A fönnebbiekben csak mintákat adunk abból a gazdag gyűjteményből, amelyek a legkülönösebb játékmódok tekin
tetében állandóan forgalomban vannak. Figyelmesebben vizs
gálva azonban mindezeket, meggyőződünk róla, hogy az áru ugyanegy, csak éppen a csomagolása különböző! Az egyik kerek, a másik szögletes dobozban, ládácskában, a harmadik, finom üvegben a negyedik, — nyitva, zárva, lekötve vagy beragasztva, mindegy egészen: tartalmuk csak marche és martingale! Egyenes, rezgő, vagy hullámzó: á menet, amit követnék, rövid vagy Hosszú az ütjük; lassú vagy rohamos a halmozás, emelkedő vagy csökkenő, vagy keverve e két
féléből: mindig csak ntmche, ,és mindig , martingale az!
:"v /V* / . * f t f i \ jr i ’ í
A z egyetlen „biztos4* szisztéma.
- Ilyen is létezik! ' ?■ ■■■ ' ’ ^ ■ <3 Ha hozzáteszem, hogy ezt egészén komolyah\ értem és állítom, úgy azok után, amiket fönnebb általában a szisze témákról mondottam, bizonyára különösnek fogják találni olvasóim és alighanem ig y kiáltanak fe l: Hát miért -néni
kezdte ezzel? Micsoda eljárás az, hogy először bebizonyítja, hogy nincs biztos szisztéma, lebunkózza az összes remény
ségeket és végül mégis előáll az üdvözitő fölfedezésével?!
Pedig valóban, ez a szisztéma komoly d olog és már elég régóta ismeretes is, csakhogy alkalmazása annyi fáradsággal, figyelem mel és türelemmel jár, hogy tudtommal még eddig senki sem használta ki. Nem a rulett, hanem a trente-et- quarante teszi lehetővé ennek a biztos szisztémának játszását.
A trente-et-quarante 312 kártyáinak különféle csoportosí
tása nyomán bárki összeállíthat magának olyan kombinációkat, amelyekben nemcsak az un aprés (31— 31), hanem bizonyos más kombinációja az egyszerű esélyeknek sem jöhet ki.
Vegyük a legegyszerűbb példát. Ha a 312 kártyából a tailleur kezében még az utolsó coupban kiosztásra kerülő következő lapok maradtak: 7 fekete tizes, egy vörös ász,
— akkor kétségtelen, hogy ebből a nyolc kártyából nem jöhet un aprés, valamint nem jöhet egyidejűleg rouge és couleur vagy pedig rouge és inverse.
Ha tehát ebben az esetben noir és inverse-re teszek, úgy nem veszthetem el mindkét tétemét, — hanem vagy egyiket megnyerem, a másikat elvesztem, vagy pedig mindakettőt megnyerem.
íme a lehetséges kombinációk:
I. N o i r : F e k e t e 10, 10, 10, 10 = 40 R o u g e : F e k e t e 10, 10, 10, v ö r ö s 1 = 31 E re d m é n y : R o u g e n yer, cou leu r veszt.
II. N o i r : F e k e t e 10, 10, 10, v ö r ö s 1 = 31 R o u g e : F e k e t e 10, 10, 10, 10 ~ 4 0 E r e d m é n y : N o ir n yer, cou leu r n yer.
III. N o i r : V ö r ö s 1, F e k e t e 10, 1 0 , 10 = 31 R o u g e : F e k e t e 10, 10, 10 , 10 — 4 0 E r e d m é n y : N o ir n yer és in vers e nyer.
E b b en az u to ls ó esetben teh át m in k ét tétem e t m e g n y e r- tem , azaz m in den k o ck á za t n élkü l n yerh ettem a k ét m a x i
m á lis téttel 24,000 fra n k o t.
V ilá g íts u k m e g töb b p é ld á v a l is ennek a szisztém án ak le h e tő s é g é t.
81
a) Maradt a tailleur kezeiben:
I vörös tizes, 5 vörös kilences, 1 vörös ötös és 1 fekete négyes.
Ekkor noir-ra és couleur-re teszek, mert ezen kártyákból sem un aprés, sem' rouge és inverse együtt nem jöhet.
b ) Benn maradtak:
\ vörös kettős, 1 vörös ász, 1 fekete tizes, 4 fekete kilences, 1 fekete nyolcas és 1 fekete hatos.
Ekkor a noir és inverse-re teszünk, mert együtt rouge- couleur nem nyerhetnek.
c ) Maradt m ég:
I I fekete kilences, 1 fekete nyolcas, és 1 vörös tizes.
Ekkor teszünk rouge-ra és couleur-re, mert noir és inverse együtt nem nyerhetnek.
H o g y ezt a szisztémát művelhesse valaki, ahhoz szükséges, hogy minden osztás folyamán az összes 312 kártyából kijött kártyákat, illetve azok színét és pontszámát fö ljeg y ezze ; szük
séges, hogy amidőn már csak egy — az utolsó — coup-ra elegendő lap van a tailleur kezeiben, azonnal fölismerhesse, hogy egyike azon eseteknek maradt m ég benn, amikor alkalom nyílik; és végre szükséges, hogy azonnal kiszámítani tudja, hogy az adott esetben melyik két chance-ra kell tennie.
Csodálatos türelemmel és kitartással vizsgálta meg ezt a szisztémát g ró f Forgách Béla ur, aki azt régebben egy tárcában ismertette is és arra az érdekes eredményre jutott, hogy a trente-et-quarante 312 lapja 997,271 kombiná
ciót ad, amelyek közül egy-egy coupnak m egfelelő legalább 8 (v a g y legfölebb 43 lapból alakuló) 126,236 olyan eset jöhet létre, amidőn az un aprés kizárása mellett, a fönnebb leirt módok szerint kockázat riélküli téteket rakhatunk. G róf Forgách ezen 126,236 esetet lajstromozta is, mindegyiknél m egjelölvén egyúttal, hogy melyik két chance-ra kell tennie.
A tétnek ezt a m egjelölését még ellenőrizheti is egy sza
bállyal, amely mellett ha olyan eset adva van, amely egyike a 126,236 alkalmas kombinációnak, azonnal tudjuk, hogy mire kell tennünk. Ez a szabály ig y hangzik:
1. Ha vörös kártya marad kevesebb, mint fekete és az kicsiny, akkor a té t: noir és inverse.
2. Ha vörös kártya marad kevesebb, mint fekete és az nagy, akkor a tét: rouge és couleur.
6
3. Ha fekete kártya marad kevesebb, mint vörös és az kicsiny, akkor a tét: noir és couleur.
4. Ha fekete kártya marad kevesebb, mint vörös és az nagy, akkor a tét: rouge és in verse.
Ha már most ezek után tekintjük azt, hogy ennek a szisz
témának követése mily figyelm es munkát, mily hosszú türel
met igényel, akkor egyáltalán nem csodálkozhatunk azon, hogy még eddig — legalább tudomásom szerint — senki sem jutott vele dűlőre.
Ezt a nehézséget matematikailag is szemléltethetjük. A tétre csak átlagban minden 8-ik osztás végén nyílik alka
lom, tehát átlagban naponkint háromszor.
Ha már mbst eljutottunk is egy téthez, akkor még igen sok eshetőség szól majd amellett, hogy ez a coup reánk nézve nyereség nélkül következzék be. Ezt könnyű belátni, ha a fennebb adott legegyszerűbb példát vesszük figyelembe, amidőn még a 7 fekete tizes és egy vörös ász vár a kiosz
tásra. Itt ugyanis csak abban az eg y esetben nyerünk, hogyha a vörös ász a Noir-sor étén jön ki, mert akkor a noir és az Inverse is nyer, amire tettünk volt. Ez azonban 8 eset közül átlag egyszer fo g megtörténni, és igy átlagban 7 tét
ben nem nyerünk semmit, és csak a 8-ikat van reményünk megnyerni.
M inthogy körülbelül 18— 22 osztás (taille) kerül sorra naponként, világos, hogy nyerő tétre átlag minden 3l/2— 4 napban van csak esélyünk.
H o g y ezt a munkát (d. e. 10-től este 11-ig) egyfolytábait egyes ember ki nem birja, az bizonyos. Egész társaságnak kellene tehát összeállnia, hogy a tétekre alkalmas pilla
natot felkutassák, — és az is szükséges volna, hogy a tailleur addig várakozzék, amig megállapítják, hogy az utolsó coup-ra váró kártyák csoportja benne van-e a 126,236 eset vala
melyikében?! Azután végül m ég a fenti szabály alapján m eg
határozandó volna az, hogy mikép teszünk.
Elm életileg mindez lehetséges, de gyakorlatilag már ke
vésbé. Ha figyelem be veszem', hogy csak arra, mikép egy trente asztalnál dolgozzanak, nyolc kellő routinnal bíró egyén kellene, akik négyes csoportokban fölváltsák egymást, s ha tudjuk, hogy a banknak van egy szabálya, amely sze
rint a Casinoba való belépést bárkinek megokolás nélkül
megtilthatja: úgy előre látom, hogy ennek az egyetlen biz
tos szisztémának kihasználására nem egykönnyen akad be
téti társaság, — s ha igen, úgy az zavartalanul nem fo g működhetni hosszú ideig.
Ezt meg kell gondolnia mindenkinek, aki biztosan akar nyerni ezzel a szisztémával.