MŰSZAKI FOLYÓIRATOK TARTALOMJEGYZÉKEI.
/Első rész./
A műszaki folyóiratok felhasználásában akár tudomá
nyos jellegűek, akár g y a k o r l a t i célúak legyenek i s , az o l vasó szempontjából két s z a k a s z t különböztethetünk meg. Az
e g y i k rövidebb tartalmú, és C3ak a z t az időt öleli f e l , a m i g az plvasó a kézhezvételtől kezdve átnézte, ós áz őt érdeklő részeket átolvasta. Ez a szákasz minden egyes olvasóra néz
ve külön-külön lép érvénybe, és független attól, hogy az olvasó közvetlenül a megjelenést követően vagy később,eset
l e g hosszabb idő elmultával j u t a kérdéses folyőiratszámhoz.
Az első szakaszt az j e l l e m z i , hogy az olvasó a folyóiratot a maga teljességében használja, mért ha nem i s o l v a s s a e l egész, terjedelmében, legalább i s "átnézi" az őt érdeklő részeket. Ez a szakasz természetesen közvetlenül az egyes folyóiratszámok megjelenése, helyesebben szólva kézhezvéte
l e után a legerőteljesebb, és az egyedi olvasóra nézve a k k o r fejeződik! be, a m i k o r a folyóirat átnézésének végőre j u t o t t . Könyvtári s i k o n a szakasz mindenegyes, az illető folyóirat
iránt érdeklődő olvasóval megismétlődik, és m i n d a d d i g t a r t , amig ugyanannak a folyóiratnak beérkező u j a b b száma az ér
deklődést e l nem v o n j a . A z t mondhatjuk tehát, hogy az u j a b b szám megjelenésével az előző számra nézve a felhasználás első szakasza lezárult. Ugyanis már lélektani okokból i s nagyon r i t k a az o l y a n olvasó, a k i az u j a b b folyóiratszámok megérkezése után i s sorjában elővenné a régebbieket- még ha
átnézésüket annak idején e l m u l a s z t o t t a v o l n a i s és végig
nézné azokat ugyanolyan módon, a m i n t e z t t e t t e Volna, a m i k o r még az újdonság erejével h a t o t t a k v o l t .
A folyóirat felhasználásának másik szakaszát az j e l l e m z i , hogy az olvasó már nem t e l j e s egészében kíváncsi az i l lető szám tartalmára, hanem b i z o n y o s k i f e j e z e t t célzattal egy-egy a d o t t kérdés iránt érdeklődik, és csak ázt k e r e s i , hógy e z z e l a kérdéssel k a p c s o l a t b a n talál-e v a l a m i t a f o lyóiratnak éppen kezében lévő számában. Az előbbivel szemben ebben a szakaszban az olvasó csak k u t a t a folyóiratban, és
27
ha nem talál f e l v e t e t t kérdésével k a p c s o l a t o s anyagot, a folyóirat egész t a r t a l m a f e l e t t érdeklődés nélkül, s i k l i k e l . A folyóirat felhasználásának ez a szakasza időtartamát t e k i n t v e hpsszabb az előbbinél, sőt mindaddig t a r t , amig a f o lyóirat a könyvtár birtokában van, mert akár tudományos,.akár g y a k o r l a t i kérdés megoldásáról l e g y e n i s szó, az előzmények felkutatása e l e n g e d h e t e t l e n feltétel a h e l y e s megindulás előtt. Bármelyik szakaszban v e s z i i s kezébe az olvasó a mű
s z a k i folyóiratot, a könyebb.áttekintés,, b i z t o s a b b e l i g a z o dás* és- gyorsabb tájékozódás céljából szüksége van útmutató
r a . Ez az útmutató a tartalomjegyzék.
A műszaki folyóirat felhasználásának elsőként e m i i t e t t szakaszában.a tartalomjegyzék a r r a szolgál, hogy az olvasó előzetes tájékozódást n y e r j e n az illető folyóiratszámban t a lálható anyagról, megállapítsa, m i l y e n kérdések szerepelnek benne, és mérlegel j e , hogy ezek .közül melyik*'áll, legközelebb p i l l a n a t n y i „érdeklődéséhez. Természetes", hogy e z t a f e j e ' z e t e t ,
c i k k e t vagy. részt, o l v a s s a e l először és a legnagyobb odag - adással, mig a többit csak ezután ős többnyire már lankadó" . elmerűléssel.nézi át. Az olvasőnevelés e g y i k f o n t o s f e l a d a t a l e h e t rászoktatni, az olvasót a r r a , hogy u j folyóiratszámok átnézését a tartalomjegyzéken k e z d j e , mert ez a gazdaságos' és eredményes' olvasás első feltétele.
Amig a műszaki folyóirat felhasználásának ebben á sza
kaszában a tártaiomjegyzők főleg irányitó s z e r e p e t tölt be, a második szakaszban a'kutatás megkönnyitésőt;és gyorsítását biztositó e l e n g e d h e t e t l e n segédészköz. M e n t e s i t i az olvasót a f e l e s l e g e s és*a folyóiratot rongáló lapozástól, a sokszor hirdetésekkel tarkított 'szövegbén való címkereséstől, és megbizható módon, gyorsan tájékoztatja arról, talál-e őt ér
deklő anyagot. Ezeknek az előnyöknek továbbfejlesztését j e l e n t i k az egész évfolyam'tartalmát felölelő mutatók és'a . hosszabb.időszakokat feltáró, általában öt vagy tiz-évenként k i a d o t t összefoglaló mutatók /kumulatív i n d e x . /
E tanulmány célja á külföldi;műszaki folyóiratok t a r t a lomjegyzékeinek a l a k i , v a l a m i n t tártalmi szempontból való vizsgálata annak megállapitására, felismernetők-e a nemzet
közi műszaki folyóiratirodalomban o l y a n közös vonások, ame
l y e k egyetemes irányitó szempontokra engednek következtetni;
k i a l a k u l t-r- e a sok évtizedes.-mult után "olyan g y a k o r l a t , amely ha nem " i s ál talánosnak, de legalább i s egyes országok folyó<- iratirodalmára jellemzőnek tekinthető?
• 'Minthogy a' tanulmányáéi j a bizonyos jellegzetességek felismerése, a r r a k e l l e t t ; törekednünk," hogy. á megállapitások lehetőleg s z e l e s alapokon nyugodjanak,- E-célból' o l y a n sok ~
28
folyóiratot k e l l e t t f e l d o l g o z n u n k ^ hogy a nagy számok tör
vénye értelmében a közös sajátosságok eléggé szembeszökők legyenek, és a kivételek megfelelően eltörpüljenek. A szám- szeriiség m e l l e t t a szakszerűség és a nemzeti-vonások o k o z t a eltérések, vagy a d o t t esetben hasonlatosságok kidomboritá- sára i s gondolnunk k e l l e t t . Másszóval a műszaki tudományok és,az i p a r i g y a k o r l a t úgyszólván valamennyi ágát és mennél több ország irodalmát k e l l e t t a megfigyelésbe b e v o n n i . Vé
gül a színvonal szempontja sem hanyagolható e l , és ezért a tisztára tudományos kutató jellegű folyóiratok m e l l e t t a g y a k o r l a t i irányú ismertető és a szakmai továbbképzést s z o l gáló folyóiratokra.is t e k i n t e t t e l k e l l e t t lennünk. Mindezek
nek a szempontoknak tekintetbevételével négyszáz tervállam
b e l i és e z e r tőkősállambeli, összesen tehát ezernégyszáz folyóirat került vizsgálatra.
1. A tartalomjegyzék célja.
A tartalomjegyzék e r e d e t i és általános célja-amint e z t a bevezető sorokban-már kifejtettük- az olvasó tájékoztatá
sa a folyóirat t a r t a l m a felől és irányitása az őt érdeklő részek vagy c i k k e k megtalálásában. Ez a célkitűzés korántsem mentes némi lélektani indításoktól sem. A folyóiratok s z e r kesztői u g y a n i s nagyon, hamar ráeszméltek a r r a , hogy a t a r t a
lomjegyzék nemcsak tájékoztat és irányit, hanem a d o t t e s e t ben érdeklődést i s k e l t h e t , vágyat ébreszthet a t a r t a l o m közelebbi megismerésére* I l y e n szempontból a tartalomjegyzék ugyanazt a szerepet tölti be, m i n t - h a s o n l a t t a l élve - a k i r a k a t a kereskedelemben. És valóban a folyóiratok beható ,
tanulmányozása a r r a a felismerésre v e z e t , hogy ez -a k i r a k a t i elem a tartalomjegyzék elhelyezésében, külsejében, nyomda
t e c h n i k a i kivitelezésében határozottan érvényesül i s . Az üz
l e t i szellemtől erősen áthatott angolszász nyomdaipar ennél még messzebbmenően érvényesiti.a tartalomjegyzékhez fűződő lélektani vonatkozásokat. M i v e l tudvalevőleg a vaskos köte
t e k r e rugó főleg a m e r i k a i és részben angol folyóiratok.te
kintélyes részét a hirdetések alkotják, a lapkiadók az o l v a sóknak a z t a természetes szokását, hogy a folyóirat kézbevé
t e l e k o r először i s a tartalomjegyzéket k e r e s i k , "arra i g y e keznek felhasználni, hogy az olvasó e keresés közben kényte
l e n l e g y e n a hirdetéseknek legalább i s egy részén.átbotor
kálni, amig a tartalomjegyzéket megtalálja. A k i r a k a t i elem -*
határozott érvényesülését j e l e n t i az az eljárás, amikor a cimen felül és e z t kiegészítőén az egyes c i k k e k tartalmára vonatkozó hivatkozás i s -megjelenik a tartalomjegyzékben.
E r e d e t i l e g és többnyire ez nem egyéb,, m i n t a cimet részlete-
29
sebben kifejtő alcimek felsorolása. Esete válogatja, hogy ezek az alcimek a szövegben i s közvetlenül a cím után követ
keznek, vagy e s e t l e g a szöveg taglalására szolgáló belső felosztást célozzák. A további fejlődés során azonban már nem .is a l c i m e k felsorolása u t a l a cim mögött rejlő t a r t a l o m r a , hanem egy-két s o r r a terjedő cimmagyarázat világosítja f e l az olvasót arról, amit a cikktől várhat. Egyes esetekben ez a cimmagyarázat egyenes szükséglet, különösen ha azokat a g y a k o r l a t i jellegű folyóiratokat vesszük t e k i n t e t b e , amelyek
sokszor hangzatos, az érdeklődés felcsigázását szolgáló, de v i s z o n t a t a r t a l o m szempontjából semmit.sem mondó címekkel ruházzák f e l c i k k e i k e t . Az esetek többségében a szerző nem találja elég kifejezőnek a röviden megfogalmazott cimet, 'és ezért t a r t j a szükségesnek a t a r t a l o m részletesebb kifejtését.
Ettől már csak egy lépés választja e l a tartalomjegyzéket v* célkitűzésének u j a b b kibővülésétől, és p e d i g a dokumentáció
r a való felhasználásától. A c i k k tartalmának, ^összefoglaló közlése a tartalomjegyzékben már, nem a p i l l a n a t n y i b e t e k i n
tést, hanem a maradó rögzítést szolgálja. A tartalomjegyzék
ben közölt referátum g y a k o r l a t i felhasználása kétféleképpen történhetik. Az e g y i k mód az, hogy a dokumentálást végző személy a referátumot megfelelő méretű k a r t o n r a másolja, és e z t h e l y e z i e l gyűjteményében. Hogy e z t tehesse, illetőleg, hogy a referátumot szükség esetén mindenkor gyorsan és köny- nyen meg i s találja, a referátumokat a ma i l y e n célból álta
lánosan e l f o g a d o t t ETO számokkal k e l l ellátni, e z t a f e l a d a t o t i s elvégzi h e l y e t t e a folyóirat szerkesztősége. A r e f e rátumokat közlő folyóiratok általában egyúttal megadják a megfelelő ETO számot i s , amelyet többnyire eltérő szedéssel különböztetnek meg a többi szövegtől.
A referátumok közlésének célja nyilvánvalóan nemcsak az a g y a k o r l a t i szempont, hogy a dokumentálást végző személyt a referátum elkészítésével járó munkák végzésétől megkímélje, hanem inkább a szerzőnek és a szerkesztőségnek az a törekvé
se, hogy bárki i s használja f e l a referátumot, ez h e l y e s s e n tükrözze a c i k k tartalmát, és valóban a szerző részéről i s lényegnek t e k i n t e t t t a r t a l o m r a mutasson rá.
A tartalomjegyzékben közölt referátum felhasználásának másik módja, hogy maga a tartalomjegyzék szolgál a referátu
mok gyűjteményében való lerakásra. E z z e l azonban a t a r t a l o m jegyzék már b i z o n y o s - f o k i g önállósul, és sorsa elválik magá
tól a folyóirattól. Ebben az esetben ugyanis a t a r t a l o m j e g y zék nyomdatechnikai kiállítása i s i g a z o d i k a felhasználáshoz.
Mindenekelőtt o l y a n a l a k o t ölt, hogy szétdarabolásakor az egyes referátumok közvetlenül szabványosa méretű k a r t o n o k r a
legyenek-felragaszthatók.' E z t a kiadók vagy ugy érik el,hogy a tartalomjegyzéket tartalmazó o l d a l t a kellő méretű o s z l o pokra osztják be, vagy p e d i g külön e célra szolgáló k i s e b b méretű l a p o k a t i k t a t n a k be. Az utóbbi eljárást a Német Szö
vetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság mű
s z a k i folyóiratai kezdték b e v e z e t n i , és az e r r e a célra köz
b e i k t a t o t t külön l a p o t I n h a l t s f a h n e - n a k nevezték e l . Ennek mérete többnyire, a'folyóirat e r e d e t i lapszélességének f e l e . Magát a l a p o t rendesen a fehértől eltérő színnel t e s z i k f e l
tűnővé. Az I n h a l t s f a h n e második sajátossága, hogy hátlapja vagy üres, vagy többnyire nem jelentős szöveget t a r t a l m a z , úgyhogy a Fahne feldarabolása és az egyes referátumoknak a k a r t o n r a való felragasztása nem okoz tartalmi'veszteséget.
Ezért az I n h a l t s f a h n e hátlapján legtöbb esetben csak hirdeté
sek találhatók. A referátumok könyebb eltávolítása érdekében egyes nyomdák már átlukasztott széllel látják e l a Fahne-t.
Bármilyen hasznosnak Ígérkezik i s a tartalomjegyzéknek a dokumentálásra i l y e n módon történő felhasználása, súlyos aggályok merünek f e l v e l e szemben. Amikor u g y a n i s az
I n h a l t s f a h n e elválik magától a folyóirattól, ez utóbbi meg- esonkul, mert tartalomjegyzék nélkül marad v i s s z a , és ebben az esetben a folyóirat életének második - és tegyük hozzá:
hosszabbik - szakaszában, útbaigazító, irányitó eszköz nél
kül marad. A kiadók e z z e l szemben nyilván ugy gondolkoznak, hogy ez az időszak csak átmeneti, mert a dolgok r e n d j e sze- „ r i n t minden folyóirat-évfolyamot utolsó számának megjelenése után amugyis be k e l l kötni, és i l y e n k o r az egyes számok t a r
talomjegyzékeinek szerepét az évi mutatók v e s z i k át. Minthogy ez a kezdeményezés mégcs^&k rövid múltra t e k i n t h e t v i s s z a , egyelőre a jövő t a p a s z t a l a t a i r a k e l l bíznunk a célszerűsége m e l l e t t vagy e l l e n felhozható érvek értékelését. Tagadhatat
l a n azonban, hogy szórványosan már^akadnak kiadók, a k i k ma
gukévá t e s z i k a tartalomjegyzék és a dokumentáció egyesíté
sével szemben felmerülő aggályokat, és a két f e l a d a t o t elvá
lasztják egymástól. Ezek a tartalomjegyzéket meghagyják e r e d e t i céljának szolgálatában, és a dokumentációt szolgáló l a pokat a folyóiratból kiemelhető módon külön s z e d e t i k .
*A m o n d o t t a k k a l még nem merül, k i a tartalomjegyzék cél
kitűzéseinek bővülése. Ujabban a folyóirat körözésének irá
nyítására i s felhasználják. Nagyobb üzemekben, intézetekben u g y a n i s a folyóirat több kézen megy keresztül, és ennek t e r v
szerű lebonyolítását célozza a tartalomjegyzékbe f o g l a l t kö
rözési utasítás. Ez abban áll, hogy az egyes cimek folytatá
saként üres r o v a t o k következnek, amelyekbe a folyóiratot út
jára inditó személy b e i r j a azok nevét, a k i k e t az illető o i k k
31
t a r t a l m a előreláthatóan érdekelni f o g . Másik üres r o v a t szolgál annak elismerésére, hogy a kijelölt személy e l i s o l v a s t a a megfelelő c i k k e t . Más esetben az üresen h a g y o t t h e l y e k a körözés ellenőrzéséré, illetőleg annak rögzítésére szolgálnak, mennyi i d e i g v o l t a folyóirat egy-egy személynél.
I l y e n k o r az egyes r o v a t o k az aláírásra /"Signum"/, az átvé
t e l / " E i n " / és a továbbítás /"Aus"/ jelzésére valók. Ez az irányzat sem állt meg a p u s z t a ügyviteli elintézésnél, hanem tovább f e j l e s z t e t t e a tartalomjegyzék felhasználását, ameny- n y i b e n még egy r o v a t o t n y i t o t t az illető c i k k értékelésének jelzésére is/"Anmerkung"/. E z z e l a törekvéss-el, i l l e t v e s i kerével vagy sikertelenségével szemben egyelőre még nem t u dunk állást f o g l a l n i , mert semmilyen adatunk a kérdés megí
télésére nem áll rendelkezésünkre sem a gyakorlatból, sem a könyvtári1 irodalomból.
Az e d d i g i e k k e l még nem merül k i a tartalomjegyzék.cél
j a i n a k s o r a . Ujabban nemcsak a szóbanforgó folyóiratszám tartalmát tárja f e l , hanem mintegy betekintést nyújt a kö
vetkező füzet, e s e t l e g füzetek várható tartalmába i s . Külö
nösen német műszaki folyóiratokban találkozunk i l y e s f a j t a kijelentésekkel: "a legközelebbi szám/ok/ban o l v a s h a t j a " . Ez ismét a k i r a k a t i elem előtérbe nyomulását j e l e n t i , m e r t a' szerkesztőnek a következő számok várható tartalmára való utalással mindenesetre az a célja, hogy az olvasó érdeklődé
sét már élőre i s félkeltse, és e z z e l a következő szám e l o l vasását i s biztosítsa. Egyes szerkesztők alkalmas h e l y n e k
tartják a tartalomjegyzéket a r r a , hogy áz illető füzet c i k k e i n e k szerzőit bemutassák az olvasónak. Ez főleg az
I n h a l t s f a h n e hátlapjának felhasználására áll. Más esetekben az I n h a l t s f a h n e a rendes tartalomjegyzék m e l l e t t a c i k k e k i d e g e n nyelvű ismertetését i s t a r t a l m a z z a .
Az elmondottak rávilágítanak a r r a , hogy a t a r t a l o m j e g y zék messze túlnőtt e r e d e t i célján, ős jelentősége a folyói
r a t b a n egyre g y a r a p o d i k , rugalmas felhasználása még további lehetőségekre t a r t h a t számot.'
A tartalomjegyzék sokoldalú célkitűzéseinek és f e l h a s z nálásának ismertetése után rá fogunk azokra a módozatokra . m u t a t n i , ahogyan a tartalomjegyzékek összeállítói a f e n t k i f e j t e t t célokat igyekeznek részben vagy egészben megvalósí
t a n i , t'
A tartalomjegyzék hiányai
A tartalomjegyzék szerepével k a p c s o l a t b a n k i f e j t e t t e k ismeretében s z i n t e csodálkoznunk k e l l azon, hogy akadnak o l y a n műszaki folyóiratok, amelyek e g y i k szempontból sem v e -
s z i k igénybe a tartalomjegyzék közlésének előnyeit, 'ós nél
küle j e l e n n e k meg.
Ha ennek a különös jelenségnek magyarázatát igyekszünk k e r e s n i , sem az egyes országok,' sem a szakok s z e r i n t i meg
oszlás nem nyújt támpontot, mert a tartalomjegyzék nélkül megjelenő folyóiratok között az összes szakok képviselve vannak/ Az e g y e t l e n támpont, ami némiképpen segítségünkre l e h e t e kérdésben, a színvonal szempontja. Az idevágó folyó
i r a t o k legtöbbje- néhány dokumentációs folyóirattól e l t e k i n t v e - alsó vagy l e g f e l j e b b középfokú képzettségű olvasótá
b o r r a számit és túlságosan elaprózott, s z i n t e hirközlésszerű, rövidlélekzetü közleményeinek összefoglaló felsorolását nem i s t a r t j a szükségesnek.
2. A tartalomjegyzék a l a k i tulajdonságai.
A tartalomjegyzék elhelyezése.
Rendkívül érdekes megállapításokat tehetünk, ha össze
hasonlítjuk a tartalomjegyzék közlésének helyét az egyes f o lyóiratokban.
A legtermészetesebb és egyben legfeltűnőbb elhelyezés maga a boríték és valóban a folyóiratoknak több m i n t harmad
része e z t a megoldást választja. Az i t t adódó lehetőségek felhasználásában szembetűnő eltérés m u t a t k o z i k a tervállamok és a tőkés államok folyóiratai között. Amig u g y a n i s az előb
b i e k feltűnő többségben a boritó belső lapját használják f e l a tartalomjegyzék részére, az utóbbiak a címlapul szolgáló külső rész m e l l e t t f o g l a l n a k állást. Mindkét tábor megegye
z i k v i s z o n t abban, hogy a boritó hátsó l a p j a i t legkevésbé v e s z i igénybe e r r e a célra. Elvétve találkozunk a z z a l a meg
oldással, hogy a tartalomjegyzék a borítólap v a l a m e l y i k kül
ső oldalán kezdődik, és h e l y hiánya m i a t t v a l a m e l y i k belső o l d a l o n folytatódik, amely esetben a külső o l d a l o n apró be
tűs megjegyzés u t a l a r r a , h o l található meg a folytatás.
A boritó után következő első l a p ugyancsak előnyös helynek kinálkozik a belső címlappal együtt a t a r t a l o m j e g y - zék elhelyezésére, Amig azonban a tervállamok eléggé szép számmal élnek e z z e l a lehetőséggel, a tőkés államok l a p j a i ban ez az elhelyezés a ritkább esetek közé t a r t o z i k .
A szövegrésszel szerves k a p c s o l a t b a n , éspedig vagy a szöveg elején, vágy végén való elhelyezés szempontjából i s mét érdekes eltérések mutatkoznak. Amig ugyanis a terválla
mok a tartalomjegyzéket inkább a szöveget megelőző belső címlapra h e l y e z i k e l , a tőkés államok folyóiratai előszere-
t e t t e l építik be az első szövegoldalba. Ezzel szemben a szöveg végén egészen kivételesen találunk tartalomjegyzéket a tőkés államok l a p j a i b a n , mig a tervállamokéiban ez az e s e t , ha nem i s nagy számmal, de mégis gyakrabban s z e r e p e l .
A tartalomjegyzéknek a szöveg elejére történő beiktatá
sa a tőkés államok közül i s feltűnően g y a k o r i a Német Szö
vetségi Köztársaság /ezentúl NSzK/ és Nagy B r i t a n n i a ^ / e z e n túl; NBr/ folyóirataiban.
Különösen k e d v e l t n e k látszik a tőkés államok folyóira
t a i b a n a hirdetések közé való elhelyezés. E téren az Egye
sült Államok /ezentúl USA/ vezetnek, nyomukban N B r - v a l . A hirdetések közül különös gyakorisággal emelkedik k i a szöve
g e t megelőző hirdetések utolsó előtti o l d a l a , és ebből a szempontból NBr folyóiratai a n n y i r a k i u g r a n a k , hogy- e z t s z i n t e jellemző sajátoságuknak tekinthetjük, mert a f e l d o l g o z o t t N B r - i folyóiratok egy harmada e z t az u t a t követi.
U g y a n i l y e n feltűnő sajátossága az USA folyóiratainak, hogy a tartalomjegyzéket a hirdetések közé h e l y e z i k e l . Ez a sajátosság a n n y i r a szembetűnő, hogy.a többi tőkés ország / • e téren a tizedrésznyi nagyságrendet sem éri e l , a tervál
lamok p e d i g egyáltalán nem v e s z i k igénybe e z t a lehetőséget.
Ez a kiugró jelenség összefüggésben van a z z a l a már e m i i t e t t törekvéssel, hogy az olvasót kényszerítse a hirdetések átla- pözására, miközben a tartalomjegyzéket k e r e s i . E z t u g y a n i s sok esetben valóban k e r e s n i k e l l , a n n y i r a b i z o n y t a l a n h e l y e n található meg. Ezért a kiadók közül egyesek szükségesnek tartják hogy az olvasónak-támpontot adjanak a keresésben.
Ezek a borítón j e l z i k , hogy a tartalomjegyzék m e l y i k o l d a l o n található meg; arányszámuk azonban o l y csekély, hogy ez a törekvés a l i g tekinthető átütőnek.
E z z e l k a p c s o l a t b a n meg k e l l említenünk,azt az eléggé terjedő irányzatot, amely a részletes tartalomjegyzék köz
lése m e l l e t t magán a borítólapon i s felhívja az olvasó f i gyelmét a füzet tartalmának kiemelkedő részeire. Az i l y e n ' folyóiratok száma nem sok, de mindenesetre feltűnik, hogy az összes i l y e n esetek f e l e áz USA-ra e s i k . Ez.az ellentét egyrészt a k i r a k a t i elemnek az USA folyóiratokban való erő- sebb érvényesülését.mutatja, másrészt azonban egyenes f o l y a - máhya annak, hogy- amint már emlitettük- az USA folyóiratai
nak tekintélyes számában a tartalomjegyzék s z i n t e eltűnik a hirdetések rengetegében, és ezért a kiadók a türelmetle
nebb olvasó érdeklődését ugy akarják felcsigázni, hogy a borítólápon közlik az e r r e alkalmas c i k k e k c i m e i t , A való-,
ságban a borítólapon i l y e n ' esetekben található elmeket nem i s tekinthetjük a szó szoros értelmében v e t t t a r t a l o m j e g y -
zéknek-, hanem csak t a r t a l m i utalásnak, mert az i l y e n f e l s o rolás nem m e r i t i k i a tartalomjegyzék l e g f o n t o s a b b kellékét:
a teljességet. A borítólapon u g y a n i s i l y e n k o r csak egynehány c i k k cime j e l e n t k e z i k ; öt-hatnál több sohasem, de v i s z o n t sok esetben csak kettő-három. Többnyire az oldalszámot sem közlik, ami még inkább m e g f o s z t j a a borítólapon jelentkező felsorolást a tartalomjegyzék jellegétől.
A gyakoriság szempontjából utolsó h e l y e n áll, bár j e lentősége és újszerű elgondolása m i a t t messze felülmúlja a többieket, az NSzK folyóiratainak az a kezdeményezése, ami
v e l az előzőkben I n h a i t s f a h n e néven már f o g l a l k o z t u n k . Ez az elhelyezés a n n y i r a e r e d e t i , hogy túlnyomó többségben az NSzK és a Német Demokratikus Köztársaság /ezentúl: NDK/ kiadvá
n y a i b a n lép f e l . A többi ország csak nagyon szerényen t a p o gatózva követi ézt a példát, bár nem l e h e t t a g a d n i , hogy a g o n d o l a t máris m e g v e t e t t e a lábát, mert - bár számbelileg
csak szórványosan- de a tervállamok és tőkés államok sorában egyaránt tért hódit. Éppen ezért érdekes, hogy az újdonságok iránt egyébként fogékony USA folyóiratok még nem követik a példát. Amig az NSzK és NDK folyóirataiban - elenyészően
csekélyszámu kivételtől e l t e k i n t v e - az I h a l t s f a h n eTt a f o lyóirat lapszélességének felére méretezik, a franciák és svájciak ennél nagyobb: 2/3 vagy 3/4 lápszélességgel kísér
l e t e z n e k . Meg k e l l azonban mondani, hogy az e r e d e t i féllap
szélesség g y a k o r l a t i használhatóság szempontjából jobban beválik, és e m e l l e t t tetszetősebb nyomdatechnikai k i v i t e l r e nyújt módot, m i n t a nagyobb mórét. Érdékes a- színek megosz
lása i s . Leggyakoribb a sárga alapszínű, e z t követi a f e hér, majd a zöld s z i n különféle árnyalataiban, a kék és ezek után elenyésző számmal a drap, rózsaszín és szürke.
Hogy a tartalomjegyzéknek ez az u j a l a k j a döntő mértékben s z i n e s , az könnyen érthető abból a törekvésből, hogy feltű
nővé tegyék, és hamar észrevehető l e g y e n . De a színárnyala
tok sajátos eloszlására sem lélektani, sem g y a k o r l a t i o k o t nem találunk annál kevésbé, mert egyes esetekben a nyomdák még' ugyanannak a folyóiratnak, különféle számaiban sem jár
nak e l következetesen, és e g y i k számról a másikra változ
tatják a s z i n t .
Végül a teljesség kedvéért, de csak m i n t egészen e l s z i g e t e l t különlegességet kéli megémlitenünk, hogy egyes esetekben a tartalomjegyzék magában a szövegben bújik meg.
Ebben NBr folyóiratai vezetnék túlnyomó többséggel.
Miután az előzőkben szemügyre vétttík a tartalomjegyzék helyének a folyóirat egyéb eleméiföl /boritó, szöveg, h i r
detések/ való viszonyát, összefoglaló szeÉpontkőnt még f e l -
35
vethetjük a z t a kérdést, hogy a tartalomjegyzék m e l y i k o l d a l o n j e l e n i k meg. A tőkés államok legtöbb kiadója és nyomdája ugy látszik feltűnő módon egyetért abban, hogy a folyóiratok j o b b o l d a l a alkalmasabb h e l y a tartalomjegyzék elhelyezésére, m i n t a b a l . .Ezen a megállapításon az a körülmény sem változ
t a t , hogy a folyóiratok k i s e b b számában a tartalomjegyzék mindkét o l d a l o n található, aminek az az oka, hogy az e g y i k /akár a j o b b , akár a b a l / o l d a l o n kezdődött, és m i v e l nem v o l t elég h e l y , a másik o l d a l o n végződött. A j o b b o l d a l n a k ' ez az előnyben való részesítése talán történeti, részben lé
l e k t a n i vagy g y a k o r l a t i okokra vezethető v i s 3 z a . A tágabb értelemben v e t t n y u g a t i művelődés a k e l e t i v e l / a r a b , sémita, k i n a i s t b , / szemben, minden írást, így a könyveket i s a j o b b o l d a l o n k e z d i , tehát az o l y a n f o n t o s alkotóelem, m i n t a t a r talomjegyzék i s a j o b b o l d a l o n k e l * l , hogy l e g y e n . De talán lélektani meggondolás i s felsorakoztatható. Európai ember hozzászokott évszázadokon át, hogy a tartalomjegyzéket a j o b b o l d a l o n k e r e s s e , és i g y ezen az o l d a l o n hamarabb szemébe tűnik, m i n t a b a l o l d a l o n . Talán az a g y a k o r l a t i szempont i s közrejátszik, hogy egy-egy vaskosabb folyóirat kinyitásakor
a b a l o l S a l i rész rendesen nem egyenesen s i m u l az a l a t t a lévő a s z t a l h o z , hanem k i d o m b o r o d i k , mig a j o b b o l d a l többnyire s i mán f e k s z i k , és i g y jobban olvasható*.Mindezek a meggondolá
sok azonban halomba látszanak dőlni, ha megnézzük a tervál
lamok folyóiratainak idevágó számadatait, amelyek éppen a b a l o l d a l i elhelyezés többségére mutatnak. E z z e l szemben azonban h i v a t k o z n i k e l l a r r a a f e n t e b b i megállapításra,•hogy ezek a folyóiratok előszeretettel a boritó belső lapján köz
l i k a tartalomjegyzéket, és i g y kerül a b a l o l d a l túlsúlyba.
A tartalomjegyzék t e r j e d e l m e . .
Minthogy a tartalomjegyzék általában a belső címlappal együtt ugyanazon a l a p o n j e l e n i k meg, nem látszik érdekte
lennek annak megállapítása, hogy a címlap mekkora részét f o g l a l j a e l maga a tartalomjegyzék. E téren ismét.jelentős eltérés tapasztalható a tervállamok és a tőkés államok kö
zött. M i n t már kiemeltük az előbbiek folyóirataiban a t a r t a lomjegyzék csak a legritkább esetekben /NDK/ kapcsolódik ma
gához a szöveghez, és i g y egészen lényegtelen a kérdés, hogy az e r r e a célra szánt l a p o n mekkora h e l y e t f o g l a l e l , mert ha nem i s ^tölti be egészen az illető l a p o t , ennek többi ró-,
sze üresen marad. Nem i g y a tőkés államok folyóirataiban!
A vizsgált folyóiratoknak a l i g harmadrészében f o g l a l j a e l a tartalomjegyzék a címlapnak a folyóirat cime, megjelenési,
szerkesztőségi, kiadói a d a t a i m e l l e t t fennmaradó egész he
l y e t , a többiekben .a cimet feltüntető l a p f e l e vagy ennél még k i s e b b része e s i k a tartalomjegyzékre. Az egészlapos
tartalomjegyzék terén nem ismerhető f e l kiugró sajátosság az egyes országok között,, mert bér számbelileg az NSzK v e z e t , ez mégsem j e l e n t kiemelkedést, m i v e l i d e k e l l számita
nunk az I n h a l t s f a h n e alakjában megjelenő tartalomjegyzékeket i s , amelyekben az egész h e l y e t a t a r t a l m i felsorolás és t a r tozékai foglalják e l , de viszónt lapszélességben nem érik e l a folyóirat egész méretét* Ha ettől eltekintünk, és a többi Országot sáját folyóirátaik arányában hasonlítjuk össze, a következő s o r r e n d e t állapithatjuk meg. Első h e l y e n áll NBr,
amelynek folyóiratai csaknem egyharmadrészben szánják az egész belső címlapot a tartalomjegyzékre. Nyomon következik az USA, kissé elmarad Franciaország /ezentúl: F r / , mig az összes többi országok jóval ritkábban szánják .a t a r t a l o m jegyzékre, áz egész l a p o t . Az érdekesség kedvéért a z t i s meg
állapító ttúk, m i l y e n mértékben csökken a tartalomjegyzékre szánt h e l y . A tőkés államok vizsgált folyóiratainak 12 $~a b i z t o s i t j a az illető l a p 2/3 részét, további 10 $-a a felét a tartalomjegyzék részére, m i g 8 $ l/ 5- r a vagy ennél szű
kebbre szőritja nemcsak helyét, de meggyőződésünk s z e r i n t jelentőségét i s . Természetszerűen felmerül a kérdés, hogy azokban az esetekben, amikór a tartalomjegyzék egy-egy o l dalnak csak'"tört részét fóglaljá e l , m i r e forditják a fén- maradó h e l y e t ? Attól a csekélyebb számú, esettől e l t e k i n t v e , amelyben - amint érről már szó v o l t - a tartalomjegyzék ma
gában a szövegben f o g l a l h e l y e t , többnyire a szerkesztőség és kiadóhivatal a d a t a i és közleményei, ritkábban hirdetések találhatók a tartalomjegyzék m e l l e t t . Az előbbi eljárást helyesebbnek k e l l Ítélnünk, m e r t a c i m l a p , tartalomjegyzék, a kiadói és szerkesztői adatok összetartozó egységet-alkot
nak, amelyek szétválasztása csak f e l e s l e g e s keresést okoz ' az érdeklődőnek. De a tartalomjegyzék céljának lélektani vonatkozásait t e k i n t v e sem h e l y e s a hirdetésekkel való pá
rosítás, mert az olvasó szempontjából a tartalomjegyzék e l - sőbbrendü jelentőségű a hirdetésnél, m i v e l valamennyi o l v a sót érdekli, m i g a hirdetés csak egy olvasó érdeklődésére számithat. Már pédig a hirdetés a f e j l e t t hirverési eszkö
zök kiáltó jellegénél f o g v a nem egyezet háttérbé szorítja, s z i n t e elnyomja a •tartalomjegyzéket, és ezért megesik, hogy az olvasó lapozgatás közben észre sem v e s z i a sok.hirdetési o l d a l után a z t a különbséget, a m i t a tartalomjegyzék közbe
iktatása j e l e n t , és önkéntelenül' i s tulíapo2» anélkül,hogy felismerné, a m i t ' k e r e s e t t : a tá,3?talo]áj.egyz!éket. A nem egész -
37
I
l a p o t kitöltő tartalomjegyzékek esetében önkéntelenül f e l v e tődik a kérdés, az o l d a l m e l y i k részén h e l y e z k e d i k e l a t a r talomjegyzék. Már eleve, i s legtermészetesebbnek látszik,hogy i l y e n esetekben a tartalomjegyzék az o l d a l közepén, m i n t a legfeltűnőbb h e l y e n l e g y e n . A számadatok valóban e z t i g a z o l ják, mert a t e l j e s l a p o t lefoglaló tartalomjegyzékek és a tartalomjegyzéket egyáltalán nem közlő folyóiratok számának levonása után fennmaradó folyóiratok közel felében a t a r t a lomjegyzék az o l d a l közepén található meg. E téren NBr f o lyóiratai állnak első h e l y e n , majd a NSzK következik, azu
tán az USA folyóiratai és Fr-éi, mig a többi m e g o s z l i k az egyéb országok között. Az a körülmény, hogy a t a r t a l o m j e g y - , zék nem f o g l a l e l egész o l d a l n y i t e r j e d e l m e t , m i n t már szó v o l t róla, könnyen a r r a v e z e t h e t , hogy a v e l e e g y o l d a l o n lé
vő adatok, hirdetések vagy szövegrészek között e l v e s z t i k i emelkedő tulajdonságát, és könnyen elkerülheti az olvasó figyelmét. Ezért számos kiadó a tartalomjegyzék különállá
sát nyomdatechnikai eszközökkel i g y e k s z i k b i z t o s i t a n i . En
nek legtökéletesebb és legfeltűnőbb formája a t a r t a l o m j e g y zék körülkerítése. Ez a megfigyelések s z e r i n t vagy négyszög, vagy hatszög alakjában történhet. A tartalomjegyzéket ebben az esetben f e k e t e , e s e t l e g s z i n e s egyenesekből álló idomok határolják körűi, máskor az idom ugy jön létre, hogy az o l d a l /többnyire a boritólap/ tartalomjegyzékre szánt h e l y e más szinü m i n t a többi rész, vagy p e d i g fehér'marad, mig a
többi része s z i n e s .
Más kiadók megelégszenek a z z a l , hogy a tartalomjegyzé
k e t csak egy, vagy két irányban különitsék e l az illető o l d a l egyéb mondanivalójától. Ezen a téren elég nagy találé
konyság nyilvánul meg, mert az egyszerű függőleges egyenes
től kezdve a vékonyabb vagy vastagabb p o n t s o r o k i g , a k i s kö
rökből vagy négyzetekből álló füzérekig-a legkülönfélébb megoldásokkal találkozunk, amelyek sokszor más szinekben i s j e l e n t k e z n e k . Az i g y a l k o t o t t határvonalak sok esetben de
rékszögben m e g h a j l i t v a egy-egy négyszög két szomszédos' o l d a lát alkotják. -Végül egyes kiadók a. folyóirat tartalomjegyzé
két csak a l u l és felül egy-egy v i z s z i n t e s v o n a l l a l határol
ják e l . Ezek a v o n a l a k ismét tág lehetőséget nyújtanak a nyomdászok képselőtehetségének kifejtésére, v a l a m i n t külön
féle s z i n e k szerepeltetésére.
A-tartalomjegyzék elhelyezésére vonatkozó megállapitá- sok megerősítik a z t a feltevést, hogy a kiadók nagy általá
nosságban törekszenek az olvasó' figyelmét v a l a m i l y e n módon f e l h i v n i a tartalomjegyzékre.'Esete válogatja? hogy ez a tartalomjegyzéknek külön o l d a l o n való megjelentetésével vagy
egy o l d a l o n belül feltűnő h e l y e n való elhelyezésével, e s e t l e g nyomdatechnikai segédeszközök alkalmazásával történik.
A tartalomjegyzék szedése.
A f e n t e m i i t e t t nyomdai segédeszközök e g y i k leghatáso- s a b b j a l e h e t a szembeszökő szedésmód. A tartalomjegyzék egyes részeinek k i s e b b vagy nagyobb méretű, vastagabb vagy vékonyabb, dűlt, ritkított vagy nagy betűkkel való szedése és mindezeknek összekapcsolása, i l l e t v e változatos módon való alkalmazása tág t e r e t n y i t nemcsak az Ízléses kiálli- tás, de főleg a feltűnő kialakitás érvényesitősére. Ha eh
hez hozzávesszük, hogy a szedésben a f e k e t e s z i n más s z i n - n e l i s váltakoztatható, máris elképzelhetjük,. hogy a ^ t a r t a lomjegyzék k i r a k a t i eleme eléggé érvényesülhet. A folyóira
t o k a t ebből a szempontból vizsgálva ismét szembetűnik az eltérés a tervállamok és a tőkés országok között. Amig ugyanis a tervállamok folyóiratai túlnyomó többségben meg
elégszenek az 1-3 betüféleség alkalmazásával, a tőkés o r szágok folyóirataiban nem r i t k a a 4»5» sőt 6 betüféleség alkalmazása sem. Ehhez járul a kétszinü szedés alkalmazása, ami mondhatni kizárólag-a tőkés országok folyóiratainak s a játossága. Abban v i s z o n t megegyeznek, hogy számbelileg l e g általánosabb a kétféle betüféleség alkalmazása, és hogy a tartalomjegyzéknek egy betüféleséggel való szedése általá
ban ritkább, m i n t a három betüféleség alkalmazása. Ez utób
b i megállapitás alól mindössze NBr és a két német köztársa
ság a l k o t kivételt, amelyeknek folyóiratai között a három
féle betűvel s z e d e t t tartalomjegyzékek száma k i s e b b az egy
féle betűvel szedettekénél.
Megfigyelhetjük, hogy amint emelkedik a szedéstipusok száma, ugy domborodik k i mindjobban, az USA előtérbenyömulá- sa. Ez mégjobban feltűnik, ha a feketétől eltérő más szinü szedést i s t e k i n t e t b e vesszük. Az i l y e n folyóiratoknak túl
nyomó többsége ugyanis az USA-ra e s i k . A változatosságnak, tarkaságnak, feltünéskeltésnek ez az irányzata az USA f o lyóiratokban talán abban l e l i magyarázatát, hogy-amint-lát
t u k - ezekben a folyóiratokban a tartalomjegyzék eléggé e l merül a hirdetések rengetegében, és i l y e n eszközökhöz k e l l f o l y a m o d n i a k i r a k a t i elem megfelelő érvényesítése érdeké
ben. A szedésféleségek eloszlására a későbbiekben még v i s z - szatérünk.
Dr. Loczka A l a j o s .
»t - X - X - X -
39
