Tudományos kutatók publikálási sajátságainak összehasonlító tudománymetriai elemzése

(1)

M T A K é m i a i K u t a t ó k ö z p o n t K é m i a i Intézet

I. A fizikai kémia néhány reprezentatív folyóiratának tudománymetriai sajátságai

A tudományos eredmények publikálása a tudományos kutatás lényegi része. A kutató számára a legfontosabb publikációs halmazok a következők: saját publikált cikkei, a ben

nük lévő hivatkozások, idézett cikkei, a cikkeit idéző kutatók cikkei. Az említett halmazok

hoz tartozó folyóiratok tematikai átfedéseinek vizsgálata az információk forrásairól, az elő

állított információ felhasználásáról ad értékes felvilágosítást. A tanulmány első része a fizikai kémiai folyóiratok tematikai átfedéseit vizsgálja a folyóiratok cikkeiben található hi

vatkozások alapján.

Bevezetés

A tudományos kommunikációról általában

J\ t u d o m á n y l é n y e g e a k o m m u n i k á c i ó " - állítja F. Crick [1]. Garvey [1] s z e r i n t a t u d o m á n y o s k o m m u n i k á c i ó a kutatás f r o n t v o n a l á b a n t e v é k e n y k e d ő k u t a t ó k i n f o r m á c i ó c s e r é j e , a m i a t u d o m á n y o s k u t a t á s e l e n g e d h e t e t l e n része.

A z e l s ő t e r m é s z e t t u d o m á n y i folyóirat, a Journal des Sgavans 1665. j a n u á r 5-én j e l e n t m e g P á r i z s  b a n . A k i a d v á n y deklarált célja a k u t a t ó m u n k a b á t o r í t á s a és a t u d ó s o k k ö z ö t t i i n f o r m á c i ó c s e r e e l ő s e g í t é s e v o l t . H á r o m h ó n a p p a l k é s ő b b látott n a p v i l á g o t a Philosophical Transactions of the Royal Society első s z á m a L o n d o n b a n , a m e l y h a  s o n l ó k é p p , a z a k k o r m é g s z a k o k r a n e m d i f f e r e n c i á l ó d o t t t e r m é s z e t t u d o m á n y e g é s z é n e k t e r ü l e t é n elért e r e d m é n y e k s z á m á r a biztosított f ó r u m o t . A z e m l í t e t t k i a d v á n y o k a t P á r i z s b a n Denis de Sallo, L o n d o n b a n p e d i g Henry von Oldenburg indította útjukra. É r d e m e s m e g j e g y e z n i , h o g y m i n d k é t f o lyóirat - ha m e g v á l t o z o t t f o r m á b a n is - m i n d m á i g él [2].

A k i v o n a t o k a t közlő első folyóirat a Chemisches Journal für die Freunde der Naturlehre volt, a m e  lyet Lorenz von Crelt alapított. A k i a d v á n y m i n d ö s s z e 6 é v f o l y a m o t ért m e g [2],

A z Ulrich's International Períodicals Directory 1 9 5 1 - b e n m é g m i n d ö s s z e 10 0 0 0 folyóiratról adott s z á m o t . 1 9 7 0 - b e n m á r 5 0 0 0 0 , 1 9 8 7 - 8 8 - b a n mint

e g y 70 0 0 0 , 1 9 9 4 - 9 5 - b e n p e d i g 147 0 0 0 volt a periodikák s z á m a . G a r v e y [1] szerint a z 1 8 0 0 - a s é v e k e l e j é n m i n d ö s s z e 3 0 0 , 1 9 8 0 - b a n a z o n b a n ö s s z e s e n m á r m i n t e g y 100 0 0 0 t u d o m á n y o s f o l y ó irat lehetett a v i l á g o n .

N a p j a i n k b a n a z e r e d e t i t e r m é s z e t t u d o m á n y i i n f o r m á c i ó k n a k m i n t e g y 7 0 % - a f o l y ó i r a t o k b a n j e l e nik m e g t u d o m á n y o s folyóiratcikk f o r m á j á b a n [1], A t u d o m á n y o s folyóiratcikk j e l l e m z ő v o n á s a i t G a r v e y [1] n y o m á n a k ö v e t k e z ő k é p p e n foglalhatjuk össze:

> t u d o m á n y o s i n f o r m á c i ó t k ö z ö l ;

> n y i l v á n o s a n h o z z á f é r h e t ő ;

> ellenőrzött, s z a k m a i s z ű r ő n k e r e s z t ü l m e n t is

m e r e t e k e t t a r t a l m a z ;

> a kapott b í r á l a t o k e r e d m é n y e k é n t általában j a vított t a r t a l m ú és f o r m á j ú ;

> írott é s íratlan t a r t a l m i és f o r m a i s z a b á l y o k , k o n v e n c i ó k s z e r i n t k é s z ü l ;

> a c i k k n e k m i n t a t u d o m á n y o s publikáció k v a n t u m á n a k h o r d o z ó j a a t u d o m á n y o s folyóirat, a m e l y r e n d s z e r e s e n m e g j e l e n i k .

A t u d o m á n y o s c i k k l e g f o n t o s a b b f u n k c i ó i Price (3] szerint a k ö v e t k e z ő k .

> i n f o r m á c i ó k ö z l é s ,

> a prioritás b e j e l e n t é s é n e k e s z k ö z e

A f o l y ó i r a t c i k k e k f o n t o s s z e r e p e , h o g y a z olva

s ó b a n a s z e r z ő n e v é t összekapcsolják a közölt i s m e r e t t e l . Ezért állítható, h o g y m i n é l t ö b b e n is

m e r n e k m e g e g y cikket, a n n á l i n k á b b é r v é n y e s ü l az első k ö z l ő n e k a szellemi tulajdonra f o r m á l t j o g a , hiszen a n n á l e r ö s e b b e n t a p a d az új i n f o r m á c i ó az illető s z e r z ő n e v é h e z [3J.

(2)

Vinkler P.-Bérces T.: T u d o m á n y o s kutatók p u b l i k á l á s i A t u d o m á n y o s f o l y ó i r a t c i k k l e g f o n t o s a b b t u l a j

d o n s á g a i az o l v a s ó s z e m p o n t j á b ó l Pao [4] szerint:

a közölt i n f o r m á c i ó

> r e l e v a n c i á j a ,

> h a s z n á l h a t ó s á g a ,

> m i n ő s é g e .

A relevancia a k ö z l e m é n y t é m á j á b a n , a l k a l m a zott m ó d s z e r e i b e n , k ö v e t k e z t e t é s e i b e n stb. az illető s z e r z ő k u t a t á s a i h o z mért h a s o n l ó s á g m é r t é k é v e l j e l l e m e z h e t ő ; a használhatóság a k ö z ö l t i s m e r e t e k n e k a z o l v a s ó m u n k á j á b a n való alkal

m a z h a t ó s á g á t j e l e n t i ; a minőség m e g j e l ö l é s a kö

zölt i n f o r m á c i ó relatív s z a k m a i s z í n v o n a l á r a v o n a t kozik.

Merton [5] szerint a t u d o m á n y íratlan n o r m á k szerint m ű k ö d i k (a m e g á l l a p í t á s o k e g y e t e m e s é r v é n y ü s é g e , a t u d á s k ö z t u l a j d o n l á s a , a kutatott t é m a iránti e l f o g u l a t l a n s á g , a kutatók s z e r v e z e t t k é t e l k e d é s e ) . A t u d o m á n y o s k ö z l e m é n y e k az ol

v a s ó r a hatást g y a k o r o l n a k . E h a t á s j e l e n t ő s rész

ben s z a k m a i b e f o l y á s t jelent [6]. U g y a n a k k o r a t u d o m á n y o s k u t a t á s b a n a M e r t o n - f é l e n o r m a (az i s m e r e t e k k ö z t u l a j d o n l á s a ) M e r t o n [5], G a r v e y [1]

és m á s o k szerint azzal a kikötéssel é r v é n y e s ü l , hogy az adott s z e r z ő által felhasznált (hatást g y a korolt) információ forrása megjelölendő, a prioritás manifesztált m ó d o n e l i s m e r e n d ő .

A tudományos kutatás néhány információs halmazáról

A t u d o m á n y o s k u t a t ó s z á m á r a a l a p v e t ő e n fon

t o s a k a k ö v e t k e z ő k b e n felsorolt i n f o r m á c i ó s hal

m a z o k [7J;

> kutatási t é m á j á n a k r e l e v á n s s z a k i r o d a l m a - a m e l y r e az illető kutató k ö z l e m é n y e i b e n lévő h i v a t k o z á s o k b ó l k ö v e t k e z t e t h e t ü n k ;

> saját kutatási e r e d m é n y e i - a m e l y e k e t az illető saját publikációi t a r t a l m a z n a k ;

> a s z a k t e r ü l e t kutatói által az illető e r e d m é n y e i ből f e l h a s z n á l t i n f o r m á c i ó k - a m e l y e k e t a z illető idézett k ö z l e m é n y e i , v a l a m i n t az i d é z é s m i l y e n s é g e ( s z ö v e g k ö r n y e z e t e ) és g y a k o r i s á g a m u t a t ;

> a s z a k t e r ü l e t k u t a t ó i n a k az illető kutató közle

m é n y e i v e l r o k o n t e m a t i k á j ú információi - e z e ket a z i n f o r m á c i ó k a t a h i v a t k o z ó k ö z l e m é n y e k áttekintése r é v é n v i z s g á l h a t j u k .

A z e g y e s információs halmazok rokonságát t u d o m á n y m e t r i a i m ó d s z e r e k k e l is t a n u l m á n y o z hatjuk, így p é l d á u l m e g k í s é r e l h e t j ü k az e g y e s hal

m a z o k t e m a t i k a i á t f e d é s e m é r t é k é n e k m e g á l l a p í tását. Két t u d o m á n y o s i n f o r m á c i ó s h a l m a z h a s o n l ó s á g á n a k f e l d e r í t é s e c é l j á b ó l t a n u l m á n y o z h a t j u k p l . a m i n d k é t h a l m a z b a n e l ő f o r d u l ó , a z o n o s infor

m á c i ó h o r d o z ó k n a k (pl. s z a v a k n a k , folyóiratoknak) a h a l m a z o k b a n t a p a s z t a l h a t ó g y a k o r i s á g á t . A két i n f o r m á c i ó s h a l m a z h a s o n l ó s á g á n a k m é r t é k é t

j e l l e m z ő m u t a t ó s z á m o k k ö z ü l n é h á n y a t a 1. táblá

zat t a r t a l m a z . M e g j e g y z e n d ő , h o g y McGill és tár

s a i n a k k ö z l e m é n y e [15] 6 7 h a s o n l ó s á g i m u t a t ó s z á m o t sorol fel.

A z i n f o r m á c i ó s h a l m a z o k á t f e d é s é r e v o n a t k o z ó g e o m e t r i a i m e g k ö z e l í t é s i l e h e t ő s é g e k r ő l Jones és Furnas [16] k ö z l e m é n y e t á j é k o z t a t . A z e g y ü t t i d é - z é s v i z s g á l a t a és a s z ó a n a l í z i s r é v é n m e g h a t á r o z ható h a s o n l ó s á g i m é r t é k e k r ő l van Raan és m u n k a t á r s a i n a k [17] c i k k e i b e n o l v a s h a t u n k . A z á t f e d é sek e l m é l e t i kérdéseit Frícke [18] k ö z l e m é n y e tár

gyalja r é s z l e t e s e n . A folyóiratok á t f e d é s i mátrixait Borgman és Rica [19] az e g y e s s z a k t e r ü l e t e k ro

k o n s á g a m é r t é k é n e k m e g á l l a p í t á s a c é l j á b ó l alkal

m a z t a .

A z i n f o r m á c i ó s h a l m a z o k k a p c s o l a t á n a k s z í n v o n a l á r a folyóiratok e s e t é b e n a kapott idézetek és a z a d o t t h i v a t k o z á s o k s z á m á b ó l , illetve azok m e g j e l e n é s é n e k h e l y é b ő l k ö v e t k e z t e t h e t ü n k . ' A 2. táblázat n é h á n y , a folyóiratok n e m z e t k ö z i hatá

s á n a k m e g í t é l é s é r e j a v a s o l t m u t a t ó s z á m o t tartal

m a z , a m e l y e k közül a h a t á s t é n y e z ő (Garfíeld-féle Jmpact factor") a l e g i s m e r t e b b . A d o t t folyóirat e g y b i z o n y o s é v r e v o n a t k o z ó h a t á s t é n y e z ö j é t az illető é v b e n , az azt m e g e l ő z ő két é v b e n megjelent cik

k e k r e érkezett idézetek, és az illető folyóirat által a k o r á b b i két é v b e n publikált c i k k e k s z á m á n a k a h á n y a d o s á v a l adják m e g (lásd 2 . t á b l á z a t ) . A ha- t á s t é n y e z ö t e h á t az adott folyóirat e g y c i k k é n e k átlagos ídézettségét mutatja. A Science Citation Index m i n t e g y 5 5 0 0 t e r m é s z e t t u d o m á n y i folyóiratot referált 1 9 9 8 - b a n .

Eredmények

A fizikai kémia tudományterülete néhány reprezentatív folyóiratának bibliometríai vizsgálata

A n n a k é r d e k é b e n , h o g y a h a z a i fizikai k é m i a i t e r ü l e t e k e n t e v é k e n y k e d ő k u t a t ó k o l v a s á s i , publi

kálási és h i v a t k o z á s i s z o k á s a i n a k j e l l e g z e t e s s é g e i t f e l d e r í t h e s s ü k , v i s z o n y í t á s i a l a p u l n é h á n y , a s z a k t e r ü l e t r e j e l l e m z ő folyóiratot v á l a s z t o t t u n k ki. A r e p r e z e n t a t í v folyóiratok kijelölése a Hirst [25] által j a v a s o l t m ó d s z e r egyszerűsített változata s z e r i n t t ö r t é n t . Eszerint e l e g e n d ő e g y e t l e n , az illető t e r ü letre j e l l e m z ő folyóiratot kijelölni, és az e folyóirat által preferáltan hivatkozott m á s f o l y ó i r a t o k a t ö s z - s z e g y ű j t e n i . A z így kapott f o l y ó i r a t h a l m a z t a z illető s z a k t e r ü l e t elsődleges infonvációs körének [27]

tekinthetjük.

A 3. táblázat a Science Citation Index Journal Citation Reports 1995. é v i C D - R O M a n y a g á b ó l a Journal ofPhysical Chemistry - US, a fizikai k é m i a r e p r e z e n t a t í v folyóiratául v á l a s z t o t t k i a d v á n y által

(3)

1. táblázat

Két információs halmaz rokonságának mértékét jellemző mutatószámok

Név, illetve szerző Mutatószám Információs távolság

Carpenter, Narin [8]

N

D ( a . b ) = S ( C^a.ⁱ- C^h.¹) M

ahol

'a,i a folyóirat / folyóiratra vonatkozó hivatkozásainak száma C|j j : b folyóirat / folyóiratra vonatkozó hivatkozásainak száma N : Összes hivatkozható folyóirat száma

Jaccard-index [9]

s(u) =

C(i) + C f j ) - C

^c

^(i.j)

c( i J )

ahol

Cc (i.j). az i és a j dokumentumokat együttesen idéző cikkek száma C(i),C(j): azt, ill./dokumentumok összes idézeteinek száma

Pinski, Narin [10)

S^a.^h

=

ahol

2 j Ca,a- Cb,b

Ca t )| Cb a: az a, ill. b folyóiratban lévő hivatkozások száma a b,

az a folyóiratra vonatkozóan

Ca a, Ckj t az a és a b folyóirat ön hivatkozás a inak száma Satton-féle

koszinuszformula [11J S ( i . j ) =

Cc( i . j ) ( C ( i ) C ( j ) ) ¹¹²

Hooper-féle

Átfedés [12] S ( A . B )

_ c

^{A +}

c

^B

N A + N B

ahol

CA-^CB • közös elemek száma az [A], ill. a [B] halmazban összes elem száma az [A], ill. a [B] halmazban

Százalékos Átfedés _K j

(jelen munka)

S [ J | >

I I l O O k j j / N j

•=U='

i

ahol

K : az összes halmaz mindegyikében előforduló elemek száma (közös elemek)

J : a halmazok szama

kj j : az /-edik közös elemben (k) lévő egységek száma a j-edik halmazra vonatkozóan

N j : a /-edik halmaz összes elemében lévő egységek száma

(4)

Vinkler P.-Bérces T.: Tudományos kutatók publikálási.

Az 1. táblázat folytatása Súlyozott Átfedés [13]

S [ A . B ] =

. Z fk | wk i [ A ] + £ f fc, [ B ] i=l

N i=l ahol

KA, KB: a két halmazban lévő közös elemek száma az [A], III. a [B] halmazra vonatkozóan

N : az [A] és [B] halmaz összes elemének száma, N>K W j : az /-edik elem súlyfaktora

f^k. : az /-edik közös elem egységeinek gyakorisága az illető halmazra vonatkozóan

1

' m

ni : az /-edik elemben lévő egységek száma az [A] halmazban N [ A ] : az [A] halmaz összes elemében lévő egységek száma Mátrixcsatolódás[13, 14]

Átfedést mátrix: hivatkozó folyóiratok /hivatkozott folyóiratok

a mátrix átlójában lévő elemek értékének összege a mátrix összes eleme értékének összege

2. táblázat

Folyóiratok színvonalának jellemzésére idézetek és hivatkozások alapján javasolt módszerek és mutatók

Szerző Módszer, illetve mutató

Gross, Gross [20]

Raisig [21]

Garfíeld [22]

Narin, Pinski, Gee [23]

Lindsey [24]

Hirst[[25]

Braun, Glánzel, Schubert [?R]

az adott folyóirat színvonala:

a J. Am. Chem. Soc.-tól az adott folyóirat által kapott idézetek száma Index of Research Potential Realized

_ idézetek száma

RPR •—•—-——

publikált cikkek száma Impact Factor (h)

idézetek száma y évben az (y-1) és (y-2) években megjelent cikkekre az (y-1) és (y-2) években megjelent cikkek száma

Influence Weight C

h =-

W , = R

C: adott folyóirat által kapott idézetek száma R: az adott folyóiratban lévő hivatkozások száma Corrected Quality Ratio

C Q = - v^ P P

c: idézetek száma p: publikált cikkek száma Discipline Impact Factor D I F = ^

P

Cc: egy adott szakterület törzsfolyóirataitól kapott idézetek száma Characteristic Scores and Scales

A folyóiratok cikkei idózettségének eloszlása alapján:

nem idézett, gyengén, közepesen, erősen, kiemelkedően idézett ketegóriák alsó és felső idézettségi határainak megállapítása folyóiratonként

(5)

3. táblázat

Journal Citation Reports ( J C R ) on CD-ROM - 1 9 9 5 S c i e n c e Edition Citing Journal Listing for Journal: Journal of Physical Chemistry - U S

No. of times articles published this year were cited in 1995

Impact Cited Journal AH yrs 1995 1994 1993 1992 1991 1990 1989 1988 Rest

Ali Journals 94 967 1404 6953 9022 8129 7137 5941 5069 4752 46 560

3,610 J Chem Phys 12 209 148 799 1061 873 811 687 637 562 6 631

3,395 J Phys Chem-US 12 101 477 1461 1877 1405 1220 873 679 571 3 538

5,263 J Am Chem Soc 7 255 73 436 655 590 535 449 397 315 3 805

2,509 Chem Phys Lett 4 401 83 469 579 495 364 266 269 213 1 663

2,053 Chem Phys 1 285 20 113 159 72 89 67 101 83 581

2.851 Surf Sci 1 031 11 70 87 89 76 66 72 59 501

6,297 Phys Rev Lett 932 15 68 113 102 103 65 46 50 370

2,834 Phys Rev B 908 7 61 96 78 63 66 54 84 399

3,143 Langmuir 896 21 178 178 126 121 69 59 60 84

2,974 J Catal 881 15 96 67 79 57 53 43 43 428

21,911 Science 870 14 116 145 130 134 50 51 77 153

27,074 Nature 818 11 66 111 109 72 75 29 32 313

1,827 Mol Phys 815 7 20 51 40 45 23 37 35 557

2,534 Inorg Chem 719 10 58 51 44 33 60 37 27 399

14,513 Chem Rev 713 9 63 92 86 108 39 60 59 197

1,735 J Electroanal Che 664 9 51 49 50 61 45 39 48 312

3,611 J Comput Chem 644 11 39 77 63 52 67 62 24 249

3,155 Macromolecules 584

- 5 0 %

13 51 70 81 55 48 42 34 190

Unpub 567 7 9 5 3 0 0 3 0 540

2^280 Phys Rev A 555 1 24 36 44 44 46 36 87 237

1,771 J Chem Soc Farad 554 17 104 110 93 108 89 2 3 28

2,652 J Chem Soc C h e m C

543 5 44 61 46 51 39 32 22 243

5,144 Biochemistry-US 532 2 58 53 4 6 57 52 34 42 188

1,475 J Mol Spectrosc 523 1 11 22 20 19 14 11 18 407

8,823 Accounts Chem Res 488 6 17 40 48 28 36 35 52 226

0,948 J Mol Struct 480 4 17 41 32 26 42 26 18 274

6,983 Angew Chem Int Ed 469 5 48 52 53 35 27 31 30 188

1,240 Int J Quantum Che 462 2 22 33 66 26 13 23 32 245

0,941 B Chem Soc JPN 451 2 13 30 17 14 24 9 16 326

2,500 Biochim Biophys A 447 2 23 28 17 26 28 26 28 269

3,442 J Phys Chem Ref D 447 0 4 8 31 14 19 19 114 238

10,520 P Natl Acad Sci U 447 4 24 25 48 24 38 20 40 224

1,558 J Colloid Interf 439 8 20 19 20 18 17 23 27 287

1,103 Ber Bunsen Phys C 438 2 16 26 42 25 37 27 22 241

J Chem Soc Farad 415 0 0 1 0 0 1 39 34 340

5^256 Annu Rev Phys Chem 406 1 13 16 35 52 36 35 13 205

2,021 J Electrochem Soc 398 7 28 30 45 38 25 23 16 186

1,074 Can J Chem 382 3 14 16 25 18 6 6 25 269

4,509 Anal Chem 362 2 28 33 41 28 27 31 13 159

1,603 Theor Chim Acta 342 5 11 13 16 17 18 7 9 246

Phys Rev 330 0 0 1 0 2 1 0 1 325

1Í884 Int J Mass Spectr 318 6 32 20 23 36 41 14 10 136

3.251 J Org Chem 312 5 21 27 26 20 27 10 13 163

1,636 J Appl Phys 307 3 14 29 26 18 22 22 18 155

0,986 Theochem-J Mol St 291 6 43 37 43 41 22 14 23 62

J Chem Soc Farad 289 0 0 0 0 0 0 21 18 250

2Í215 Photochem Photobi 286 6 0 26 25 34 33 7 15 140

1,263 Int J Chem Kinet 280 2 23 29 19 16 17 9 17 148

3,029 Appl Phys Lett 278 2 32 29 34 33 31 19 12 86

4,325 Biophys J 267 10 31 43 30 19 12 17 11 94

5,346 J Mol Biol 267 4 19 29 21 17 25 9 6 137

0,875 Spectrochim Acta 259 0 13 10 16 12 15 14 12 167

(6)

Vinkler P.-Bérces T.: T u d o m á n y o s kutatók publikálási . hivatkozott folyóiratok j e g y z é k é n e k 1 . oldalát m u

tatja be.

A k a p o t t i d é z e t e k s z á m á n a k c s ö k k e n ő sor

r e n d j é b e n feltüntetett, l e g g y a k r a b b a n h i v a t k o z o t t f o l y ó i r a t o k a t a z ö s s z e s h i v a t k o z á s 5 0 % - á i g , a Macromolecuies c. folyóiratig v e t t ü k f i g y e l e m b e . E z e k közül az általános kémiai v a g y m u t t i d i s z c i p - lináris j e l l e g ű e k e t (pl. Nature, Science, Journal of the American Chemical Society), v a l a m i n t a z ö s z - s z e f o g l a l ó k a t (Physical Review Letters), t o v á b b á az e l s ő s o r b a n v a g y preferáltan m á s s z a k t e r ü l e t e k hez r e n d e l h e t ő k e t (pl. Molecular Physics, Inorganíc Chemistry, Journal of Electroanalytical Chemis- try, Macromolecuies) kizártuk. A z így m a r a d t 8 folyóiratot e s z a k t e r ü l e t t o v á b b i h á r o m , k i s e b b h a t á s t é n y e z ö j ü folyóiratával (Journal ofthe Chemi

cal Society-Faraday Transactions, Journal of Molecular Catalysís A-Chemical, Berichte der Bun- sen-Gesellschaft-Physical Chemistry Chemical Physics) e g é s z í t e t t ü k ki. Mind a h á r o m kiválasztott folyóiratot m e g t a l á l h a t j u k a 8 folyóirat által h i v a t k o z o t t a k között. A z így kijelölt 11 folyóirat n é h á n y bibíiometriai adatát a 4, táblázat mutatja.

A 11 kijelölt folyóirat első v i z s g á l a t a s o r á n azt k í v á n t u k m e g á l l a p í t a n i , hogy a preferáltan hivatko

zott folyóiratok hatástényezője milyen viszonyban áll a hivatkozóéval. E n n e k é r d e k é b e n a kijelölt folyóiratok által l e g g y a k r a b b a n hivatkozott, bár

m e l y s z a k t e r ü l e t h e z r e n d e l h e t ő f o l y ó i r a t o k a t d o l g o z t u k f e l . U g y a n a k k o r , mivel a s z a k t e r ü l e t i ha

t á s t é n y e z ő á t l a g o k a t e r ő s e n torzította v o l n a , a v i z s g á l a t b ó l a S c i e n c e , a N a t u r e és a r e v i e w - j e l - legű k i a d v á n y o k a t kihagytuk (5. táblázat). I s m e r e t e s , hogy az említett f o l y ó i r a t o k n a k a h a t á s t é n y e zője - n é h á n y kivételtől eltekintve - igen n a g y é r t é k (lásd 5. t á b l á z a t : „elhagyott folyóiratok átla

g o s h a t á s t é n y e z ö j e " ) .

A h i v a t k o z o t t folyóiratok hatástényezöit a hivat

k o z á s o k s z á m á v a l s z o r o z v a k a p h a t j u k m e g a ha

t á s t é n y e z ő k s ú l y o z o t t átlagát, a m e l y n e k é r t é k e a l e g t ö b b e s e t b e n m e g h a l a d j a a z e g y s z e r ű átlagot.

Azt a viszonyszámot, amely a hivatkozott folyóira

tok hatástényezőinek egyszerű vagy súlyozott átlagát a hivatkozóéval veti egybe. Hivatkozási Stratégiának n e v e z t ü k el k o r á b b a n [28].

A H i v a t k o z á s i Stratégia (RS) m u t a t ó j a e g y n é l k i s e b b , h a a h i v a t k o z ó folyóirat h a t á s t é n y e z ő j e k i s e b b , m i n t a hivatkozott folyóiratok á t l a g a d a t a , és n a g y o b b , h a fordított a helyzet. A z 5. t á b l á z a t a d a t a i n a k a l a p j á n m e g á l l a p í t h a t j u k , m i n é l k i s e b b e g y folyóirat h a t á s t é n y e z ö j e , a n n á l n a g y o b b az R S - a d a t a (r = - 0 , 8 9 6 ; p = 0 , 0 0 0 5 ) . ( E k ö v e t k e z t e tést e g y l é n y e g e s e n n a g y o b b a d a t b á z i s o n v é g z e t t v i z s g á l a t is m e g e r ő s í t e t t e . )

A z e m l í t e t t e k szerint arra k ö v e t k e z t e t h e t ü n k , hogy a t u d o m á n y o s folyóiratok c i k k e i n e k s z e r z ő i preferáltan hivatkoznak a közlő folyóiratnál na

g y o b b h a t á s t é n y e z ö j ü (az illető szakterületen erö- s e b b n e m z e t k ö z i hatást kifejtő) információforrások

ra. Ezt a t a p a s z t a l a t i m e g f i g y e l é s t neveztük el k o r á b b a n a Hivatkozási Stratégia 1. törvényének [28].

N y i l v á n v a l ó , h o g y h a e g y folyóirat a szakterület v e z e t ő i n f o r m á c i ó f o r r á s a i k ö z é tartozik, a z a b b a n közlő s z e r z ő k n e m h i v a t k o z h a t n a k az illető folyó

irat h a t á s t é n y e z ő j é n é l n a g y o b b átlagos idézett- ségű f o l y ó i r a t o k r a . Ezért a „ l e g j o b b " folyóiratok H i v a t k o z á s i Stratégiája e g y s é g körüli érték (pl.

Journal of Computational Chemistry, Journal of Chemical Physics, Journal of Physical Chemistry.),

É r d e m e s m e g f i g y e l n i , m i l y e n folyóiratokra hi

v a t k o z n a k az általunk kiválasztott fizikai k é m i a i k i a d v á n y o k . E t á r g y b a n v é g z e t t v i z s g á l a t u n k az e l ő z ő e k n é l n a g y o b b f o l y ó i r a t h a l m a z o k a t és az ö s z - s z e s k i a d v á n y t ( ö s s z e f o g l a l ó k a t , t o v á b b á a N a - ture-t, a S c i e n c e - t ) , v a l a m i n t az általános (pl. Jour

nal of t h e A m e r i c a n C h e m i c a l Society) és a m á s s z a k t e r ü l e t h e z r e n d e l h e t ő (pl. M a c r o m o l e c u i e s ) folyóiratokat is t e k i n t e t b e v e t t e . A z e g y e s h i v a t k o z ó f o l y ó i r a t o k n á l a z o k a t a hivatkozott folyóiratokat vettük f i g y e l e m b e , a m e l y e k az adott é v i ö s s z e s h i v a t k o z á s n a k m i n i m u m 0,5%-át t a r t a l m a z t á k . így pl. a J o u r n a l of P h y s i c a l C h e m i s t r y - U S folyóirat e s e t é b e n a 4 7 5 i d é z e t n é l t ö b b e t kapott folyóirato

kat s z á m o l t u k . A v i z s g á l a t e r e d m é n y é t a 6. táblá

zat mutatja.

A z a d a t o k azt a t é n y t erősitik m e g , amely s z e rint a vizsgált s z a k t e r ü l e t v e z e t ő folyóirata a Jour

nal of C h e m i c a l P h y s i c s és a J o u r n a l of P h y s i c a l C h e m i s t r y - U S . A J o u r n a l of t h e A m e r i c a n C h e m i c a l Society m i n d e n k é m i a i s z a k t e r ü l e t e n - így itt is - f o n t o s s z e r e p e t j á t s z i k . A fizikai k é m i a é s a fizika v i s z o n y l a g erős k a p c s o l a t á r a utal a Physical Review, a P h y s i c a l R e v i e w Letters és a M o l e c u l a r P h y s i c s előkelő h e l y e z é s e . É r d e k e s , hogy a S c i e n c e - n e k és a N a t u r e - n e k is v i s z o n y l a g fontos s z e r e p e v a n a s z a k t e r ü l e t információforrásai között. H a a v i z s g á l t 11 folyóirat által preferáltan hivatkozott 8 9 folyóiratot s z a k t e r ü l e t e k h e z r e n d e l j ü k , a k k o r képet k a p h a t u n k a fizikai k é m i a i folyó

iratok i n f o r m á c i ó s b á z i s á r ó l .

A 7. táblázat a d a t a i szerint a z ö s s z e s h i v a t k o z á s n a k m i n t e g y 6 6 % - a v o n a t k o z i k a s z a k t e r ü l e t saját i n f o r m á c i ó f o r r á s a i r a . A hivatkozott folyóira

t o k n a k 3 3 , 7 1 % - a (30 d b ) t a r t a l m a z z a t e h á t a z ö s z - s z e s r e l e v á n s i n f o r m á c i ó 6 6 , 2 1 % - á t . Ez a m e g f i g y e l é s n e m m e g l e p ő a z i n f o r m á c i ó s z ó r ó d á s á r a v o n a t k o z ó B r a d f o r d - f é l e t ö r v é n y [29] i s m e r e t é b e n . E r ő s e n v a l ó s z í n ű , hogy a multidiszciplináris kémiai folyóiratokra (pl. J o u r n a l of t h e A m e r i c a n C h e m i c a l Society) történő h i v a t k o z á s o k az e z e k b e n lévő fizikai kémiai t á r g y ú c i k k e k r e v o n a t k o z n a k . Ha

s o n l ó k é p p e n é r t e l m e z h e t ő e k a multidiszciplináris t e r m é s z e t t u d o m á n y i folyóiratokra (pl. S c i e n c e ,

(7)

4. táblázat

A fizikai kémiai szakterület kijelölt folyóiratainak néhány bibliometriai adata

Folyóirat Hatás-

tényezö (1995)

Megjelent cikkek száma

Onhivatkozási részesedés

(%)

Hivatkozások száma cikkenként

Journal of Computational Chemistry 3,611 126 9,48 36,2

Journal of Chemical Physics 3,610 2173 29,75 39,9

Journal of Physical Chemistry - US 3,395 2334 12,74 40.7

Langmuir 3.143 709 9,71 33,8

Journal of Catalysis 2.974 326 24,55 32,7

Surface Science 2,851 935 24,20 31,2

Chemical Physics Letters 2,509 1456 10,43 22,8

Chemical Physics 2,053 409 6,45 38,0

Journal of the Chemical Society-Faraday Transactions 1.771 633 6,48 30.4

Journal of Molecular Catalysis A-Chemical 1,615 225 6,97 21.5

Berichte der Bunsen-Gesellschaft-Physical

Chemistry Chemical Physics '.103 203 4,72 29.4

Átlag 2,603 866 13,23 32.4

5. táblázat

A fizikai kémiai szakterület kijelölt folyóiratai által hivatkozott folyóiratok néhány, 1995. évre vonatkozó bibliometriai adata

Folyóirat Hatás- Összes Figyelembe veit Elhagyott Hivatkozott Elhagyott Hivatko-

tényező hivat folyóiratok folyóiratok folyóiratok hatás- folyó- zási

kozás tényezöinek i rátok stratégia

( h | 1995-ben száma kapott száma kapott átlaga súlyo átlagos RS =

idéze idéze zott átla hatás h^s/ h

teinek teinek ga ( h^s) ténye

%-a %-a zöje

J Comput. Chem. 3,611 4 558 13 50,65 2 2,00 2,992 3.661 18,212 1.014

J Chem. Phys. 3.601 86 716 8 51,29 3 6.80 2,872 3.290 3,804 0,911

J Phys C h e m . - U S 3.395 94 967 21 50,02 7 6,16 2,848 3,458 11.962 1,019

Langmuir 3,143 23 968 24 50,15 4 3,93 2,982 3,125 14,529 0.994

J. Catal. 2,974 10 661 8 50,43 0 0,00 2,856 2.816

-

^0,947

Surf. Sci. 2,851 29 206 2 3 50,11 3 21,49 2,374 2,725 10,347 0,956

Chem. Phys. Lett. 2,509 33 150 12 50,01 6 9,94 2,706 3,250 12,485 1,295

Chem Phys 2,053 15 529 12 50,66 3 8,55 3,512 3,262 3,084 1,589

J. Chem. S o c -

Farad. T. 1,771 19 236 32 50,23 5 3,25 2,084 2,775 14,526 1,567

J Mol. Cat.

A-Chem. 1,615 7 006 18 50,34 1 0,84 2,618 2,846 14,513 1,762

Berichte Bunsen.

Phys. Chem. 1,103 5 959 2S 50,34 7 6,19 2,515 2,784 11,452 2,524

Megjegyzés: A súlyozás a hivatkozások számával történt.

(8)

6 táblázat

A fizikai kémia 11 kijelölt folyóirata által leggyakrabban hivatkozott folyóiratok

Sorrend Hivatkozott folyóirat Kapott idézetek Kumulatív

száma százaléka százalék

1. J. Chem. Phys.* 52 517 15,87 15.87

2 J Phys. C h e m - U S * 25 356 7,66 23,53

3. Chem. Phys. L e t t * 15 382 4,78 28.31

4. J. Am. Chem. Soc. 14 854 4,49 32,80

5. Phys. Rev. (A+B) 12 152 3,67 36,47

6. Surf. Sci.* 11 279 3,41 39,88

7. Phys. Rev. Lett. 7 133 2,16 42,04

8. J. C a t a l - 5 042 1,52 43,56

9. Chem. Phys.* 5 008 1,51 45,07

10 Mol Phys. 4 216 1.27 46,34

11. Langmuir* 3 631 1,10 47,44

12. J. Chem. S o c - Farad. T * 2 669 0,81 48,25

13 J Mol Spectra 2 569 0,78 49,03

14 Macromolecuies 2 433 0,74 49,77

15. Science 2 114 0,64 50,41

16. J. Electroanal. Chem. 1 884 0,57 50,98

17 Nature 1 747 0.53 51,51

18. Chem. Rev. 1 347 0.41 51,92

19. J Comput Chem.* 1 299 0,39 52,31

20. Inorg. Chem. 1 279 0,39 52,70

2 1 . J Chem. Soc. Chem Comm. 1 273 0.38 53.08

22. Int. J. Quantum Chem. 1 163 0.35 53,43

23. J. Vacuum Sci Technol. 1 093 0,33 53,76

24 Appl. Catal. 1 055 0,32 54,08

25. J. Mol. Catal.* 721 0,22 54,30

Megjegyzéseit

A kijelölt folyóiratok (*-gal jelölve, továbbá a Berichte Bunsen. Phys. Chem. által adott 1995. évi hivatkozások száma összesen: 330 956.

Az egyes kijelölt folyóiratok által hivatkozott azon folyóiratokat vettük figyelembe, amelyek az adott folyóirat összes hivatkozásainak legatább vagy több mint 0,5%-át tartalmazzák

7. táblázat

A fizikai kémiai szakterület 11 kijelölt folyóirata által leggyakrabban hivatkozott irodalom szakterületi megoszlása

Szakterület Hivatkozások Hivatkozott fo Idézetek átlagos száma

összes százaléka lyóiratok száma folyóiratonként száma

Fizikai kémia 128 977 66,21 30 4 299

Fizika 26 133 13,42 14 1 867

Multidiszciplináris, kémia 19 682 10,10 9 2 187

Multidiszciplináris, természettudomány 3 948 2,02 3 1 316

Makromolekuláris kémia és kolloidika 3 016 1.55 8 377

Spektroszkópia 2 825 1.45 2 1 413

Elméleti és szerkezeti kémia 2 787 1,43 4 698

Elektrokémia 2 002 1,03 4 501

Biokémia 1 971 1,01 6 329

Szervetlen kémia 1 279 0,66 1 1 279

Műszaki tudományok 1 214 0,62 3 405

Szerves kémia 539 0,28 3 180

Analitikai kémia 375 0,19 1 375

Biotechnológia 35 0,02 1 35

Összesen, illetve átlag 194 783 100,00 89 2 1 8 9

Megjegyzés: A feldolgozott hivatkozások az összes hivatkozásnak (330 956) 58,85%-át adják.

(9)

8. táblázat

A fizikai kémiai szakterület kijelölt folyóiratai Százalékos Átfedéseinek értékei

Folyóirat J.

Comput.

Chem.

J. Chem. J . Phys.

Phys. C h e m . - US

Lang- muir

J. Catal. Surf.

Sci.

Chem.

Phys.

Lett.

Chem.

Phys.

J. Chem. J. Mol.

S o c - Cat.

Farad. A-Chem.

T,

Berichte Bunsen.

Phys.

Chem.

J. Comput.

Chem. 100,0

J Chem. Phys. 75,9 100,0 J. Phys.

Chem.-US 83,2 86,3 100,0

Langmuir 50,1 63,5 82,2 100,0

J. Catal. 24,3 16,1 58,1 51,6 100,0

Surf. Sci. 14,6 44.2 63,8 42,0 26,6 100,0

Chem. Phys.

Lett. 73,5 93,1 90,7 62.2 20.0 49,1 100.0

Chem. Phys. 74,1 89,0 88,8 56.5 16,8 46.2 94,8 100,0

J. Chem. Soc -

Farad. T. 54,9 77,5 90,8 82,9 52,4 59.1 72.5 65,5 100,0

J. Mol. Cat.

A-Chem. 25,9 17,3 45,5 34,0 77,0 24,8 21,2 18,0 51,1 100.0

Berichte Bunsen. Phys.

Chem. 60,3 79.7 85,7 57,7 42,4 65,8 80,4 82.1 85,3 31,4 100,0

í.efró statisztikai adatok: n = 55 X = 57,79

S = 24,54

9. táblázat

A fizikai kémiai szakterület kijelölt folyóirataira vonatkozó kapcsolatok száma (k) a Százalékos Átfedés értékei szerint

Folyóirat Kapcsolatok száma

k>70% 70%>k>40% k<40%

Journal of Computattonal Chemistry 7 1 2

Journal of Chemical Physics 6 2 2

Journal of Physical Chemistry - US 7 3 0

Langmuir 2 7 1

Journal of Catalysis 1 4 5

Surface Science 0 7 3

Chemical Physics Letters 6 2 2

Chemical Physics 5 3 2

Journal of the Chemical Society-Faraday Transactions 5 5 0

Journal of Molecular Catalysis A-Chemical 1 2 7

Berichte der Bunsen-Gesellschaft-Physical

Chemistry Chemical Physics 5 4 1

(10)

Nature) történt h i v a t k o z á s o k is. H a ez u t ó b b i a k k a l együtt m i n d h á r o m említett kategória adatait ö s s z e s z á m o l j u k , 7 8 , 3 3 % - o t k a p u n k . É r d e m e s m e g j e g y e z n i , h o g y az e m l í t e t t s z a k t e r ü l e t i c s o p o r t o s í t á s a fizikai k é m i á n a k e g y s z ű k e b b e n vett é r t e l m e z é sére v o n a t k o z i k , a m e l y e l s ő s o r b a n a k i n e t i k a i , a katalízis, a felületi k é m i a i és a f o t o k é m i a i k u t a t á s o kat öleli fel.

A s p e k t r o s z k ó p i a i , az elméleti és s z e r k e z e t i k é m i a i , az e l e k t r o k é m i a i , a s z e r v e t l e n k é m i a i , v a lamint a m a k r o m o l e k u l á r i s k é m i a i és kolloidikai f o l y ó i r a t - h i v a t k o z á s o k ö s s z e s e n 6 , 1 2 % - o t t e s z n e k ki. A l e g e r ő s e b b i n f o r m á c i ó s k a p c s o l a t o k a f i z i k á hoz f ű z i k a v i z s g á l t d i s z c i p l í n á t ( 1 3 , 4 2 % ) . A m ű szaki t u d o m á n y o k , a z analitikai k é m i a és a s z e r v e s k é m i a c s e k é l y m é r t é k b e n szolgáltat r e l e v á n s i n f o r m á c i ó k a t a fizikai k é m i a vizsgált folyóiratai s z á m á r a .

A folyóiratok h i v a t k o z á s a i n a k vizsgalata f e l h a s z n á l h a t ó arra is, hogy tematikai hasonlóságu

kat felderítsük. E n n e k é r d e k é b e n f e l t é t e l e z z ü k , hogy a z o k a f o l y ó i r a t o k , a m e l y e k n e k i n f o r m á c i ó f o r rásai h a s o n l ó a k , t e m a t i k a i l a g r o k o n s á g o t m u t a t nak. Ez a f e l t é t e l e z é s m e g e g y e z i k a d o k u m e n t u m o k bibliográfiai c s a t o l ó d á s á n a k n e v e z e t t j e l e n s é g a la pfeltétel e z é s é v e l .

A fizikai kémiai folyóiratok t e m a t i k a i á t f e d é s e i nek j e l l e m z é s é r e a Százalékos Átfedés m u t a t ó s z á m o t ( 1 . t á b l á z a t ) a l k a l m a z t u k . A z e r e d m é n y e ket a 8. táblázat f o g l a l j a ö s s z e . A t á b l á z a t b ó l kitű

nik, hogy k e v é s f o l y ó i r a t p á r ad 8 0 % - o s n á l n a g y o b b m é r t é k ű átfedést. A l e g n a g y o b b értéket a C h e m i cal P h y s i c s és a C h e m i c a l P h y s i c s Letters m u t a t j a ( 9 4 , 8 % ) . E r ő s a k a p c s o l a t a J o u r n a l of C h e m i c a l P h y s i c s és a J o u r n a l of Physical C h e m i s t r y - U S között is ( 8 6 , 3 % ) . A S u r f a c e S c i e n c e k ö z e p e s n a g y s á g ú á t f e d é s i é r t é k e k e t a d . A J o u r n a l of C a t a lysis és a J o u r n a l of M o l e c u l a r C a t a l y s i s m á s f o l y ó iratokkal s z á m o l t átfedési a d a t a i n a k t ö b b s é g e n e m éri el az 5 0 % - o t . E r ő s t e m a t i k a i r o k o n s á g u k a t iga

zolja v i s z o n y l a g n a g y á t f e d é s i adatuk ( 7 7 % ) . A z e g y e s f o l y ó i r a t o k n a k a 11 folyóirat informati

kai t e r é b e n v a l ó e l h e l y e z k e d é s é t m e g í t é l e n d ő , é r d e m e s a 8. t á b l á z a t S z á z a l é k o s Á t f e d é s i értékeit h á r o m t a r t o m á n y s z e r i n t elkülöníteni, és az e g y e s c s o p o r t o k b a r e n d e l h e t ő átfedési é r t é k e k s z á m á t m e g h a t á r o z n i . A z így kapott kapcsolati g y a k o r i s á g ra v o n a t k o z ó a d a t o k a t t a r t a l m a z ó 9. táblázatból kitűnik, h o g y a legtöbb 70%-os á t f e d é s n é l n a g y o b b a d a t a a J o u r n a l of C o m p u t a t i o n a l C h e m i s t r y n e k és a J o u r n a l of P h y s i c a l C h e m í s t r y - U S - n e k v a n (7 a m a x i m á l i s a n e l é r h e t ő 10-ből). A k o r á b b a n említet

t e k k e l ö s s z h a n g b a n a J o u r n a l of C a t a l y s i s é s a J o u r n a l of M o l e c u l a r C a t a l y s i s e s e t é b e n n a g y s z á m ú (7, illetve 5) 4 0 % - n á l k i s e b b S z á z a l é k o s Á t f e d é s i adatot láthatunk.

Összefoglalás

A fizikai k é m i a i t u d o m á n y t e r ü l e t n é h á n y repre

z e n t a t í v f o l y ó i r a t á n a k bibliometriai adatait e l e m e z v e m e g á l l a p í t h a t ó , h o g y a f o l y ó i r a t o k b a n m e g j e l e nő c i k k e k s z e r z ő i n e k e r ő s e n preferált i n f o r m á c i ó s bázisát alkotják e t u d o m á n y t e r ü l e t l e g j o b b n a k is

mert és v i s z o n y l a g nagy h a t á s t é n y e z ö j ü folyóiratai.

A z e g y e s folyóiratok t e m a t i k a i átfedéseinek m é r t é k é r e az általuk hivatkozott folyóiratok k v a n t i tatív és kvalitatív v i z s g á l a t á b ó l k ö v e t k e z t e t t ü n k . A

reprezentatív folyóiratok t a n u l m á n y o z á s á b ó l a z a k ö v e t k e z t e t é s s z ű r h e t ő l e , h o g y a fizikai k é m i a s z a k t e r ü l e t e i n e k k a p c s o l a t a i s z e r t e á g a z ó a k . Ezt a t é n y t e g y e d i s z a k i r o d a l m i c i k k h a l m a z o k t a n u l m á n y o z á s á n á l c é l s z e r ű s z e m előtt t a r t a n i .

I r o d a l o m

[1] GARVEY, W. D.: Communication: The essence of science Oxford, Pergamon Press, 1979.

[2J OSBURN, C. B.: The place of the journal in the scholarly communication system. = Library Research and Technology Services, 28. köt. 1984.

p. 315-324.

[3] DE SOLLA PRICE, D.: Lrttle science, big science.

New York, Columbia University Press, 1961.

[4] HE, C - P A O , M. L : A discipline-specific journal selection algorithm. = Information Processing &

Management, 22 köt 1986. p. 405-416.

[5] MERTON, R. K.: Social theory and social structure. New York, The Free Press, 1968

[6] VINKLER P ; Comparative investigation of frequency and strength of motives toward referencing. The reference threshold model. = Scientometrics, 43. köt. 1998. p. 107-127.

[7J VINKLER P.. Direct and indirect literature overiap measures for information pools of research teams.

= Journal of Information Science 23 köt. 1997. p.

433-443.

f8] CARPENTER, M. P.-NARIN, F.: Clustering of scientific journals. = Journal of the American Society for Information Science, 24. köt. 1973. p.

425-436.

[9] HAMERS, L-HAMERYCK, Z.-HERWEYERS, G - JANSSEN, M.-KETERS, H -ROUSSEAU, R.- VANHOUTTE, A . : Similarity measures in scientometric research: The Jaccard index versus Salton's consine formula. = Information Processing

& Management, 25. köt. 1989. p. 315-318.

[10J PINSKI, G.-NARIN, F.; Citation influence for journal aggreates of scientific publications: Theory, with application to the literature of physics. = Information Processing S Management, 12. köt.

1976. p 297-312.

[11] SALTON, G.-J. MCGILL, M.: Introdudion to mo

dern information retrieval, New York, McGraw Hill, 1983.

(11)

[12] HOOPER, R. S.: Indexer consistency test: Origin, measurement, results, and utilization, Bethesda.

Md.: IBM Corporation (TR 95-56). 1965.

[13] VINKLER P.: Literature overlap measures for i n formation pools of research teams. = Proceedings of the Fifth Biennal Conference of the International Society for Scientometries and Informetrics (Koenig M. E. D., Bookstein A. Eds.), Learned Information. Medford, NJ, 1995. p 617-625.

[14] URATA, H.: Information flows among academic disciplines in Japán = Scientometries, 18. köt.

1990. p. 309-319

[15] NOREAULT, T.-O.MCGILL, M.-KILL, M. B.: A performance evaluation of similarity measures, docu- ment term weighting schemes and representations in a Boolean environment. = Information retrieva!

research. London, Butterwortfis, Chap. 5, 1981.

[16] JONES, W . P.-FURNAS, G W : Pictures of rele- vance: A geometric analysis of similarity measures. = Journal of the American Society for Information Science, 38. köt. 1987. p. 420-442.

[17] PETERS, H. P. F.-BRAAM, R. R.-VAN RAAN, A.

F. J.: Cognitive resemblance and citation relations in chemical engineering publications. = Journal of the American Society for Information Science, 46.

köt. 1995. p. 9 - 2 1 .

[18] FRICKÉ, M.: Information using likeness measures.

= Journal of the American Society for Information Science, 48. kőt. 1997. p. 882-892.

[19] BORGMAN, C. L - R I C E , R. E.: The convergence of information science and communication: A bibliometric analysis. = Journal of the American Society for Information Science, 43. köt. 1992. p.

397-411.

[20] GROSS, P. L K.-GROSS, E. M.: College libraries and chemical education. = Science, 66. köt. 1927.

p. 385-389.

[21] RAISIG, M. L : Mathematical evaluation of the scientific serial. = Science, 131. köt. 1960. p.

1417-1419.

[22] GARFIELD, E.: Citation indexing. Its theory and application in science, technology and humanities.

New York, Wiley, 1979

[23] NARIN, F.-PINSKI, G.-GEE, H. K : Structure of the biomedical literature = Journal of the American Society for Information Science, 27. köt. 1976. p.

2 5 - 4 5 .

[24] LINDSEY, D : The corrected quality ratio A c o m - posite index of scientific contribution to knowledge.

= Social Studies of Science, 8. köt 1978 p 349¬

354.

[25] HIRST, G.: Discipline impact factors: A method for determining core journals lists. = Journal of the American Society for Information Science, 29. köt.

1978. p. 171-172.

[26] BRAUN T.-GLÁNZEL W.-SCHUBERT A : Scien- tometric indicators, a 32 country comparative evaluation of publication performance and citation impact. World Scientific Publ. Co.. Singapore.

Philadelphia, 1985.

[27] VINKLER P.: Possible causes of differences in i n formation impact of journals from different subfields. = Scientometries, 20. köt 1991 p. 145-161 [28] VINKLER P.: Bibliometric features of somé

scientific subfields and the scientometric c o n - sequences therefrom. = Scientometries, 14 köt.

1988. p. 453-474

[29] CHEN, Y.-S. V.-LEIMKUHLER, F. F.." Bradford's taw: an index approach. = Scientometries, 1 1 . kőt.

1987. p. 183-198.

Beérkezett: 2000. I. 20-án.

CD-ROM kiállítás, konferencia és vásár 2000.

A Neumann-ház a z Országos Széchényi Könyvtárral közösen immár harmadik alkalommal rendezi meg a hazai C D - R O M kiadók legújabb alkotásainak bemutatását. A Budavári Palota P épületének VI. emeletén sorra kerülő kiállításon 30-nál több fejlesztő és kiadó cég közel 100 - többségében ismeretterjesztő és oktatást segítő - alkotását ismerhetik meg a z érdeklődők.

Május 25-én az elözö két rendezvényhez hasonlóan a kiállítás és vásár helyszínén zajló egy

napos konferencia délelőttjén a C D - R O M - o k könyvtári használatával kapcsolatos szerzői jogok

ról és a z elektronikus dokumentumok bibliográfiai leírásának új magyar szabályairól, délutánján a hazai C D - R O M kiadás jellemzőiről és a z alkotások oktatásban történő alkalmazásának be

mutatókkal illusztrált sokirányú lehetőségeiről hangoznak el előadások.

A 10 és 18 óra között látogatható rendezvényre a belépés díjtalan, s a bemutatásra kerülő al

kotásokat a helyszínen jelentős kedvezménnyel lehet megvásárolni, illetve megrendelni.

További információ: Neumann-ház K h t , tel.: 212-9220, 212-9221, fax: 212-9219, e-mail: mail@neumann-haz.hu

http://www.neumann-haz.hu

Tudományos kutatók publikálási sajátságainak összehasonlító tudománymetriai elemzése - I. A fizikai kémia néhány reprezentatív folyóiratának tudománymetriai sajátságai megtekintése