-
MŰSZAKI KÖHíVTÁfiOSOK ORSZÁGOS 1ÍRTSKKZLKTE.
Aa Országos Műszaki Könyvtár m i n t a termelési könyvtárhá
lózat központja már korábban i s rendszeresen t a r t o t t munkaér
t e k e z l e t e k e t a vállalati miiszaki könyvtárosoknak* Ezeknek a munkáértskezleteknek - amelyeken a könyvtári tevékenység Bzá- moo problémáját vitatták meg, a t a p a s z t a l a t o k a t kicserélték - hagyományai vannak már és nem lebecsülendő eredményei. A mű
szaki termelési könyvtárhálózat kialakulásában, fejlesztésében j e l e n t j e szerepük v o l t a munkaértekézleteknek, az azokon e l hangzott u j munkamódszereknek, a tapasztalatok kölcsönös k i
cserélésének.
A műszaki 'termelési könyvtárhálózat fejlődésével, az a l központok kialakulásával és megerősödésével e g y i d o j l l l e g megvál
t o z t a k a munkaértekezletekkel kapcsolatos f e l a d a t o k * A könyvtá
r i és dokumentációs kérdések általános teendőinek megbeszélését szolgáló ankétok, értekezletek az alközpontok hatáskörébe ke
rültek át, - amelyek még tovább i s de centrálisálhatók iparágan
ként i s •*» és az Országos Műszaki Könyvtárra a tudományos a z i n - tü, egy-egy szakkérdést tárgyaló, szakmai továbbképzést segítő előadások rendezése hárul.
finnek a meggondolásnak szellemében került sor az 1959. de
cember 9-án m e g t a r t o t t országos szakmai értekezletre, amelyen részt v e t t e k az alközpontok, vállalatok, kutató intézetek mun
katársai, több mint 200 műszaki könyvtáros és dokumentalista.
Az értekezlet három fő témával f o g l a l k o z o t t i a műszaki fejlesztést közvetlenül segitő dokumentációs szolgáltatások felhasználásával, a központi katalógus kérdésével, valamint az eredményesebb dokumentéoió érdekében 1960-ban meginduló könyv
tári munkaversennyel*
Az értekezletet Kovács Máté egyetemi tanár, az Eötvös Ló
ránd Tudományegyetem Könyvtártudományi tanszékének vezetője, az Országos Könyvtárügyi Tanács elnöke n y i t o t t a meg.
Az első előadó Jánszky Lajos, az OMK főigazgatója v o l t . Előadásában a dokumentációs szolgáltatások felhasználása az üzemekben, a tervező és kutatóintézetekben o. témával f o g l a l k o -
33
z o t t . Bevezetőként meghatározta, m i t k e l l dokumentációa s z o l gáltatás a l a t t érteni, és történelmi visszapillantást a d o t t kialakulásuk körülményeitől. Elmondta, hogy a szakirodalmi tájékoztatás u j formái a JtX, században Nyugat-Európában a do
kumentáció elnevezést kapták, és hogy ezek a fonnák elsősor
ban a folyóirat-irodalom feltárása céljából jöttek létre.
Céljuk egy bizonyos s z a k t e r i i l e t csaknem valamennyi folyóirat
cikkének a n a l i t i k u s feltárása ás bizonyos'szakrendszer sze
r i n t i közzététele. Ennek következtében a l a k u l t a k k i a referá
tumokat közreadó referáló folyóiratok. A szakirodalmi p u b l i kációk növekedése, és főleg a tudományok egyre fokozódó spe
cializálódása megkivánta, hogy a folyóirat-cikkeket több szem
pontból i s figyelemmel lehessen kisérni. Létre jött a téma
figyelés rendszere és a. karton-szolgáltatás i s , utóbbinak elő
nye a csoportos!thatóság, hátránya v i s z o n t az, hogy csak ne
hézkesen nyújt áttekintést az irodalomban.
A s z a k i r o d a l m i áradat további növekedése és a specializá
lódás fokozása következtében a dokumentalisták u j u t a k a t ke
r e s t e k . Szükségessé váltak olyan jellegű szolgáltatások i s , amelyek összefoglalóan közlik egy-egy téma irodalmát, és az e r e d e t i irodalom elolvasását i s feleslegessé t e h e t i k . Igé
n y e l t e k olyan i r o d a l m i feltárást i s , amely valamely iparág fejlődését gazdasági, kereskedelmi vonatkozásaival együtt vizsgálja. Ezeknek az igényeknek a kielégítését szolgálják az un. u j t i p u s u dokumentációs szolgáltatások, mint például a témadokumentáció, a műszaki gazdasági tájékoztatók s t b .
Az előadó a továbbiakban megemlítette a n y e l v i nehézsé
geket áthidaló fordítási szolgálatot, a m i k r o f i l m , a fotőkő- pia-és a legújabb t e c h n i k a i jellegű szolgáltatásokat.
I s m e r t e t t e a dokumentációs intézmények és dokumentációs szolgáltatások kialakulását Magyarországon. F o g l a l k o z o t t a könyvtári alközpontok dokumentációs tevékenységével, szolgál
tatásaikkal. Kiemelte a KOM és az Építésügyi alközpont két év a l a t t végzett jó munkáját. Felhívta a f i g y e l m e t a hálózatban még meglévő párhuzamos munkákra, illetőleg ezek kiküszöbölé
sére. Beszámolt az OMK szolgáltatások felhasználásáról n y e r t tapasztalatokról, az e téren mutatkozó eredményekről, a jövő
beni feladatokról.
Összefoglalásul megállapította, hogy az elmúlt t i z évben Magyarországon a műszaki i r o d a l m i tájékoztatás rendszere k i a l a k u l t , és hiányosságai ellenére i s biztatóan fejlődik.
Ehhez a témához szólt hozzá Csendes Bála, az Autóközle
kedési Tudományos Kutatóintézet műszaki könyvtárának munka
társa. Említést t e t t a dokumentáció használatáról szóló, több országban életbe léptetett törvényről; arról, hogy az i r o d a l mi áradat m i a t t egyesek a folyóiratok megszüntetését és csak a referáló lapok fenntartását javasolják. Beszámolt az ATUKi
bán f o l y t a t o t t dokumentációs munkáról, és az intézet által használt központi szolgáltatásokról. Felhívta a f i g y e l n e * az
34
OKK-val való együttműködésre! a nyelvismeret fontosságára.
J a v a s o l t a , hogy az OMK rendszeresen f i g y e l j e és szerezze be a műszaki kongresszusok, konferenciák anyagát.
Q a b ó Irma, a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki F i z i k a i Kutató Intézetének műszaki könyvtárosa hiányolta a z t , hogy a műszaki lapszemlékben a cikkek e r e d e t i elmét nem közlik. Kö
vetendő példának a ReferativnüJ Zsuraal-ok gyakorlatát ajánl
j a . Kívánatos volna e z t a kérdést randezni, mert a fordítok felfogása hibaforrást J e l e n t h e t . A témafigyelés kitűnően használható szolgáltatása az OMK-nakf ugyanakkor Jónak t a r t a ná, ha megválósitanák a szétvágható formát. Kéri, hogy a té¬
mafigyelés feldolgozásánál alaposabban foglalkozzanak a mű
szaki alkalmazások alapját adó elméleti tudományágakkal / p l * f i z i k a ^ az alaptudományok folyóirataiban i g e n sok a gyakorla
t i vonatkozású c i k k , ezek felhasználásáról i s gondoskodni k e l l e n e . ) * /
A második előadást Sz.Németh Mária, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának munkatársa t a r t o t t a a központi katalógu
sokról. K i f e j t e t t e , hogy a központi katalógus ma már nélkülöz
h e t e t l e n eszköze mind a könyvtárosoknak, mind a dokumentál!s- táknak. A központi katalógusok funkcióját h a t pontban f o g l a l t a Összei lelőhelymeghatározás, könyvtárközi kölcsönzés segítése,
címanyag biztosítás, bibliográfiai tanácsadás és a beszerzés összehangolásának segédeszköze, a gyors tájékoztatás forrása.
A KK elsőrendű f e l a d a t a a lelőhelymeghatározás. I s m e r t e t t e a KK fajtáit! országos, regionális, h e l y i , szakmai s t b . Elmon
d o t t a , hogy felvetődött egy un. Európai Központi Katalógus gondolata i s , de ez túlméretezett f e l a d a t lenne.' Beszámolt a magyar KK kialakulásának történetérőlf létrehozását a Tanács
köztársaság idején tervbe vettók, de csak 192J-ban valósult meg az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ kereté
ben. A második világháború után működésében zökkenők mutatkoz
tak. Az utóbbi években egymást átfedő típusok a l a k u l t a k i háló
z a t i , t e r U l e t i , szakmai s t b . Probléma az, hogyan l e h e t létre hozni az egész ország közkönyvtári állományát átfogó, gazdasá
gos, gyorB megtalálást biztosító központi katalógust Magyaror
szágon. Részletesen elemezte a létrehozás feltételeit, az egyes típusok f e l a d a t a i t .
Sebő Zoltánná, az OMK folyóirat osztályának vezetője f e l szólalásában a műszaki könyvek és folyóiratok központi kataló
gusának kérdésévsl f o g l a l k o z o t t * Az OMK a legsürgősebb f e l a d a t nak a műszaki folyóiratok központi katalógusának megvalósítá
sát t a r t j a .
Az OKK-ban 1954-ben I n d u l t a külföldi műszaki folyóiratok adatgyűjtése, és 1958-ban a EK-t a felhasználók rendelkezésére bocsátották. A KK szakmai, amely a külföldi műszaki és műszaki
^ A z őrtekezlet után beküldött Írásbeli észre rá t e l e k .
55
termeléssel és kutatással.kapcsolatos természettudományi f o lyóiratok jegyzéke. Továbbá kurrens, mert csak 1957-től ad l e lőhely! tájékoztatást; korlátozott, mivel folyóiratonként l e lőhelyül Öt budapesti nagy könyvtárat, tudományos intézetet, vidéken két-három lelőhelyet tüntet f e l . Ez a KK ma kb. %00 oédulát tartalmaz) szakmai j s l l e g e m e l l e t t hálózati lelőhely- jef^zék i s . A könyvtári alközpontok fontos f e l a d a t a , hogy a maguk KK-It elkészítsék, kívánatos lenne ha e z t sokszorosított formában k i i s adnák.
Móra László, a Budapesti Műszaki Egyetem Központi Könyv
tárának munkatársa felhívta az értekezlet' résztvevőinek f i gyelmét az általuk készített központi katalógusra, amely a műszaki felsőoktatási könyvtárhálózat állományát f o g l a l j a ma
gába /kb. 200 tanszőkét/. Közölte, hogy Xerox száraz sokszoro
sító berendezésük van, és ezzel már több nagy üzem p l . a Danuvla gyár műszaki könyvtára katalógusát elkészítették.
Koronczay Béla, a Dunai Vasmű műszaki könyvtárosa s z e r i n t időszerű lenne, ha a könyvtári alközpontok megvizsgálnák háló
zatuk könyvtárait, a KK szempontjából. Fazekas István, a mis
k o l c i I X . Rákóczi Ferenc megyei könyvtár munkatársa beszámolt arról, hogy náluk intenzív könyvtárközi kölcsönzés f o l y i k , ennek érdekében i s szükség v o l t központi katalógus felállítá
sára. 1956-tól próbálkoztak ezzel, és ma már naponként hasz
nálják.
A harmadik n a p i r e n d i pont előadója Balázs Sándor, az OMK munkatársa v o l t . Előadásában k i f e j t e t t e , hogy az előttünk álló f e l a d a t o k közül kiemelkednek az u j 5 éves t e r v v e l kapcsolatos előkészületek. Az u j 5 éves t e r v sikeres végrehajtásának s e g i - tőjsként az OMK ós az i p a r i tároék szakkönyvtéri alközpontjai az eredményesebb műszaki dokumentáció érdekében munkaversenyt h i r d e t n e k meg egy éveB időtartamra. Kívánatos volna? hogy eb
ben minden könyvtáros és dokumentálista részt vegyen. Ismer
t e t t e a verseny szervezési teendőit, továbhá közölte, hogy a közérdekű tapasztalatok elterjesztése végett a verseny száméra szükséges nyilvánosságot az OMK biztosítani f o g j a . /Nem utolsó sorban a Műszaki Könyvtárosok Tájékoztatója hasábjain./
Az értekezlet Kovács Máté professzor rövid zérószavával ért véget.
Az első, i l y e n jellegű országos szakmai értekezlet a hoz
zá fűzött reményeket beváltotta, tanulságos és hasznos v o l t . Reméljük, hogy 1960-ban ujabb, még sikeresebb értekezletek kö-
*
