Reformtörekvések a gyakorlati paedagógia [pedagógia] terén : első közlemény

(1)

e n d r e i g e r z s o n : r e f o r m t ö r e k v é s e k . 47 &

REFORMTÖREKVÉSEK A GYAKORLATI PEDAGÓGIA TERÉN*

(Első közlemény.)

Mindig és m i n d e n ü t t a z t t a p a s z t a l j u k / h o g y az egyes korok .a m a g u k iskolájával, illetőleg a t a n í t á s e r e d m é n y é v e l n i n c s e n e k

m e g e l é g e d v e : vagy az i f j a k á l t a l á n o s képzettségét keveslik, vagy az egyes t á r g y a k b a n elért e r e d m é n y t t a r t j á k csekélynek, vagy az egész iskola m u n k á j á t h a s z o n t a l a n i d ő p a z a r l á s n a k . Mikor a klasszikus oktatás a m u l t század közepe t á j á n N é m e t o r s z á g b a n in floribus volt, akkor is csekélynek és n e m kielégítőnek tar- t o t t á k az e r e d m é n y t . H o g y m a csekélyebb ó r a s z á m és a fel- szaporodott tárgyak sokasága m i a t t a klasszikus nyelvekben elért e r e d m é n y n e m l e h e t akkora, az t a l á n m a g á t ó l értetődő.

M i n t h o g y pedig az ezen t á r g y a k b a n elért átlagos e r e d m é n y egy- á l t a l á n n e m áll a r á n y b a n a r á j a fordított fáradsággal, azért á l t a l á n o s a n a klasszikus oktatás ellen f o r d u l n a k . Sok kiváló psedagogus is, m i n t pl. P a u l s e n , L e h m a n n és m á s o k , — b á r el- ismerik a klasszikus nyelvek és i r o d a l m a k képző és m ű v e l ő h a t á s á t , v a l a m i n t a m ú l t b a n teljesített szolgálatait, — m a m á r úgy vélik, hogy sok tekintetben nélkülözhető is ós m á s m ó d o n pl. a m o d e r n nyelvek és az a n y a n y e l v i n t e n z i v e b b oktatása által pótolható.

E z az elégületlenség a z o n b a n n e m c s a k a klasszikus nyelvek ellen i r á n y u l , h a n e m á l t a l á b a n az egész g i m n á z i u m i oktatás ellen. S o k a n a túlterhelést emlegetik, m e l y P a u l s e n szerint az ú. n . utraquismushól fakad, azaz a g i m n á z i u m b a n t a n í t o t t klasszikus nyelvek és t e r m é s z e t t u d o m á n y i o k t a t á s m i a t t . Amíg a g i m n á z i u m a fősúlyt a h u m a n i s z t i k u s oktatásra fektette, addig ez a kérdés n e m l é t e z e t t ; a m i ó t a a z o n b a n a t e r m é s z e t t u d o m á - nyok felvirágoztak és a g i m n á z i u m m i n d j o b b a n engedni volt k é n y t e l e n a kor törekvéseinek és á r a m l a t a i n a k és t á r g y a i közé t e l j e s részletességgel a m a t h e m a t i k a - t e r m é s z e t t u d o m á n y i okta- t á s t is felvette, a túlterhelés kérdése m i n d j o b b a n előtérbe lépett.

* Felolvastatott az Ung-Beregmegyei Tanári Kör 1906 november 24-én Munkácson tartott közgyűlésén.

(2)

Hogy m e n n y i r e n d e l e t foglalkozik e kérdéssel, azt m o s t e h e l y e n n e m k í v á n o m b ő v e b b e n fejtegetni.*

Ez az á l t a l á n o s elégületlenség a z o n b a n csak szelídebb f o r - r o n g á s ; m i n d e z e k az iskola t ö r t é n e t i fejlődésével is s z á m o l n a k , és változtatásaik is e h a t á r o k o n b e l ü l m a r a d n a k .

V a n n a k a z o n b a n olyanok is, akik e g y á l t a l á n n i n c s e n e k megelégedve a m a i iskolával és egészen m á s a l a p o k r a k í v á n j á k : f e k t e t n i az o k t a t á s t . E z e k e t a X V I H . századvégi Stwrm és Drangperiode költőihez l e h e t hasonlítani, a k i k b e n s z i n t é n forrt, a vágy a m e g l e v ő t l e r o m b o l n i és azon v a l a m i ú j a t , v a l a m i rendkívülit a l k o t n i . I l y e n e k ezek a psedagogusok is. A v e z é r ü k Gurlitt L a j o s , aki kiváló klasszikus filológus létére a z ellen- t á b o r b a csapott és m a n á l á n á l n a g y o b b ellensége kevés v a n a g i m n á z i u m n a k . Filológiai m u n k á s s á g á t ó l eltekintve jellemzőbb- i r a t a i : D e r Deutsche u n d sein V a t e r l a n d ; D e r D e u t s c h e u n d seine Schule. V a n egy érdekesebb előadása is az egyéniség fej- lesztéséről, m e l y e t a filológusok h a m b u r g i g y ű l é s é n t a r t o t t 1905-ben. L á t j u k t e h á t , hogy b á t o r s á g a elég van, h a r e n e g á t létére az o r o s z l á n v e r e m b e m e r lépni.

E psedagogusok, kiknek vágya m i n d e n k é p e n ú j a t a l k o t n i és akik a m a i viszonyokkal e g y á l t a l á n n i n c s e n e k megelégedve, m i n d e n második e s z t e n d ő b e n Weimarban ü l é s e z n e k . A n e v e - zetesebbek : Schulz A r t ú r , Ottó Bertold, F ö r s t e r P á l , Obrist stb.

Folyóirataik, m e l y e k b e n eszméiket kifejtik, a «D e u t s c h e Blátter für Erziehung», m e l y e t Schulz szerkeszt ( F r i e d r i c h s h a g e n bei Berlin), Deutscher Frühling (Teutonia-Verlág, Leipzig). Művészi- folyóirataik : Der Saemann, M o n a t s s c h r i f t f ü r p á d a g o g i s c h e R e f o r m és Pádagogische Reform. E i n e V i e r t e l j a h r s c h r i f t , h e r - ausgegeben v o n der L e h r e r v e r e i n i g u n g zur Pflege d e r k ü n s t - lerischen B i l d u n g , B. G. T e u b n e r , Leipzig.

L e g ú j a b b gyűlésük W e i m a r b a n volt 1 9 0 5 - b e n ; az i t t t a r - t o t t előadásokat k i v á n o m először ismertetni, a z t á n G u r l i t t m ű - k ö d é s é t : végül a művészi nevelés érdekében t a r t o t t g y ű l é s e k e t (Kunsterziebungstage) fogom i s m e r t e t n i , nevezetesen az 1 9 0 1 - b e n D r e z d á b a n , 1903-ban W e i m a r b a n és 1905-ben H a m b u r g b a n t a r - tott előadások nevezetesebbjeit.

* V. ö. Paulsen: Geschiehte des gelehrten Unterrichts. II. Bánd.

Leipzig, 1897. 581. 1. s köv.

(3)

I.

I s m e r e t e s e k azok a kérdések, m e l y e k e t a T á r s a d a l o m t u d o - m á n y i T á r s a s á g kérdőíveken a n a g y p u b l i k u m h o z intézett az

1905. év elején, melyek k ü l ö n ö s e n a m a i g i m n á z i u m , főleg pedig a l a t i n és görög n y e l v t a n u l á s a ellen i r á n y u l n a k , de t a r t a l m a z - n a k sok m i n d e n egyéb k é r d é s t is, melyek a túlságos m e m o r i - zálást és g r a m m a t i k a i t a n í t á s t teszik bírálat tárgyává.

E h h e z h a s o n l ó kérdéseket t a r t a l m a z a m a felhívás, m e l y e t a n é m e t r e f o r m e r e k egyik folyóirata a «Blatter f ü r deutsche Erziehungi) a n a g y közönséghez intézett.

A kérdésekből k i e m e l e m a következőket: *

1. Helyes-e, hogy a g y e r m e k e k e t h a t esztendős k o r u k t ó l kezdve a r r a kényszerítik, hogy iskolába j á r j a n a k és ilyen zsenge k o r b a n olvasással, írással és számolással gyötrik, h o l o t t m é g beszélni sem t u d n a k ?

2. H o g y v a n az, hogy ezen egyszerű ügyességékre a n n y i esztendő k e l l ?

3. H o n n a n v a n az, hogy a tudásvágy, mely m i n d e n gyer- m e k n é l az iskolázás előtt m u t a t k o z i k , az iskolába való belépés u t á n a l á b b száll ?

4. H e l y e s dolog-e, h o g y a szellem m ű v e l é s e olyan m o s t a n - ság, hogy mellette a test egészsége és az érzékszervek élessége csökken ?

5. Helyes-e, hogy 9 — 1 0 esztendős gyermekek idegen nyelvet t a n u l j a n a k , m i e l ő t t a n y a n y e l v ü k e t i s m e r i k ?

6. Helyes-e, hogy a nyelvet n e m beszélgetés által t a - n u l j á k ?

7. Helyes-e, bogy az ú. n . f o r m á l i s képzésre 4 — 5 0 0 0 ó r á t á l d o z n a k a g i m n á z i u m b a n ?

8. Helyes-e, hogy a t e r m é s z e t t u d o m á n y i o k t a t á s a t e r m é - szettől elválasztva t a n í t t a t i k ?

9. Helyes-e, hogy az értesítők és bizonyítványok a szülők és gyermekek karácsonyi, v a l a m i n t h ú s v é t i ü n n e p é t e l r o n t j á k ?

* L. Zweiter allgemeiner Tag für deutsche Erziehung in Weimar zu Pfingsten 1905. Reden und Verhandlungen. l-20 M. Yerlag der Blátter für deutsche Erziehung in Friedrichshagen bei Berlin. L. még: Cauer cikkét: «Neue deutsche Erzieher®, Monatsschrift für höhere Schulen augusztusi 9106 számában.

(4)

Ilyen és ehhez hasonló kérdések m e r ü l n e k fel m i n d e n gondolkodó szülő és t a n ü g y b a r á t előtt e lapok szerint.

E lapok i r á n y a kifejezi a reformerek ó h a j t á s a i t és kíván- ságait és h a még egyik vagy másik kívánság m e g n e m valósít- ható szerintük, mégis remélik, hogy kívánságaik idővel figye- lembe fognak vétetni.

Kívánságaik a következők:

1. Az első években az oktatás a szabadban történjék (ki- egészíthető osztálytanítással is). Csak ez az oktatás ad kellő ismeretet a természetről és csak ez elégíti ki a kicsiny gyermek tudásvágyát: ez t a n í t meg gondolkodni, Ítélni, beszólni, izgatja a képzeletet, tiszteletet gerjeszt a teremtés és t e r e m t ő iránt, a természet és haza iránti szeretet l á n g r a l o b b a n t j a .

2. A természet u t á n i rajzolás előzze m e g az írást. (Egy- szerű természeti tárgyak u t á n i rajzolás a kéznek ügyességet ós biztosságot kölcsönöz, élesíti a szemet és a művészi érzéket fejleszti.)

3. Az olvasás, számolás és írás tanulása több évvel ha- lasztassék e l ; egy fél év alatt meg fogják a z u t á n tanulni, a m i t m a négy esztendő alatt végeznek el.

4. Az erő, egészség és szép testre való nevelés úszás, játék és t o r n a által.

5. Az érzékszervek fejlesztésére több figyelem fordítandó ; m a ezzel n e m sokat törődnek. (A n é m e t diákok nagy része a főiskolákon pápaszemet hord.)

6. A vallásoktatás a szabadban való oktatáshoz fűződjék.

Ez az oktatás a gyermek kedélyére és szivére iparkodjék h a t n i , n e m pedig az értelemre.

7. Az anyanyelvi oktatás legyen minden tanítás közép- p o n t j a .

8. Idegen nyelveket csak akkor t a n u l j a n a k a tanulók, mikor m á r anyanyelvüket teljesen tudják.

9. A nyelvet csak beszéd által lehet tanítani. G r a m m a t i k a i oktatás és extemporaliák mellőzendők.

10. A természettudományok oktatása a természetben tör- ténjék. Először szemlélet, a z u t á n rendszerezés.

11. A mathematikai oktatás a természetben kezdődjók.

12. A haza polgárává való nevelés: k ü l ö n alkotmányjogi és társadalomtudományi ismeretek közlése.

(5)

13. Az értelem művelése költészet, zene, festészet, szobrá- szat és építészet által.

14. A nevelő és tanítvány közötti viszony bensőbb legyen.

(Ezt elősegítik a kirándulások, továbbá a szabadban való ok- tatás.)

15. Az egységes iskola megalakítása. Minden tehetséges ta- nulónak meg kell adni a lehetőséget arra, hogy a műveltség legmagasabb fokát elérje. így m e g m a r a d sok szellemi erő, mely m o s t k á r b a vész.

16. A nőnevelés javítása.

Ezek általában a reformtörekvések, melyek a reformereket jellemzik.

Lássuk egyénenkint őket, hogy elveiket jobban megismer- hessük.

A fent idézett kis művecske a W e i m a r b a n 1905-ben tartott gyűlés előadásait tartalmazza, melyet a reformerek m á r másod- ízben tartottak ugyanott. Itt olvashatjuk Schulz Artúrnak, a fent említett folyóirat szerkesztőjének felolvasását «Der Kampf u m deutsche Erziehung* (Küzdelem a német nevelésért), Ottó Bertold előadását «Der geistige Verkehr m i t Kindern* (A gyer- mekekkel való szellemi érintkezés), Gurlitt Lajos előadását «Die E r z i e h u n g z u r Wahrhaftigkeit* (Az igazságosságra való neve- lés), Förster P á l : «Die W i r k u n g e n des G y m n a s i u m s auf das

öffentliche Leben» (A gimnázium hatása a nyilvános életre), dr. Lengefeld kisasszony: «Die Erziehung zur deutschen E r a u u n d Mutter* (Német asszonnyá és anyává való nevelés) és végül Obrist H e r m a n n , m ü n c h e n i szobrász előadását: «Falsche u n d ricbtige Wege in der Kunsterziehung* (Hamis és igaz utak a művészi nevelésben).

Schulz felolvasása természetesen fedi a tőle szerkesztett lapok irányát. Egyébiránt a következőket m o n d j a :

Első sorban a hazai történelem ismerete fontos, m e r t általa ismerhetjük meg legjobban m á s népek történetét; min- denekelőtt a jelen ismerete szükséges, melyből inkább meg- ismerhetjük a multat, mint fordítva. Csak nyelvének szépségeit értheti meg a tanuló teljesen. Aki saját népének művészetét n e m ismeri, az n e m ismerheti meg m á s népét s e m ; így van ez a nyelvvel i s ; addig n e t a n u l j o n a tanuló idegen nyelvet, míg anyanyelvét n e m ismeri tökéletesen. A vallásoktatásban

(6)

n e m helyesli az ó t e s t a m e n t u m tanítását, m e r t a n n a k e t h i k á j a alacsonyabb niveann áll, m i n t korunké.

«Amit i f j ú s á g u n k részére követelünk, az a hazai történe- lemben, nyelvben, irodalomban, művészetben, bölcseletben és természettudományokban való legjobb képzés. Amiből a z o n b a n n e m következik az, hogy Hellas és Róma k u l t ú r á j á v a l sohase ismerkedjék meg a t a n u l ó ; igenis ismerje meg, de csak akkor, h a m á r s a j á t nemzetének k u l t u r á j á t megismerte.* Követeli az egységes középiskolát; az élet úgyis eléggé szótválasztja az em- bereket. Kell, hogy az oktató személyzet között is bizonyos egység l e g y e n ; azért kívánja, hogy a tanítók is az egyetemre mehessenek.

«Elleneink, úgymond, a klasszikus filológusok között v a n - n a k ; azt állítják ugyanis, hogy a gimnázium ideálizmusra nevel, m i pedig csak utilitarisztikus szempontok u t á n i n d u l u n k . D e vájjon minők is azok az ideálok? A gyümölcsből megítélheted azokat. H á n y ekszisztencia megy tönkre a g i m n á z i u m o k b a n , h á n y a n n e m t u d j á k p á l y á j u k a t bevégezni?*

«Csodálatos az, hogy a klasszikus filológusok között, akik a történeti öntudat, éles logika és nyelvi érzék ö n t u d a t á b a n vannak, olyan kevés vezető ember akad a nyilvános életben.

A m a i gimnázium n e m ismeri a szépérzék alakítását, n e m ismeri az érzékek és művészi képességek fejlesztését, n e m ismeri a szabadság észszerű használatát, hanem szolgalelkeket nevel.

A gimnázium n e m célozza azt, hogy egyéniségeket neveljen, az ő ideálja a kényszer és dresszura. Szabadságot k é r ü n k : több szabadságot a t a n á r n a k és többet a tanulónak.*

Ottó Bertold kísérleteiből i n d u l ki, melyeket t a n u l ó k o n próbált k i ; ezekből arról győződött meg, hogy az a n y a n y e l v formáiban és g r a m m a t i k á j á b a n j á r t a s tanuló könnyebben bol- dogult a latin .és görög nyelvvel, m i n t az, aki n e m ismerte alapjában anyanyelvét. Ebből kiindulva megállapította, hogy a szellem gimnasztikáját nemcsak a latin és görög nyelv t a n u l á s a által lehet elérni, h a n e m az anyanyelv által is. T á m a d á s a azon- b a n nemcsak a gimnáziumok ellen irányul, h a n e m m á s iskolák ellen is, ahol kényszertanítás folyik. Meggyőződése, hogy m i n - den egyén a kultura legmagasabb fokára is emelkedhetik, hogyha külső körülmények n e m g á t o l j á k ; ezek oka részint a z iskola, részint a szülők kedvezőtlen anyagi helyzete. Folyóiratá-

(7)

e n d r e i g e r z s o n : r e f o r m t ö r e k v é s e k . 4 7 &

ban, melyet tanulók számára ad ki, politikával is foglalkozik:

n e m kell a gyermekektől a t u d o m á n y forrásait elzárni; h a kér- dez, részletesen kell neki felelni. Mindenekelőtt érezze a gyermek, hogy neki is bizonyos jelentősége van.

Gurlitt «Az igazságosságra való nevelés® című előadásá- b a n a következőket m o n d j a : Nagy emberek n e m azért voltak kiválók, mivel az igazságot megismerték, h a n e m azért, mivel az igazságra törekedtek. Eszünkbe j u t Lessing híres m o n d á s a :

•Hogyha az ember az igazság és az igazság u t á n való vágy között választhatna, az utóbbit választaná, m e r t az igazság egyedül Istené.®

Igazság, úgymond, alig van a t a n í t á s b a n : a m i m a igaz, h o l n a p megcáfolják; így van ez a földrajzban, történelemben, így van a vallásban. Különben megjegyzem, hogy Gurlitt a szabad gondolkodók közé t a r t o z i k ; dogmákra n e m sokat ad.

Az ifjúságot tehát igazságosságra n e v e l j ü k ; de elérjük-e ezt a m a i nevelési eszközökkel ? Távolról s e m : t a n á r és tanulók örökösen hadilábon állnak egymással; úgy állanak egymással szemben, m i n t két hadviselő fél, ahol m i n d e n hadifortély meg- v a n engedve. Az írásbeli dolgozatoknál nagyok a követelmények és így kényszerítik az ifjúságot a csalásra úgy az osztálygyakor- latoknál, m i n t az érettségi vizsgálaton. I n n e n a sok diákbetörés a t a n á r i szobákba. Angliában n e m fordulnak elő ilyen dolgok;

ott a t a n á r r a l szemben elkövetett csalás aljasság, n e m gentle- manlike. Nálunk tehát a hiba a rendszerben van. H a a t a n u l ó m á r az iskolában megszokta a csalást esztendőkön ke- resztül, akkor h o n n a n legyenek a felnőttek között őszinte emberek? A tanulókból kiírtjuk a szabad gondolkodást. H a valamely tanuló a legfelső osztályban azt m e r n é mondani, hogy ő valamely vallási tételben n e m hisz, visszautasíttatnék az érett- ségi vizsgálattól, mivel erkölcsileg n e m érett. így azonban csak alkalmazkodókat és szolgákat nevelünk.

Förster Pál «A g i m n á z i u m hatása a nyilvános életre® című előadásában azt m o n d j a , hogy az iskola feladata derék, befejezett, művelt és egyenletesen fejlett egyéniségeket nevelni, melyek a környezetre és a népre jó példával hassanak. Kérdés azonban, hogy a m a i iskola, különösen pedig a gimnázium meg- felel-e ennek a célnak? Hogy m e n n y i r e nem, m u t a t j á k a klasz- szikus filológiai egyesületek; tagjai érzik vesztüket és azért

(8)

csoportokba gyűlnek, bogy egyesült erővel verjék vissza a tá- madást. Ez emberek nagy része tekintélyek u t á n indul, m i n d e n belső meggyőződés nélkül. Erveik m á r ismeretesek, azért n e m szükséges azokra hosszasabban kiterjeszkedni.

Azonban nemcsak a régi gimnázium ellen v a n n a k kifogá- sai, h a n e m a m a i egész nevelési rendszer ellen. A g i m n á z i u m o t , melynek kezdetei a renaissance korba n y ú l n a k vissza, a chi- mseráboz hasonlítja, melyről meg van m o n d v a : Kpóaő-s Xéwv, ŐKtd-ev 8é Spáxtov, péaayj §é -/ipaipa, vagyis: elől oroszlán, h á t u l - ról sárkány_, közepe kecske, — vagy egy olyan épülethez, mely renaissance-stílben épült, utóbb rococo-, m a j d barokk-, végül kozmopolita-stílben alakíttatott á t ; ezt a toldozott-foltozott épü- letet tövig le kell rombolni, hogy szép, egészséges, tágas, szel- lős és napos épületnek engedjen helyet.

A g i m n á z i u m r ó l azt állítják, hogy egyéniségeket n e v e l ; azonban erről nehéz szatírát n e m írni. Sok m i n d e n t t a n u l n a k a g i m n á z i u m b a n , de semmit sem alaposan.

Multa, non multum. Sok m i n d e n nyelvet, de egyet sem alaposan, mikor még anyanyelvüket sem t u d j á k jól m e g t a n u l n i . Nem igazi h u m a n i z m u s az, melyre az ifjúságot t a n í t j á k ; és h o l m a r a d a kedély ápolása, az a k a r a t képzése, a lélek egészsége, a lelkiismeret ereje ?

Ami a klasszikus k u l t u r á b a n nagy, m a r a d a n d ó ós szép, azt a történettanítás keretében kellene elvégezni. Sok m i n d e n t hall a tanuló, de a jelen kort mozgató kérdésekről n e m vesz tudomást. Német nemzeti nevelést óhajt és tagadásba veszi, bogy a hellén kulturának annyit köszönhetnek. H a m a g u k a hellének az 1000-ik év körül Kx. e. hasonló ókor á t k a alatt állottak volna és ha csak mindig azzal lettek volna elfoglalva, bogy azok intézményeit és szokásait, azok nyelvét és művészetét tanulmányozzák, úgy sohasem alkottak volna olyan nagyot, sohasem lett volna ez a kultura olyan egységes, művészi és befejezett.

Obrist H e r m a n n , m ü n c h e n i szobrász előadása abból a szempontból érdemel említést, hogy az iskola művészi nevelését m a i alakjában helyteleníti. Eszembe jut A r a n y m o n d á s a , aki állítólag úgy nyilatkozott, mikor Toldiját az iskolába bevitték és minden m ó d o n magyarázni kezdték, bogy m u n k á i t a tanulók ezzel örökre m e g u n j á k . így szól ez a szobrász is, aki a m ű -

(9)

vészi nevelést, illetőleg annak rendszeres oktatását n e m helyesli, m e r t attól tart, hogy a tanulók ezzel a képzőművészet remekeit meg fogják unni, valamiképen az iskolában t a n u l t klasszikusoknak feléje sem néznek azután. A képzőművészet remekeire n e m kell az ifjúságot n e v e l n i ; azoknak maguktól kell h a t n i . Amely ember előtt m i n d e n h a t a l m a s n e m úgy nyil- v á n u l meg, m i n t valamely hirtelen kinyilatkoztatás, az n e m fogja átérezni a lelkesültség fokát és a szép által való meg- termékenyülést.

Lengefeld dr. kisasszony előadásában érdekes az, hogy n e m áll összhangban a többi előadással, amennyiben sok tekintetben helyesli a tanítás m a i formáját. Alapos Dyelvi tanítás szerinte n e m lehet el grammatikai oktatás nélkül. F o n t o s , amit a hang képzéséről és a helyes hanghordozásról m o n d ; aján- latos volna; hogy ezt valamely színész t a n í t s a : a szép h a n g m i n d j á r t megnyeri a szíveket.

Ezzel végeztem volna a II. weimari gyűléssel. E t n u n c venio ad fortissimum t. i. a vezérre Gurlittia, akit Német- országban renegátnak tartanak, mivel kiváló klasszikus filológus létére különösen az utóbbi tudományok ellen f o r d u l ; egyéb- i r á n t a m a i egész nevelési rendszerrel sincs megelégedve. Sze- reti mindig a s a j á t korabeli állapotokat festeni; azt hiszi, hogy még m a is olyan modorban megy a tanítás, m i n t az ő ifjú- korában, t. i. Homerost veréssel t a n í t j á k ; m i n d e n t a n á r irgalom nélkül a m a g a tárgyát h a j s z o l j a ; rekompenzáció nincs ; ő m a g a pl. egyik drezdai gimnáziumban az érettségi vizsgálaton mathé- zisből elbukott, bár a nyelvekben kitűnő volt. A tanárságot Németország nemzeti csapásának t a r t j a . Érdekes lesz egy p á r m ű v é t látni, hogy miképen gondolkodik a psedagogiáról; h a sok téves állítás is van benne és sok túlzás, mégis lehet belőle tanulni.

II.

Gurlittnak különösen két művével szándékozom foglal- kozni :

1. Pflege u n d Entwicklung der Persönlichkeit. R Voigt- lánder, Leipzig, 1905. Ezen előadást a német filológusok h a m - burgi gyűlésén tartotta 1905-ben.

2. Der Deutsche u n d seine Schule. E r i n n e r u n g e n , Be-

(10)

obachtungen u n d W ü n s c h e eines Lehrers, Berlin, W i e g a n d t &

Grieben. 1905. 2 M.

3. H a r m a d i k műve, melynek némely gondolatát szintén ismertetni k í v á n o m : Der Deutsche und sein Y a t e r l a n d . Poli- tisch-pádagogische B e t r a c h t u n g e n eines Modernen. Berlin, 1903.

Wiegandt & Grieben. 1*50 M. Rövid idő alatt 8 kiadást ért.

1. Gurlitt szerint a gyermek egyéniségét eddig n e m respek- tálták eléggé. Miként m i n d e n növénynek és állatnak m e g v a n a m a g a egyénisége, úgy az embernek is; és v a l a m i n t ezek is inkább életüket a d j á k cserébe, csakhogy egyéniségüket meg- őrizhessék, úgy az e m b e r sem változtathatja meg azt. Ez egyé- niséget a gyermek nagyrészt szüleitől örökli, úgy erényeit, m i n t hibáit, amelyekkel a nevelésben számolni kell. Kezdetben, de továbbra is az önfentartási ösztön működik benne, azért m e n e - kül a durva erőszaktól akár lábával, akár nyelvével, a m i t m i hazugságnak nevezünk. Yajjon rossz néven vesszük-e a nyúltól, hogy üldözőjétől m e n e k ü l ? E p ú g y n e m v e h e t j ü k rossz n é v e n a gyermektől sem, hogy védekezik. Egyébiránt a nevelő köteles- sége úgy nevelni a gyermeket, hogy ne legyen kénytelen ha- zudni a büntetéstől való félelmében. A gyermek természettől fogva jó, m i n t ahogy Rousseau m o n d o t t a : «Ami az alkotó ke- zéből kikerült, az j ó és csak idővel korcsosul el.» Áz csak theológiai felfogás, hogy a gyermek természettől fogva rossz.

A jó nevelő mindig figyelemmel lesz a g y e r m e k öröklött h a j l a m a i r a és csak akkor következnek be, illetve t ű n n e k ki az ú. n. hibák, h a azokra tekintettel nem vagyunk. Sajátságos, úgymond, hogy a jó nevelők, m i n t Krisztus, Goethe, Fröbel, Arnold, Tolstoj rossz gyermekeket nem ismertek. Csak a rossz nevelők hajlandók m i n d e n t h i b á n a k venni. Egyéni s a j á t s á g o k a t hajlandók neveletlenségnek, azaz hibának minősíteni. A dacos- ságot ki kell irtani, m o n d j á k ő k : de szükségünk v a n dacos emberekre, midőn a nemzet szorultságban v a n ; szükségünk van kíváncsi gyermekekre, hogy m a j d a n egykor t u d o m á n y r a szomjú- h o z z a n a k ; szükségünk van vakmerő és könnyeima emberekre, ők m a j d életüket áldozzák a h a z á é r t ; szükségünk van goromba ós durva emberekre, nekik lesz m a j d erejük a hízelgőket le- leplezni.

B a j az, hogy az iskolában a nevelés közös és m i n d e n egyéni vonást kiirtani törekszünk a gyermekből; a természet

(11)

személyiségeket, egyéniségeket teremtett, a nevelés pedig igyek- szik azokat megszüntetni. Keveset törődünk a gyermek vele- született tehetségeivel: így a művészi tehetséget n e m fejlesztjük, sőt sok helyen elnyomni igyekszenek. A kérdés t e h á t az, hogy lehet leginkább a gyermek egyéniségét fejleszteni ? Csak az, aki m a g a is egyéniség, tud n e v e l n i : az igazi nevelő a m a g a egyéniségét bele t u d j a vinni az oktatásba.

A m a i g i m n á z i u m n e m alkalmas arra, hogy egyéniségeket neveljen. Ne hivatkozzanak Schillerre, Goethére vagy Bis- m a r c k r a , ezek a gimnáziumok d a c á r a is nagy emberek l e t t e k ; ők ugyanis a túlterhelés dacára is, melyet csak a legerősebbek t u d n a k elviselni, találták meg később egyéniségüket. A termé- szet m i n d e n alkotása nemes és szép, h a teljes egyéniségét ki- fejtheti. Sokban hozzájárulnak m a j d az ú j tanterv intézkedései az egyéniség fejlesztéséhez ; a gimnáziumi monopoliumnak meg- szüntetése az iskolák egyenjogúsítása f o l y t á n ; a magasabb osz- tályok akadémikus és fakultatív jellege és a tantervben való szabadabb mozgás ú j életet lehellnek m a j d az iskolai neve- lésbe. Még az érettségi vizsgálatot kellene megszüntetni. Óhaj- t a n d ó volna továbbá ú j r a visszatérni az osztályrendszerhez, m e r t így különböző tanárok más-más irányba terelik a ta- nuló egyéniségét.

Dr. ENDREI GERZSON.