III. A templom zenei élete Bräuer Ferenc regens chori működése alatt (1839–1871) regens chori működése alatt (1839–1871)
2. A NEM ZETI ZENEDE ALIG AZG ATÓ J A
Bräuer Ferenc 1845. augusztus 31-étől haláláig volt aligazgatója a Pest-budai Hangászegyleti Énekiskolának (a későbbi Nemzeti Zenedének).173 Az intézmény megalapítását az 1836-ban Schedius Lajos elnökletével alakult Pest-budai Hangász-egyesület kezdeményezte, az Hangász-egyesület igazgatói választmányának Bräuer is tagja volt.174 A Pest-budai Hangászegyesület 1840-ben megnyitott iskolája egy teljes évti-zeden keresztül énekiskolaként működött, a hangszeres szakokkal való bővítést (a hegedű- és a zongoraoktatás kialakítását) Bräuer javasolta 1850-ben.175 Tevékenyen részt vett az intézmény életében: az aligazgatói tisztség adminisztratív teendőinek
170 Bónis 2000. I. 765.
171 Németh 1978. 20.
172 Bräuer Ferenc gyászjelentése. A lexikonok tévesen április 15-ét tüntetik fel halálozási dátum-ként. Bräuer Ferencet a Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra.
173 Lásd a Nemzeti Zenede évkönyveit.
174 A 9 tagú választmányban – Bräuer Ferencen kívül – 5 muzsikus szerepelt, az akkori pesti zene-élet irányítói, többségükben idegen származású muzsikusok: Dolezsalek Antal cseh, Franz Kirchlehner osztrák muzsikus (Beethoven barátja, a bécsi Gesellschaft der Musikfreunde választmányi tagja), Perlasca Domokos gordonkajátékos, Urbani Ágoston (1824–1830-ig a Német Színház karmestere) és Winkler Károly Angyal bajor származású zeneszerző, zongoraművész-tanár. Tari 2005. 21–22.
175 Iványi-Papp 2005. 95.
10.18132/LFZE.2012.1
ellátása mellett többször vezényelt és zongorázott az egyesület változatos műsorú, magas színvonalú hangversenyein. Az ezeket rendező, ezekért felelő bizottság tagjai között is gyakran megtaláljuk nevét. 1847-ben Erkel Ferenccel közösen vezette az egyesület zenekari hangversenyeit. A felsoroltakon kívül az aligazgató feladatai közé tartozott még a növendékek nyilvános hangversenyeken való részvétele engedélyezte-tésének koordinálása is.176
A Nemzeti Zenedét az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia megalapításáig (1875-ig) az ország legjelentősebb zenei tanintézményeként tarthatjuk számon. Ennek aligazgatójaként Bräuer Ferenc a hazai és a jelentős külföldi zenei központok vezető zenészeivel (közöttük az egyházi karnagyokkal) is kapcsolatot tarthatott. Csak egyet-len példát kiemelve: a Wiener allgemeine Musikzeitung 1844-ben arról tudósított, hogy a pécsi Georg Lickl és Hölzl Ferenc Szeráf regens chorikat a Pest-budai Han-gászegyesület tiszteletbeli tagjává nevezte ki és nekik díszoklevelet adományozott.177
Bräuer Ferenc szívén viselte a tanintézmény sorsát, pénzadományokkal és zene-művek ajándékozásával is támogatta azt.178 1859-ben 27 füzetnyi zeneművet (közöt-tük 7 saját kompozíciót), 1861-ben Mozart „Die Dorfmusikanten” című művét ado-mányozta a Zenedének.179 Emellett a zenedei hangversenyeken közreműködő hang-szeres zenészek tiszteletdíját, valamint kottasokszorosítási költségeket is átvállalt a Zenedétől. Csak egyetlen példát kiragadva a sok közül: 1847 végén a Redut teremben
176 Iványi-Papp 2005. 86. Az iskola csak szűk keretek között engedélyezte az iskolai szervezésen kívül eső nyilvános szereplést, igazgatói engedélyhez kötve. Iványi-Papp 2005. 143.
177 1844. szeptember 26-i szám.
178 Erre nagy szükség is volt, hiszen az iskola a kezdetektől adományokból tartotta fenn magát, nem állami támogatásból. Az intézmény támogatói közé tartozott többek között Madách Imre, Toldy Fe-renc, Garay János, Joachim József, Cibulka Alajos, a pesti főtemplom karnagya (1828–1839), valamint Bogisich Mihály egyházzenész-pap, a pesti főtemplom káplánja (később budavári plébános), aki az iskola egykori növendéke és későbbi titkára volt. Olyan neves külföldi művészek és kiadók is támogat-ták a Zenedét, mint Clara Schumann és Henry Vieuxtemps, vagy a bécsi Haslinger kiadó. Lásd: Tari 2005. I. 5–6.
179 Iványi-Papp 2005. 124. és 128. Sajnos a Zenede kottakatalógusában ma már nem található meg Bräuer egyetlen saját kompozíciója sem, bár a Major-cédulakatalógus még többről említést tesz, és közli a jelzetüket is. (A Zenede kottakatalógusa jelenleg a Budapesti Music Center könyvtárában ku-tatható.)
10.18132/LFZE.2012.1
rendezett egyesületi hangversenyen Giacomo Meyerbeer Struensee című nyitányának
„szerepeit [hangszereseit] sajátjából kifizette, sőt ha egy második próba szükséges lenne, annak költségeit is állja”.180 Az 1865 áprilisában magánnövendékeivel tartott hangversenye bevételének felét (52 ft 10 kr) szintén a Zenedének adta.181
Mindezen jótétemények viszonzásául az intézmény műsorra tűzte műveit a zenedei hangversenyeken. 1858. január 3-án vasárnap a Pest-budai Hangászegyleti Zenede a Nemzeti Múzeum dísztermében rendezett hangversenyt, melynek első részét Bräuer Örömkar (Jubel Chor) című, fúvósokra és kórusra fogalmazott műve zárta. Az ese-ményről a Magyar Sajtó is beszámolt.182
A Pest-budai Hangászegyleti Zenede fennállásának negyedszázados évfordulójáról (1865) három napos ünnepségsorozattal emlékezett meg, melynek egyházzenei részét – karnagyi működésének színhelyén, a Belvárosi Főplébániatemplomban – Bräuer Ferenc szervezte és irányította: „(…) reggel Te Deum tartatott a városi plébánia temp-lomban, melyen a zenede igazgatósága, növendékei, a bizottmány, s tömérdek közön-ség volt jelen. Breu er F. regenschori igazgatása alatt Beet ho ve n C. miséje adatott elő”.183
3. A ZENESZE RZŐ
„(…) nem ismerjük, nem érthetjük egészen egy kor történetét, ha zenéjéből semmit sem ismerünk” – mondotta Kodály Zoltán, egy 1951-ben felfedezett magyar vonatko-zású zenei kézirat bemutatásakor.184
180 Iványi-Papp 2005. 91.
181 Iványi-Papp 2005. 141.
182 MS 1857. XII. 24. 294. sz. 3. A hangverseny plakátja megtalálható az OSzK Aprónyomtatványtárában (1841–1860, ZENE 6). A cikk a „Bloch-instrumente” kifejezést említi, amely valószínűleg fa- vagy rézfúvósblokkra utal.
183 ZL 1864/65. V. évf. 47. sz. augusztus 24. 374.
184 Bónis F. 2005. 5.
10.18132/LFZE.2012.1
A XIX. századi magyar zenetörténet összképének megteremtéséhez elengedhetet-lenül hozzátartozik a kismesterek életművének megismerése. Életútjuk, oeuvre-jük jól reprezentálja az adott korszakot, tükrözi az őket ért hatásokat és rávilágít a legfonto-sabb tendenciákra.
Bräuer Ferenc – kortársaihoz hasonlóan – saját műveivel is gyarapította templo-mának repertoárját. Kompozíciói nemcsak saját karnagysága idején szólaltak meg, hanem utódja, Engeszer Mátyás tevékenységének időszakában is. Zeneszerzői oeuvre-jének bemutatása elengedhetetlen feladat, minthogy művei elválaszthatatlanok a Bel-városi Főplébániatemplom zenei életétől. Fennmaradt egyházi műveivel (két miséjé-vel és öt kisebb egyházi művémiséjé-vel) kellő részletességgel, világi műveimiséjé-vel csupán emlí-tésszerűen foglalkozom.
A XIX. század első felében számos komponista az egyházzenei állásban lévő kar-nagyok, orgonisták, kiemelkedő hangszeres zenészek, valamint a zenetanárok és a hangszeres művészek közül került ki. Bräuer Ferenc élete során az említett zenész-csoportok mindegyikét „bejárta”: tizenéves gyermekként Bihari kontrása, ifjúként koncertező zongoraművész és templomi orgonista volt, majd az érett férfikorba lépve zenedei tanár és karnagy lett.
Zeneszerzői életművét sajátos kettősség jellemzi. Bónis Ferenc szavai szerint:
Bräuer Ferenc egyházi zenéjében a bécsi klasszikus hagyományok követőjének bizonyult. Ere-detibb világi zenéje, melyben a korai német romantika hatása az új magyar nemzeti stílussal, a verbunkossal egyesült.185
Bräuer 1812-ben, 13 éves korában kereste fel Bécsben J. N. Hummelt, a XIX. szá-zad elejének legjelentősebb zongoraművészét és korának elismert zeneszerzőjét, hogy
185 „In seinen geistlichen Werken erwies sich Bräuer als Anhänger der klassischen Wiener Traditionen. Origineller ist seine weltliche Musik, in der sich die Wirkung der deutschen Frühromantik mit der des neuen ungarischen Nationalstils, der Verbunkos, vereinigte.” Bónis 2000. I. 765.
10.18132/LFZE.2012.1
zeneszerzést tanuljon tőle. Hummel révén Bräuer egyenes ági örökösévé vált a mo-zarti zeneszerzési hagyományoknak.186 Hummel 1811-ig Kismartonban helyettes karmesterként működött J. Haydn mellett, így a kismartoni zenekultúrát Bräuer első kézből ismerhette meg. Ekkorra elkészült már Hummel összes egyházi műve is, e kompozícióit (köztük 5 miséjét) ugyanis kivétel nélkül kismartoni működése alatt írta.187 Kompozíciós technikájának, valamint a kismartoni örökségnek a hatása egyér-telműen tükröződik Bräuer miséiben.
A Belvárosi Főplébániatemplom karnagy-zeneszerzőjének mindössze 16 kompo-zíciója maradt fenn, további 4 zeneművét pedig korabeli folyóiratok említik. Egyházi művei közé tartozik 3 mise, 2 graduále, 2 offertórium és 2 motetta, világi műveit ze-nekari nyitány, zongoraötös, kórusmű, dalok és zongoraművek képviseli. Közülük néhány nyomtatásban is megjelent bécsi és pesti kiadóknál. A kiadási dátumok két végpontja igen széles intervallumot ölel át, mintegy fél évszázadot. Az első fennma-radt nyomtatott zenemű egy 1825-ben megjelent négykezes, az utolsó pedig egy a cappella egyházi mű 1869-ből.188
Bräuer Ferenc kompozícióinak kottaanyagát ma túlnyomó részben a Belvárosi Főplébániatemplom kottatára őrzi, azonban néhány szerzeménye megtalálható a ma-gyar és az osztrák nemzeti könyvtárban, valamint a Székesfehérvári Püspöki és Káp-talani Levéltárban is. Alapos vizsgálat után egyértelművé vált számomra, hogy e könyvtárak mai Bräuer-gyűjteménye az egykori templomi kottatárból származtatható.
Bizonyítja ezt egyrészt az a tény, hogy a kottákon olvasható a templom XIX. századi zenészeinek a neve, másrészt az, hogy a szétszóródott mozaikokból több esetben is
186 J. N. Hummel két évig (1776–1778) volt W. A. Mozart tanítványa Bécsben, akire oly mély be-nyomást tett a gyermek kimagasló zenei tehetsége, hogy fizetség nélkül tanította. Lásd: Sachs 2001.
836.
187 J. N. Hummel 1804–1811-ig működött Kismartonban az Esterházy-hercegek szolgálatában.
Szefcsik 2001. 353.
188 A fennmaradt nyomtatott művek időrendben: Polonaise brillante négykezes (Diabelli, Bécs 1825), Variations brillantes sur un thème hongrois zongorára, vonósnégyes-kísérettel (Pennauer, Bécs 1829), Késő bu dal (Aurora, Pest 1831) és Graduale [Ave verum] vegyeskarra (Glöggl, Bécs [1869].
10.18132/LFZE.2012.1
összeállt a teljes partitúra- és szólamanyag.189 Érdemes még megemlíteni, hogy az Országos Széchényi Könyvtárba szinte kizárólag partitúrák, az Österreichische Nationalbibliothek gyűjteményébe pedig szólamkották kerültek.190
Bräuer korabeli tekintélyét, zeneszerzői munkájának megbecsülését jól megvilágít-ja az a tény, hogy művei a legrangosabb hazai hangversenyeken kerültek előadásra a XIX. században. A Filharmóniai Társaság zenekarának műsorán – Erkel Ferenc kar-mesterségének ideje alatt (1853–1871) – 5 műve és 10 műrészlete szerepelt.191 (Ösz-szehasonlításul: ugyanakkor Liszt Ferenctől 9 mű, Mosonyi Mihálytól 4 mű és 5 mű-részlet, Goldmark Károlytól, Mihalovich Ödöntől és Festetich Leó gróftól 1–1 mű hangzott el az említett időszakban.)
Zeneszerzői életművének korszakolására a kéziratos művek datálásának hiánya miatt nem vállalkozhatunk, a fennmaradt nyomtatott művek megjelenési éveiből vi-szont egy jellegzetesség már az első pillantásra nyilvánvaló. Ifjúkorában (az 1820–
1830-as években) Bräuer Ferenc szinte kizárólag világi műveket komponált, az egy-házi zene felé – valószínűleg a templomi karnagyi állással összefüggésben – csak érett férfikorában fordult, e műcsoport azonban elkísérte haláláig.
A következő táblázatban vastag (és dőlt) betűs szedéssel szerepelnek azok a művek, amelyeknek kottája közgyűjteményekben, vagy a templomi kottatárban fellelhető; a kurzívval szedett kompozíciókról csak említés szintjén van tudomásunk.192
189 A Bé-dúr és a d-moll mise esetében például a szólamkottákat a templom, a partitúrákat az OSzK Zeneműtára őrzi. Legérdekesebb a Domine, si observaberis című offertórium esete. A templomi kotta-tárban mindössze egyetlen szólamkottát találtam belőle (a 2. hegedűét), majd egy év múlva az Osztrák Nemzeti Könyvtárban rábukkantam a teljes szólamanyagra, amelyből éppen a 2. hegedű hiányzott csak. Az offertórium autográf kéziratos partitúráját pedig az Országos Széchenyi Könyvtár őrzi.
190 Az Országos Széchenyi Könyvtárba került Bräuer-művek túlnyomó részét (Ms. Mus. 1403–
1410) 1934-ben vételezte be a könyvtár. Az Eitner-lexikon szerint Bräuer Ferenc autográf kéziratos, négyszólamú vegyeskarra írt Confitebor című művét a Königliche Bibliothek zu Berlin őrzi.
191 Németh 1978. 20. Erkellel való szakmai kapcsolatuk kezdete még az 1840-es évek végére tehe-tő, 1847-ben közösen vezették a Pest-budai Hangászegyesület hangversenyeit. Bónis 2000. I. 765.
192 Az MGG lexikon címszavának műjegyzéke 13 művet sorol fel, a lenti táblázatban szereplő to-vábbi 7 mű saját felfedezésem.