MAKRO ÖKONÓMIA

MAKROÖKONÓMIA

MAKROÖKONÓMIA

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet,

és a Balassi Kiadó közreműködésével.

MAKROÖKONÓMIA

Készítette: Horváth Áron, Pete Péter Szakmai felelős: Pete Péter

2011. február

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék

MAKROÖKONÓMIA 12. hét

Keynesista-modell I.

Merev (ragadós) árak

Horváth Áron, Pete Péter

Disequilibrium modell

• Valamely piacon (akár több piacon egyszerre) a nominális árak merevek vagy ragadósak, lassan alkalmazkodnak

• Az árak alkalmazkodásáig a mennyiségek igazodnak

• Továbbra is annyit adnak el, mint amennyit

megvesznek, de nem annyit, amennyit szeretnének, disequilibrium

• Rövidebb oldal a kereslet

• Hagyományosan a keresleti oldal kidolgozottabb, hangsúlyosabb (Keynesnél eredetileg csak az van)

Az árragadósságok kezelése

• Legyegyszerűbb mód: tudjuk, hogy vannak, nem magyarázzuk, exogénül beépítjük

• Ez nem fér össze a mikro-megalapozással

• Egyensúlyi mikro-megalapozású modellben is lehetnek árragadósságok, de akkor meg kell magyarázni, hogy a ragadós árazás hogyan lehet optimalizáló viselkedés eredménye.

Ilyenek a modern (új Keynesi-modellek)

• Ez technikailag nagyon nehéz, magasabb szint

(Eredeti) Keynesi-modell

• Keletkezésekor még nincs mikro-megalapozás, hagyományos (aggregált) makroökonómia

• Merev árszint, exogén adottság

• Kínálat nincs modellezve, feltevés: jelentős

kapacitás kihasználatlanság (munkanélküliség stb.) van, ezért a kereslet változására a kínált mennyiség passzívan igazodik

• Statikus, nincs jövő, ha szó esik várakozásokról, azok exogének

Depressziós modell

• Y = C(Y) + I + G

• I exogén (animal spirit)

Y^d

E = C + I + G

E

Ennél az output szintnél a kiadás

nagyobb volna mint a GDP Ennél az output szintnél a kiadás kisebb volna mint a GDP

E = Y

= MPC < 1

∂c

∂y

Multiplikátor

• Exogén (!) keresleti sokkok önmaguk többszörösével növelik a keresletet, mert c függvénye y-nak

ΔE

ΔY

Y E

∆Y^d = ∆E 1 1 – MPC

Multiplikátor (folyt.)

• A modell szélsőségesen nagynak mutatja a multiplikátor méretét – minden ki van

egyszerűsítve, ami ezt csökkenti

• Konklúzió: (részben ideológiai) a

piacgazdaság makroszinten rettenetesen instabil, állami terelés, szabályozás kell

• Empírikus mérések a multiplikátorról

IS görbe

• Y = C(Y) + I(r) + G

• Emlékeztet az RBC keresleti görbéjére, de nincs mikro alapja és a kínálat passzív

igazodása miatt ez az egyensúlyi output

IS görbe eltolódásai

• Minden, a kereslet elemeit Y-tól és r-től függetlenül befolyásoló esemény (exogén változó módosulása) eltolja a görbét

• Példák

• Kormánykiadás, adók

• Beruházási optimizmus – pesszimizmus

• Fogyasztói viselkedés stb.

Honnan jön a kamatláb?

• RBC modellünkben a reálkamatláb hatott a munkakínálatra, és így meghatározta a jelenbeni jószágkínálatot

• Itt nem. Itt r nem a jelen és jövő közti

relatív árat meghatározó faktor, hanem a vagyonpiacon a vagyon pénz és nem pénz (kötvény) közti megosztását befolyásoló

tényező. Ezért a kamatláb a pénzpiacon dől el

Pénzpiac

• Pénzkereslet: vagyonmegosztási (portfolió) döntés eredménye

• A pénz forgalmi eszköz, és vagyontárgy

• Nagyobb forgalom, nagyobb Y több pénz kell

• Nincs hozama, ezért a többi eszköz hozama (R) változása befolyásolja a keresletét

Pénzpiac (folyt.)

• Miután P exogénül rögzített, nincs infláció Ekkor r = R, és

M^d = PL(Y, r), illetve M = M^s

• A pénzpiac egyensúlyban van, ha M = PL(Y, r).

• Ez az RBC modellünkben is így volt, ám ott Y-t és r-et reál faktorok határozták

meg, M csak P-re hatott

• A pénz semleges volt

Pénzpiac (folyt.)

• Most P exogén, konstans M/P = L(Y, r)

• Adott M mellett a reálpénz állomány adott

• A pénzpiac egyensúlya Y és r végtelen kombinációja mellett megvalósulhat

• Ezen kombinációk összessége az LM

görbe, a pénzpiac egyensúlykritériumának grafikus képe

LM-görbe

• A reálpénzállomány adott, a görbe alakját L tulajdonságai határozzák meg

LM-görbe (folyt.)

• Adott M és P, vagyis adott

reálpénzállomány mellett a pénzpiac egyensúlykritériuma

• A jövedelem (kibocsátás) növekedése növeli a pénzkeresletet, adott

reálpénzállomány mellet a pénzpiac csak úgy kerülhet ismét egyensúlya, ha a

kamatláb nő, és ezáltal a pénzkereslet visszacsökken az eredeti szintre, ahol ismét egyenlő a pénzkínálattal

LM-görbe eltolódása

• Expanzív monetáris politika, M növekedése

LM-görbe eltolódása (folyt.)

• Reálpénzkereslet növekedése

IS-LM egyensúly

• M/P = L(Y, r)

• Y = C(Y) + I(r) + G

• Két piac, két endogén változó

Modell működtetése

• Az árupiacot és a pénzpiacot érő exogén sokkok alkalmazkodást indítanak, mind a két piacon, és új egyensúly alakul ki

• Komparatív statikus elemzés

• Példák

• Beruházási boom

• Fogyasztói pesszimizmus

• Stb.

Gazdaságpolitika

• A kormányzat a saját maga által

meghatározott változók módosításával hatni tud az output szintjére

• Kereslet manipulálás, kínálat sokkok nincsenek

• Fiskális politika, G és T

• Monetáris politika M →r →I→Y

Gazdaságpolitika (folyt.)

Fiskális expanzió beruházásokat kiszorító hatása a kamatláb emelkedése miatt

Értékelés

• Statikus, nincs mikro-alap, exogén várakozások

• Árszínvonal magyarázatlanul exogén

• Termelés, kínálat nem korlát, magyarázatlan

• Mindezek miatt szélsőségesen optimista vélelem a keresletszabályozó

gazdaságpolitikáról

• Csak keresletet kell generálni és ennyi

Rövid táv – hosszú táv

• Hosszú távon a gazdasági teljesítmény nem szakadhat el a termelési

lehetőségektől, kapacitástól

• A Keynesi-modell a kapacitások szokásos, normális kihasználása (output természetes rátája) körüli, a kereslet hullámzásával

magyarázott ingadozásokat magyarázhatja csak

• Keynesi-ciklusmodell

Hosszú táv – rövid táv

• Természetes ráta – potenciális kibocsátás

• Az outputnak az a szintje, ami akkor alakulna ki, ha az árak flexibilisek

volnának

• Rövid távon az árak merevek, ezért a mért output nem azonos a potenciálissal

• Idővel az árak merevsége megszűnik, az árak alkalmazkodása visszatereli a

keresletet a potenciális output szintjére

IS–LM egyensúly hosszú és rövid táv

• M/P = L(Y, r)

• Y = C(Y) + I(r) + G

• Rövid táv P = P*

• Hosszú táv Y = Y* exogén

• Hosszú távon P alkalmazkodik. Ha Y > Y* akkor P idővel nőni, ellenkező esetben csökkenni fog

• Adott M mellett P növekedése csökkenti, csökkenése növeli a reálpénzállományt

IS–LM hosszú táv

Ha Y < Y*, P idővel csökken, reálpénzállomány nő

Önkorrekciós mechanizmus

• Hosszú távon az árak alkalmazkodnak. Ezért

hosszú távon a gazdaság visszatér a potenciális kibocsátási szinthez, amit a kínálat, kapacitás

határoz meg. Keresleti manipulációval nem befolyásolható

• Ez azonban hosszú ideig tart, és nagyon nehézkes lehet. Az árak lefelé nehézkesen változnak

• A gazdaságpolitika stabilizálhat a természetes ráta körül, felgyorsíthatja az alkalmazkodást

Aggregált kereslet

• Az IS–LM egyensúlyból P változtatásával levezetve.

Figyeljünk, itt a kereslet az árszint függvénye,

Pontosabban az árszint változtatja a reálkamatlábat, és ez okozza a változó Y szintet

AS-AD hosszú táv

Y*

Gazdaságpolitika

• Kereslet teremtés recesszió ellen

P

Y* Y

AD

SRAS, P = P*

Monetáris politika

• A pénz rövid távon nem semleges

• Az árszint merevsége miatt rövid távon a kereslet változtatásán keresztül változik az output

• Hosszú távon P változik, output visszatér a potenciális szintre

• Monetáris politika rövid távú ciklus simításra alkalmas, tartós reál

következménye nincs