képtelenségi eljárások gyakran az utóbbiakra szabottak azáltal, hogy jelentős csődvagyont feltételeznek, továbbá a csődeljárásban a hitelezők és más felek is részt vesznek. Mind- ezek azonban nem jellemzők a kkv-kre, ugyanis eszközeik értéke kisebb, és nincsenek a csődeljárásban érdekelt hitelezőik sem.
A szerzők ezért egy olyan új megközelítést mutatnak be, amely segíti a kkv fizetésképtelen- ségének kezelésében tapasztalható egyensúlyta- lanságok és inkonzisztenciák kiküszöbölését.
Először áttekintik a kkv-k gazdaságban elfoglalt helyét, a fizetésképtelenséggel kapcsolatos mai nézeteket, valamint a pénzügyi nehézségekkel küzdő kkv-k sajátos igényeit, majd felvázolják a moduláris megközelítés eljárási keretét, szakpo- litikai célkitűzéseit, legfontosabb elemeit és előnyeit. Ezt követően térnek rá a hitelezők szerepének és kötelezettségeinek, valamint a moduláris megközelítéssel kapcsolatos vezetői, adminisztratív és jogi feladatoknak a tárgyalásá- ra. Végül kifejtik, hogy miként kell a jogrend- szer elemeit összhangba hozni a moduláris megközelítéssel.
GOFF,B.[2018]: Sports Economics Uncut.
(Sportközgazdaságtan „vágatlanul”.) Edward Elgar Publishing Ltd. Cheltenham.
„A sport meg tudja változtatni a világot.”
Ez a Nelson Mandela-tól vett idézet is mutatja:
a sport a világ lenyűgöző tükre, változások mozgatórugója.
A kötet a faji megkülönböztetéstől a kocká- zatos döntésekig számos témát tárgyal. Több a puszta áttekintésnél vagy szintézisnél, mivel olyan „provokatív” kérdésekre is választ keres, mint „Vajon a sportban tapasztalható minden faji megkülönböztetés a faji előítélet következmé- nye?” vagy „Valójában mennyit »érnek« az egyetemi/főiskolai sportolók?” A szerző kiemeli a sportra fordított szerény összegek és a sport óriási immateriális értékének paradoxonát. Kifejti például, hogy miért szükségszerű napjainkban – amikor a labdarúgók és a kosárlabda-játékosok milliókat érnek – a főiskolai sportbotrányok kitörése; mi magyarázza azt, hogy nem egyfor- mán sikeresek az atlétikában az egyes régi- ók/fajok sportolói, illetve hogyan jelennek meg a vezetői döntésekben a hagyományos gazdasági és az új keletű viselkedési szempontok.
A tartalmas kötet, bár számos tudományos munkára hivatkozik, könnyen értelmezhető adatokat sorakoztat fel, aminek köszönhetően nemcsak a sportgazdaságtan hallgatói és okta- tói, de a sportkedvelők széles tábora számára is lebilincselő olvasmány lehet.
Társfolyóiratok
A CSEH STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA
2018. ÉVI 2. SZÁM
Růžková,. J.: A Demografie folyóirat 60 éve.
Habartová, P.: Háztartásokkal kapcsolatos európai tendenciák napjainkban. Nemzetközi összehasonlítás.
Nývlt, O.: A tudományos teljesítményt és a kutatói életpálya kezdeti szakaszát meghatáro- zó társadalmi-demográfiai tényezők Csehor- szágban.
Nemeškal, J. – Jíchová, J.: A bűnözés terü- leti mintázata Csehországban.
Moravec, Š.: Munkaülés a 2021 utáni eu- rópai uniós népszámlálások tervezéséről.
Špáta, M.: Nemzetközi konferencia az el- öregedő munkaerőről. „Az idősebb munkavál- lalók és a bevándorlók jelentik a nyugati gaz- daságok új pilléreit?”
Oujezdská, M.: Beszámoló egy családpoli- tikai konferenciáról.
A Cseh Demográfiai Társaság hírei.
A SZLOVÁK STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA
2018. ÉVI 3. SZÁM
Bleha, B. – Hájek, P. – Vaňo, B.: Csehor- szág és Szlovákia területi változásai és népes- ségszámának alakulása 1918 és 2017 között.
Šprocha, B. – Šídlo, L.: Változások Cseh- ország és Szlovákia lakosságának reprodukci- ós magatartásában a XX. században és a XXI. század elején.
Šprocha, B. – Šídlo, L.: A házasságkötések és a válások számának változása Csehország- ban és Szlovákiában száz év során.
Haluška, J. – Dolinič, J.: Szlovákia makro- gazdasági teljesítménye 1995 és 2017 között.
Ballek, A. – Ivančíková, L.: A politika ada- tok nélküli vak. Interjú.
AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK
MATEMATIKAI STATISZTIKAI INTÉZETÉNEK FOLYÓIRATA
2018. ÉVI 2. SZÁM
Josse, J. – Reiter, J. P.: Introduction to the special section on missing data.
Murray, J. S.: Multiple imputation: a re- view of practical and theoretical findings.
Audigier, V.: Multiple imputation for multi- level data with continuous and binary variables.
Seaman, Sh. R. – Vansteelandt, S.: Intro- duction to double robust methods for incom- plete data.
Linero, A. R. – Daniels, M. J.: Bayesian approaches for missing not at random outcome data: the role of identifying restrictions.
Ding, P. – Li, F.: Causal inference: a miss- ing data perspective.
Fithian, W. – Mazumder, R.: Flexible low- rank statistical modeling with missing data and side information.
Sun, Y. – Qin, J. – Huang, Ch.-Y.: Missing information principle: a unified approach for general truncated and censored survival data problems.
Shafer, G.: Marie-France Bru and Bernard Bru on dice games and contracts.
Bru, M.-F. – Bru, B.: Dice games.
A CSEH STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA
2018. ÉVI 2. SZÁM
Pikhart, Z.: A szolgáltatások és termékek ciklikusan igazított egyenlege Csehországban.
Vraná, L.: Összetett kulcsindikátorok ki- terjesztése.
Chmelíková, G. – Somerlíková, K.: Kocká- zati tényezők, melyek kihívást jelentenek az új alapítású vállalkozások számára.
Jarošová, E.: Mintavariációkkal rendelke- ző folyamatok ellenőrző diagramjai.
Klůfa, J.: A mintavételes átvétel ellenőrzé- si költségeinek megtakarítása.
Procházka, J. et al.: A halálos közúti bal- esetek alakulása és szezonalitása az Egyesült Államokban 2006 és 2016 között.
Závodský, P. – Šimpach, O.: 120 éve hoz- ták létre a Cseh Királyság agrárstatisztikai szervezetét.
AZ OSZTRÁK KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA
2018. ÉVI 2. SZÁM
A népességszerkezet alakulása Ausztria régióiban 2017. január 1-jén.
Népesség-előreszámítás Ausztriára 2017- től 2080-ig. 1. rész. Feltételezések és eredmé- nyek.
Egészségügyi statisztika, 2016. Az egész- ségi állapot és az egészségügyi ellátás változá- sai az évek során.
Akvakultúra-termelés 2016-ban.
Fogyasztóiár-index 2017 decemberében.
Az építőipar árindexe. Egy új épületgépé- szeti index bevezetése.
Idegenforgalom a 2017. évi nyári sze- zonban.
FRIBS (framework of integrated business statistics – a vállalkozási statisztika integrálá- sára vonatkozó keretjogszabály) – nemzetközi fejlemények.
A FISIM (financial intermediation services indirectly measured – a pénzügyi közvetítői szolgáltatások közvetetten mért díja) megjele- nése az ESA 2010-ben (European System of Accounts – nemzeti számlák európai rendsze- re) – fogalmak és módszerek.
2018. ÉVI 3. SZÁM
Nemzetközi vándorlás Ausztriában 2016-ban.
Népesség-előreszámítás Ausztriára 2017- től 2080-ig. 2. rész. A szövetségi tartományok adatai születési ország alapján.
Dolgozó szegények – egy új indikátor.
A munkabéradó alakulása 2015-ben.
Fogyasztóiár-index 2017-ben.
Szálláshely-kapacitás 2016/17-ben.
2018. ÉVI 4. SZÁM Nemzetközi vándorlás 2016-ban.
2017. évi országos és regionális szintű elő- rejelzés 2080-ig Ausztria háztartásaira.
Külkereskedelem 2017 januárja és decem- bere között – előzetes eredmények, kitekintéssel Ausztria és Afrika kereskedelmi kapcsolataira.
Zöldségtermesztés 2016-ban.
FRIBS (framework regulation integrating business statistics – a vállalkozási statisztika integrálására vonatkozó keretjogszabály) – a gazdasági szervezetek országos és regionális statisztikája.
Ár- és volumenmérés a regionális szám- lákban.
Közúti teherszállítási statisztikák. Új min- tatervezés és a gyorsbecslések fejlesztése.
„Wie geht’s Österreich” (Hogy van Auszt- ria?) országos felmérés – mutatók és elemzé- sek, 2017.
2018. ÉVI 5. SZÁM Baromfitenyésztés 2017-ben.
Gyümölcstermesztés 2017-ben.
Állatállomány 2017. december 1-jén.
2015. évi jövedelemadó-statisztika.
2015. évi forgalmiadó-statisztika. Főbb eredmények és ágazati jellemzők szerinti elemzés.
Építési költségek és építőipari termelői árak – idősorelemzés. 1. rész.
Turizmus 2017-ben.
Mobilitás a 2015. évi mikrocenzus alapján.
Regisztrált gépjárművek 2017-ben.
2018. ÉVI 6. SZÁM Fakitermelés 2017-ben.
Vágóhídi statisztikák 2017-ben.
A növénytermesztési ágazat ellátási mér- lege 2016/2017-ben.
2015. évi integrált bér- és jövedelemadó- statisztika.
Építési költségek és építőipari termelői árak – idősorelemzés. 2. rész.
Fogyasztóiár-index 2018 áprilisában.
2017. évi rövid távú ipari és építőipari sta- tisztikák – előzetes adatok.
FRIBS (framework regulation integrating business statistics – a vállalkozási statisztika integrálására vonatkozó keretjogszabály) – rövid távú vállalkozásstatisztikák, beleértve a PRODCOM-ot (Production communautaire – ipari termékek osztályozása) is.
Az integrált NAMEA- (national account- ing matrix including environmental accounts – a nemzeti és a környezeti számlák közös mát- rixa) rendszer 1995 és 2015 között.
Regisztrált gépjárművek 2017-ben.
2018. ÉVI 7. SZÁM
Longitudinális mikrocenzusadatok. Az osztrák munkaerőpiac dinamikájának elemzése a munkaerő-felmérés alapján; adatállományok összeállítása és strukturálása.
Felnőttképzés – a 2016/17. évi felnőttkép- zéssel foglalkozó felmérés.
2018. január és március közötti előzetes külkereskedelmi adatok, kitekintéssel az Egye- sült Államokra.
Fogyasztóiár-index 2018 májusában.
Az ipar és az építőipar konjunktúraadatai – az új bázisév: 2015.
Idegenforgalom 2017-ben – helyesbítés.
Az osztrák vállalkozások adatszolgáltatói terhei 2001 és 2017 között az Osztrák Statisz- tikai Hivatal vonatkozásában – a válaszadói terhelés vizsgálatának eredményei.
2018. ÉVI 8. SZÁM
Átfogó szerződések és túlórák utáni áta- lányösszeg-fizetés Ausztriában.
Külkereskedelem 2017-ben – végleges adatok más gazdasági adatokkal összefüg- gésben.
Növénytermesztés 2017-ben.
Bortermelés és -készlet 2017-ben.
Fogyasztóiár-index 2018 júniusában.
Idegenforgalom a 2017/18. évi téli sze- zonban.
Az ENSZ Agenda 2030 keretrendszere a
„Hogy van Ausztria?” projekt szempontjából – a projekt 2017. évi külön modulja.
A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FOLYÓIRATA
2018. ÉVI 3. SZÁM
Székely A. – Kotosz B.: Kognitív térkép a dél-alföldi tanyák jövőképéről.
Kincses Á.: A járások központ-vonzás- körzet jellemzői a hazánkat érintő nemzetközi vándorlásban.
Várnai I.: A használtruha-üzletláncok terü- leti sajátosságai és a használtruha-vásárlási szokások.
Rövid I.: Pillanatfelvétel a szinglikről – A szinglik általános és területi jellemzői a nép- számlálási adatok alapján.
2018. ÉVI 4. SZÁM
Meghívó a „Medium Sized Towns in Eu- ropean Spatial Structure” című konferenciára.
Tóth G. – Bán A. – Vitrai J. – Uzzoli A.:
Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés szerepe az egészségegyenlőtlenségekben – A hazai szívizominfarktus-megbetegedések és -halálozások területi különbségei.
Jóna Gy.: A gazdasági hálózatok komplex területi teljesítményének mérése.
Kovács Cs. J. – Sikos T. T.: Az ezüstgene- ráció mint potenciális vásárlóerő a budapesti bevásárlóközpontokban.
Rozgonyi-Horváth Á.: A periférikus terüle- teken élő aktív korúak munkaerőpiaci kapcso- latai – egy belső periférián található zsáktele- pülés példáján.
AZ OROSZ ÁLLAMI STATISZTIKAI BIZOTTSÁG FOLYÓIRATA
2018. ÉVI 4. SZÁM
Az Orosz Föderáció Statisztikai Szolgála- tának főbb célkitűzései 2018-ban és a 2019–
2020-as tervezési időszakban.
Nikitina, S. Y.: A 2018. évi próbanépszám- lálás előkészítése és végrehajtása.
Strizhkova, L. A. et al.: A külkereskedelem szerkezetének változásai és Oroszország ke- reskedelmi kapcsolatai az Eurázsiai Gazdasági Unió többi tagjával, 2013–2016.
Kitrar, L. A. – Lipkind, T. M. – Ostapkovich, G. V.: A vállalati felmérések kvalitatív változóinak számszerűsítése.
Bandarenka, N. N. – Pisaryk, V. M.: A nem fertőző betegségek kockázati tényezőinek vizsgálata Fehéroroszországban mintavételes felmérés alapján.
Arkhipova, M. Y. – Sirotin, V. P. – Sukhareva, N. A.: Kompozit indikátorok kidolgozása a digitális egyenlőtlenség mérté- kének és alakulásának mérésére Oroszor- szágban.
Jurij Alekszejevics Jurkovra, az Orosz Statisztikai Hivatal egykori vezetőjére emlé- kezve.
2018. ÉVI 5. SZÁM
Klupt, M. A. – Nikiforov, O. N.: Orosz népszámlálások a digitális gazdaság korában.
Chudinovskikh, O. S. – Donets, E. V.: Új technológiák és vándorlásstatisztika Oroszor- szágban.
Gluschenko, G. I. – Vartanyan, A. A.: A magasan képzett népesség vándorlását megha- tározó társadalmi-gazdasági tényezők.
Sapova, A. K. et al.: A fogyasztóiár-index szezonális kiigazításának sajátosságai.
Karmanov, M. V. et al.: A statisztika átlát- hatósága mint az elfogadó társadalom kialaku- lásának feltétele.
Chetverikov, V. M.: A folyó fizetési mérleg és a nagy gazdaságok növekedési üteme közöt- ti kapcsolat.
Sultanova, A. A.: A közös metaadat- keretrendszer szerepe az azerbajdzsáni statisz- tikai gyakorlat fejlődésében.
Kolycheva, V. A.: Műtárgyak hosszú távú befektetésként. Gazdasági és statisztikai elemzés.
Nemzetközi tudományos konferencia a Szaratovi Statisztikai Hivatalban.
A fenntartható fejlődési célok indikátorai- val foglalkozó intézményközi szakértői cso- port 7. ülése.
2018. ÉVI 6. SZÁM
Suvorov, N. V.: A függetlenségvizsgálatok módszertani változásai.
Frenkel, A. A. et al.: Egyedi előrejelzések fokozatos összevonása a Granger–Rama- nathan-módszer alapján.
Skufina, T. P. – Baranov, S. V. – Korchak, E. A.: A beruházások dinamikájának bruttó regionális termékre gyakorolt hatása Oroszor- szág északi és sarkvidéki területein.
Vdovenko, Z. V. et al.: A vegyipar teljesít- ményének elszámolása és statisztikája – fejlő- dés és kihívások.
Somova, V. L. – Markov, V. A. – Brovkova, A. V.: Agglomerációs hatások mérése statiszti- kai megközelítésben – a Volgamenti szövetsé- gi körzet példája.
Ableeva, A. M.: A mezőgazdaság szerepe Baskíria gazdaságában – gazdaság- és statisz- tikatörténeti adatok elemzése.
Kalinovskaya, T. N. – Gerashchenko, O.
V.: Más országok kutatás-fejlesztési tevékeny- ségét vizsgáló statisztikai felvételek szervezése és végrehajtása.
Gataulina, E. A.: Az orosz mezőgazda- sági összeírás adatainak hatékonyabb hasz- nosítása.
Gaina Leont’evna Gromyko születésének évfordulója.
A LENGYEL STATISZTIKAI FŐHIVATAL FOLYÓIRATA
2018. ÉVI 1. SZÁM
Bąk, A.: Többdimenziós összehasonlító elemzések az Alsó-sziléziai Vajdaság környe- zeti állapotának vizsgálatában.
Wyszyński, A.: Burkológörbe-elemzés vs.
indikátorokat alkalmazó, hagyományos meg- közelítés a lengyel NB 1-es labdarúgóklubok pénzügyi helyzetének elemzésében.
Klonowska-Matynia, M. – Radlińska, K.:
A munkanélküliség terén jelentkező szezonális ingadozások vizsgálata Lengyelország és Spanyolország tengerparti idegenforgalmi régióiban.
Florczak, W. – Grabiński, W.: Egy jogi problémára adott választ meghatározó ténye- zők elemzése multinomiális logit modell segít- ségével.
Idzik, M. – Sobczak, K.: A lengyel fizetésikártya-piac alakulása más európai országokkal összehasonlítva.
2018. ÉVI 2. SZÁM
Piłat, K.: (Nem)szimmetrikus keresleti és kínálati sokkok Közép- és Kelet-Európa or- szágaiban.
Antczak, R. – Grabowska, I. – Polańska, Z.: A fogyatékkal élőkre vonatkozó statiszti- kák keretrendszere és adatforrásai.
Szczepaniak, D. – Tokarski, T.: A vajdasá- gok közötti vándorlást meghatározó gazdasági tényezők.
Kłosiewicz-Górecka, U.: A külföldi tőke- befektetéssel működő szervezetek szerepe a foglalkoztatás szintjének alakulásában.
2018. ÉVI 3. SZÁM
Landmesser, J. M. – Urbańczyk, D. M.:
Nemek közötti kereseti különbségek elemzése kockázati függvényekkel.
Dudek, H.: Béta-regresszió alkalmazása az EU-országokban előforduló súlyos anyagi depriváció modellezésére.
Hozer-Koćmiel, M.: A vajdaságok társa- dalmi-gazdasági fejlődésének jellemzése a humán fejlettségi index segítségével.
Chugaievska, N. – Tokarski, T.: A GDP változásának hatása a munkanélküliség térbeli alakulására Ukrajnában.
Becker, A.: IT-eszközök használata a vaj- daságok vállalkozásaiban.
