Zárszó

S ahogy Rákosiéknak a köztársasági törvény ürügyül szolgált a politi-kai ellenzék likvidálásához, úgy Mindszentynek egész prímási szolgálata egy nagy küzdelem jegyében telt a pártállammal szemben a királyság államformájának, a nemzetnek és a keresztény hitnek a védelmében, s ezt a harcot soha nem adta fel.

A forrásanyag gazdagsága indokolta, hogy rövid kronológiát ál-lítsunk össze, amely azonban menet közben egyre bõvült, a pápa és a bíboros levelezésének sorrendbe szedésébõl az Apostoli Szentszék és a prímás kapcsolattartásának kronológiája állt össze az eddig is-mert feldolgozások és közlések alapján. Felfigyeltünk arra, hogy a he-lyes összefüggés immáron nem az, ha Mindszentyt állítjuk a közép-pontba, hanem helyette a pápát kell vizsgálódásaink elsõ számú tárgyává tennünk.

Végül pedig, kronológiai rendben, sorra vettük az elérhetõ doku-mentumokat, s ahol szükségesnek látszott, közöltük is azokat. Ezen a kerülõ úton jutottunk el a fölmentés körüli levelezés kezdetéig.

Ha idáig úgy tekintettünk a bécsi letelepedés jegyében telt perió-dusra, mint Mindszenty végre szabad éveire, akkor alighanem meg kell változtatnunk ezt az elképzelésünket. Mindszenty itt sem volt sza-bad, mert a pártállami feltételek, amelyeket az Apostoli Szentszék el-fogadni kényszerült – hiszen ez volt az ára a bíboros kiutazásának –, megszabták mozgásszabadságát és behatárolták mûködését. Ezzel a felismeréssel pedig nem teszünk mást, mint továbbgondoljuk Mészá-ros Istvánnak, a Mindszenty-kérdés kiváló szakértõjének tézisét: az amerikai nagykövetség kapuja mindaddig zárva maradt a bíboros elõtt, amíg a három kormány: a budapesti, az amerikai és az Apos-toli Szentszék meg nem tudott egyezni.

Feltûnt az a szuverén hang, amelyet a bíboros megütött, pedig látszólag élvezett szabadsága láthatatlan bilincsekkel volt megkötve.

E bilincsek a kirakatper utáni harmadik bebörtönzésekor valóságosak voltak. Az Egyesült Államok nagykövetségén töltött tizenöt év alatt már látszólag lehullottak, de a bíboros aranykalitkában élt. Az álta-lunk tárgyalt periódus, élete utolsó öt esztendeje pedig a szabadság jegyében telt ugyan, de a feje fölött egyezkedõ kormányok által meg-szabott feltételek között, pókhálószerû megkötöttségben. Ezek a fel-tételek lehetnek igazságtalanok és méltánytalanok, a Rákosi-, majd a Kádár-rendszer elleni tiltakozás élõ szimbólumának, Mindszentynek ez

1 A távozás akadályai címû fejezet: „Mindszentynek a budapesti amerikai követségrõl való távozási lehetõségei lényegében nem tõle függtek. Külsõ hatalmak politikai érdekei éppen úgy szerepet játszottak ebben, mint aktuális események.” Lásd MÉSZÁROS I., 2001. 31; lásd még uo., 212. skk.

a rendszer nem is tartogathatott mást. Az Apostoli Szentszék pedig – éppen Mindszenty érdekében, magas kora miatt, egészségi ellátásá-nak biztosítása érdekében –, az amerikaiak ismételt sürgetésére, arra kényszerült, hogy a budapesti feltételeknek – valamelyest – engedjen.

Ezért a Vatikáni Államtitkárság 1971 nyarán saját költségére fel-újíttatta a bécsi érsekség felé súlyos adóssággal terhelt Pázmáneu-mot, Mindszenty jövendõ lakhelyét. Aláírta az 1971. szeptember 9-i megállapodást. Lebonyolította a kiutazást. Személyéhez és magas ál-lásához méltó fogadtatásban részesítette. Miközben október derekán még Miklós Imréékkel tárgyal Rómában, fogadja Mindszenty Pro Me-moriáját. Elutazása napján VI. Pál pápa vele együtt misézik a Ma-tild-kápolnában, s kimondja az azóta emlegetett szavakat.

Megmondták-e Mindszentynek, hogy szeptemberben mit írtak alá Budapesten? Elhallgatta-e Casaroli a pápa elõtt, amit Cheli aláírt? Is-merve a Vatikáni Államtitkárság munkamódszerét, ilyen nagyságren-dû kérdésekben a Szentatya naprakész információkkal rendelkezett.

Akkor miért nem mondták el mindezt Mindszentynek? A válasz alig-hanem az 1972. novemberi Csertõ-misszió följegyzésében, illetve a bí-boros november 9-i levéltervezetében található. A bíbí-boros expressis verbis kijelenti, hogy ha tudomása lett volna errõl, nem hagyta vol-na el az amerikai követséget. Úgy kellett tehát megoldani a felada-tot, hogy Mindszenty elhagyja az amerikai követséget, ez volt az Apostoli Szentszék diplomáciájának feladata. Tudták, kivel kell szá-molniuk, hiszen az elmúlt évtizednyi idõben szoros kapcsolatot tartot-tak – a washingtoni apostoli nunciatúra (akkor még csak pápai legá-ció) révén jöttek-mentek a levelek, és König bíboros, illetve Casaroli látogatásaival élõ kapcsolat is létrejött.

A szuverénként fellépõ bíboros tehát nem szuverén, mert eltelt az idõ, és mindenki lépéskényszerbe került. Igazában ez az õ életé-nek tanulsága: akik õt Don Quijoténak tartják, életééleté-nek ezt az aspek-tusát ragadják meg: hosszú évtizedeken át nem változik, csak a kor változik meg körülötte. S õ maga mégiscsak változik, mert betegsé-gek látogatják meg, bármennyire jól tartja is magát. A láthatatlan, mert általa nem látott bilincsek életének utolsó öt évében még min-dig fogva tartották, s egyben az önigazolás kényszerébe vitték.

*

A feladatokat és kérdéseket már ismételten felsoroltuk egyes fejeze-teink végén, különösen a kronológiai áttekintés utáni összegzésben, valamint az elsõ – sorrendjében az ötödik – forrásközlõ fejezet ösz-szegzésében. Ezért ezek ismétlésétõl e helyen eltekintünk.

A Pázmáneumban élõ és a világ magyarságát fölkeresõ Mind-szenty életére és konfliktusaira alighanem számos részletben új fény vetül, amelyet majd a megírandó Mindszenty-életrajzban is figyelem-be kell vennünk. Ezt most nem óhajtjuk elõvételezni, inkább meg sze-retnénk hívni a témával foglalkozó szakembereket e dokumentumok elmélyült tanulmányozására és az itt fölvetett szempontok elemzésére.

E kötet összeállítója az elmúlt nyolc esztendõben intenzíven fog-lalkozhatott Mindszenty József bíboros prímás életével és a vele kap-csolatban keletkezett dokumentumok tanulmányozásával. Az a remény élteti, hogy alighanem sikerült hasznos adalékokkal szolgálnia az eljö-vendõ Mindszenty Okmánytár 1971 utáni kötetéhez.

Míg feltárul a kutatók elõtt a Vatikáni Titkos Levéltár, úgy vé-li, Budapesten is van elegendõ anyag egy teljesebb Mindszenty-kép kialakításához. Addig is javasolja ezt az új optikát Mindszenty utolsó évei konfliktusainak értelmezéséhez. Megnyilvánulásai alapján tanul-mányozzuk tehát az Apostoli Szentszék szempontjait, mert a bíborost is így fogjuk helyes fényben látni.

Akik e dokumentumtár kiadására indítottak, azok is így

gondol-ják ezt, hiszen a Pápát, Isten Szolgája VI. Pál utódát kérik Isten

Szol-gája Mindszenty József életszentségének ünnepélyes kihirdetésére.