MÁS ODI K IDŐS ZAK (1846– 1871)

Bräuer Ferenc 1846. október 4-étől hivatalosan is a pesti főplébániatemplom karna-gya lett. Karnagyi működésének második szakasza csak szórványosan dokumentálha-tó, míg a korábbi, 1839-től 1846-ig tartó időszakban – a Canonica Visitatioknak és a gyakran felvett inventáriumoknak köszönhetően – a templom zenei életének kutatója gazdag és részletes forrásanyagra támaszkodhatott. A kutatás e kettős támpillére az 1846. évtől azonban megszűnik: az egyházlátogatási jegyzőkönyvek felvétele egészen a XX. század első feléig szünetel, az 1846 után fennmaradt egyetlen XIX. századi kotta- és hangszerleltár pedig már a század végéről, 1888-ból való. E negyed évszá-zad forrásául így csak néhány korabeli tudósítás, levéltári irat, valamint a templomi kottákon olvasható feljegyzések szolgálhatnak.

A templomi orgonista állására a több éve fizetés nélkül, ideiglenes megbízásban működött Hóra Jánost nevezték ki 1846. október 4-étől. A német kántor (1839-től) Joseph Frey, a magyar kántor (1844-től) Engeszer Mátyás, Bräuer Ferenc későbbi utódja volt.⁵ 1846-ban a pesti városi tanács a két kántori állást egyetlen hivatallá

4 VOPZ 1841. április 15.

5 Engeszer Mátyás (1812–1885) elődje a magyar kántori poszton Németh Endre főelemi főtanító volt. Kántori hivatalát 1844-ben Engeszer átvette, tanítói állásában Németh azonban még egy évtizedig

10.18132/LFZE.2012.1

egyesítette, a tanítói és a kántori tisztet viszont elválasztotta egymástól. Egyidejűleg javasolták a kántori és a zenekarigazgatói tisztség összeolvasztását is, amit főként a külvárosokban vált gyakorlattá.⁶ E két tisztség összeolvasztására azonban a belváros-ban is volt példa: Engeszer Mátyás, a pesti főtemplom kántora egyben a ferencesek templomának karmestere és kántora is volt.⁷

A fentiekből látható, hogy a különböző zenei tisztségek (és az azokhoz tartozó fel-adatok) világosan szétváltak a templomban; a karnagy, az orgonista és a kántori állást más-más személy látta el. Ez a tradíció már a XIX. század elejétől gyakorlatban volt a templomban, és bizonyosan hozzájárult a zenei élet nyugodt, zavartalan fejlődésé-hez.⁸ Amikor 1846 végén Bräuer Ferenc ezen élesen meghúzott határvonalak átlépé-sének kísérletét tapasztalta Engeszer Mátyás kántor részéről, regens choriként a leg-nagyobb határozottsággal védte jogait. December 19-én folyamodványt nyújtott be a tanácsnak, melyben elpanaszolta, hogy „ő mint zenekarigazgató a’ belvárosi kántor-nak majd öszszes foglalkozásait: u. m. a’ mindennapi szentséges miséket, litániákat, nem külömben Processiókat elvégezni kéntelenitetvén, mégis a’ belvárosi Kántor Engesser Mátyás Úr egyedül a’ karigazgatónak körébe vágó engesztelő miséket an-nak daczára, hogy a’ városan-nak fizetésbeli énekesei vanan-nak, más idegen éneklőkkel ellátva vocal-requeim név alatt magának tulajdonolja”.⁹ Engeszer olyan gyászmiséket vállalt, melyen személyén és segédjén kívül 4–6 idegen énekes volt jelen, és e

sze-_________________________

biztosan működött. Ezt a tényt támasztja alá az a levéltári dokumentum, melyet Németh Endre még 1853-ban is „öregbik főelemi főtanító”-ként írt alá. Főv. Lt. IV. 1303. f. 1790/1853. Engeszer Mátyás vezetéknevének helyesírása igen következetlen volt saját korában, a levéltári dokumentumokban és a korabeli újságokban többféle változatban (Engesser, Engeszer és Engesszer) is előfordul. A disszertá-cióban az Engeszer alakhoz ragaszkodom, Engeszer saját kottatári bélyegzőjén ugyanis ez a változat szerepelt.

6 Főv. Lt. IV. 1303. f. I. 178/1871.

7 Főv. Lt. IV. 1303. f. XI. 56/1870.

8 A XVIII. század elejétől 1768-ig a város a regens chori állása mellett városi orgonistát is fizetett, s csak néhány évtizedig (1768–1791-ig) egyesítette a két funkciót (J. E. Pospischl és J. Bengraf kar-nagyok működése alatt). A XIX. században a karnagyi és az orgonista állást csak 1871-ben, Bräuer halála után, Engeszer kinevezésekor egyesítik ismét.

9 Főv. Lt. IV. 1202. h. Relat. a. n. 14543.

10.18132/LFZE.2012.1

mélyzettel a cappella requiemeket adott elő. Kérelmében Bräuer kérte a tanácsot, hogy a kántort e tevékenységtől tiltsa el. Indoklásában hangsúlyozta, hogy azok a tanítók, akik ezelőtt a belvárosi templom kántori szolgálatát ellátták, „soha Requiemmel nem foglalkoztak”.

Engeszer válasziratában azzal érvelt, hogy a Bräuer által felhozott kántori szolgá-latok (a napi szentségi áldásos misék és litániák) az előző karnagy, Cibulka Alajos idején is a regens chori feladatköréhez tartoztak, aki a mindennapi misék, litániák és processziók ellátásáért az akkori német tanító-kántornak, Joseph Freynek átengedte fizetése egy részét.¹⁰ Engeszer ezen felül csatolta Mátray Gábor nyilatkozatát, mely szerint annak apja „azon 32 év alatt, míg a’ nevezett hivatalt viselte, (…) a’ csupán orgona mellett végzendő gyászmiséken (…) mindenkor ő maga és az által meghivott segédek működtek”, s a szertartás zenei részének végzését „kizárólagos ’s egyedüli jogai közé számlálta”.¹¹ Hivatalos bizonyítékul csatolta a liturgikus szolgálatok díja-zásának az 1822. évi Canonica Visitatio óta érvényes, nyomtatott táblázatát. Az ebben foglaltak szerint az orgonás requiemért a kántornak (vagy iskolamesternek) 1 pengő forint állapíttatott meg. Ő pedig zenés (zenekaros) requiemet, mely valóban a karnagy munkaköréhez tartozik, nem vállalt. Mindezek alapján felmentését kérte Bräuer pana-sza alól.

Bräuer 1847 novemberében kelt válaszában hangsúlyozta, hogy minden zenés szolgálatot a maga részére tart fenn. Állításának alátámasztásául csatolta Adler György budai és Seyler Károly esztergomi karnagyok véleményeit, melyek szerint a

10 „Was die täglichen Segen-Messen und Lytaneyen in der Pfarrkirche betrifft, so gehören selbe nicht zu denen des Regens Chori: was aus dem sub No. 1. beigefügten amtlichen Bericht des Herrn Magistrats-Rathes von Patisz, infolge der im Jahre 1843 geführten Verhandlungen – zwischen dem damaligen Regens Chori – u. Herrn Franz Brauer als Regens-choriats-Substitut – deutlich erhellet, indem in diesem Berichte die Einkünfte des RegensChori aufgezählt werden, unterwelchen sich auch diejenigen von den Segenmessen und Lytaneyen befinden; (…)”. A Belvárosi Főplébániatemplom mindennapi szentséges-miséit valóban nem tudta ellátni a magyar kántor, ugyanis az ő feladata volt a ferencesek templomának hétköznap reggel 8 órai miséjének ellátása is. Főv. Lt. IV. 1202. h. Relat. a.

n. 14543. Lásd még a doktori értekezés III. 1. alfejezetét.

11 Főv. Lt. IV. 1202. h. Relat. a. n. 14543.

10.18132/LFZE.2012.1

négyszólamú requiemek „a magasabb zenei kompozíciókhoz tartoznak”, így bemuta-tásuk a karnagy hatásköréhez kapcsolódik.¹² Emellett bemutatta Németh Endre, az előző magyar kántor nyilatkozatát, ki „csupán olly nyugmiséknél végezte az orgoná-lást énekkel, hol nem több, hanem csak személye ’s egy segédje kivántatott, de né-gyes énekkel soha nem végzett”.¹³

E beadványok alapján Patisz Károly tanácsnok megírta összegző jelentését, mely-nek alapján az 1847. december 13-i tanácsülés úgy határozott, hogy a kántor körébe csak azok a gyászmisék tartoznak, melyeknél a kántoron kívül más énekes nem al-kalmaztatik. Minden egyéb halotti mise, amelyen zenészek vagy énekesek működnek közre, „egyedül a karigazgató köréhez” tartozik.

A fent ismertetett vitának értékes, a templom történetében egyedülálló egyházzenetörténeti dokumentumot köszönhet az utókor. Engeszer Mátyás kántor válasziratából megtudható, hogy a belvárosi kántor a XIX. század közepén milyen szertartásokon látott el szolgálatot a teljes egyházi évben. A felsorolást teljes terje-delmében közlöm:

Kántorként a következő szolgálatokat végzem:

A.) A ferenceseknél

Naponta reggel 8 órakor egy szentségi áldásos-mise, és délután 3 órakor a litánia.

Vasár- és ünnepnapokon: reggelenként fél 7 órakor a szláv mise, 7 órakor a szláv prédikáció, 8 órakor a magyar mise, 9 órakor a magyar prédikáció, és délután 3 órakor a litánia.

A szent adventidőben naponta reggel 6 órakor a roráte.

Az év 8 különböző idejében Mária Szeplőtelen Szívének áhítata, délután 3-tól 5 óráig.

A Mária-Fénymisén [Gyertyaszentelő Boldogasszony] a gyertyaszentelő szertartás.

12 Idézet Seyler Károly nyilatkozatából: „(…) ich als Chorregent an der Kathedrale in Gran, alle Requiem ohne Ausnahme zu besorgen habe, zugleich erkläre ich, daβ jeder Requiem sei er vocal oder mit Begleitung der Orgel, sobald er für 4 Stimmen a quadro componirt ist, keinerfalls zu dem Choral, sondern zu den höheren musikalischen Compositionen gehört.” Főv. Lt. IV. 1202. h. Relat. a. n.

14543.

13 Főv. Lt. IV. 1202. h. Relat. a. n. 14543.

10.18132/LFZE.2012.1

Szent Krisztus-estén [szentestén] az éjféli mise.

A szent nagyböjti időben hetente egyszer a keresztút-áhítat, és a nagyhéten [virágvasárnap] a pálmaszentelő szertartás, utána a passió és a feltámadási körmenet.

Végül minden processzió, amely ebből a templomból indul ki.¹⁴ B.) A plébániatemplomban a következő szolgálatokat látom el:

Minden vasárnap reggel 6 órakor a szentségi áldásos-mise, és délután a litánia, ha az nem zenés.

Ugyanígy az ünnepnapokon. Hasonlóan fél 9 órakor a német prédikációs ének; a zenés mise után a magyar prédikációs ének és a prédikáció után még egy magyar áldás-ének.

A szent adventidőben naponta 6 órakor reggelenként a roráte.

A szent nagyböjti időben a prédikációs ének, és a magyar és német nagypénteki körmenet a plébániatemplomtól a Kálváriahegyig.

Szent István napján a magyar körmenet Buda felé a várba.

A további körmeneteknél mind a magyar, mind a német énekeket nekem kell a néppel énekelni (…).¹⁵

A belvárosi kántori munkakörhöz nemcsak a főplébániatemplom, hanem a ferencesek templomának egyházzenei szolgálata is hozzá tartozott. A kántori működés a

14 „Ich verrichte als Cantor nachfolgende Functionen:

A.) Bei den ehren P. P. Franciscanern

1^tens täglich: früh um 8 Uhr eine Segen-Messe, u. Nachmittag 3 Uhr die Lytaney. – 2^tens An Sonn- u.

Feiertagen: Morgens um ½ 7 Uhr die Slawische Messe, um 7 Uhr die Slawische Predigt – um 8 Uhr die ungarische Messe, um 9 Uhr die ungarische Predigt, nach Mittag um 3 Uhr die Lytaney. – 3^tens in der H. Adventzeit täglich um 6 Uhr früh die Rorate. – 4^tens zu 8 verschiedene Zeiten des Jahres die Andacht des unbefleckten Herzens Maria, Nachmittag von 3 bis 5 Uhr. – 5^tens Auf Maria Lichtmeβe die Kerzenweihungs-Ceremonie. – 6^tens Am heiligen Christ-Abend um Mitternacht die Messe. – 7^tens In der heil Fastenzeit allwöchentlich einmal die Kreuzweg-Andacht, u[nd] in der Charwoche die Palmweihungs-Ceremonie, dann die Passion und Auferstehungs-Procession. – Zuletzt alle Processionen, welche von dieser Kirche ausgehen.” Főv. Lt. IV. 1202. h. Relat. a. n. 14543.

15 „B.) In der Pfarrkirche

versehe ich folgende Functionen: 1^tens Alle Sonntag früh um 6 Uhr die heil. Segenmesse, u. nach Mittag die Lytaney, wenn selbe nicht musikalisch ist. – Ebenso an Feiertagen. Ingleichen um ½ 9 Uhr das deutsche Predigtlied; nach der musikalischen Messe des ungarische Predigtlied, und nach der Predigt noch ein ungarisches Segenlied. 2^tens In der heil. Adventzeit täglich um 6 Uhr Morgens die

főplébániatemplomban – az adventi időszakon kívül – mindössze a vasár- és ünnep-napokra szorítkozott, amíg a ferenceseknél napi szolgálatot (reggel mise, délután litá-nia) kívánt. Engeszer vasár- és ünnepnapokon reggel 6–9 óráig három szentmisén orgonált a két templomban, majd a magyar és német prédikációkhoz kapcsolódva kísérte a nép énekét.¹⁶ Délután 3 órakor litánián énekelt. További paraliturgikus szer-tartások ellátása is hozzá tartozott a kántori munkakörhöz a ferencesek templomában:

az év több időszakában „Mária Szeplőtelen Szívének áhítata”, valamint a keresztúti ájtatosság nagyböjt péntekein.

Engeszer feljegyzésének köszönhetően fennmaradt a nagypénteki és a Szent István napi körmenet útvonala is: nagypénteken a plébániatemplomtól a Kálváriahegyig, Szent István [király] napján pedig „Buda felé, az erődbe” vonultak a processzió kere-tében.

A felsorolásból arra is lehet következtetni, hogy a templomi együttes mely szertar-tásokon látott el szolgálatot. Az Engeszer által említett adatok – vasár- és ünnepnapi zenés (=zenekaros) 9 órai nagymise, valamint a délutáni zenés litánia – megegyeznek az 1846. évi Canonica Visitatioban leírtakkal.¹⁷

Érdekes megemlíteni, hogy a ferencesek templomában vasár- és ünnepnapokon a magyar mellett szláv misét is celebráltak.¹⁸ A főplébániatemplomban német és ma-gyar prédikációt hallgathattak a hívek, a szentmisék előtt vagy után.

Az 1850-es évek második felének fontos személyi változása volt Hóra János orgo-nista váratlan halála 1857 januárjában. Személyében sokoldalú, tehetséges zenészt veszített el a templom.¹⁹ Az orgonista feladatkörét február 1-jétől a Sopron megyéből

16 A két templom közeli fekvése miatt megoldható volt az ingázás. Adventben mind a két temp-lomban reggel 6 órakor volt a roráte, az egyik zenei szolgálatát minden bizonnyal helyettes látta el.

17 A délutáni litánia időpontja különbözik: Engeszer a délután 3 órát jelöli meg, amíg az 1846. évi Canonica Visitatioban délután 4 óra szerepel.

18 A XIX. század közepén a 127000 lakosú Pest-Budán 5000 szlovák nemzetiségű lakos élt. Lásd a doktori értekezés 4. oldalának 16. lábjegyzetét.

19 Hóra János 1857. január 27-én halt meg, 57 évesen. Lásd: az MTA ZTI adatbázisa (A pesti-budai anyakönyvek zenész-adatai [1688–1899], Pest, Belvárosi templom Matriculae Defunctorum 1830–

1858).

10.18132/LFZE.2012.1

származó Lorenz János (Johann Lorenz) vette át, akit Bräuer Ferenc karnagy és Szántóffy Antal plébános javaslatára 1857. május 1-jétől a tanács nevezett ki az orgo-nista állásra.²⁰ Lorenz 1849-ben jöhetett Pestre, ugyanis ettől az évtől altanítóként működött a városban, és a főtemplom énekkarában is énekelt, mint basszista. Lorenz János emellett kitűnő orgonista és continuo-játékos volt, valamint tehetséges egyházi zeneszerző. Missa Solennisét és kisebb egyházi műveit több pesti templomban is elő-adták.²¹ Félévi főtemplomi orgonista szolgálat után 1857 végén Sopronba távozott, és a Szent Mihály templom karnagya lett.²² Megüresedett helyére 1858-ban a tanács Engeszer Mátyást nevezte ki főtemplomi orgonistának.²³

Engeszer Mátyás ennek következtében két munkakört (kántor, orgonista) látott el egy személyben. Bräuer Ferenc halála után ezek mellett a templom karnagyi állását is betöltötte. Személye 1844-től egészen 1885-ben bekövetkezett haláláig, 41 éven ke-resztül volt biztosítéka a magas színvonalú egyházzenének a templomban, ezért illő, hogy életútjának főbb állomásait, zeneszerzői, karnagyi és pedagógusi jelentőségét megismerjük.

20 „Nachdem Herr Johann Lorenz seit dem 1^sten Februar 1857, an der hiesigen Hauptpfarrkirche, die Organisten Stelle, statt des verstorbenen H[errn] Johann Hora, zu meiner gänzlichen Zufriedenheit suppliert; so nehme ich nur die Freiheit selben, einem löblichen Magistrat ergebenst als ganz geeignet anzuempfehlen. Das obige bestätigt und bittet auch Antal Szántóffy Stadtpfarrer. Pesth den 8^ten März 1857. Franz Bräuer Chorregent der Hauptpfarrkirche.” Főv. Lt. IV. 1303. f. IX.14/1857.

21 Lorenz János (1822–1877) a Sopron megyei Karácsony helységből származott, „(…) a pesti elemi iskolák 1^sö fi-osztályában az 1849^ik évi Julius hó 14^ik napjától (…) mint altanitó működött”. Főv.

Lt. IV. 1303. f. IX. 14/1857. „(…) Herr Johann Lorenz dießstädtischer Unterlehrer während seines hiesigen Aufenthaltes regelmäßig an der hiesigen Hauptpfarrkirche wegen seiner ausgiebigen Stimme, als Basssänger mitwirkte, und durch sein nicht geringes musikalisches Compositions-talent sich dermassen auszeichnete; daß nebst mehreren kleineren Compositionen, auch eine Missa Solennis von ihm, in mehreren hiesigen Kirchen aufgeführt wurde. Daß H[err] Joh[ann] Lorenz auch ein vorzüglicher Orgelspieler ist, und den Generalbass vollkommen verstehe, hat er in jeder Kirche, wo er Gelegenheit hatte die Orgel zu spielen, (…) bewiesen.” Bräuer Ferenc karnagy ajánlása Lorenz részé-re. Főv. Lt. IV. 1303. f. IX.14/1857.

22 Lorenz János (*?–1877) 1859-ben lett a soproni Szent Mihály-templom karnagya. Újjászervezte a városi zeneiskolát is. Dalai megjelentek az Apollo 1872–73. évfolyamában. Szabolcsi – Tóth 1965.

II. 493.

23 Engeszer kinevezése 1858-ban: Főv. Lt. IV. 1303. f. I. 178/1871.

10.18132/LFZE.2012.1

17. ábra: Engeszer Mátyás portréja ²⁴

A bonyhádi születésű, sváb származású Engeszer Mátyás (1812–1885) egyéves kalocsai székesegyházi karnagyi szolgálat után 1836-ban, 24 éves korában telepedett le Pesten.²⁵ Először a Szent Rókus kórház kápolnájának orgonistájaként működött,²⁶ majd 1844-től magyar kántori kinevezést kapott Pest legelőkelőbb templomában, a Belvárosi Főplébániatemplomban.

24 A kép forrása: MD XVIII. évf. 5. szám 1912. április. A kép alatt található időintervallum-megjelölés (1812–1912) megtévesztő, a cikk ugyanis Engeszer születésének 100. évfordulója alkalmá-ból közli a portrét, így a zeneszerző születési dátuma után nem a halálozási- (1885), hanem a jubileumi évszám szerepel.

25 Révai 1911. 508–509. „1829 nyarán tanári vizsgát tett Budán, melyen alkalmasnak találtatott.”

(„Matthias Engesser «…» zu Ofen im Sommer 829 als Lehrer geprüft, und fähig befunden worden.”) Főv. Lt. IV. 1202. h. Relat. a. n. 2397. Engeszer kérvénye 1833-ban a lipótvárosi plébániai iskola taní-tói állásának betöltésére.

26 Lásd: Major Katalógus MTA.

10.18132/LFZE.2012.1

Mosonyi gárdájának, a magyar műzene-pártnak tagjaként a főváros pezsgő légkör-ében korának legnagyobb magyar zeneszerzőivel és művészeivel – Erkellel, Moso-nyival, ÁbráMoso-nyival, Reményivel, majd később Volkmannal, Beliczay-val és gróf Zi-chy Gézával – érintkezett, s zenei kvalitásai – csengő tenorhangja, biztos énektudása – Liszt élethosszig tartó, mély és bensőséges barátságát is biztosították számára.²⁷ Felkészültségét jól jellemzi, hogy Pestre érkezése után pár évvel már a legkeresettebb tanárok egyike volt (többek között a Rhédei, a Festetich és a Zichy családoknál taní-tott).²⁸ Az 1840-ben induló Pest-budai Hangászegyleti Zenede énektanárának válasz-totta. Zeneszerzői érdemeinek elismeréseként 1876-tól zeneszerzést is tanított a Nem-zeti Zenedében.²⁹

27 Liszt Pesten, 1839 decemberében ismerte meg a vele csaknem egyidős Engeszer Mátyást, aki a nagy művész megérkezése alkalmából rendezett ünnepségen a hangászegyesület 12 tagú kórusában énekelt. (Honművész 1839. december 29-i szám). Engeszer részt vett az Esztergomi mise bemutatóján is, s az 1856. augusztus 31-i eseményről cikket írt a Pester Lloyd folyóiratba („Liszts Messe und deren Aufführung im Gran am 31. August”, 1856. szept. 4. 206. szám).

28 Burdács 1912. A cikk nem említi pontosan, milyen tárgyakat oktatott Engeszer. Valószínűleg or-gonát, zongorát vagy éneket taníthatott.

29 Az egyik korabeli lexikon (Ságh József: Magyar Zenészeti Lexicon, Budapest: 1880. 90.) beszá-molója szerint Engeszer előkelő helyet foglalt el a kor magyar zeneszerzői gárdájában. Jelenleg 57 műve ismeretes: 35 kompozíciójának a kottaanyaga is fennmaradt, azonban további 22 művének léte-zéséről csupán a korabeli dokumentumok tesznek említést. Kompozíciói részben nyomtatásban is megjelentek. Életművének sajátossága az a cappella műfajokhoz való különleges kötődés (57 művéből 49 kórusmű), mely énektanári-énekesi-karnagyi hivatásával magyarázható. Egyházi a cappella kórus-műveinek túlnyomó része rövid terjedelmű és többnyire homofon feldolgozású, apróbb imitációs sza-kaszokkal. Négy zenekarkíséretes latin motettája (Benedictus sit Deus, Ecce sacerdos, Pater noster és Te Deum) a mai egyházzenei gyakorlat figyelmére is érdemes. Autográf partitúráik (a Benedictus sit Deus kivételével) és szólamanyaguk a pesti főtemplom történeti kottatárában található. Engeszer ro-mantikus stílusú Pater noster és Benedictus sit Deus című motettája többször megszólalt a Belvárosi Főplébániatemplom szentmiséin a templom kórusa és a Musica Divina Kamarakórus és Zenekar elő-adásában 2009 és 2011 között. Engeszer Pater noster című motettáját 1882. március 25-én, Gyü-mölcsoltó Boldogasszony ünnepén – a Magyar koronázási mise társaságában – Liszt maga vezényelte a pesti főtemplomban. Az utóbbi adat forrása: Legány D. 1986. 174. Engeszer világi kompozícióit kórusművek, átiratok, zongoraművek és egy fúvószenekari induló képviselik, melyek a korabeli ma-gyar műzenei stílusban fogantak.

10.18132/LFZE.2012.1

18. ábra: Engeszer Mátyás: Benedictus sit Deus motettájának részlete

10.18132/LFZE.2012.1

Engeszer jelen volt a Zeneakadémia születésénél is: tagja volt annak a minisztéri-um által kijelölt „nagy bizottságnak”, mely 1873-ban az intézmény működésére-képzésére benyújtott tervet bírálta.³⁰ Engeszer Mátyás 1870 végén feleségével, Marsch Katalin énekesnővel megalapította a Liszt-egylet nevű nőikart, mely néhány év múlva vegyeskarrá alakult, és a főváros egyik vezető kórusa lett, Liszt műveinek egyik legfontosabb magyarországi tolmácsolója.³¹ Az együttes próbáinak Liszt Fe-renc rendszeres látogatója volt, és számos alkalommal maga vezényelte őket. Szoros kapcsolatukat Liszt-dedikációk jelzi.³² A Liszt-egylet (legalábbis tagjainak egy része) feltehetően a templomi kórus munkájába is besegített; erre enged következtetni az a tény, hogy a Liszt-egylet több tagjának neve (például Berger Anna és Herein Erzsé-bet) szerepel a templomi kottákon.³³

30 A bizottság tagja volt még többek között Reményi Ede és Nikolits Sándor is. Haynald Lajos bí-boros elnökölt, az ő javaslata volt az egyházzenei tagozat felállítása, amit Liszt örömmel üdvözölt.

Legány 1976. 148–149.

31 A Liszt-egylet nemcsak a Belvárosi Főplébániatemplomban szólaltatta meg Liszt műveit (például a Missa Choralist és a Koronázási misét), hanem fellépett a Vigadóban is. Részt vettek a Krisztus-oratórium és a Szent Erzsébet legenda bemutatásában, és nevükhöz fűződik A strassburgi dóm harang-jai című kantáta ősbemutatója is. Watzatka 2001. 342–345.

32 Az egyletnek ajánlotta Liszt Hymne de l’enfant à son réveil – A gyermek dicséneke ébredéskor című művét. Engeszer Mátyásnak dedikálta Liszt a Férfikari misét és a Via Crucist, Engeszer Mátyás-né Marsch Katalinnak pedig a Szent Erzsébet legenda énekes zongorakivonatát. Eckhardt 1973. 87–

130. A Férfikari mise Liszt-dedikációjára az elmúlt években derült fény. Az adat részletes leírását lásd az értekezés 129. oldalán.

33 Lásd a VI. fejezet incipites jegyzékének következő számait: 36. (Derlik), 47. (Engeszer), 51.

(Engeszer), 70. (J. Haydn), 103. (Lorenz), 124. (Preindl) és 142. (Schläger).

10.18132/LFZE.2012.1

19. ábra: Liszt sajátkezű ajánlása a Férfikari mise címoldalán³⁴

34 A dedikáció szövege: „Professor Mathias Engesser freundschaftlich ergeben FLiszt september [18]56 (Az évszám a mise előadására utal: 1856. szeptember 7-én adták elő a városligeti

34 A dedikáció szövege: „Professor Mathias Engesser freundschaftlich ergeben FLiszt september [18]56 (Az évszám a mise előadására utal: 1856. szeptember 7-én adták elő a városligeti

In document Budapest, 2012 A pesti főtemplom zenei élete a XIX. század közepén, Bräuer Ferenc karnagyi működésének tükrében (1839–1871) ORVÁTH Á GNES H (Pldal 135-195)