8, szám. ——785—
nagy túlsúlyát tehát elsősorban a személy- autók nagy száma okozza. Európában ellenben az összes autoznobiloknak aránylag jelentős része — több mint egyharmada — teher- automobil
A személyautomobiloknak a többi auto- mobilokhoz valo viszonyát az egyes világ- részekben I. számú táblázatunk tünteti fel.
Végül igen érdekes s a gépjárművek elterjedésének reális képét nyujtja a gép járművek számának a lélekszámmal való egybe—
vetésesamelyet a jelentősebb országokról a ll. számú táblázatunk tartalmaz.
Amint e kimutatásból kitűnik, az Amerikai Egyesült Allamokban ma már minden 5 lakosra jut egy gépjármű. Kanadában 11, Nagy-Britanniában 27 lélekre esik egy gép- jármű. Európában a további sorrend föleg
az északi államokra kedvező.
Amerikai forrás szerint az automobilok (kerékpárokat nem számítva) 95"/'—,-a amerikai készítmény.
u.II-'nll-I-In-nul-lllunu.n-'I.-u.n-Ill-l'un-IIII-uluunnunn--...--...n-n-n-n...n-n-u-n-u-n-nInn-..c-ni...-I-n-nnunnuc-nnucu.
ÁRSTATISZTIKA ÉS PÉNZÚGY
u.n.-...a Ill.-ll-Ill-llilln-nnlluulllnull-Ilnlll-nll-III-Ill-Ill-Ill.n-IlI-l-Illl-l-IIIIIIIIIIll-lllIl-nnI-uunll-nnnnnnlll-ll-nnunl-nII.-lII:
A nagykereskedelmi ár-índexek és azok összeállítása.
]ndices des prix de gros et leur établissement.
Résume'. Depuis les crises économigues ayant suivi la guerre, l'intérét des statisticiens se porte de plus en plus sur les nombres caractérisant la formation des prix, et lon s eűforce d établir les fluctuations et les mouve—
ments de conjoncture de la vie écononiigue, ainsi gue la régularite' de ces mouvements.
Parmi les nombres indices emplope's a ces re—
cherches, ceux des prix de gros ont une im- portance particuliére. Avant la guerre, on a établit tres peu dlindices de ce genre, parce gue la vie économigue était d'un mouvement plus lent et plus régulier, et gue les fluctua- tions de prix étaient bien loin des énormes écarts d'apres-guerre.
La plupart des indices fixés avant et apres la guerre ne servaient gula indiguer les ni- veaux de prix, ils nlavaient pas pour but d'en établir aussi une tendance. Jusgu'a ces derniéres années, de sérieux examens ne furent
aits 9ulen uel ues ars,et sur des bases moins./ '
larges gulaujourd'hui. Clest entre 1.918 et 1924 et surtout en 1920—1922 guűm établit la plupart (41) des indices de prix, (a peu prés 6'20/0 des indiees cités par nous.) La période de base des indices de prix, faits principale- ment avec une base flxe, devient de plus en plus courte par rapport a celle dlautrefois (10 ans), et se borne finalement a une année.
Mais on a des indices d'une période de base encore plus breve ; il ;] en a merne gui ne se rapportent gula une date donnée. C'omme les autcurs des indices se bornent a llobservation des écarts économigues amenés par la guerre la plupart (92) des indzces re'eents ont pour base 191)/ 100; et les pays meine gui ont
déja des indices, en établissent de nouveaux sur la base de 1913, ou convertissent les an—
ciens sur une base pre-war, pour comparer exclusivement a la situation économigue diavant- guerre, les profonds changements survenus depuis. Il y a méme des cas ou des années de base d'apres—guerre, on revient a l'anne'e- * zero 1913. Aux Etats— Unis, le professeur
Yrving Fisher, renongant a la période de base du 17 novembre 1912, adopta celle de 19132100. Le Frankfurter Zeitung a également remplacé la base de 1920 par celle de 1915, ce gui est d,autant plus sur- prenant gue, en particulier pour la détermi- nation de la tcndance, on cherche de plus en plus a prendre un recent temps de base déja exempt de ftuctuations extremes, afin de carae- tériser la nouvelle période économigue ouverte par la disparition des monnaies dépréeiées et
Passainissement.
Les indiees calculés par des moyennes arithme'tigues et géométrigues et avec la méthode des valeurs globales se répartissent comme suit .' Indiees calculés par des moyen—
nes arithme'tigues, 3]; par l'emploi du coef- ficient de pondération, 11. La moyenne géométrigue est rarement employe'e; et on ne fait gue deux indiees au moyen de pon- dération. Avec la méthode des valeurs glo- bales on a établi 15 indices; cette méthode, répandue en Amérigue, n'est employee en Europe gue pour les "International Price Indexes" du Federal Reserve Board.
Les indices different extrémement pour les articles, le groupement de ceux-ci, la ma—
niere de recueillir et de dépouiller les cours,
8. szám. —786— 1927 et pour la pondération. La pondération de
guantité s'emploie surtout dans les pays ayant des statistigues tres développées de la produc- tion agricole et industrielle. C'est princi- palement la diversité des manieres de pon- dérali'on gui rend difficile les comparaisons.
Ouant au nombre des articles, ce sont les indices américains gui en comprennent le plus; mais c'est aussi en Amérigue gu'on trouve les indices contenant le moins d,ar- ticles. Les modifications apportées au nombre des articles sont dues, le plus souvent, a ce gue les indices antérieurs nlétaient pas assee justes, ou aux profonds changements econo- migues, guelguefois, ces modifications repré- sentent méme 2000/0. C'est l'indice de M.
Bachi gui a change' le plus; la maniere de l*établir slest également modifiée plusieurs fois; apres avoir adopté, au lieu d'une base fixe, le systeme de la chaine, on y est revenu de nouveau á la base ]ixe. Tant aulchoiic gu"au groupement des articles, on se con—
forme ordinairement a la structure econo- migue et au régime de production du pays envisagé. Au Federal Reserve Board, pour les "International Price Indexes," on emploie un mode de groupement tout different, com—
prenant deux sortes de groupements,
En ce gui concerne les cotations, lc systeme des moyennes mensuelles prend de plus en plus le dessus ; on élimine ainsi les fluctua- tions' trop di/férentes (en 1923, ce systeme a été adopté en Amérigue aussi). Toutefois, il y a encore de tres nombreux indices basés sur un certain jour ou sur une certaine période du mois, car ce procédé a l'avantage de navoir pas a faire des mo Jennes men- suelles.
Gest surtout dans les pays oil la vie économigue est extrémenientintense, giíon étad blit des indices de moins d'un mois. Les dé- pressions sly font aussi seutir plus fort et plus vite; c'est pourguoi, dans le passé déja, on y mit un soin particulier a llobservation des fluctuations. Parmi ces pays, les Etats—
Unis doivent étre mentionnés en premier lieu;
la recherche des conjonctures, répandue ces dernieres a-nne'es, y a un passé remarguable;
et cette recherche nécessite, elle aussi, un fré- guent établissement des indices. Depuis guelgue temps, l*Allemagne fait également des indices hebdomadaires.
Cependant, les indices different tant d'un pays a llautre, gu'ils ne sont pas propres a des comparaisons internationales. En outre, la plupart nlen sont pas asseesensibles, de sorte gue dans les pays ayant entrepris la recherche
des conjonctures économigues, on adu établir des indices plus appropriés.
Dimportance des indices de price grandis- sant de plus en plus au point de vue de rechercher la régularité de la formation des price, il faut les perfectionner urgemment.
En trois sens, on a commence déja de les reformer: 10 Pour les comparaisons interna- tionales. 20 Pour mieuo: choisir, parmi les an- nées dlapres-guerre, la période de base. 30 Pour arriver a des indices plus sensibles, plus aptes
a marguer les tendances, et comprenant peu
d'articles.
Le Federal Reserve Board, sleforcant de rendre possible les comparaisons internatio- nales, slest mis, des 1.920, a établir des in- dices plus conformes et plus uniformes; en dehors des Etats-Unis, guatre pays, le Ca- nada, la France, la Grande-Bretagne et le Japan, font, dlapres des principes tout áfait identigues, des indices.
Le passage aus: nouvelles périodes de base est du surlout au besoin dlétablir des indices plus sensibles, et propres a déterminer les tendances.
A háború által előidézett gazdasági ki—
lengések, szerkezeti eltolódások, válságok és a mind gyakrabban megismétlődő kon—
junklurális változások valamint az egész gazdasági élet mozgfáisának megfigyelése, megítélése és a hullámzás irányának meg—
allapitasa céljából, az egyes nemzetek sta—
tisztikusai nagy munkával járó índexszá- mokat állítanak Össze újabl'nln.
Az indexszámok nagyobb mérvű Össze- állitása tulajdonképen az első háborús gaz- dasági évvel veszi kezdetét, jóideig azonban az amerikai indexszz'nnok összeállítói nem igen talállak követőkre. Csak jóval a há- l'woi'ú után válik mind általánosabbá az a törekvés, hogy ha különböző elvek alapján is de minden ország felépítse a sajat index- 7'1111nndszereil és a vizsgálódz'isok meg- ejtbelóse céljából (')sszeállítsa a fontosabb indexszámsorokat. Általában azt lehet mondani, hogy a gazdasági élet hullámzá—
sz'inak, konjunkturz'ilis mozgásának felis- merésében és e mozgás lőrvényszerűségé- nek kikutatásában az indexszámok szerepe a háború utolsó éveiben. főként pedig a há- ború bel'ejezését követő időkben veszi kez—
detét." Különösen nagy fontosságuk van az indexszámoknak (( háború után, (1 nagy válságok által előidézett konjunkturális ár- alakulás megítélésében és a változásokat előidéző okok felderítésében
A sokféle indexszámok közül nagy fon- tossággal bírnak az ország termelésére,
8. szám. — 787 — 1927 iparára és kereskedelmére vonatkozó nagy— Jóllehet azok az elvek, amelyeken kereskedelmi (ír-indexek és az azokban be- ezek a számsorok felépülnek azonosak, álló változások megfigyelése. A háborút
megelőző idökben csupán azokban az álla- mokban találunk összeállított ár—indexeket, melyeknek nemcsak gazdasági élete volt rendkívüli élénk, de amelyekben a statisz- tikai tudomány művelése is igen fejlett fo- kon állott és már rendszeres statisztikai vizsgálódásokkal találkozunk. Ezeknek a száma azonban csekély és nyugodtan ál- líthatjuk, hogy komoly vizsgálódás csak egy-két országban történt, de azokban sem olyan széles alapokon, mint ahogy az az utóbbi években általában kiépítési nyert.
A békeszerződésekkel kapcsolatos tár—
gyalásokra előkészített statisztikai anyag összehordása és feldolgozása is lényegesen hozzájárult ahhoz, hogy a statisztikusok figyelme az átalakulás kérdéseire és az ár—
nívá alakulásának jelzésére szolgáló szám- sorok felé terelődött. Az Amerikából kiin- duló kutató munka ,,economic research"
megismerése és átvétele révén pedig majd—
nem valamennyi országban hozzálátnak a különböző, köztük a nagykereskedelmi ár—
indexszámok Összeállításához. Tényleg a kis államok statisztikusai is, felocsudva a há—
ború okozta gazdasági összeomlás által elő- idézett általános dermedtségből, lázas siet- séggel fognak hozzá, hogy a nyugati or—
szagok, köztük Amerika mintájára, leg- alább a kis- és nagykereskedelmi árak, to- vábbá a tőzsde- és a létfenntartási költsé- gek indexeit összeállítsák. Ezeknek az in- dexe/mek legnagyobb része azonban még csupán az általános árnívó jelzésére szolgál és nem azzal a kitűzött céllal készült, hogy azok segélyével az ipar és kereskedelem irányzatait könnyűszerrel meg lehessen állapítani.
Nem végezünk felesleges munkát kii- lönösen most, a nálunk is meginduló kutató munka kezdetén, ha visszapillantást vetünk a nagykereskedelmi ár-indexszámok kiala- kulására s ismertetjük a felépítési, össze- állítási rendszereket és részletes adatokkal szolgálunk a fontosabb államok ár-index- számairólf)
1) Jelen értekezésemben a nagykereskedelmi in-
dexek történelmi kialakulásával, szerkezeti össze- tételével, továbbá mindazon kérdésekkel kívánok rész- letesen foglalkozni, melyek az árszínvonal mérésére legalkalmasabb anyag- és indexalapok megválasztási módjait nyujtják. Azon problémákkal, hogy az egyes indexrendszerek mily mértékben lettek akonjnnktúra- statisztikában használatosakká s hogy azok meny-
mógís az összeállítási eljárásban, az alapul vett időszak megválasztásában, az alkalma—
zott mérlegelési rendszerekben oly nagy eltérések vannak, hogy még az egy—
ugyanazon eljárással készült ár—indexek sem szolgálhatnak biztos bázisul a kü- lönböző országok gazdasági helyzetének Összehasonlítására. Ugyanis vagy az áruk számában, vagy azok összeválogatásában és csoportositásában, vagy az árjegyzések mikéntjében és az indexszámok képzésében vannak lényeges és mélyreható különbsé- gek. melyek sok esetben az összehasonlí- tást illuzórikussá teszik.
Hogy a nagykereskedelmi átalakulások jelzésére és az árnívók megítélésére a há- borút megelőző évek során olyan kevés in- dexszámot találunk, az főként abban leli magyarázatát, hogy az egyenletes terme—
lés által karakterizált békeéuek stabil—
nak mondható gazdasági életében, ha vol- tak is nagy áringadozások s mélyre- ható gazdasági változások, ezek lassú moz- gásúak voltak. Ezt igazolja az is, hogy az akkori árfluktnációk és ciklusválto- zások méretei meg sem közelítik a hábo—
rús, különösen pedig a háború utáni évek szertelen kilengéseit és azokat a szélső pontokat, amelyeket a gazdasági élet vad hullámzása kozott létre. így a nagykeres- kedelmi árindexszámok és számsorok fon- tossága sem kerülhetett annyira homlok- térbe és azok hiánya nem éreztethette any—
nyira hatását mint az utolsó évtized vál- sagciklusaiban.
1. Az ár-indexszámok összeállítást ideje
és alapidőszakai.a) Összeállításí idő.
A háború előtti időkben található kevés számú ár-indexek közül első helyen kell megemlítenünk és egyik legrégibb index- számnak kell minősítenünk Nagy—Britanniá—
ban a Statist által összeállított ,,Sauerbeck"- nyiben alkalmasak a konjunktúra-statisztika speciális igényei számára megválasztott fázisszerü árképződési folyamatok szemléltetésére és elméleti birálatnkkal Andreich Jeno" foglalkozott kimerítőena Magyar Köz- gazdasági Társaság 1927. ápr. hó 18—án tartott ,,A konjunktúra-kutatás statisztikai módszereit című elő—
adásában (lásd az előadott anyag egy részét: Köz gazdasági Szemle 1927. 70-ik kötet, 3—4. szám 217—233. oldal.)
54
25államnagykereskedelmiúr-lndexszámalnakfontosabbadatai. Donnéesprincipalesdesinditasdesprimdegrosen25pays. Azindexsz45mokAzindexszámbanszereplöárúcikkek Azeesállamoknakres-.összeállításánakösszeállításánakArticles%wantdansl'indice''' Étilelm'_deúgy_ealapidőszakakcezdetiiidőpontja-)időszakaifűEVImdex !lnXSZmai-ommencmentd;Péríodesdelélab-,ár'ezésénekmiként'ecsoportbeositá-. Pérwdedebasel'établissement")lissementszamacgmgrzentlesprim80thsánakszámaIndweammel ....,numérodeleur destnd1cesnombreindiguesgroup,
2 1 3 4 l 5 ; 6 7
Indicesdesprimdegros 1 I.Európaiállamok——Pays (l'Europe. Ausztria—Autm'cheBundes-. amifürStatistik.....1914.l—Vl::1001923.XI.havi——mens.42ahó15.napja_—15dumois Belgium—Belgigue...")1921.XI.,,131 1914.l—IV:1001921.XI.,,131 II.nincs—iln'yenapas ahómásodikfelénekátlagaXVIL —mag/ennedeladeuxiémeXVII" guinzainedumois'
"_
Cseh-Szlovákia——Tche'co- Slovagm'e NarodnyListy..1914.VII:100t1921.X.,.74haviátlag%moyennemens.IV_ Statisztikaihivatal—Officede statzst...1914VII.1—15:1001922..,67hómegfsőnem—l-erifm'd"11. Dánia—Danemark''.
