A zsidó-em ancipatio ügye m á r az 1790/91-diki re fo rm országgyűlésen szóba jö tt, a XXXV III. t. ez. á lta l k ik ü ld ö tt országos d ep u tatio bízatv án meg, hogy a zsidók köz- és m a g á n jo g i helyzetének szabályozására vonatkozólag ja v a sla to t k é
szítsen.
U gyanekkor az iro d alo m b an is ak ad tak egyes fölvilágo
so d o tt írók, m in t N a g y v á ti J á n o s ,1) K eresztúri J ó z s e f és S z ir m a y A n ta l,2) kik a keresztyén tá rsa d a lo m előítéleteivel a zsidókat illetőleg m erészen szem beszálltak.
De a zsidók helyzetének ja v ítá sá ra nézve positiv in té z kedéseket csak ötven év m ú lv a te tt a törvényhozás, m eg a lk o tv án az 1 8 4 0 : XXIX. törvényezikket.
Az 1839/40-diki országgyűlés azo n b an m aga is b e lá tta , hogy a kérdéses törvényezikk csak első lépés a czél felé s csu p á n ideiglenes intézkedéseket foglal az m agában, m elyek
«addig állan ak fenn, m íg a zsidók állap o tjáró l a tö rv én y bővebben ren d elk ezik .»
E m e k inyilatkoztatással n a p ire n d re tű z e te tt a zsidó
kérdés.
*) A tizen-kilentzeclik százban élt igaz m agyar hazafinak öröm órái. A nagy szívűségnél. Ld. B allagi Géza: A polit. irod. M agyar
országon 1825-ig. 337. 1.
2) Keresztúri m űvének cz im e : Leopoldus II. in cam po Rákos visio E leutlierii Pannonii. 1790. E zt a röpiratot Szirmát/ fordította m agyarra s adta ki a következő czím a la t t: Második Leopold m agyar király, E leuteri-nek, egy m agyar prófétának látása szerént. F ordította Sz. Sz. A. Pozson, 1790. Mind az eredeti, m in d a fordítás bővebben is m e rte tv e : B allagi Géza i. m. 464. sk. 1.
72 BA LLA G I G ÉZA .
A törvényhozás csak a h u m a n ita s követelm ényeinek kív án t ném ileg eleget te n n i az em líte tt törvénynyel, a zsidók helyzetén kív án t valam en n y ire ja v íta n i; de m ag át a k érdést nem old o tta meg, sőt ellenkezőleg provokálta m integy a köz
vélem ényt s a n n a k e k orban m á r h iv a to tt to lm á c s á t: a sajtót, bog}' szóljon hozzá a tárgyhoz s készítse azt elő akkép, hogy a közel jövőben a tö rvényhozás a zsidóknak a d o tt engedm é
nyeket m in d inkább és in k áb b kiterjesztvén, lassan k én t a zsidóság a nem zet testébe beolvadjon.
A sajtó helyesen fogta fel hiv atását, m időn a tá rsa d a lo m nak a zsidók irá n t tá p lá lt előítéleteit vette bonczkés a lá ; m e rt ezek az előítéletek képezték az egyenjogúsítás legfőbb akadályát.
L eginkább el volt terjedve az a balvélem ény, ■—• m ely a rövidlátók közt, sajnos, m ég m a sem szű n t m eg, — hogy a zsidó, nem zetiségi te k in tetb en m in d ig zsidó m arad s így az egyenjogúsítás u tá n sem fog assim ilálódni, h an em m indig külön nem zetiséget fog alk o tn i az állam b an . E szerin t az egyenjogúsításra politikai szem pontból sem m i szükség sincs.
Meg k ellett te h á t győzni a tá rsa d a lm a t arról, hogy a zsi
dót á ltaláb an n em faji sajátságai különzik el a társadalom tól.
Zsidó faji sajátság — a m in t a z t m á r m ás h ely ü tt kifej
tettem — nincsen. M ert p éld áu l a pénzvágy, m elyet ném elyek ilyennek ta rta n a k , nem a sem ita vér term észetes sajátsága ; h an em ezt is, m in t sok m ás rossz tu lajd o n t, m aga a keresz
ty én állam és tá rsad alo m m esterségesen o lto tta bele a zsidó
ságba, m id ő n azt vallásáért, te h á t n em azért, m ert A brahám , Jákob vagy Izsák vére foly ereiben, üldözőbe vette, te h e t
ségeit elnyom ta s a kereskedelm i, vagyis azon életpályára szorította, m elyet a «szent a ty á k » m egvetettek, m in t olyan foglalkozást, m ely pénzvágyat, szívtelen önzést, te h á t erkölcs
telen érzelm eket k ölt fel az em berben.
A vallási üldözések term észetesen összetartásra ösztö
n özték a zsidókat. S épen m e rt v allásuknak és nem fajuknak ü z en t a keresztyénség irtó h á b o r ú t: a vallási érzelm ek egé
szen eltö ltö tték lelkűket s a vallásuk irá n ti szeretet h á tté rb e szorította n álu k a közös szárm azás és a vérségi kapcsolat tu d a tá t.
AZ 1 8 3 9 /4 0 -K I O RSZÁGGY. V ISSZH A N G JA AZ IRO D A LO M BA N . 73
A zsidó la ssa n k in t elveszté faji ö n á lló sá g á t; de a n n á l ink áb b kifejlődött ben n e a vallási szokásokhoz való ragasz
kodás. S különösen ezen orthodox vallási szokások akadályoz
zák m eg m ég m a is a zsidóság egyrészének a m űvelt tá rs a dalom ba való b e lé p é s é t; ezek és n em a faji sajátságok sü tik r á az ism ertető b é ly e g e t; ezek azon források, m elyekből eré
nyei és h ib ái legnagyobb részben szárm aznak.
A zsidó te h á t m in t vallásfelekezet, m ég m a l s erősen ta rtja m agát. M int nem zetiség azon b an Jeru zsálem elpusz
tu lá sa óta m á r n em létezik.
A negyvenes években, m id ő n a zsidó-em ancipatio vigye szőnyegre k erü lt, ezen ügy h ív ei b á tra n h iv atk o zh attak É jszak - A m erika, B elgium vagy H o lla n d ia p éld áira, a h o l a zsidók polgárjogokkal ru h á z ta tv á n fel, ép oly h ű p o lgáraikká v ál
tak h azáju k n ak , m in t a törzsökös yankee vagy a törzsökös belga és h o llan d u s, s ebben n em ak adályozták őket vallási elveik sem.
Sőt n á lu n k a zsidóság, d aezára a n n ak , hogy ki v o lt taszítva a társadalom ból, m á r a XVI. században csatlak o zo tt egyik vagy m ásik nem zetiséghez. A XVI. századbeli összesen h é t zsidó hitközség közűi ugyanis, m in t L ö w h ja , a legneve
zetesebb v o lt a b u d ai, s ez k é t részre s z a k a d t: m ag y ar és n é m e t hitközségre. *) A h arm in czas években pedig, te h á t m ielő tt a törvény lé tre jö tt volna, a pestm egyei és szabolcs- m egyei zsidók m á r erősen m agyarosodtak.
H a 1841-ben m égis a p esti és óbudai zsidó hitközségek elöljárói Pestvárm egyét egy bizonyos eset alkalm ából a zsidó nemzet b ecsületén ejte tt sérelem orvoslására k érték fel, ez, b á rh a látszólag a m ellett bizonyít, hogy a zsidókból m ég akkor sem veszett ki a n em zeti ö n tu d a t: tényleg in k áb b kifejezésbeli b o tlá sn a k vagy az illető elöljárók éretlenségének volt tu lajd o n ítan d ó , m ely et joggal u ta s íth a tta k vissza P e st
megye rendei, kijelentvén, hogy «a zsidókat v ala m in t akkor m időn azok polgári jogokban való részesíttetését indítvá- n yo ztatták követeik á lta l a közelebbi országgyűlésen, úgy m o st
*) Löw L ip ó t: Történelm i és vallástudom ányi értekezések. Sze
ged, 1861. 16. 1.
74 BA LLA G I GÉZA.
is nem külön nem zetnek, h an em külön, eddig csak türelm e- zett vallásu felekezetnek kívánják tek in te n io .1)
Igaz, hogy a T alm u d b an v an n ak antisocialis jellegű és állam ellenes tan o k i s ; de azok la ssa n k in t a feledés hom ályába m e rü lte k s a n y u g at-eu ró p ai állam o k b an ép az em ancipatio folytán csak h am ar bekövetkeztek a zsidó vallásb an és vallási szertartáso k b an am a reform ok, m elyek a zsidósággal, m in t felekezettel, teljesen k ib ék ítették az állam ot.
A kibékítésen a keresztyén társad alo m egyes kiválóbb, m élyebb b elátású tag jai is fáradoztak.
N álu n k igen sokat te tt e te k in tetb en E ötvös J ó z s e f báró, ki úgy az országgyűlésen, m in t az iro d alo m b an fölem elte szavát a zsidóság m ellett. É rtekezése, — m ely a B udapesti Szem lében je le n t meg, 2) s m ely p a ra p h ra sisa az 1840. évi m árcz. ‘á l- k é n ta rto tt országgyűlési beszédének, — oly nagy feltű n ést keltett, hogy n ém etre, sőt olaszra is le f o rd ítta to tt,8) s n ém et fo rd ítása k ét k iad ásb an is m egjelent.4)
A h u m á n u s gondolkozású jiolitikus, ékesszólásával éj) úgy, m in t fényes tollával, a m ellett, hogy szán alm at igyeke
zett felkölteni az elnyom ottak i r á n t : észszerű okokkal is k a p a citálta a közvélem ényt, hogy a zsidóság irá n ti e lle n szenve j>usztán előítéleteken alapúi, s fényesen bebizonyította, hogy az ország jó l felfogott érdekében előbb-utóbb föl kell ru h á z n i a zsidót polgárjogokkal.
A ki az ő értekezését e lo lv a s ta : leh etetlen , hogy be ne lá tta volna az em ancipatio üdvös következm ényeit az országra nézve. Még a p essim istán ak is el k ellett ism ernie, hogy sokkal helyesebb az em ancipatióval legalább m egkísérlem a zsidók beolvasztását a társad alo m b a, m in t fe n ta rta n i am az állap o
*) Pesti H írlap. 1841. 35. sz. 288. 1.
2) Budapesti Szemle. 1840. II. köt.
3) Dissertazione sulla emaucipazione degli ebrei. Del Barmié Gmseppe ili Eötvös. Pest, presso L anderer e Heckenast. 1842. 8-r., 77 lap.
4) l)ie E m ancipation dér Juden, aus dem U ngarischen des Juseph Freiherrn v. Eötvös. Deutscli von H erm ann Klein. Pesth, 1840. Veri.
von G ustav H eekenast. 8-r., IV 63 la p .— Második kiadás. U gyan
ott, 1841. 8-r., IV + 63 lap.
AZ 1 8 3 9 /4 0 -K I O RSZÁ G G Y . V ISSZH A N G JA AZ IRODALOM BAN. 75
to k át, m elyek, h a a közérdekkel nem is, de a liu m an is- m u s és a jog követelm ényeivel m in d en esetre hom lokegyenest ellen k ezn ek s így ta rth a ta tla n o k .
A n é m e t antisem iták at, kiknek vezérök ab b an a korban H a r tm a n n és S treckfu ss volt, E ötvös d iad alm asan kiveri positiojukból és pedig n em csu p án em berszeretettől áradozó frázisokkal, h a n e m em piricus igazságokkal.
K im u ta tja velők szem ben, hogy a zsidók erkölcstelensége em b ertelen eln y o m atásu k n ak tu la jd o n íth a tó ; hogy a n em zeti a sp iratio k irá n ti érzéketlenségük abból ered, hogy a haza p o lg árain ak n em érezhetik m agokat, s hogy p olgárosításuk á lta l a keresztyén tá rsad alo m tag jain ak m agánérdekei nem á ld o z ta tn a k fel, sőt ellenkezőleg a zsidók versenye a m ás v al
lásit polgárságot fokozott szorgalom ra, m u n k ásság ra bu zd ítja, s rem élh ető leg a v e rsen y t d iad alm asan ki is fogja állani.
H ogy E ötvöst az 1840 : XXIX. törvényczikk ép oly kevéssé elégítette ki, m in t a ren d ek többségét, ez rö p iratáb ó l világosan lá th a tó ; de in k áb b elfogadta a félrendszabályokat, sem hogy a fö ltétien p olgárosítás követelésével az eln y o m o t
ta k helyzetén való ja v ítá s k ísérletét m eghiúsítsa.
Az első lépés m eg v o lt téve a zsidók érdekében. M ár m o st ra jtu k v o lt a sor, hogy a polgárosítás pro cessu sát siet
tessék. E lső sorban m agoknak k e llett gondoskodniok a köztük és a n em zet közt m ég m in d ig fen n á llo tt válaszfalak led ö n téséről.
Gór öve Istv á n , — ki «N em zetiség» czím ü rö p ira tá b a n a zsidó-kérdéssel szin tén foglalkozik, — igen helyesen, figyel
m ezteti őket arra , hogy a m en n y ib en sorsuk im m á r saját kezökbe v an letéve, m agokra veth etn ek , h a az érdekűkben oly szép sikerrel m e g in d ú lt m ozgalom m eghiúsul, vagy a fél
ú to n fennakad.
«A jövő törvényhozó te st egybe gyűl — így szól h ozzá
ju k ; — az em ancipatio kérdése ism ét szőnyegre kerül, és ekkor, tö rté n jé k bárm i, de tu d já to k m eg, hogy m in d en , ki a zöld asztalhoz ül, belsőkéj) azt k érd en d i m a g á tó l: h áro m évvel ezelőtt a jo g ta la n n a k , az eln y o m o ttn ak segédkezet n y ú jtán k , és m it tő n ez é re ttü n k ? És higyjétek el, sok füg- g end azon felelettől, m elyet m in d en k i n y e r e n d : «en gedett
76 BA LLA G I GÉZA .
a n em zet óhajtásinak, elliatáro zo ttan n y ilatk o zo tt a n em zeti
ség m elletti), vagy «azsíbbasztó indifferentism us öléről a n e m zetiség m in d en k ív án ata e lp attan t'). Az első esetben új hévvel, új erővel folyand a harcz m ellettetek ; a m ásodikban hideg- ségteket viszonliidegség követendi.D 1)
A zsidók m agyarosítása k ö rü l a negyvenes évek elején a legnagyobb tevékenységet Bloch M óricz fejtette ki. Ö volt az, a ki m agyar nyelven m eg írta a zsidók rövid tö rtén etét, hogy ez által meggyőzze a n em zetet a zsidó irá n t tá p lá lt elő
ítéletei a la p ta la n s á g á ró l; 2) ő v olt az, a ki K o m F ülöp, po- zsonyváraljai könyvárus kiadásában s Rosenthaltársaság áb an közrebocsátotta az első héber-m agyar im ádságos k ö n y v e t;
ő volt az, a ki a P esti H írla p b a n s a T ársalkodóban a m agyar
zsidó ta n ító k a t képző in tézet eszm éjét legelső p en d ítette meg, kifejezvén m eg b o trán k o zását a felett, hogy a zsidó tehetősebb szülők, gyerm ekeik m ellé nevelőket divatczikkeikkel együtt a külföldről h o zatn ak , h o lo tt be kellene látn io k , hogy «ha M agyarországnak v alah a polgárai a k a rn ak len n i, gyerm ekei
ket m agyarokká és sem ném etekké, sem francziákká vagy angolokká nem szabad n e v eln iü k ». s)
A B loch m ódszerét, m elylyel a zsidó-kérdést gyökeresen elin tézh ető n ek vélte, igazolták az élet és a külföld á lta l n y ú j
to tt tan ú lság o k . E z a m ódszer a do ut des elvének alk alm a
zásában állt. Míg egyrészről a keresztyén tá rsa d a lm a t enged
m ényekre k e lle tt b írn i a zsidóság irán y áb an , m ásrészről a zsidóságnak az engedm ények arán y áb an , sőt esetleg azon tú l is közelítenie k e lle tt a társad alo m h o z.
H ogy 1840-ben m ég a zsidóság n á lu n k em e kötelességét oly la n y h á n vette, s hogy p é ld á u l a pesti dúsgazdag zsidó hitközség a m agyar-zsidó tan ító k a t képző in tézetre 140 váltó fo rin to t szavazott m eg ugyanakkor, a m ikor egyes hazafiak, pl. Széchenyi, T eleki József, E ö tvö s Ignácz, T örök P á l, B ugát, F ogarasi, Schedel stb., az ügyet nem felekezeti, h an em n em
*) Gorove I . : Nemzetiség. 107. 1.
2) A zsidókról. Ir ta Bloch M óritz. Pesten, Trattner-K árolyi betűi
vel. 1840. 8-r., XX + 55 lap.
3) Pesti H irlap. 1841. 11. sz. 87. 1. Társalkodó. 1841. 9. sz.
AZ 1 8 3 9 /4 0 -K I O RSZÁ G G Y . V ISS ZH A N G JA AZ IRODALOM BAN. 7 7
zeti szem pontból fogva fel, a n n a k elő m o zd ításáb an siettek jó p éld áv al e lő m e n n i: *) ez a közöny a zsidók részéről, a száza
dos elnyom atás szülte b izalm atlan ság és m űveletlenség te r m észetes következm énye volt.
De a felad at ép az le tt volna, liogy a zsidóság, köteles
ségeinek tu d a tá ra ébresztessék. Sajnos, hogy e felad at m eg
o ld á sá ra Blocli m ellett, — k i azo n b an csak h am ar b e le fá rad t a küzdelem be, s rem én y ét veszíté, — a zsidók közűi csak az egy R osenthal vállalkozott, s ez is — h a b á r a legnagyobb jó a k a ra t és a szó szoros értelm éb en lángoló h azaszeretet v e
zette to llá t — egészben véve ta p in ta tla n u l végezte m u n k á já t.
R ö p ira ta 2) a zsidó olvasóra igen rossz b en y o m ást gyako
ro lh a to tt, s a h itéh ez ragaszkodó zsidóban könn y en azt a g y a n ú t éb reszth ette fel, hogy R o se n th a l tu la jd o n k é p e n i czélja p ro sely ták at szerezni a k eresztyén vallásn ak a zsidóság k ö réb en .
A ki, m in t R o sen th al, bevallja, hogy «ő zsidó h itén ek nem m eggyőződésből h ó d o l», m ivel «a k eresztyén vallás iste n n e k sokkal tetszőbbn, s a ki k ijelen ti, hogy csak azért n e m té r á t gyerm ekeivel a k eresztyén vallásra, m e rt «ez á lta l úgysem te n n e többet, m in t h a egy h e rin g et a nagy ten g erb e vagy egy m ákszem et A rábia h o m o k p u sztáib a d o b n a », s m e rt érzi, hogy n ek i m issiója v an a zsidók k ö z t : az ilyen apostol b ajo san tö lth e tte be h iv atását, főkép az akkori viszonyok közt, a m időn m ég a m űveltebb zsidó is h ó d o lt az o rthodox vallási felfogásnak és szokásoknak s azo k at m ag ára nézve n e m ta r to tta olyan nyűgnek, a m itő l o k v etlen ü l és m ielőbb szab a
d u ln ia kell.
E lvileg igaza volt R o se n th aln ak , hogy az o rthodoxia is egyik akadálya a zsidók egyesülésének azzal a n em zettel, m elynek körében élnek, ennélfogva h itso rso sait m é ltá n figyel
m ezteth ette vallási szokásaik ferdeségeire. Az országgyűlésen a törvény tárg y alása alkalm ával a városi követek, kik általáb an
*) Ld. Bloch kim utatását a befolyt adom ányokról: Világ. 1S41.
jú n . 23. l'.)9. 1. Jelenkor. 1841. jú l. 7. 215. 1.
2) A zsidó és a korszellem E urópában. Ir ta Rosenthal M óritz.
Pesten. Esztergam i k. Beimel Jósef betűivel. 1841. 8-r., V I -(-97 lap.
78 BA LLA G I GÉZA .
ellene voltak az em ancipationak, a zsidók b abonás vallási szokásait szintén m in t az assim ilatio legfőbb ak ad ály át em lítek föl. De tú llő tt R o sen th al a czélon, m időn nevetségessé tette, kigúnyolta a zsidó litu rg iát, sőt a M essiás eljövetelébe v etett h ite t is.
V alóban sa jn á ln i lehet, hogy ez a k ü lö n b en jó irán y ú író, rossz m odorával h ite lé t vesztette azok előtt, a kikre h a tn i akart. M ert tan ácsai am a kötelességeket illetőleg, m elyekkel a zsidó az őt m ag áb a fogadó, védelem ben részesítő nem zetnek tartozik, kom oly figyelm et érdem elnek.
A szokásaira, erkölcseire, nyelvére nézve eg y arán t m eg- m agyarosodott zsidóság képezi az ő eszm ényképét. S h a a zsidók azo n n al m egfogadják ta n á c s a it: m a m á r ez az eszm ény
kép b izonyára testet ö ltö tt volna.
Ugvde a százados üldöztetés következm ényeit egyszerre, egy lelkesítő szózattal m eg szü n tetn i nem le h etett, annyival kevésbbé, m ivel a tö rvényhozás részéről te tt engedm ények d aczára a m agyar társad alo m sem vetkezte le azo n n al a zsidók irá n t tá p lá lt előítéletét, s a törvény v ég reh ajtása elé olyan oldalról is akadályok gö rd íttettek , a h o n n a n ezt legkevésbbé várták . K assa városa p éld áu l h a tá ro z o tta n ellenszegült az 1 840: XXIX. törvényczikknek, nem engedvén m eg zsidóknak a város te rü le té n való m egtelepedését.
A zsidó te h á t m ég sokáig b izalm atlan m a ra d t a n em zet
hez, m ert a n em zet se tu d o tt vele egykönnyen m egbékülni, s a kölcsönös b izalm atlan ság következtében az assim ilatio oly lassan m en t, hogy m ég m a sem fejeztetett be.
De hogy a teljes beolvadás m áskép nem tö rtén h etik , m in t a hogy azt R o sen th al co n tem p lálta, az kétségtelen. A zsidóság, a m aga egészében, akkor lesz m agyarrá, h a R osen th allal n e m csak vallja, de érzi is, hogy «extra H u n g áriám non est vita» ; h a o tth o n , a társaság b an s üzletében a n em zeti nyelvet hasz
n á lja ; h a m agvarúl im ádkozik s m ag y ar nyelven hallg atja az isten igéit.
E zeket az igazságokat ötven évvel ezelőtt alig volt, a ki m e g h a llg a ssa ; m ert a ki h ir d e tte : rossz m odorával m ég az igazságot is gyanússá tette, s m ert a talaj sem volt előkészítve m ég kellőképen am az elvek m egfogam zására.
AZ 1S3 9 /4 0 -K I O RSZÁ G G Y . V ISSZH A N G JA AZ IRODALOM BAN. 79
A R o sen th al agitatioja azon b an bárm ily sikertelen volt is k ü lö n b e n : az u tó k o r részéről m egérdem li az elism erést annyival is inkább, m e rt a zsidó íróknak, kik hitsorsosaik ügyében vele egyidejűleg felszólaltak, épen az á lta la kiem elt s b izo n y ára legfontosabb m o m en tu m , t. i. a m agyarosodás irá n t n em volt sem m i érzékök.
Ocsterreichcr p éld áú l, ki a zsidóság m ú ltjá t, je le n é t és jö v ő jét te tte ta n u lm á n y a tárg y áv á,1) erélyesen s hitso rso sain ak h ib á i ü 'á n t m in d e n elfogultság n élk ü l sürgeti, hogy a zsidó igyekezzék saját m u n k a k ö ré t kiszélesíteni, h ib á it levetkezni s önm űveléséről gondoskodni, hogy a tá rsa d a lo m hasznos, n élk ü lö zh etetlen ta g ján ak ism ertessék el id ő v e l; de hogy m ag y arrá is legyen, ezt a ta n ácso t m á r h iá b a keressük m űvében.
Egy7 m ásik h ó , L öivy M ózes,2) a zsidó hitközségeket k épzett papok és tan ító k v álasztására h ív ja fel, kik Mózes ta n a it a m aguk tisztaság áb an h ird e s s é k ; de arró l nem szól, hogy azoknak a p ap o k n ak és ta n ító k n a k esetleg a n em zeti nyelv terjesztése k ö rü l is le n n é n e k kötelességeik.
E h r m a n n D á n ie l m eg,3) m íg egyrészről h á lá já t fejezi ki az országgyűlés nagylelkűsége irá n t, m ásrészről bizonyos belső nevelési refo rm o k at hoz jav aslatb a, hogy a zsidók a v á l
to zo tt kedvezőbb viszonyokhoz k épest h a la d h a ssa n a k s szét
forgácsolt erőiket összpontosíthassák. Ó hajtja k ülönösen a m o d ern k iv án alm ak n ak m egfelelő rabbi-képző in té z e t föl
állítását.
A rról azon b an egy szót sem szól, hogy a zsidók nevelése
*) Dér Jude in U ngarn wie er war, wie er ist, un d wie er seyn wird. Oder: W as h a t das L and u n d dér Staat von seinem geistigen u nd gem einnützigen Streben zu erw arten. Von D r. Eliax Oesterreieher, praktischem Arzte in Pesth. Pesth, 1842. Gedr. m it v. Trattner- K árolyisehen Schriften. 8-r., XV -+- 135 lap.
2) W orte zűr Beherzigung an die Israelitischen Gemeinde-Vor- stánde in U ngam , von Moses A . Löivy. Pesth, 1841. lm Veri. bei P hilipp K ora in Pressburg. 8-r., 22 lap.
3) B etrachtungen iiber Jüdische V erháltnisse von Dániel Ehr-mann. I n h a lt: I. D ér ungarische L andtag im Jah re 1840. II. H inder-nisse dér geistigen Bewegung im Ju d enthum e. Pesth, 1841. Gedr. m it v. Trattner-K árolyischen L ettem . 8-r., 35 lap.
80 BA LLA G I G ÉZA .
nem zeties szellem ben tö rtén jék , s így abbeli kívánsága, hogy a zsidók tö m örüljenek, b izonyára visszatetszést sz ü lh etett s a rra a g y an ú ra a d h a to tt okot, hogy E h rm a n n , felekezetének elzárkózottságát to v áb b ra is fenn ak arja ta rtan i.
Zsidó részről nem ilyen visszhangot v á rt az országgyűlés az általa te tt engedm ényekre.
A VÁROSOK.
Az á talak u lás korszakában, az 1790/91 -diki országgyű
léstől kezdve az 1839/40-diki országgyűlésig, a városok ügye á llan d ó an foglalkoztatta a törvényhozást.
A n em zeti asp iratio k irá n t érzéketlen, nagyobbára idegen e red etű polgári elem nek a n em zet testébe való beolvasztása an n y iv al szükségesebbnek m u tatk o zo tt, m e rt ez az elem,
A n em zeti asp iratio k irá n t érzéketlen, nagyobbára idegen e red etű polgári elem nek a n em zet testébe való beolvasztása an n y iv al szükségesebbnek m u tatk o zo tt, m e rt ez az elem,