2
Folyóiratok
VÁLASZ. A Válasz februári száma tefc, hogy a „parasztság 'kapcsolódják sokakat késztet ama, íhoigiy velíe kap- be az ország zenei vérkeringésébe a .c-se-latban kialakult szemléletüket me@- parasztzene ^elemei ezívódjalnak f e l a változtassák, vagy le/galább is módosít- műzenébe s így a maigais zene világa
•sók. Ha ugyanis elővesszük az -előbbi felé közeledő parasztság a m a g a hang- számeka'f, határozottan érezzük, hagy ját h a l l j a benne."
ingadozás beikül: a népi irányvonalat „India és Szudán, Indonézia ési Itnd!o_
loépviselték, amely .azonban n e m jelen- kima lobog m a a lázadás tüzétől" — tette azt), hogy ugyanakkor n e m vélt írja- Németh Imre „Lángoló gyarrna- egyetemesen m a g y a r é s európai érté- t o k " című igen élesen megfogalmazott kük. tanulmányáb.a'n. Megállapítja, hogy a z M y é s Gyula a , Válasszal Sárközi „irgalmatlanul rendbe tett gyarmat"- György szerkesztői elgondolásait é s okon a lázadás 'elkerülhetetlen a hó- gyakorlatát v e t t e át, -de nem t,agad- dító, rendező 'szenvedéllyel1 szembeni — h a t t á meg ugyanakkor a Nyugatnál vél- A jegyzetrovatban k é t rendkívül érdie- latt szerepét s a Magyar. Csillagot, ke.s és aktuális 'tanulmányt t a l á l u n k : amelynek szerkesztője vOlt. Sőtér ist- Bibó István: összeesküvés és köztársa- ván: Szöffilőművesefc, — Szentkuthy sági évforduló — é s Márkus István;
Miklós: Bogyó című novellái, valamint Jegyzetek a m a g y a r átalakulás témá- pL Weöres Sándor versiei világjosan b'i- j'ához. — A „Figyelő" t a n u l m á n y a i é s zonyítják .ezt. Az előbbi számokból könyvismertetései egészítik kii a Viá-
csaknem teljesen kirekesztett u r b á n u s taszn-ak ezt a változatos," gazdag s z á m á t Irányzat k a p o t t elég tekintélyes helyet.
Egyébként különösen Sőtér Istvánnak A DIARIUM 1946. október—de- a franciai egziszténcializmusi felé kísér- oemberi összevont száma a legfrissebb Mező, vagy t a l á n éppen a z egziisziten- szám. A háború előtti hagyományaihoz
•cializmus!'; feloldó paraboMsztiikus növel- csiak formában nem ragaszkodik. A ma- l á j a igen jól megfér Móricz Zsigmond, gyar Könyvbarátok célkitűzéseit szol- .Jankovich Ferenc, lillyés, Szabó Lőrinc S'álja most is elsősorban, de ez a.z u t o k
versei között. só (felszabadulás ó t a harmadik) szám m á r rendkívül gazdag irodalmi é s m ű - E szám t a r t a l m á b a n különösen a v é s z e- tartalommal jelent meg. S e r - versek bősége J u n i k fel. A m á r említet- czeU> TiakácS Gyula, Komjáthy, ' Gy ár - féken kívül Apnly Lajos, Bakó József, -^s/Miklós, Somlyó György, Gellért Jékely ZoUan és Vidor. Miklós versei Sándor, Darázs Endre, Weöres Sándor,
• gazdagítják ezt a s z á m o t . végh György versei- melllett' olvaisha- . „Egy választás ' Magyarországon1' t u n k Th. B. Aldrich verseiből Bardócz címmel Móricz Zsigmond szeghalmi v«á- Árpád," K. Beck: A vörös d a l cí- lasztási naplóját k r ä h . Elevenen vará- ™ű versét Gáspár Endre és J.
zsoljiák (elénk ezek a z 1035-ben kelt Nora vertsét Kovács Endre fardá- bapló jegyzetek a Horthy-rendszerű vá- tásában. Novellát' Mándy Ivántól, Ter- I-asztások képét, hiteles emléket a d n a k sánstky J. Jenőtől közöli. — A tanul- abból a múltból, amelyre ma; vagy" a m á n y o k közül k i kéli" e m e l n ü n k Ko- ósakciósok r e n d utáni vágyakozásával, lozsvári Grandpierre Emilnek az egzisz- -vaigy a sértettek (gyűlöletével, d e min- tencializmusxóJl í r t tanulmányát. Könyv- dienképpen elfogultan • szóktuhk m é g szemlét a Diárdumnál m á r a m u l t b a h emlékezni. — Németh László „Az ek- megszokott gazdagságiban! és f o r m á b a n lézsia megkövetése" című d a r a b j á n a k találunk.
hegyedik: felvonása hűen' tükrözd, mai- Tagadhatatlan, hogy a D á á ó u m ta- génak az írónak -lelki vívódását a m a i Ián éppen könyvbarátni hivatásának vál- társadalmi és politikai problémákkal, lalásai miatt irányfalan, d e komoly
"Misztótfalusi Kis Miklós megtálázottság szerepet tölthet b e a j ó irodalom ter-
•miaitt'i elkeseredásében — úgy érezzük j.esztésével. És éppen, m e r t nincs egyet-
—, az író dacos, mély megbántóttsága len irányzatnak s e m alávetve, teljésen húzódik rheg. — Járdányi Pál Kodály- szabad fórumává válhat a m a g y a r Író- ról, mint nevelőről értekezik. Röviden dalomnak. Azt, hogy m a -elsősorban áttekinti azt a h a t a l m a s munkát, me- u r b á n u s szempontokat olvashatunk k i lyet Baintók és Kodály végeztek a inép- belőlie, nem irányzatnak, h a n e m csu- dai, .népzene érdekében. A cél, amely p á n piilliainatnyti adottságnak kell tekin- -;felé minden minden tehetségükkel tör- l e n ü n k . S. J.
63
VALÓSÁG, 1947.. FEBRUÁR. Az el-
„ső demokratikus társadalmi; folyóirat l e g ú j a b b számából! Márkus Istvánnak, a parasztság és politika viszonyáról int cükke emelkedik ki, Bibóhoz hasonló reális társadalmi szemléletével. A ja- n u á r i számban közölt éliső rósz monda-.
ziiivaíójának summázása u t á n a pairaszt- társadatomnak a földreform következ- téiben! történt: áitrétagiezödését vázolja.
A földreform felszámolta a szegény- parasztságot, m i n t egységes bérmun- fcásosztályt és megteremtette' a törpe- birtokos paraszti réteget, amely' m-a a parasztság háromnegyed részét teszi.
E n n e k -a társadalmi folyamatnak meg- felelő paraszitpoliitiikára v a n szükség:
figyelembe kell azonban venni a végső célt is. Ez ia végső cél viszont még m a is problematikus, az önálló parasztpo- litiiba -egy pántban, -megférő hívei előtt iis. A k é r d é s 'tebát: „A piarasztstáigi kapi- talista fejlődését tartsuk-e kívánatos- nak, vagy az olyan szocialista tárisa- -dailmat, amelyben á paraszt is elfér?"
M á r k u s szerint mindké'.' felfogásnak jogos, reális társad-almi ' alapja v a n s m a g á b a n a parasztságban összefonódot."
t a n él mind -a k é t igény, viszont „sem a szabadon versenyző kapitalizmus pol-
gári politikájáért, sem a szocializmus ' proietárpoiitikájiáért n e m lelkesedik
feltéted nélkül: mindkettőiben talál va- lami jót, dje .éppen elég kivetnivalót i a "
A folyóirat gazdag tartalmából ki- erafelikedik Sípos Gyula (naplórészlete a Győrify-kollégium 1943-as m-ozga'lmas életéből, a szárszói konferenciáról1 és Lakatos Imrémék, egy fiatal marxista., volt Eötvös-kollégistáinak hosszú elem- zése a z Eötvös-kollégium szelleméről, társadalmi- alapjairól. Szerinte :a kollé- gium régen és m a is a polgári társa- dalomra úri, apolitikus, vagy éppen ha- laidáseldieneis tudósainak kitenyészete.
A Figyelőben a folyóirat „kereszt- a p j a " és főszerikeszi'ője, Szabó Zoltán ír tárgyilagos bírálatot a lap legutóbbi
•számaiban megjelent irodalmi analízi- sekről, különösen Szabó Árpád Kosz- tolányiiról é j Illyésről és Király István- n a k Németh Lászlóról írt marxista k-ri- tikájiáiról. Nem röstelli! e (tanulmányíró- k a t sajtkukacoknafc titulftkü, (kik ter- méketlenül a mások könyveiből, élnek.
'Kijelöli a l a p n e v e szerinti célját: h ű és időszerű beszámolókat követel, a ma- g y a r valóságról. Igényének megfelel ©z utána következő tanulmány; amelyben Szeberényi Lehel a borßOdmieigyei Pá- gonypuszta földreform utáni helyzetét, úradaűimi' cselédeinek problémáit mu- t a t j a . be.
A folyóirat további részében: Király István a kUKüsztárca költségvetését bírálja. Debreczeni Ferenc összefoglaló ismertetést n y ú j t 'az orosz filmekről, 'Korács Endre a szLováfo szellemi .éle- ténői számol be, Zulauf Teofil egy osz- trák folyóiratot ismertet, Kardos László pediig a NéKOSz nevelésügyi elveit közli.
A folyóirat gazdag tartalmát sze- rencsésen egészíti k i a Dunai'-áj című rovatban Dedijer Vladimir belgrádi újságíró 1941/42-es parrtüzáhnápiója, Csuka János f o r d í t á s é b a n
VIGÍLIA, 1947. FEBRUÁR. A Ju- hász ViümO's'éi) Sík 'Sándor szerkeszté- sében ú j r a megindult Vigília. ezévi má- sodik száma első l a p j á n Tóth ..László egyetemi tanár, a szegedi' egyetem ez- évi rektora . nagyszabású összefő glaíló képét n y ú j t j a a magyar, 'liberalizmus- nak. A Viigilia is — igen helyesen — követi a Válasz módszerét s esetenfcint .közöl ?. mögötte álló világnézet — ez esetben a katolicizmus! — megvilágítá- sában egy társadalmi-politikai kérdés- sel foglalkozó tanulmányt. E számban is folytaitija a nagy francda katolikus író, Jacques Mqritain a kereszténység és demokrácia összefüggéséről írott ta- nulmányát. „A demokratikus szellemi- ség — í r j a — nemcsak származik az evangélium ihletéből: fönn sem állhat nélküle."
A folyóirat .többi tanulmányai közt említés!) érdemel A. Gressy Morrison,
amerikai természettudósnak f r a p p á n s bizonyítékgyűjlteménye Isteni létezésé- ről. „Istenbizonyítékának lényege az — jegyzi meg á szerkesztő —, hogy a nemlét, a n e m keletkezés, a1 megsem- misülés lehetőségei biűlüószorta na- gyobbak, m i n t a létezésé, a létrejövésé, a fennmaradásé, a» fejlődésé; éppen' ez- ért, miután mégis az utóbbi győz az előbbi felett, a mérleg másik, önmagá- b a n biiliószorta könnyebb serpenyőjét az A'lkotó személye teszi súlyosabbá."
Rónay Gyöngy a katolikus' realiz- mus filozófiai alapjait fejtegeti a to- mizmus alapján. Juhász Vilmos a szo- kásos .világpolitikai! beszámolójában Doh Luilgi Sturzonak; az olaisz katoli- k u s néppár? vezérének emigrációból való hazaérkezéséről és egy i n t e r j ú j á - ban a középosztályról mondott nézetei- ről emlékezik meg. Juhász Vilmos sze- rint „a középosztály létének tartalma a keresztény ideálok követése, ami' azo- nos az európai ku'Itúra ápolásával és a szaibadságeszmékhez való ragaszkodás- sal." A 'Szavak ugyan azt jelentik, ami- lyen érteimet a d u n k neki, de nem két- -ipSznqiettjoau; e zsieqnf r Xgoq 'sagas:
64
m á v a l olyan erényekkel ruházza fel1 a taereskbény középosztályt, amelyek lé- nyegében csak a középosztály ból ki- szakadt értelmiség sajátjai1. A középosz- tály jeltegzétes gazdasági! é s tánsai- daltrrn képződmény, (nálunk tápdJkusan hivatalnok-osztály), amely a társadalmi
fejlődés, nivellálódás folytán halálra ítéltetett; az igazi értelmiség, amely eddig e középosztály csztálykategóriá- jába vol't zárva, kitör ebből a szúk ka- litkából és osztályközi, m é g i n k á b b osz- táflyfölöt'.ti értelmiséggé lesz. Tehát — helyesem m o n d j a Juhász — „meg kell értenie azt, hogy a z elnyomottak élére kéül állnia a gazdasági és k e l l e m i el- nyomás, a z elnyomás münden f a j t á j a elleni küzdelemben". A középosztály kiegyenlítő gazdaságii és társadalmi funkciója a közeljövőben megszűnik s tagjai iáikkor tesznek szolgálatot a kul- túrának, h a a keresztény hagyományt, humanizmust nem kötik pusztuló osz- tályukhoz* h a n e m függetteniták tőle s annakidején á t a d j á k a szélesebb nép- tömegeknek.
A világkeresztőnységl szemléjében Juhász a francia Pax Christi békiemoz- gailmat ismerteti és a ilouvaiinA -egyetem bölcsészkarán történt díszdoktorrá ava- t á s a .alkalmából a kiváló katolikus író- ról, Paul Claudétről emlékezik meg.
Cleudel politikailag is egyike a feddhe- tetlen katolikus demokriafaknáik: „el- mondhatja magáról, .amit m a n e m tso- k a n állíthatniaik, hoigy n e m volt része az „írástudók 'árulásában". A katolikus
«politika viJiágiszerte sokát tanulhatott és 'tanulhat Claudel következetes ma- gatartásából: ő vól't az, .aki. néhány francia katolikus íaótáirsával m é g a- spa- nyol polgárháború idején r á m e r t mu- tatni arra, hogy Framcóék magatartá- sa legalább a n n y i r a ember tel ein, keresz- ítényellienes és istentelen, m i n t eálenfe- leiké.
.. A folyóirat szépirodalmi részét Égly Antal ég Sík Flióhiai elbeszélései, P. Szedő Szeverin könnyed! elbeszélő hangú, n a p . lószerű írása' karthauzi. szerzebes'-érn.lé- keihől, Rónay György fordításában Pierre Jean Jouve versei', Takáts Gyu- la;, Harsányt Lajos, Darázs E n d r e .köl- teményei alkotják. A kritikai vészben
Noszlopi László Freudi vallástörténeti elméletét, Ohmacht Nándor Josef Klausner jeruzsálemi! cionista. proíesz- szlor Jézusról! szőlő könyvét!, Füzéressy
Katalin az .exisztendúalizmus aposto- lának Jean-Paul Sartrenak „A szabad- sági útoja'i" című ú j . rejgényét, ismerteti és bírálja. Ignácz Rózsa' r a j o n g v a ír Németh László n e m r é g megjelent Szé-
chenyi-dráimájáróli és követeli', hoigy
minél előbb színpadon láthassuk a pá—
ratian értékű új, m a g y a r d r á m á t . Ró- nay György Heltai J e n ő „Elfelejtett versek" ^ sanszon-gyű jteményének • idő~
szerűtlonsését é s clavultsáigát • h a n g s ú - lyozza. A sanszon esztétikának é s k a - baréfilozófiának — í r j a — Heltai Jenő- kétségkívüli 'a m a g a n e m é b e n l e g j o b b magyar képviselője. „Ne e m e l j ü k ő t túl' kicsiny határain; azok közt lehet kedves és jó; azokon kívül, azok fölött szegényes és jelentéktelen."
A szemlében m é g B a r b a r a Ward, angol újságírónő beszámolóját' olvashat- j u k a mai angol katolicizmus életéről,
mozgalmairól, Gábriel Asztrife megem- >
fékezését Étienne Gilson f r a n c i a kato- likus filozófusról akadémiai; t a g g á vá- lasztása alkalmából. Harsányi L a j os a z előző számban Kósa Jánostól írott k a - tolikus irodalmi összefoglaláshoz szél hozzá. „Katolikus állásfoglalás a de- mokrácia időszerű kérdéseivel] kapcso- latban" címen Békés György i s m e r t e t i az Actio Castholica' „Kereszténység) é s demokrácia." című nagyjelentőségű k i - adványát. Bőven idéz belőle é s megál- * lapítja;, hoigy „a demokráciái ténylegesem ható erőit n e m c s á k t u d o m á s u l vették,, hanem tárgyilagossággal! és megértéssel fordultak feléjük." Békés meggyőző- dése, hogy ' a m u n k a é r t é k é t é s hasz- nosságát mozgalmi é s közéiéti t e t t e k fogják igazolni. Véleményünk szerint i s megérett a r r a a m a g y a r katolicizmus,.
hogy határozott p r o g r a m m b a öntse po- litikai és társadalmi eszméit.
A Vitglia februári, színvonalas szá- m á t Possonyi Lászlónak Tamási leg- újabb népi d r á m á j á r ó l , a „Hullámzó vőlegényről" í r t színházi k r i t i k á j a zárja5
be. , FORUM, 1947. ÉVF F E B R U Á R I
SZÁM. A Forum ezévái másodáiki s z á m a a szokottnál i s gazdáigabb t á r s a d a l m i és politikai i tar tatommal jelent meg. A fia fall marxista' publicista', Losoinczy Géza nemcsak m a r x i s t a számára ta- nulságos elemzést í r t az értelmiség' út-'
járó®, utolsó 25 ' évii fejlődéséről és &
demokráciával v a l ó jelen' és jövő viszo- nyáról. „Ha az értelmiség saját lété- ért és jövőjéért aggódik — fejezői be*
—, akkor ellenségét ne a demokrácia és főként ne a demokrácia balszárnyá- nak oldalán keresse, hanem a reakció' s az összeesküvők oldalán, akik az ér- telmiséget össze akarják kötni saját pusztulásra ítélt sorsukkal." Erdei Fe- renc .naigyobblólekzeitű. t a n u l m á n y á b a n az összeesküvők ideológiáját' veti ösz- sze az úgynevezett „ h a r m a d i k u t a s " el- gondolásokkal. K i m u t a t j a , hogy a z ősz-
szeesküvők politikája nem más, miínt a különböző variációikban fejlődő hor- thysta» pdláitifca hetedik változata, nemi
„népies" romantikáváL megfejelve. Meg- cáfolja az összeesküvés és a harmadik út ideológiai dzonosságát, amelyet mar- xista részen vetettek fei, de igyekszik hasanilósá©aiira ráhiutatnii Németh László személyes felelősségét — írói jogai ós idealizmusa miatt — tagadja, noha megállapítja .róla, fiogy „elképze- lései kétségtelenül akadályozták a népi mozgalmán belül, sőt ezen túlmenően is, a baloldali poMitíjfcai fejlődésit, vi- szont érezhetően nem akadályozták: a jobboldali csúszást. Hasonlóan Németh László." Elemzi a htlrmadik út társa- dalmi alapjait, ideológiáját s végiül a felelősség kérdését is felveti'. Gáspár Ervin a Kisgazdapártot kritizáljál Bibó Válaszból l cikke nyomán. Káldor György a hároméves tervhez fűz meg- jegyzéseket. A szemlében Goda Gábor aa ameiilkar bestseller-irodalomról, Ln'- ter Tibou James Joyce Úlysseséről szá- mol be. A szépirodalmi részben I.ouis Aragon költeményét hozza a folyóirat Somlyó György fordításában, Tersán- szky J. Jenő regényrészletét, Kassák Lajos, Gyármathy Erzsébet és a Fnan- ci'aorsziáictban nyomaveszett Forgács An- tal versét közli. Földeák János novel- lája az örök emberi-költészeti „hazatérő féi'j"-motivum modern változatát- nyújt- ja, kivételesen op'imistán oldva, meg a kérdést: a második férj -— aki törté- netesen nyilas volt — elpusztult, igy a hazatérő első— aki viszont természe- tesen kommunista —. így filozofál: „Aki halott, porladjon a földben, Aki él, él- jen, tegyen eleget emberi kötelezettsé- gének a társadalom i r á n t . . . Te is élsz, én is é l e k . . . " Elég korszerű bölcselet!
PUSZTÁK NÉPE. A hódmezővásár- helyi TornyabTársaság folyóiratát me- liejg) együttérzéssel veheti kezébe az ol- vasó. Az a régi törekvés válik itt való- ra, hogy a vidéki élet is megteremtse
O n f u d a f o s szocláldemokrafs
Szegedi
népszavát
olvassa "ii|ip
!a maga művelődési központjait. Nem véletlen, hogy éppen a nagy. alföldi pa- rasztváros, Hódmezővásárhely jelentke- zik legkomolyabb formában egy ilyen decentralizációs központ megteremté- sére. Gadyasi Miklós a decemberi szám
bevezetőjében öntudatosan' vállalja is ezt a prc@ra.mmot. A PUSZTÁK NÉPE mind tartalomban, mind kiállításban örömet keltő. Alkalmas ama, hogy az Alföld legértékesebb művészei, alkotói e folyóirat hasábjain jelentkezzenek munkáikkal s valóban azt a terméke- nyítő hatást, fejtse 'ki a magyarság iro- dalmi s általában kulturális életében, • amiről eddigi csak tervezgettünk. Hoigy milyen gazdag virágzást eredményez- het egy ilyen színvonalas fplyóiraií, ar- ra, éppen a „PUSZTÁK NÉPÉ"-nefc a második száiha a bizonyíték.'.
DÉLSZIGET. Kiskönyvsorozat, ugyancsak hódmezővásárhelyi vállal- kozás. Immár, a hajrmadi'k száma, je- lent meg, A márciusi szám vezető he- lyén Várfconyi Nándor: Szabó Dezső emlékezete c. tanulmányát közli, mint- egy jelezve ,a heIgyoményokat, amire 1 ámaszkodhi kíván. Versben!, novellá- ban, tanulmányban rendkívül gazdag ez a szám és máris sikerült olyan írógár- dát felvonultatni lapjain, amely vonzó hatást biztosít s munkárai ösztönzi az alföldi írókat, művészeket.
DARÁZS ENDRE: KUNYHÓ FÜST.
TEL. (Egyetemi Nyomda, 1947.)'. A. sze- rény, de finom kiállítású' kötet húsz egynéhány verse a nehéz idők jegyé- ber.. született. Derázs Endre költői vilá- ga. sötét világ, melyben a remény fé- nye sem tud) felvillanni, önmagából és a világból kiábrándult lélek panasza hallik minden sorából. Azonban akár- mennyire is vigasztalan ez a költői vi- lág a képekkel zsúfolt, olykon nehéz- menetű versekben, rokonszenves és visszhangot keltő. A versek olyan te- hetséget mutatnak he. melytől' még sok szépet és jót joggal várhatunk. -
rrlác Uwacewet
UapUatá a
DÉLMAGYARORSZáG
a dotgazáU Uau&s- tarfa!
SZEGEDI KERESKEDELMI ^ ^ ^ H és IPARBANK
ALAPÍTVA: 1867*ben. TELEFONSZÁM: 389-
F o g l a l k o z i k a banküzlef minden ágával
BETÉTEKET előnyös teltételek mellett gyümölcsöztet.
KÖLCSÖNÖKET folyósít kedvező conditiokkal.
Mindennemű értékpapír vétel és eladási megbízás leggyorsabb lebonyolítását vállalja. •
SAFEFÜLKÉK BÉRELHETŐK.
Érdekközösségben a Magyar Általános Hitelbankkal és a a Magyar Leszámítoló és Pénzváltóbankkal.
M A G Y A R K E N D E R - L E N - és JUTAIPAR Rt.
Ú J S Z E G E D . Telefonszám: 465. 544.
c
«fjjf /
B U D A P E S T I K Ö Z P O N T , V. ker: W e k e r l e S á n ' d o r - u f c a 8. s z á m T e l e f o n s z á m : 1 8 8 — 9 9 6 .
/
UJ SZÁNTÁS. 1947. FEBRUÁR. A szabadíművelőüés nagy feladata, hogy a magyar kultúra népi gyökerekből sar- jadjon; a folyóirat cikkeiben- meggyő- zően jut kifejezésre. Kovács Ferenc a népi divattal szemben egy néphagyo- mányon alapuló egyetemes magyar mű- veltség jelentőségére mutat -rá. Bartók János cikkéhen úgy látja; hogy az ér- telmiségi -magyaroknak van szükségül-;
elsősorban arra, hogy telítődjenek a magyar népi hagyományokkal: A ma- gyarsághoz ülő magas kultúra- csak népi hagyományainkból fejleszthető.
Karácsony Sándor szorgalmazza, hogy a szabadművelődés oly közvéleményt teremtsen, amely hivatva lesz felfrissí- teni kultúránkat. Nem lesz abból sem- mi, amit nem az egész nép akar. ösz- sze kell gyűjtenünk a magyar nyelv kincseit, hogy a fordításnyelv helyett legyen magyar nyelvünk.. De össze kell gyűjtenünk a néptudomány kincseit is,
hogy magyarul váljunk műveltté. Var- gha Balázs a magyartalan jambikus hangsúlyozás helyett nyelvi és iroda-I- mi nevelésünkben a magyar hangsúlyo- zás helyes tanítását k í v á n j a Szendrő Ferenc a mükedvelésrőL és szabad-szín- játszásról cikkezik. Sebestyén Géza és Szathmáry Lajos a könyvtár szerepé- ről szólnak a szabadművelődésben. A körzeti könyvtárak rendszerét kell ki- építeni falusi; kis népkönyvtárak he- lyett, A folyóirat Mikszáth születésé- nek százéves; Vajda János halálának félszázados fordulója alkalmából, to- vábbá március tizenötödikére előadási anyagot a d a szabadművelőknek.
Számantaréja krónikájában a szabad- művelődés eseményeit, a zenében, szín- házi életben, filmben és képzőművé- szetben mutatkozó termést. Ismerteti az olvasásra ajánlott könyveket és saj- tószemlét tart az időszerű közlemények
fölött —tb.
Szabadművelődés
A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészeti Kara és Szeged város Szabad- művelődési felügyelője által rendezett
SZABADEGYETEM ELŐADÁSAI
minden kedden és pénteken 5 órától 7-ig az Iparkamara (színház mellett) fűtött nagytermében. — Dr. Halasy Nagy József: A maisunk nevelése. Dr.
Koltay-Kastner Jenő: örök versek, örök szépségek. Dr. Bartucz Lajos; Beve- zetés az embertanba. Dr. Halasy Nagy József: A világmagyarázat nagy kísér- letei. Dr. Nagy Zoltán: Modern művészeti stílusok. Dr. Straub F. Brúnó: Anyag és élet. Dr. Bibó István: Bevezetés a szociológiába: Dr. Bognár Cecil: Mai lélekismeret. Dr. Prinz Gyula: Föld és állam. Dr. Ka-nyó Béla; Civilizáció és egészség. Dr. Szeghy Endre: Népdal és magyar lélek (Zenei bemutatásokkal).
A szabadegyetem március végéig tart. Az előadások látogatása díjtalan és Szeged várős tudomány iránt érdeklődő közönségét szívesen látjuk.
A SZEGEDI NÉPFŐISKOLA
előadásai minden hétfőn és csütörtökön délután 5—8 óráig az állami gyakorló polgári iskol-a (Boldogasszony-sugárut 8.) fűtött tantermében. — Somogyi Jó- zsef: Kultúra és civilizáció. Párkányi László: A modern fizika világképe.
Ma-rtonyi János. Az állam élete. Madácsy László: A magyar irodalom fej- lődése "(elemzésekkel). Gallé László: A kémia mai világképe. Niklay Fe- renc: Sorsfordító dátumok a magyar történelemben. — Az előadások láto- gatása díjtalan! Minden érdeklődőt szívesen látunk!
A TISZATÁJ füzetei:
1. Madácsy László: Juhasz Gyula Pozsonyban 1.— Ft 2. Péter László: A Kálmány Lajos Kör 1.— Ft
Megrendelhetők a kiadóhivatalban (Szeged, Postafiók: 205.)
*
