• Nem Talált Eredményt

Phytophysiológiai kísérletek és azok felhasználása a növénytan tanításában

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Phytophysiológiai kísérletek és azok felhasználása a növénytan tanításában"

Copied!
6
0
0

Teljes szövegt

(1)

J U H Á S Z LA J OS főiskolai adjunktus:

PHYTOPHYSIOLÓGIAI KÍSÉRLETEK

ÉS AZOK FELHASZNÁLÁS A A NÖVÉNYTAN TANÍTÁSÁBAN

A köve tkez őkben n éh ány egyszerű nö vé ny é le tt an i : ha j ta t á s i , csi- ráztatási, cse répbe n nevelési kísérletet fogok ismert etni, me ly eke t a t anítá sba n, gy akorl ato k t ar tá s áb an , szakköri foglalkozások ke ret éb e n jól fel ha sz ná l ha tu nk . A kísérlete k a morfológiai és re nd sz e rta ni rész- ben n y ú j t a n a k segítséget.

Először ú j a b b h a j t a t á s i kísérleteimet i s m er t e te m . H a jt a t á so k alkal- má va l sok hasznos isme retet s zere zhe tünk. Jele ntőség e t öbbek között az is, hogy általa n a g y m é rt é k b e n f üg ge tl e ní te n i t u d j u k ma g u n k a t az évszaktól. A h a j t a t á s k örü lm én ye i ne k isme re té be n szinte a k í vá n t na pra t u d j u k virágoztatni az egyes n övé nye ke t. Utóbbi évekbe n tö b b olyan nö vé ny ha j t a t á sá t és vi rágoz tatását vé gezte m sikerre l, a me lye kk e l k orá b- ba n ne m fogla lkoztam, illetve amelye k h a j t a t á s a eddig nem volt isme- retes.

I. Hajtatási kísérletek

Kánya bangita (Vi burnu m opulus) a bodza fé lék (Caprifoliaceae) csalá djáb a ta rt ozik. C s e rj e t e rm e t ű növény, li geterdők ben , bükk ösökb en, tölgyesekbe n mi n d e n ü tt gyakori. Szükséges pihe nés i ideje d ec e mb e r hó közepé n é r véget, ettől kezdve jól h a j ta t h a t ó . V á g j u n k le kis fűré sszel má s fél -ké t m hosszú, legalább h ü v e l y k u j j vasta gság ú ágat. A lomb- rü gy e ke t min d t ö r d e l j ü k le. A virá grügye kből , helyesebben v e gy e srü - gyekből —• a mel ye k duzz adtab bak, mint a l omb rü gy ek —, az ágak végé n csak 3—4 da ra bo t h a g y j u n k meg. így előkészítve állítsuk 4 vagy 5 literes vízzel tel t ü ve g b e és helyezzük el g ye ngé n f ű tö t t helyiségbe, lehetőleg déli f e k vé s ű ablak közelében. Opti má lis h őmérsék let 16—17 fok. — Az időközben előtörő alvó rü gyeke t, j ár ul ék os rügyeiket gondosan t ör d el j ü k le, így e l é r j ü k , hogy az ágban ren delk ez ésr e álló t a r t a l é k t á p - lálékot a me gh ag yot t cs úcshelyzetű vegyes r ü g y e k b e t e re l j ük . A h a j t a - tás lassan indul meg és lassan fol yta tód ik : a de ce mber közepe t á já n beállított ág f e b r u á r végére virágzik ki.

Fi gye lj ük meg a szép, üdezöld leveleket, a m el ye k karé lyosak, ke- res zt be n átellenesek. A virágok dús b oge rnyőb e n állana k. A vi rágz a t ele- inte zöldes, kés őbb te jszín űvé fe hé re di k, k elleme s illatúvá válik. Szélső virágai meddők, nagyok, 1—3 cm. szélesek. F e l a d a t u k a rov aro k csalo-

(2)

gatása. A virágzatok igen tart ósak, gyengén f ű t ö t t t ere mben egy hóna- pig, hűvös helyen má s f él hónapi g szépek ma r ad na k .

Májusfa vagy zelnice meggy (P r unus padus) a rózsafélék (Rosaceae) csal ádj ának és a szilvafélé k al cs al ádjána k (Prunoideae) t agja. Fa vagy cserje. P arkokban gyakori, azonban vadon is előfordul, nedvest al ajú erdőkben .

U j j ny i vastagságú ágat v á g j u n k le. Csak né hány vegyesrügyet h a gy j un k az ág végeken. Vízbe helyezve, 16—17 C fokos szobában h a j - tassuk. H aj tatása j a n u á r közepétől lehetséges. F ebr uá r végére ki ny it j a f e hér f ü r t j e i t . Levele fürészes szélű. Virágzata szabályos f ü r t , kelleme s illatú. A virág mel eg szobában h a m a r l ehull atj a szirmait, hideg helyen azonban hetekig m e g t a r t j a szépségét.

Liliomfa (Magnolia). Csal ádja: liliomfélék (Magnoliaceae). A nem - zetség minden f a j a kit űnően ha j t a t ha t ó . Keletázsiai er ede tű f ák, illetve cserj ék. Kert ekben , parkokban gyakori . Korán virágzik. J a n u á r ba n h a j - t athat ó . Uj j ny i vastagságú ágat vá g j u n k le. Csúcshelyzetű vir ágr ügyeke t h a g y j u n k meg, a t öbbi t t ör del j ü k le. Állítsuk nagyobb (5 literes) vízzel telt üvegedényb e és helyezzük napos ablakba. Kedvező hőmérséklet 18—20 C fok. A vizet ?—4 na ponként cserél jük ki. Az időközben elő- törő járulékos r ü gy e ke t távolítsuk el. A duzzadó bimbókat kezdetben burokl evél védi, m e l y később lehull. A kinyí lt virágos vessző hűvös helyen 3—4 hétig szép friss m a r a d .

A liliomfa vi r ága fejl ődéstörténeti szempontbó l fontos ismereteke t n y ú j t . Először is sok ősi sajátságo t „olvashatunk le" róla, éspedig: a vi- rágok magányosan állók, nagyok, színesek, illatosak, t e hát rovarokkal porzódók (entomogamok). A vi rá g kétivarú (hímnős), sugaras szimmet - r i áj ú (actinomorph). A szirmok szabadok (archipetalae , choripetalae).

Virágrészek a virágt engelye n spiráli sa n helyezkedne k el, a fenyők t o- bozára emlékeztetnek. A vir ágrészek : porzók, termők, nagy és határo - zatlan számúak.

A t er m őt á j sokt erm őjű (apocarp), sokter mőjűek (Policarpicae) r en dj é be tar toznak ! A magház felsőállású. A termések makkocskák.

Végül a vi rágtakaró t átmeneti levélalakok köt ik össze, a csészét olykor fel tolódott murvalevel e k helyet tesíti k. A liliomfa ősi tulajdonsága i még:

levelei épek, adénynyalá bj ai farészéből hiányoznak a vízszállító csövek (tracheák), f a t es t ük tehát egy nem ű (homoxyl).

Az ősi saját ságo k mellett azonban olyan t ulajdonságoka t is megáll- l apí th at unk a növé ny virágfelépítése során, amelyek a rr a ut al nak , hogy az egyszikűe k (Monocotyledones) osztálya első képviselői a kétszikűek (Dicotyledones) legősibb típusaiból erednek és az egyszikűekkel pá r - huzamosan fe jl ődt ek . Ha gondosan megnézzü k a szirmok (egyes m or - fológusok szerint lepellevelek) számát és helyzetét, azt l á t j uk , hogy há r om külső és h á r o m belső elrendeződésű. A hármas szám a vir ágré- szek számát illetőleg kimondotta n egyszikű saját ság!

Bokrétaja vagy vadgesztenye (Aesculus hippocastanum). Bokréta - félék (Hippocastanaceae) család. Mindenütt gyakori. Virágzáskor figyel- jük meg a bokr ét af áka t, amel yiken alól is el érhető virágos ágak vannak , azt jegyezzük meg. A túl korai haj t at ás ne m sikerül. F eb r uá r b an f ű r é -

(3)

szel jünk le legalább két és fél, h á r o m méter hosszú, minél vastagab b ágat, amelyen duzzadt, gömbölyded vi rágrügyek vannak. Metszőollóval még a helyszínen vágj uk le az oldalsó hel yzet ű gallyakat. A csúcság végeken h a gy j u n k meg két, esetleg három virág-, helyesebben vegyes rügye t. Minden más r ügyet gondosan távolítsunk el. Tegyük nagjrobb edény vízbe. Helyezzük napos ablak közelébe. A hőmérsékle t ne legyen t öbb 16—18 foknál. A vizet 3—4 naponkint cseréljü k ki, minthogy a bokr é t afa ága alat t a víz gyorsan megromlik , kell emetle n szagúvá válik, benne igen elszaporodnak az állati véglények : csillósok (Ciliaták).

A r ügyek duzzadása lassan indul meg, u t án a élénkebb é válik . Fi- g ye l j ük meg a r ügyek növekedését, tanul mányozásuk nagy élményt n y ú j t , különösen akkor, amiko r a keresztben átellenes r ügypi kkel yek kezdenek széthúzódni. Majd megj el eni k a bimbó, dúsan szoros fiatal levélkék, mi nt összekulcsolt ké t kéz, egymásraborulv a védi k azt. Ké- sőbb az átellenes, tenyeresen összetett levelek szét hajolna k ki t ár t k a r - hoz, t enyér hez hasonlóan. A f iat al leveleket dúsa n borí tj a gyapj as sző- rözet. Végül a sárgás szőröktől borít ott bimbóból kibontakozik a virág- zat. A virágzat összetett: forgós f ü r t , friss nyíláskor kellemes illatú. Az egyes virágokban 5 csészét, 5 szir mo t és 7 porzót találunk . A virágo k kétoldali részarányosa k (zygomorphak). Felsőállású magháza három termőlevélből alakult. Fi gyel jük meg az ágakon az előző évi levelek helyeit: levélnyomoka t (a levélripacsokat). A beparásodott hel yeken még a levélbe ki f utó edénynyalábok számát is m eg t ud j u k olvasni.

Tatár lonc (Lonicera tatarica). Bodzafélék (Caprifoliaceae) család - iába tartozik . Gyakori díszcserje. Karácson y ut á n haj tat hat ó , különösen f ehé r virágú , korán nyíló f a j t á j a . E gy-másfé l c m át mér őj ű gallyat me t - szünk le, oldalágait távolítsuk el. Vízbe téve, lehetőleg napos abl akban hat j t ass uk . Magas hőmérséklet n e m szükséges, legalkalmasabb 15—16 fokos helyiség. Hár om héten belül szépen kivirágzik . A virágok kétol- dali részarányosa k (zygomorphok), közös kocsányon ketteséve l nyíl nak . Szirmai szabadok, magháza alsóállású. Virágai n éh án y nap al att l ehul - lanak, mégis sokáig t alálunk az ágakon virágokat, ugyanis csúcsfelé t ar t ó (acropetalis) sorrendben ú j a b b a k nyílnak. Levelei épszélűek.

Arany ribizke (Ribes aureum). A kőt örőfűfél ék (Saxiíragaceae ) csa- l ád j ána k tagja. Gyakori díszcserje ez is, sövénynek is ülteti k. Magas- törzsű pöszmétéhe z al anyna k használják . Szükséges pi henője j a nuár végéig t art, utána virágoztatható U j j n y i vastag vesszőt v á gj u n k le.

Csúcshelyzetű rügvei t hagyj uk meg. Vízbe helyezve, napos ablakban , 19—20 fokos hőmérséklete n haj t a ss uk . Vizét h ár o m naponkin t fri ssí t - sük. Aranysárga , illatos virágait kb. három hét alatt kibont akozt atja . Virágai rövid f ü r t b e n egyesülnek. Szirmai bíborosak. A vacok hosszú csöves. A levelek karélyosak, csak csúcsukon kevés fogúak.

Vörösfenyő (Larix decidua). Fenyőfélék családj a (Abietaceae). Ned- ves l ej tőkr e és par kokban ültetik . Csomós tűs fenyő. H aj t ás ának célja csomóban álló tűinek , illetve leveleinek bemutat ása friss áll apotban . Vá gj unk le télen kb. egy cm. vastag és fél m é t er hosszúságú gallyat.

T együk vízbe és így f űt ö t t szoba napos ablakába. Háro m hét múl v a üde zöld leveleke t ha j t . Törpe hajt ásoko n 20—40 levél foglal helyet.

(4)

II. Csíráztatási kísérletek

Először a f ek e t ef en y ő magvai nak gyors és biztos csíráztatása mód- szerét i smertetem .

Fekete fenyő (Pinus nigra). Család: f enyőf él é k (Abietaceae). P a r- kokban, f enyves ekben , er dőkbe n gyakori. Söt ét szürke kérgéről és hosz- szú, 16—18 cm-es kettős tűi rő l könnyen fe l i sme rh et j ük . — Érett, de még fel nem nyíl t tobozait f eb ru ár b an , vagy márciusba n csa varj u k le az ágakról. Vigyük meleg szobába és tegyük kál yha közelébe úgy, hogy legalább 30—40 fokos meleg ér j e . C serépkályh a tet ejér e is t eh et j ük . Az intenzív mel eg hat ás ár a a gyantával, helyesebben balzsammal ösz- szeragasztott pikkel yek , amelyek higroszkópikusan viselkednek, pat- t a nva gyorsan f elnyí l nak . Vigyázzunk, amin t mi nden pikkel y felnyílt, (megszűnnek a pat tog ó hangok), azonnal vi gyük el a tobozokat a meleg helyről! és a tobozok csúcsával való lefelé fordításáva l vagy enyhe üt ö- getésével pergessük ki a szár nyas magvakat . A frissen pergetet t m ag- va ka t lehetőleg azonnal, mi ndenes etr e aznap t együ k nedves fűr és zpor ba.

A fűrészport csíráztatá s céljábó l következőképpen készítsük elő: na- gyobb cserepet, vagy egyéb nagyobb edén yt nedves (de ne m vizes!) fűr észporral t öl ts ü k meg félig. S zórju k rá a fenyőmagvaka t és t ak a r j u k le uj j n y i vastagon ugyancsak nedves fűr észporral , maj d f e d j ü k le a cse- repe t (edényt) üveglappal . Helyezzük el f ű t ö t t helyiségben asztal alá (világosság n e m lényeges). Optimáli s hőmérsékle t 18—20 C°. Az üvegla- pot napont a e m e l j ü k le n éh á n y percre, hogy a magvak kellő levegőt kapj anak , A fr is s levegőzést úg y is megol dhat j uk , hogy az üveglapot ceruzavastagság ú f adar abkáv al f el tá mas zt ju k . Kí s ér j ü k figyelemme l a csíráztató berendezést . 9—10 na p múlva meg jel en ne k a kis csíranövé- nyek. A sziklevele k eleinte ma ghéj b an m a r ad na k . Későbben ki b új nak abból és kiegyenesednek . Az elvetéstől számított két héten belül zöld fenycmagon c „gyepecske" al akul ki a f űr és zp o r felületén. Az egyes magoncoknak t öbbnyi re 7, 8—9 db 3—4 cm hosszúságú sziklevelü k van, amelyek jól t anul mányozhatók . A csíranövénykék cserépbe ültetve, t ováb b nevelhetők.

Ilyen módon, az ún. fűrészpor os -párás (dunsztos) csíráztatási e l j á - rással lue- vagy egyéb f e n yő- f a j o k magvai is eredményesen : biztosan és gyorsan csíráztathatók.

A nedves fűrészporo s módszerrel ki tűnőe n csíráztathatók a csont- héjasok, dió, mogyoró , sőt olyan nehezen csírázok magvai is, mint a da- tolyáé, vagy a pá f r á n y f e n y ő (Ginkgo biloba) termése, illetve magva is.

A mogyoró (Corylus avellana). C salá dj a: nyírf afélék (Betulaceae).

Csíráztatása a k k o r sikerül, ha a magvakat kellően el őkészítjük . A mo- gyoró termését n e m egészen érett ál lapotban gyűjt sük. Szept ember elej én a makk t er més e k még ne m hull anak ki leveles kupacsukból, t é p- j ü k le azokat az ágakról és f e j t s ü k ki. Vigyük haza, szórj u k bokrok alá.

S zór junk r á h u l l o t t faleveleket . Ha száraz az ősz, úgy többször öntözzük meg vízzel. Ősszel a víz és derek, télen a fagyo k hatására a magvak megedződnek . Túlsúlyr a j ut be nn ük a csírázást serkentő hormon: a s ti - mulator . A magvak őszi—téli edzése a tágabb értelemben vet t jarovi-

(5)

záció. Az ilyen módon előkészített magvakat hegyes végükkel lefelé dugdossuk bele a nedves fűrészporba . F e d j ü k le üveglappal. A naponta végzett szellőztetésről ne feledkezzünk meg. Hár om héten belül me gje - lennek a csíragyökerek . Eme lj ün k ki n éhá n y darabot és d ugj uk a csíra- gyökereket vízzel telt kémcsőbe. A magvak ne csússzanak be a vízbe!

Akadály nél kül t an ul mány ozha t ju k a gyökér növekedését, m a j d a szár kifejlődését, végül a levelek kialakulását. A mogyoró-csemet e cserép- ben kitűnően továb b nevelhető.

Megjegyezzük itt, hogy a csonthéjasok: dió-, tölgy- és bük k- ma k- kok, szelid gesztenye-magok csak akkor csíráznak biztosan és gyorsan, ha azokat a f enti módon megedzettük, azaz ősszel és télen nedvesség és hideg együt tes ha tá sának te t t ük ki.

Ű ja bb kísérleteim szerint a jarovizált bokr ét afa (Aesculus hippo- castanum) mag vak november végén má r csírázt athatók .

III. Cserépben- és vízben-nevelési kísérletek

A lónyelvű csodabogyó vagy egértövis (Ruscus hypoglossum).

A liliomfélék (Liliaceae) családjának, a nyúl árnyékf élé k (Aspara-- goideae) alcsaládj ának t a gj a. Medit errá n eredet ű, örökzöld, félcserjés növény. Dunán tú l déli részén a Bakony ig bükkösökben, gyertyános- tölgyesekben f ordul elő. Cserépben kiválóan nevelhető, nem kényes.

Földlabdáva l ássuk ki és nagyobb cserépbe, jó ker ti földbe ültessük el.

T alaj ban n em válogat. Bőven öntözzük, de alat ta ne álljon a víz. Nyu- gati vagy keleti abl akban (ablak közelében) érzi jól magát.

Meggy ökerezés után egyre-másra hozza tőhaj tásai t. Szárát figyel- j ük meg. R aj t a levélalakú képletek , t ul aj donké ppen levélszerű szárak : phyllocladiumok nőnek szórt állásban. Ezek kemények, bőrneműek, fényesek. M edit er ráneum i sajátságok! F onákukon , középen a főereken bimbó-csomók jelennek meg. Annak ellenére, hogy a természetbe n márciusban, áprilisba n virágzik, a szobában nevelt példányokon már októberben megj elennek apró, zöldes-vajszínű virágai, melyek hónapo - kon keresztül nyí lnak egymásut án egészen tavasz közepéig. Virágai aprók, i nkább lupéval tanulmányozható k jobban. Hat lepellevele, három porzója van. Ezzel a növénnyel azért is érdemes foglalkozni, me r t örök- zöld, ú j hat jás ai n a phyllocladiumok üde-zöldek, régi hajt ásai n sötét- zöldek. Szép, hálás és igénytelen növény!

Nehézszagú gólyaorr (Geranium Robertianum). Család: gólyaorr- félék (Geraniaceae). Cserépben tart v a szépen díszlik. Nyirkost alajú erdőkben , ár nya s kőt örmeléken, falakon gyakori. F iatal példányát föld- labdával ültessük közepes nagyságú cserépbe. Gyorsan megered és szép leveleket h aj t . F élárnyéko s ablakot kedveli. N yár elej én virágzik. Tő- kocsányon jelentkező virágzata álvillás. S zirmai szabadok, a porzók tövükön összenőttek. T ermése gólyacsőr alakú, alulról fel fel é reped fel.

A részterméskéke t a száradással járó zsugorodás, higroszkópos mozgás veti szét (dynamochor termés). Levelei hárma sak , a levélkék 1—2-szere- sen szárnyasa n szeldeltek. Mirigyes, borzasszőrű, nehézszagú növény.

Szőrezete áteső napf énybe n ezüstösen csillog, dekoratí v hatású .

(6)

Erdei ciklámen (Cyclamen eur opaeum, ú j abba n C. purpurascens).

Kankal in-fél ék (Primulaceae) családjába tartozik. Dunántúlon , Sopron- tól a Mecsekaljáig bükkösökben, gyertyános-tölgyesekbe n tenyészik . Szárgumó s növény. Cserépbe nevelve, igen szépem díszlik. Szerezzünk belőle n é há n y fiatal pél dányt . Ültessü k közepes nagyságú cserepekbe, jó lombföld keverékbe. Öntözzük meg és helyezzük fél árnyéko s ablakba.

Október végén, vagy novembe rben t együk f űt et l en szobába. Még jobb, ha bokrok alá beássuk a földbe és avar ra l lazán bebor ít juk . Áprilisban vigyü k szobába, nyugat i vagy keleti fekvésű ablak közelébe. Szép f o r- m áj ú és körfolto s leveleke t növel. A tőlevelek szíves-kerekdedek, ép vagy kissé kanyargós él űek. Júl i usba n hozza első virágait. Szirmai bíborpirosak, kissé csavart an h át r ah aj l ók . A virágok igen csinosak, kel- lemes illatúak. Augusztusban 7—8 virágo t is hoz egyszerre, szeptember- ben is v an na k virágzó példányai. Terméses tőkocsány a spirálisan csava- rodik. Elvirágzás után leveleivel is élősarkunk dísze mar ad.

Mocsári páfrány (Dryopteris thelypteri s). Család: pá f r án yf é l ék (Po- lypodiaceae). Lápok, mocsarak tőzeges ta la ján fordul elő. Tarackos tövét ássuk ki, tegyük egy literes tágnyílású üvegbe és szórj un k rá éret t tr ágyával kevert laza földet. Ü gyel j ün k arra, hogy a növény töve mindi g vizes t a l a j b a n legyen. F él árnyéko s ablakot kedveli. Csakhamar gyö- nyörű üdezöld, kétszerese n szárnyalt, hosszúnyelű tőleveleket ha j t . H á- lás növény, mert szobában — élősarokba n — télen is friss, zöld levelei vannak. F igyel jük m e g a sporángi umok csomói (sorusok) megj el enését : a levélkék fonákán, azok szélén alakulnak ki. Később a szárnyacskák há t ra haj l ó k , védik a szóruszokat.

Öszi kikerics (Colchicum autumnale) . Liliomfélék (Liliaceae) csa- l ádjába tartozik. Hegyi ré t je i nken közönséges. Ássunk ki erős, hosszú késsel n éh á n y hagymagumót. T együk kisnyílású, vízzel telt üvegbe, h e- lyesebben üvegre úgy, hogy a gum ó ne csússzék bele, a vízzel alja csak érintkezzék . Bimbóit szépen ki bontakoztatja (egy hagymagumónak több virága is lehet!). Rövidesen s űrű , f ehér, csillogó gyökereket fejleszt, amely jó-araszny i hosszúra nő. Egyszikűekre jellemző mell ékgyökér - rendszer demonst rálására kiválóan alkalmas. — Virágain viszont az egyszikű, liliomféle vi r á g felépítését m u t a t h a t j u k be igen szemléletesen.

A gumó tavasszal tetszet ős fényes, zöld leveleket növel. R a j t uk a p á r - huzamos (íves) erezet jól látható. Áprilisban vagy má j u s ba n megj eleni k levelei között diónagyságú, zöldszínű toktermése , mely háromrekeszű , j úni usban megbarnul, megszárad és hár om kopáccsal nyílik fel. Vigyáz- zunk, m e r t az őszi kikeri cs m i nden része erősen mérgező. Méreganyaga a colchicin alkaloida. Új abba n termesztéséve l kísérleteznek, m int hogy a colchicint gyógyászati célokra és a növénynemesítésben kromoszóma - szám megsokszorozásra (polvploidia) használják.

I R O D A L O M [1] Filarszky, N.: Növénymorphologia. Budapest, 1911.

[2] J uhá s z L.: Az élősarok, útmuta tó biológiai szakkörök számára. Budapest, 1956.

[3] Molisch, H.: Növényélettan, min t a kertészet elmélete. Budapest. 1926.

[4] Növényta n ; pedagógiai főiskolai tankönyv . Budapest, 1956.

15] Soó, R.: Fejlődéstörténeti növényrendszertan. Budapest, 1953.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

S ily kíváncsiságot f iatal írótól rossz néven venni tán nem lehet." De Verőczey (Bajza) nem l á t t a meg, hogy az .Éra-ben ott van Petőfi újdonságának kulcsa, s a

IOs akkor, váratl anul mégis csak megt örtént a. Abrám küld et ését olvastuk, amikor egy f iatal asszony megszóla lt :. De jó vol t Á brahá mnak, hogy hozzá ilye n

hű, hanem csak azt következtessem, hogy a föld föld, hogy ittlenn a tapo- gatódzva keresés országa van és egész örökkévalóságom lesz arra, hogy ár- nyéktalan

Meg kell értetni azt, hogy a tudomány társadalmi felhasználása hasznos, de ká ­ ros következményekhez is vezethet, ki kell alakítani a tudatot, hogy a Föld

A virágos növények között viszonylag alacsony az olyan fajok száma, amelyek felnyíló terméseiből olyan apró, könnyű magvak kerülnek a külvilágba, amelyek kis

Az üledékmintákat először, hogy alkotóelemeire essenek főztük, majd szitá l- tuk. A többi frakció elenyésző mennyiségben van jelen a különböző rétegek mintáiban. Az

Az internetes honlapok böngészése elsősorban a Tisza - tóról és a Gólyaorr környezetében lévő természetvédelmi területekről adnak hasznos információkat

Ha a külső feszültséget a vízszintesen eltérítő lemezpárra kapcsoljuk, a világítópont az előbbivel megegyező mozgást vé- gez, de vízszintes irányban. Ha a