Utána : Ötödik Ének. Sokféle szívéknek vágyődási. Faludi. (Négyesynél Phyllis)
A most közölt költemény ugyanabban a barokk-mitológiai világban él, az ébredő természeten érzett ugyanazt a friss örömet árasztja, ugyanavval az üde változatossággal, mint Faludi megelőző három leíró költeménye, ugyanaz a szóláskészlete is, csak versformájával különbözik tőlük, inkább a Clorindáéra, emlékeztet. Faludinak egyik kéziratában sincs meg ; de A hajnal sincs meg a költő kezeírásával, Révai mégsem habozott fölvenni 1787-iki kiadásába «írása módjának teljes egyenlősége» miatt. Verseghyről pedig eddig is tudtuk, hogy 1806-iki másolatának is egy ma ismeretlen Faludi-kézirat volt a forrása. Ez, vagy még egy másik kézírat volt előtte már pálos ujonc- korában is : bizonyságaink nemcsak a fenti, megzenésített másolatok, hanem már Márianosztrán született zsengéi is : mind ' Faludi leíró költeményeinek erős hatását tükrözik.
GÁLOS REZSŐ.
PETELEI ISTVÁN ISMERETLEN LEVELEL
Folyóiratunk 1933-as évfolyamában (305—308.) közöltem Peteleinek azt a kilenc levelét, melyeket Gyulai Pálhoz írt. Azóta a Magyar Nemzeti Múzeum Kézirattára, ahonnan ezeket is közöltem, újabb tíz levéllel gazdagodolt.
Ezek közül egy az Erdélyi Irodalmi Társaság, egy pedig a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Irodalmi Társaság megalapításához fűződik. Hat levelet Petelei mint a Kolozsvár c. lap szerkesztője Szilágyi Sándorhoz, a kiváló historikushoz írt, karácsonyi cikkeket és visszaemlékezéseket kérve tőle- A levelek érdekesek, mert élénk világosságot vetnek a korabeli irodalmi viszonyokra. Megható az írónak az irodalmi decentralizációért való heroikus küzdelme : a vidéki irodalom föllendítése érdekében. Ezért alapít irodalmi társaságot, szerkeszt lapokat, tárgyal írókkal, levelez művészekkel, csakhogy a magyar szó- minél szélesebb körben szárnyalhasson. Elsősorban a Szilágyi Sándorhoz írtakat adom s ezek után a többieket kronologikus sorrendben.
1. S z i l á g y i S á n d o r h o z . Nagyságos ur !
A két kolozsvári szabadelvűpárti lap: a «Kolozsvári Közlöny» és a «Magyar Polgár» egyesülése folytán új lap támad, mely «Kolozsvár» czim alatt e hó 24-én indul meg. és melynek szerkesztését én vállaltam el.
Azon szíves jóindulatra támaszkodva, melyben Nagyságod a «Magyar Polgár»-t sok éven keresztül részesiteni méltóztatott: bátorkodom arra kérni, hogy e jóindulatot és támogatást az alapítandó új lap számára is megőrizni méltóztassék. Megszerezni és megtartani óhajtván mindazon barátokat, támogatókat, melyekkel az eddigi két lap dicsekedhetett, — e/Szándékom bátorít föl, hogy Nagyságodhoz a fennebbi kéréssel forduljak.
Magamat és lapomat becses jóindulatába ajánlva maradok Nagyságodnak alázatos szolgája Petelei István.
Kolozsvár, 1886. decz. 18-án • •
300 KOZOCSA SÁNDOR
2 . U g y a n a h h o z .
A «KOLOZSVÁR» SZERKESZTŐSÉGE. Kolozsvár, 1887 13/XII Nagyságos Uram !
Kérem- irjon egy araszos eziket a karácsonyfámra. A régi Erdély társadalmi és politikai életét jellemző czik keket adok karácsonyra azok tollából kik élték az elmúlt egyszerűbb jobb időket s a Nagyságod nevével kivált szeretnék eldicsekedni azoké között kik megtisztelnek köz- , leménnyel.
Bizonyosan lesz egy kis jól jellemző történetkéje Nagyságodnak. A kit annyian szerettek annak oka van visszaemlékezni az elmúlt jó napokra.
Kegyeskedjék egy rövidke történettel megajándékozni a Kolozsvárt — ha lehet e hó 19-éig.
Mély tisztelettel Nagyságodnak Petelei István.
3 . U g y a n a h h o z . Kedves Bátyám !
Az a dolgozat igen fiatalos lehet. Én már nem emlékezem egyébre belőle — felette érdekes tárgyán kivül. A megjelenés előtt látnom kellene,.
mert (bocsánat a szerénytelenségért!) tartózkodom ugy látatlanban a nevemet aláírni. Egy esetben nem nézem át előlegesen, ha Bátyám egy sort ír elibe, - melyben elmondja, hogy mikor Íratott a dolgozat és megjelenését most mi indokolja. Nagyon kérem Bátyámat kegyeskedjék e két óhajtás egyike szerint intézkedni. Természetesen nagy tisztességnek venném az utóbbit.
Brassai bácsinál az első sürgetésem a következőket eredményezte.
O igy szólt.
«Felkérem s megbizom Nagysádat, hogy tudassa a pesti urakkal s kivált Szilágyi Sándorral, hogy mikor Gyulai bevégzi a Romhányit azon napon én hozzá kezdek az emlékiratokhoz. Addig nem.»
Kérem Bátyámat sürgesse a dolgot ott.
Majd én aztán magamra veszem a többit terjesen itt.
Mélyen lekötelezett Bátyám, azzal a hízelgő véleménnyel melyei a demokráciáról irt cikkeket kitüntette.
Őszinte nagyrabecsüléssel i Kolozsv. 1888 7/V. Petelei István.
4 . U g y a n a h h o z .
A KOLOZSVÁR SZERKESZTŐSÉGE. Kolozsvár, Nov. 28.. 889.
Nagyságos Uram, mélyen tisztelt Bátyám !
Karácsonyra mindig megajándékozta Bátyám a Kolozsvárt egy cikkel.
Bizony a legdrágább ajándék volt. Ebből a jóságából merítem a bátorságot, hogy az idénre is kérjek.
Nagy mellékletet adok s az idén is szeretnék tartalmast és maradandó becsüt adni.
Erdélyről adok közleményeket. Múltjáról, jelenéről, kötelességeiről, közgazdasági, kulturális, nemzetiségi tekintetben.
Egyik fejezete a közleményeknek az erdélyi masyarságról szóló három -czikk. Egyik mely az erdélyi magyarság múltjáról, másik a ma folytatott küzdelméről, harmadik jövendőjéről szól.
Arra kérem Bátyámat írjon a Kolozsvírnak az 'erdélyi magyarságról a múltban.
Senki se tud erről sem olyan melegen, sem olyan igazán és jól irni.
A Bátyám könyvein tanultunk és melegedtünk mind.
Alássan kérem irja meg.
Ebből a néhány sorból is Bátyám tudja legjobban megítélni mennyit és mit jó elmondani a kért tárgyban.
Az én erős hitem szerint ami tájainknak itt fél orvossága ha helyes képet adunk helyzetünkről. Ezt czélzom egy kis részben az Erdélyről szóló karácsonyi számmal.
Mély tisztelettel kérem a Bátyám kegyes segítségét.
i . Petelei István.
5 . U g y a n a h h o z .
A KOLOZSVÁR SZERKESZTŐSÉGE. Kolozsvár, 6. Dec. 889.
Nagyságos Uram ! Mélyen tisztelt Bátyám !
Senki és semmiféle czikk nem pótolhatná a Bátyámat. Kérem ne vonja meg ezt a diszt a, Kolozsvártól. Az erdélyi magyar küzdelmeknek nagy czéljairól a múltban csak akkor beszélhet magyar historikus ma, ha Bátyám hallgatni akar. Kérem ne akarjon.
Nem kérek én mást, mint egy hírlapi czikket. Nem nagy, Bátyámat fárasztó tanulmányt, hanem útmutatást, a legméltóbb helyről, arra nézve, hogy mit akart, mit czélzott az erdélyi magyar, százados harczai alatt.
Hogy a szabadságért, a liberalizmusért, a vallási és politikai jogokért fáradott és vérzett. A jelen számára egy ujj mutatást kérek a múltból.
1 Az irányok ismertetését kérem csupán. S arra számitok,, hogy ennek megadására nem kell tanulmányok tételével fárasztanom Bátyámat.
Természetesen minden terjedelemben örömmel veszem, de én 1V2—2 hasábos közleményt kérek csupán.
Esedezem ne vonja meg Bátyám ezt a a Kolozsvártól.
Mély tisztelettel Petelei István.
6 . U g y a n a h h o z .
A KOLOZSVÁR SZERKESZTŐSÉGE. Kolozsvár, (1890.) Nagyságos Uram, kedves Bátyám !
Karácsonyi mellékletül 1848 czimmel egy egész csomó visszaemlékezést közlök a nagy napokra öreg honvédektől. A mellett, hogy becses történelmi adatok lesznek ezek mindenekfelett érdekes találkozóhelye lesz az a szám egy bokor nagy dolgokat megért öreg embernek. Közlök a csatákról a tömlöczböl való visszaemlékezéseket — s számitok rá, hogy Bátyám megdicsér majd érte.
Kérem (s mindig csak kérek valamit Bátyámtól ! kérem irjon nekem ha 40—50 sort is, egy kicsi episodot amire élénkebben visszaemlékezik
302 KOZOCSA SÁNDOR
a szabadságharczból. Nem «dolgozatot» kérek, de egy tiz szónyi történe-
t e e s k é t . • • • • ; < . , .
Az én gyűjteményem minden számottevő ember Ítélete szerint idehaza értéktelen lenne ha a Bátyám igen tisztelt nevével nem díszíthetném.
Kérem becsüljön meg s" ne vegye zokon hogy ilyen kérésekkel terhelem.
A kéziratnak szerdára (20 ára) itt kellene lennie, de természetesen amikor küldi bátyám akkor veszem nagy köszönettel.
Legőszintébb tisztelője Petéiéi István.
7, P r i e l l e K o r n é l i á h o z .
A KOLOZSVÁR SZERKESZTŐSÉGE. Kolozsvár, Jan. 14 1890.
Nagyságos Asszonyom !
Mélyen köszönöm, hogy engedelmet adott nekem e kérésre.
Nagyságod alapítja meg az Erdélyi Irodalmi Társaságot, mikor nekünk tehetetleneknek segítségünkre jön.
A kolozsvári közönség mely olyan őszinte mély tisztelettel adózik a Nagyságod művészetének egyszerre teljes mértékben érdeklődik estélyeink iránt arra az igen-igen kedves hirre, hogy alkalma lesz Nagyságodat viszontlátni.
Tehát: egészen ünnepélyes formában esedezem Nagyságodnak jöjjön el a (parancsa szerint) jövő hónap második felében Február 21 én vagy 24 én rendezendő estélyünkre s monfljon el ott egy magánjelenetet.
Igyekezünk azon — a siker reménytelenségével bár — hogy olyan keretet rendezzünk a Nagyságod előadásához, mely méltó legyen.
Az időpont megállapítását a Nagyságod parancsától tesszük függővé, melyet ezennel kérek is.
És esedezem értesítsen Nagyságod, miben rendelkezik veiünk az Igazgató
ságtól szükséges engedély megnyerése érdekében.
Szabadjon mégegyszer a cél, és a magam nevében mély tiszteletem, köszönetemnek kifejezést adnom.
Nagyságodnak •'.;,,, őszinte hódolattal Petelei István.
8 . R é t h y L a j o s h o z .1
Nagyságos Uram, igen tisztelt Bátyám !
Sok esztendő ntán, más munkakörben csak a régi mesterségemet folytatom : búsítani igyekszem Bátyámat egy kéréssel.
Egy esztendeje csináljuk itt a Kemény Zsigmond Társaság, dolgát.
Felolvasásokat rendezünk, kiadványokkal szoktatjuk a betUre a közönséget.
Tán Bátyám, ki észre szokott venni minden jó törekvést, észrevette is.
Az elhunyt érdeklődést azzal ébresztgetjük, hogy a régi becsült tagokat kérjük fel: — álljon ismét közénk. A Bátyánk vidékéről Kuun gr becsült meg minket, egy igen becses tanulmányt olvasva fel a májusi gyűlésünkön.
1 Tanfelügyelő volt, a szépirodalmat is művelte. (1840—1912.)
ADATTÁR 303 A tanulmány épen a napokban jelenik meg a «Marosvásárhelyi füze
tekében.1
Most december 16 án felolvasást tartunk s nagy örömünk volna, ha Bátyám nevével dicsekedhetnénk.
Azzal búsitcm hát Bátyámat : vegyen valami szépliteraturai dolgozatot ki a fiókjából s küldjön nekünk akkorra. Leginkább azon örvendenék, ha egy olyan kedves prózai, elbeszélés, visszaemlékezés féle dolgot adna a milyeneket küldött régebben a «Kolozsvárba» nekem. A dolgozatot akár Vass Tamás olvashatná fel vagy igen jó más felolvasóval adatnám elé.
Ha aztán megengedné Bátyám a februári füzetbe közölhetnénk nyomtatásba is.
Kérem Bátyámat legyen jóindulattal, a régi szives érdeklődéssel a Kemény Zsigmond Társaság iránt.
Jó célt szolgálunk és becsületes törekvéssel. Kérem legyen, segítségünkre,
— mint mindig fel szokta karolni a kulturális törekvéseket Mély tisztelettel
Maros-Vásárhely 1896 November 2é. Petelei István.
9 . Z e m p l é n i Á r p á d h o z .
Kedves Uram, szives kérdésére a következő : én igen ritkán búsítom a P. T.ot2 felolvasásokkal. Nincs is szándékom, hogy ez évben olvassak.
Jó idö óta haragban vagyok a betűvetéssel, tehát ne vegye rossz néven ha nem jelentkezem ; nem tudok odavalót irni.
Kérem, jó érzéséből ne dobjon ki ez udvariatlan válaszért. Ha megjobbulok majd jelentkezem szives rokonszenvvel.
Szives köszöntéssel Petelei.
Maros-Vásárhely 1901 16/11.
1 0 . K e r n e r I s t v á n h o z .3
Szováta 906 Jun. 7.' Kedves Kerner István, nem látta az Írásomat, tán nem is fogja látni (a mi a maga szerencséje hogy ez ocsmány betűket nem látja) de két szót ide vetni jól esik nekünk. Helyes elmondanom, hogy mi mind a ketten minden szeretettel gondolunk magára nemcsák a nagy művészre, de a szeretetre méltó, egész emberre, ki iránt érdeklődni könnyű és kedves dolog. Olvasom, hogy a kellemetlenségének vége vagyon. az Operaháznál s maga tovább ott marad minden ismerőse (tehát tisztelője) örömére, büszkeségünkre. Ennyit kifejezni jól esik nekünk s kérem higyje el hogy jóban roszban itt igazi jóbarátai vannak,' felesége őnagyságát melegen köszöntve szeretettel üdvözöljük Petelei István.
Közli : KOZOCSA SÁNDOR.
1 Gr. Kuun Géza: Ünnepi beszéd. Marosvásárhelyi Füzetek. 1896.
11—Í3. 1.
2 Petőfi Társaság.
3 Az Operaház karnagya volt. (1867—1929.)
