ha az előbbi, akkor jobban körülnézhettek volna a mai magyar szépírók há- zatájan, ha meg az utób- bi, akkor miért akarják rámtukmálni, a Népsport gyanútlan olvasójára ked- vezményesen — tehát veszteséggel — az olyan örökbecsű műveket, mint az Egyszer volt szere-
lem.
Lehet, persze, hogy csu- pán egy elírás felháboro- dásom tárgya. Azt akar- ták önök írni, hogy Mai magyar irodalom. Ez eset-
ben hozzáértésükről ten- nének tanúbizonyságot, s arra ösztönöznének, hogy elhessegessem lelki sze- meim elől azt a képet, mely egy elefántot ábrá- zol a porcelánboltban.
S. M.
A 7 NAP
című jugoszláv hetilap
1968. aug. 16-i száma
(szabadkai kiadás) közli
D. Fehér Zsuzsa Szabad-
kai festők Szegeden című
írását, amely a Tiszatáj
augusztusi számában je-
lent mp.e.
K I S S Z E G E D I M U N K Á S M O Z G A L O M -
T Ö R T É N E T
ii.
A Magyarországi S z o c i á l d e m o k r a t a Párt 1890. évi a l a k u l ó k o n g r e s s z u s á n a k h a t á r o z a - tai előtérbe állították a szocialista t ö m e g - mozgalom kifejlesztését. E n n é k megfelelően a párt a fővárosi s z a k e g y l e t e k e n keresztül Igyekezett előmozdítani a különböző s z a k m á k vidéki m u n k á s a i n a k szervezését is. A párt- hoz csatlakozott b u d a p e s t i szakegyletek m á r az 1890-es évek elején országos k o n g r e s s z u - sok rendezésével, szaklapok kiadásával is se- gítették a vidéki s z a k m a i szervezkedést. A budapesti cipész szakegylet l a p j á b a n m e g j e - lölt irányelvek szerint m á r 1891 o k t ó b e r é b e n megalakult a szegedi cipész- és csizmadiase- gedek szakegylete. U g y a n c s a k fővárosi segít- seggel keletkezett még u g y a n e b b e n az évben az asztalossegédek szakegylete, m a j d 1892- ben — az első országos s z a b ó m u n k á s kong- resszus h a t á r o z a t a i n y o m á n — a szabó kis- iparosok és m u n k á s o k szakegylete. Ezek a m u n k á s s z e r v e z e t e k szocialista szakegyletek voltak. Igyekeztek előmozdítani a m u n k á s o k politikai nevelését, sőt a cipész- és szabó- szervezet számos vezetője a szociáldemokra- ta párton belül az 1890-es évek első felében folyt belső h a r c b a n az osztályharcos i r á n y - zatot t á m o g a t t a a m e g a l k u v ó k k a l s z e m b e n .
1897-ben további két szocialista szakegylet alakult S z e g e d e n : a k ö t é l g y á r t ó s e g é d e k , va- lamint a vas- és f é m m u n k á s s e g é d e k szak- egylete. Az előbbi az első kísérlet volt az a k k o r m á r jelentős szegedi textil n a g y i p a r s e g é d m u n k á s a i n a k t ö m ö r í t é s é r e . A hazai fo- nó- és szövőipar m u n k á s a i t egyesítő szerve- zetek s o r á b a n a l e g k o r á b b a n a l a k u l t a k közé tartozott. Elsősorban a K e n d e r f o n ó g y á r se- g é d m u n k á s a i r a kívánt t á m a s z k o d n i , de a k - kor n e m f e j t h e t e t t ki m ű k ö d é s t , m e r t Wim- m e r Fülöp gyárigazgató a szakegylet veze- tőit a gyárból elbocsátotta és a városból is elüldözte. Az említett öt szakegylet megala- kulása azt bizonyítja, hogy a szegedi m u n - kásság az 1890-es é v e k b e n a k o r á b b i n á l jó- val g y o r s a b b a n haladt a k i z s á k m á n y o l ó k k a l való ideológiai és szervezeti s z e m b e f o r d u l á s u l j á n .
A szocialista s z a k m a i mozgalom mellett és azzal szoros összefüggésben az 1890-es évek- ben a szociáldemokrata p á r t m o z g a l o m is f o n - tos e r e d m é n y e k e t ért el. 1894—1895-ben az a k k o r osztályharcos politikát k ö v e t ő közpon- ti pártvezetőség i r á n y í t á s á v a l erőteljes orszá-
gos s z o c i á l d e m o k r a t a m o z g a l o m b o n t a k o z o t t ki. 1894 első f e l é b e n Szegeden is p á r t s z e r v e - zet a l a k u l t . Ezt k ö v e t ő e n a m o z g a l o m i r á n y í - tója Pollák Béla szegedi s z á r m a z á s ú n y o m - dászsegéd volt, a k i m á r e k k o r n a g y p o l i t i k a i jelentőséget t u l a j d o n í t o t t a m u n k á s - p a r a s z t szövetségnek. Igaz, hogy ezt l e s z ű k í t e t t e — a p á r t v e z e t ő s é g á l l á s p o n t j á n a k m e g f e l e l ő e n
— az ipari m u n k á s o k , v a l a m i n t a z a g r á r p r o - letárok, m e z ő g a z d a s á g i m u n k á s o k és k u b i - kosok szövetségére. T e v é k e n y s é g e n y o m á n 1894—1895 telén e g y r e izmosodott a z i p a r i és m e z ő g a z d a s á g i m u n k á s o k közös m o z g a l m a , a m e l y e t a szegedi r e n d ő r s é g szét a k a r t zúz- ni. A helyi s z o c i á l d e m o k r a t a m o z g a l o m v e - zetőit t e h á t l e t a r t ó z t a t t a . Emiatt 1895. j a n u á r 27-én — főleg k u b i k o s o k részvételével — a l e n d ő r s é g g e l való ö s s z e c s a p á s b a t o r k o l l o n a g y a r á n y ú t ü n t e t é s b o n t a k o z o t t ki a v á r o s - ban. A t ü n t e t ő k az elfogott vezetők s z a b a d o n engedesét, a s z e r v e z k e d e s i és g y ü l e k e z é s i jo- got k ö v e t e l t é k . A Pollák i r á n y i t á s a a l a t t 1894—1895-ben folyt o s z t á l y h a r c o s s z e l l e m ű m u n k á n a k ez a b á t o r , ö n t u d a t o s m e g m o z d u - lás egyik l e g j e l e n t ő s e b b e r e d m é n y e volt.
P o l l á k m á s o d i k szegedi m ű k ö d é s e i d e j é n , 1898 t a v a s z á t ó l 1899 tavaszáig m é g e r ő t e l j e - sebb volt a v á r o s b a n a s z o c i á l d e m o k r a t a po- litikai m o z g a l o m . E k k o r lett Szeged először a m e g y e s z o c i á l d e m o k r a t a m o z g a l m á n a k k ö z p o n t j á v á . A helyi p á r t s z e r v e z e t a z o n b a n kapcsolatban állott a s z o m s z é d o s m e g y é k s z o c i á l d e m o k r a t á i v a l is. A szegedi és m e g y e i p a r t m u n k a f e l l e n d í t é s é n e k , az eleven vidéki kapcsolatok k i a l a k í t á s á n a k egyik f o n t o s , a szocialisták és a m é g k ö z ö n y ö s m u n k á s o k nevelésének, a s z o c i á l d e m o k r a t a n é z e t e k t e r - jesztésének talán l e g h a t é k o n y a b b e s z k ö z e a megyei p á r t s z e r v e z e t 1898-ban m e g i n d í t o t t s a j t ó o r g á n u m a , a M u n k á s l a p volt. H a r - colt a m u n k á s s z e r v e z e t e k f e n n t a r t á s á é r t , a szervezett m u n k á s o k s z á m á n a k g y a r a p í t á s á - ért, a m u n k á s o k m o z g á s s z a b a d s á g á n a k biz- tosításáért, a politikai üldözések b e s z ü n t e t é - séért, a polgári d e m o k r a t i k u s s z a b a d s á g j o - gokért. A szegedi p á r t s z e r v e z e t 1898—1899-ben a k i s i p a r o s m u n k á s o k mellett i g y e k e z e t t — ekkor m é g országos v i s z o n y l a t b a n is e g y e - dülálló k e z d e m é n y e z é s k é n t — a helyi n a g y - üzemek, e l s ő s o r b a n a f ü r é s z á r u g y á r a k se- g é d m u n k á s a i t is m e g s z e r v e z n i . Emellett t ö r e - kedett a m u n k á s - p a r a s z t szövetség m e g t e - r e m t é s é r e , a m e l y a z o n b a n csak az ipari m u n k á s s á g és az a g r á r p r o l e t a r i á t u s k a p c s o - latára n é z v e volt e r e d m é n y e s . E n n e k is bi- zonyítéka t ö b b e k között az 1898. o k t ó b e r 30-i, Szegeden t a r t o t t , C s o n g r á d m e g y e i szociál- d e m o k r a t a p á r t é r t e k e z l e t és az azt k ö v e t ő népgyűlés.
1899 e l e j é n a h a t ó s á g vad h a j s z á t indított a szegedi s z o c i á l d e m o k r a t a vezetők , és a M u n k á s i a p ellen. A helyzetet s ú l y o s b í t o t t a , hogy u g y a n e k k o r a m e g y e i vezetőség ellen- tétbe k e r ü l t az országos p á r t v e z e t é s s e l , amelyben e k k o r r a m á r u r a l o m r a j u t o t t az o p p o r t u n i z m u s . Pollák és k ö r e o s z t á l y h a r e o - sabb politikát követelt. Az 1899. évi p á r t - kongresszuson Pollák el is m o n d o t t a k r i t i - kai észrevételeit. Felszólalása o l y a n n a g y vi- hart váltott ki, h o g y a r e n d ő r s é g a k o n g - resszust feloszlatta. Pollák k é n y t e l e n volt k ü l - földre távozni, a m i súlyos veszteséget j e l e n - tett a m e g y e i és a szegedi p á r t m o z g a l o m - nak. Ha volt is 1898—»899. évi m ű k ö d é s é b e n néhány — az országos p á r t v e z e t ő s é g h e l y t e - len nézeteiből és g y a k o r l a t á b ó l e r e d ő — f o - gyatékosság, m u n k á s s á g á n a k egésze m é g i s
pozitíven é r t é k e l h e t ő . Olyan i d ő s z a k b a n é r t el m i n d e n k o r á b b i n á l n a g y o b b e r e d m é n y t a szegedi és m e g y e i s z o c i á l d e m o k r a t a m o z g a - lom f e j l e s z t é s é b e n , a m i k o r a B á n f f y - k o r - mány t á m a d á s a i a k o r á b b i n á l k e d v e z ő t l e - nebb helyzetet t e r e m t e t t e k a szocialista agi- táció s z á m á r a . S i k e r r e l t e r j e s z t e t t e a m a r - xizmus n é h á n y a l a p v e t ő t a n i t á s á t , b e v o n t a a politikai m o z g a l o m b a az ipari és m e z ő g a z - dasági m u n k á s o k széles t ö m e g e i t . Lelkes, ál- dozatos t e v é k e n y s é g e n y o m á n vált a p á r t Szegeden is politikai t é n y e z ő v é az 1890-es évek v é g é r e .
G. E.
