IANS WIEDERHOLD: - A Magyar Tudó;.lányos Akadénia íróidra ja tudományi Rutatócsoportj Gazdaság

A tervezések tartalma és a tervezések kapcsol0ta az agrárszer kezet me g j a v í t ására hozott intézkedé

s e i ben.

Kivonat a ” Raumforschung und Raumordnung" 1 9 -é v f, 1* fü z e t "Planungsinhalt und Planungsverband b e i Massnahmen zűr verbesserung dér agrarstruktur*’ c*

cikkéből k é s z í t e t t e ;

Á b ellá Miklós

1 »/ A mezőgazdasá g i szerke zet meg j a v í t á s a . mint t e r ü l e t - rend e z é s í Feladat

A Néróét S zö v e ts é g i Köztársaságban a Szövetségnek, az egyes államoknak, valamennyi közgazdasági szervnek, a szövetkezeteknek, valamint a g y a k o r la t i mezőgazdaságnak évek óta t a r t ó e r ő f e s z í t é s e i , melyek a fe n n á lló agrárszerkezet megjavítására irányultak, a legnagyobb mértékben térhatásunk voltak# Az eközben hozott in tézkedéseknek t e k in té ly e s térfo rm á ié erejük van nemcsak a z á l t a l , hogy a t a g o s ítá s és á t t e l e p í t é s következtében a t á j képe megvál

t o z ik , hanem a z á lt a l i s , hogy m egváltozik a j e l e n l e g i gazdálkodás á l t a l megszabott té r s z e r k e z e t i s j i l y e n intézkedések: az ip a r t e l e p í t é s , a pangó mezőgazda.sági üzemek e l ő l a fe jlő d é s ü k e t g á t ló okok e lh á r ítá s a és más hasonló intézkedések, amelyek mindegyike erősen kihat a té r s z e r k e z e t társadalmi vonatkozásaira i s .

Térrendezés annyit j e l e n t , mint az ember, a társadalom és a t á j k ö z ö t t i kapcsolatok helyes re n d jé r ő l a lk o to tt elk ép zelés, t e hát az eszményképe egy i l y e n rendnek. Tájrendezés, mint tevékeny

ség annyit j e l e n t , nirrb dolgozni ezen id e á l érdelcéber., m egkísérel

n i a c é l m egvalósítását. Ebben az értelemben az agrárszerkezet meg

j a v í t á s á t a tá jren d ezés egy részének k e l l t e k in t e n i, az agrárszor- k ezet megjavítása,, mint tá jre n d e z é s i fe la d a t , nemcsak a gyengén funkcionáló vidékeken - agrárproblémáktól terhes tartományokban - hanem a j ó l funkcionáló vidékeken - gazdasági központokban - is adódik.

Az agrárszérkézét megjavítása komplex fe la d a t ; á lt a la a v id é ken é l ő és á mezőgazdaságban dolgozó emberek életkörülményei alap

vetően megjavulnak és a mezőgazdaság, mint te rm e lé s i ág e d d ig in él jobban i l l e s z k e d i k bele az egész népgazdaságba.

A k ö z v e tle n tájrondoző intézkedések közé tartoznak a v i d é k ú j r a r e n d e z é s e / ta g o s ítá s , k ö z s é g e s ité s , vízgazdálko

dási intézkedések, a term e lé s i ág megváltoztatása és az úthálózat módosítása/ és a t e l e p í t é s - r e n d e z é s / e la v u lt l a kóházak szanálása, á t t e l e p í t é s , uj te le p ü lé s e k l é t e s í t é s e , i p a r i éi* utépitésok/* Az üzemi f e l t é t e l e k és az általán os mezőgazdasági viszonyok m egjavítása /mezőgazdasági üzemek se g é ly e zé s e , az-üze

mek műszaki f e j l e s z t é s e ,

22

a piacok klépifceso,, _ i p a r t e l e p i t é s és a s z o c i á l i s intézné ily ok lciépit se/, továbbá a művelődési le h e t ősé gok m egjavítása, a szaktanácsadása és a f e l v i l a g o s i ta.ook k özvetlen ü l és t e l j e s mértékben a t é r szerkezd té ré hatnak k i.

Az idők folyamán ezelr az intézkedések a mezőgazdaság majdnem mí den hasznosítható t e r ü l e t e t é r i n t e t t é k .

Ha az agrárstruktura ±aeg j a vit asára irán yu ló te r v e k végrehajtás ej tö k é le te s megvalósítása csak hosszabb időtartam a l a t t v á l i k le h e ts é gessé, mégis az egyes évekre beütemezett te r ü le tr e n d e z é s végreh a jtá s i s mar szamottcvo eredményeket hozhat.

2• / Tervek az ap.rárszerkc zet törül r>té n

A t e r v e z é s t no. 5 h a t á r o z ó t é n y e z ő k !

Minden ésszerű toyékonysée e l ő f e l t é t e l e a t e r v e z é s . A tervezés ta r ta lm i k it e r je d é s é t és d i f f e r e n c i á l t s á g á t voWrirvf- n +■ in:

t e n z itá s á t a következő tényezők szabják nos! d torVnunka X1

. . J - *, , mi nél többszempontú és többoldalú

a tu rvcu l, annál d iffe re n c iá lta b b a n k e l l a t e r v e t e l ő t e r j e s z t e n i . 2- A terv e zé s r e a liz á lh a tó s á g n . AT mvAfn,-,, ~ á l l i t o t t t e r v e z é s i c é l elé rh e tő ,* és a c é l ? n^0f*-Khogy a fox intézkedések k eresztü lvih ető o k legyenek, ^ erdekebon javas

B a B a s ^ i t f % «

sek készenlétben és ezek már megfogalmaz ás t^rrv r i ? 1 szerkoz-et tervezése s za k te rv e z é s i karaktert

a la k itó szociáigazdasági irá n y elvo k mér- ninc- - t ’ n i 70 a.h.í fo rd u l e lő - akkor az agrár szerkó zet k ~ - es ez sok c s o ttJ dezési elképzelésnek ösztönző és in t e g r á ló t é n y e z ő ' o ^ l ^ z*103 ^®rrcn"*'

A te rv e z é s tárgyának más érdok-ocinn^^i ^

való érintköz~ésének és QH'W-?.o f n W ^ ^ f .^ .r .y?z<foi c é l j a i v á].. _ zésnél különbézo érdoFfeTck r endozesT ~r o ‘ * A sza^t 5'r y^

le n n i. Amennyiben még k i e g é s z í t ő t o r v c z V s o k V Í S a lr a t e k i n t e t t e l k|

fe l e l ő e n az a grá rszerk ezetro vonatkozó t otsegeso:k, ezeknek u<a

tágabbnak k e l l len n ie . naxKozo tervezéseknek szükebbnek vagy.

5. Azoknak az id ő fa k to ro knMr tekinH-r-4-K^.x*.

.javitandé s zerkeTetj c-v.yg^rv’ amely e k e t a i-2g£"

v e s z é ly , hogy ‘jó v á t e h e t e t le n károk l é p h e t n e k * ^ Az intézkedéseket kiván meg, melyek kévé- iriK-t-• • * oaűi:lüSos> azonnal fontosabb mozzanatok k iv á la s z tá s á v a l ^-Senyéinek, de mégis a 1 % telnek meg. ^ t ^ s o s ‘ g y o r s - t e r v e z é s t *

köve--6. A t e r v e z é s i és kivitel^*.?.** . . A

szervek k ö zö tt. HrT — -^íS^QiL_olosztása a mofifolcj j j a k i v i t e l e z é s , akkor a tervezést* rr^*? + . sz^ v ^Tik a tervezőmunka gS >

n ik a ila g másként k e l l v ég reh a jta n i °rin+-C?S? k c l 1 ^i f ü d ton i és tccfc** * k i v i t e l e z é ö intézményesen e g y e s ítv e van r » ^ i k o r a tervezés cS

23

Terülőt tűrve z és

A t á j különböző nódokon bontható t á j r é s z e k r e , tá jc s p ő r to k r a ; on sok esetben a döntést a fu n k cion ális kapcsolatok határozzák ne3 r á rs z e rk e z e ti szempontból a legkisebb t á j i l a g e lh a t á r o lt te rv to rü - fc a község. Szociálökonómiai szerkezet szöldpontjából te k in tv e , ez l ó s i t j a meg az emberek, a gazdasági összefonódás és a tá j lo g k i - bb működési egységét, ha eltekintünk a t t ó l , hogy a laza t á jb e é p i- s nég további részegységre tagolód ást tehet lehetővé <> .A községok raásközötti,- a központi h elységekkel v a ló kapcsolata, vagy b iz o - os számú község szerkezetének egyöntetűsége lehetővé t e s z i , hogy öék ök ről, ra yon ról, k isra y ó n ró l é-s hasonló k a te g ó riá k ró l beszél-*

Dk, Ekképpen n eg külö^bö z 101he tünk t e le p ü lő s to r v o z é s t és r e g io n á lis r v e z é s t . Harmadiknak sorolható még oda /nem intézményesen, hanem cr értelemben véve/ az á llam i tervezés i s , ha figyelembe vesszük, g y t is z t á n k ö z ig a z g a tá s i szempontból /a s zö v e ts é g i államok t e r v e - - :si s z in tjé n / ez a tájnagyság a gyakorlatban je le n tő s *

E t é r b e l i t e r v e z é s i egységok m e lle t t figyelem be k e l l venni a :rgyi to r v t e r ü lo t o k o t iss ezen b e lü l alapvető különbség van k e re t- :rv és r é s z l e t t e r v között., De le k e l l rögzítenünk átmeneti formá

it i s . Minél nagyobb a tervtartomány és minél á tte k in th e t tlencbbok

| eközben f e l l é p ő problémák, annál inkább kerülni k e l l a r é s z le t e k - menő t e r v e z é s t a munka e ls ő szakaszában, E lőször egy k e r e tte r v í l á l l i t á s a szükséges, amely az egyes h e ly i és r é s z le t t e r v e k f e l á l l i - (.sára c l cg endő sz ab adságo t ha g y »

Az i n t e n z i t á s b é l i különbözőségek m e lle t t még egy további tago- i s i e l v e t is figyelembe k e l l venni, nevezetesen a z t , hogy a szak- jrü le te k e t i s meg k e l l különböztetni. Ezen b e lü l két csoportot k e l l álönválasztanis a szaktervezést / á t t e l e p i t éséknél a le t e le p ü lé s

he-s z t é he-s i f e j l e he-s z t é he-s i t e r v e t . Mind a he-szaktervozéhe-sok, mind^podig az Iszto rvezések k e r e t- és r é s z le t t e r v e z é s k é n t to r je s z th e tő k be. A 2aktervozésíknek az ö ssztervezések koncepciójába j ó l k e l l b o i l l c s z - lá n iök ,

Ta r t alm i t e rvc zés

Évtizedeken ke^eszt ü l a t a g o s ít á s t úgy- t e k in t e t t é k , mint az ág- árszerkezet m egjavítása e g y e tle n módját. Csak az u to ls ó ö t-h ét év

en j ö t t ö k l é t r e olyan intézkedések, mint a mezőgazdasági üzemek á t - Dlcpitése a szűk t e l e p ü l é s i helye léről a perem területökre, az üzen- ovelés a tele k v á s á rlá s o k ra n y ú jto tt h i t c l s o g é l y utján és még hason- 5k, Az a g rá rszerk ezet j a v í t á s á r ó l íg y csak e t t ő l az i d ő t ő l kezdve Dszélhotünk.

A legu tób b i időkben szögezték l e , hogy az agrárszerkozet meg-

?.vitása most már nemcsak k iz á r ó la g az elsősorban mezőgazdaságilag i v e i t területeknek n y ú jto tt k ö zvetlen s z e rk e z e ti s e g íts é g e t j e l e n t , mén ezen túlmenően minden az őrszág_terü letének f e j l e s z t é s é r e i r á - (Hiló próbálkozást k e l l a la t t a értenünk.

24

Az HSzK-ban 1955- á » lt u s M - é n k ia d o t t t a g o s í t á s ! törvény 1.

■zn r ^ n n i n n n 7. i l v o n i n t e z k o d e . s e k f ö l a d a t a : - ’ E l o k e l l m o z d í t s

t i %k e d é s c k k c 1 m e g j a v í t a n i . ^ _

SiA r,zé tfo r^ á c s o ló d o tt fö ld b ir to k o k a t u j , korszerű üzcr'.gazdalko- dA-i sz e r p o n t o k °alapján k e l l összevonni, utakat, csatornákat és nas í

építkezéseket k e l l terem ten i, a t a l a j j a v i t á s i m u n k a i a t o k a t ^

Ac n nüvelés könnyebbé v á lik * _

"Ennek a célnak m egfelelően á l l í t o t t á k f e l a tag ő s i t ás 1 terveket..

» a t - ^ o s i t á s i tervbe az u t és v í z h á l ó z a t i t e r v e t is be k e l l venni, o | közös'"és nyilvános alapokat,úgymint a r é g i fö ld b ir t o k o k a t és az egyedi

fel*.

A./ A v i z s g á l t fa lu mezőgazdasági, sz o c io ló g ia i és s z e r k e z e t i v i szonya, inak le irá s a .

I • Általános v i s z onyok*

1 ./ Fekvés, geo ló g ia i- és talajviszonyok 2,/ K iin a vis z ony ok

3,/ V iz g a z d a s á g i viszonyok 4./ Közlekedési viszonyok

I I « fl7,o c io ló K ia i viszonyok 1 ,/ Népesség

2 ./ Üzemnagyság és birtokviszonyok

J./ Az örökösödés forrnál és ennek k ih atásai 4*/ Mezőgazdáságon k i v ü l i munkalehetőségok

I I I .Mo z őr azdas&■;i viszonyok 1./ A határ le ir á s a

2./ Jövedelmi lehetőségek 5./ Erdőgazdaság

4./ A tip ik u s udvarok üzem gazdaság-kritikai l e i r á s a B./ Javaslatok a problémák meg oldás ára

I . Célk i t ű z é s

1./ Z ö ld ö v e ze ti mezőgazdaság

2 ./ S za b á ly o z a n d ó tu lajd on szerk ezet 4.

25

I I . A_ fö ld re n d ezés

/ A n ü volési ágak á ta la k ítá s a / Ut és v íz h á ló z a t

/ Üzeaalakitás

ECI, Utalások a mezőgazdasó^ i üzemek ú jjá s z e rv e z é s é re ./ Rét- és legelőgazdálkodás

*/ S zá n tó fö ld i gazdálkodás . / A1 la t te nyé s zt é s

C,/ Végkövetkeztetések

Az e lő ző to s te r v e z é s j e l e n l e g i sémájában is különbséget teszünk 55 fonnál ló viszonyok f e l v é t e l e vagy l e í r á s a ” ős a ” végreha j tandó intézkedése^ f a j t á i r a és m éreteire vonatkozó ja va s la to k " k özött, öbbnyiro az I . ré s z után egy további r é s z t különítünk e l :ta v is z o - yok összefogó b í r á l a t a ” cinen.

Az ily en tip u su te r v e z é s n é l fontosnak k e l l te k in te n i az I . r é s z t , fe n n á lló viszonyok f e j t e g e t é s é t ; továbbá szükséges, hogy azokon helyeken, ahol a t á v t e r ü l e t e n a g rá rs z e rk e z e ti intézkedéseket k e l l oganatositani, a v á l t o z t a t á s i ja v a s la to k r é s z le t e s megalapozását, ehát az idevágó intézkedések m egtervezését megadjuk.

Az e lő z e t e s te r v e z é s szakvéleményeiben a ja v a s la to k nemcsak a fagosító mérnökre vonatkoznak, aki v é g r e h a jt ja a törvény s z e r in t l e jtőt séges intézkedéseket, hanem mindenekelőtt az üzemgazdasági vo

natkozásban azokra a fórumokra, amelyek a mezőgazdasági üzemeket az tj f ö ld t e r ü le t e k sik eres fe lo s z t á s a után gondjaikba v e s z ik , hogy az íjr a te r e m e te tt, m eg vá lto zo tt viszonyok k ö zö tt cé ls ze rű üzemszervezést

?s term e lé s i techniká.t érjenek c l .

A terv e zé s mélységét i l l e t ő e n ez e lő to r v o k ma a fö ld re n d e zé s i .lozőgazdasági k e re tte rv e k és a r é s z le t e s mezőgazdasági k is t á jt e r v e k cözött fo g la ln a k h e ly e t . Az e lő te r v e k e t nem szabad mint mindenre k i terjedő ö s s z to rv o t f e l f o g n i , hanem azt egy k i f e j e z e t t szaktérvnek,

& mezőgazdasági tervn ek k e l l to k in t e n i. Az e l ő t o r v t e r ü l e t i k i t e r jedést i l l e t ő e n többnyire csak e g y e tle n községre k o rlá to zó d ik , ö t nél több községet is f e l ö l e l ő ossztervek ma nég r itk á k .

Fokozatosan e l t e r j e d az a fe lis m e r é s , hogy eredményesebb " i n t e g r á l i s 5'* ős egységes j a v i t ó intézkedéseket k e r e s z tü lv in n i; ez annyit 3ulont, hogy a te rv e z é s e k e t szakmailag már nem szűkén, hanem tágan k e l l e l k é s z í t e n i , l e f e k t e t n i . I&y a torvutasitácoknak-a t e r v t a r t a l mának b ő v ít é s é t c é lz ó intézkedéseket is tartalmazniok k e l l . Ugyanis jaz o lő to r v e k csak e z á l t a l nyerhetnek társadalomgazdasági megalapozást,

^válhatnak a te le p ü lé s e k ren dezőivé, b i z t o s í t h a t j á k tervszerűen az (életn ívó n ö v e lé s é t, az ip a r o s ít á s , idegenforgalom, stb, f e j l e s z t é - ísét, nint azt a következő két rö v id tervséma is mutatjas

F ' - t j/v - öc l ‘ 1 4 * s ■ ‘V ' Z . '

A • • ^ ...

26

Munkaterv a s z o c iálökonónia i é s„üze -~gazdasági tcrvokhoz . /13/

1, r é s z ; Az általános s z o rke ze_üi_

Általános alapok / 'íé rb o li fek vés, tornászó t i viszo n yo k ./

S zociálökonóniai szerk ezet /népesség, f o g l a l k o z á s i s z ő r- kezet, nunkahelyek, nunkacrő, s z o c i o l ó g i a i viszonyok,

f e jlő d é s/

Mezőgazdasági szerk ezet /üzenek nacysága, t a l a j kihasz

nálás, á l l a t t a r t á s , telek á ra k , nunkaorők, g é p e s ít é s , t e l e p ü l é s i fom á k , udvariékvés, b első k ö zle k e d é s i h e l y -

z e t , fö I d v is z onyok/

időpontja/

A negjavitandó t e r ü l e t elh a tá ro lá sa /közösségi alapok a fa lv a k összeséec szánéra, a t e l e p ü l é s i helyek beszá- nitása/

2. ré s z ; A fen n álló s z e rkezet és h i ányosságai

oly:

A telep ü lésh elyek /tanyák, nádorok, tanyákra v a ló k i j u tá s , u tv^zetés, é p itk o z é s i t e r v , k ö zterü letek /

J, ré s z; Alapelvok a nüvelt te r ü le te k rendezésére

A szociálökon ón iai szerkezet f e j l e s z t é s e és j a v i t á s i ja va sla to k .

Szükséges és le h e t s é g e s .intézkedések az agrár s zerk ezet negja v i tá s á ra .

4. rész; Alapeftvek az át á l 1 i t á s i t_a,nács_a dákhoz és gondozáshoz.

va lan int intézkedések a t ovábbf e .jle sztés éhez".

A t en íc lé s i t chnika Üzenszorvézés

l'ovábbi int é zkedé s ek

Egy hessoni nunkaközösség az a gr á rszerk ezet neg ja v it á s á r a a kö

vetkező te r v e t a já n lja ;

1. Törn észeti és t ö r t é n e ln i adottságok 2. A .je le n le g i szerkezet

Szociálökonóniai szerk ezet /népesség, f o g l a l k o z á s i szerk ezet, fo g la lk o z á s i ágak, közintéznények, lakásviszonyok, idegenfór*

1 /*\V* /

6 •

27

26

k v a n t it a t ív nődön fG in érjék .

A tervezés koordinálása

Anoddig nincsen i n t e g r á l i s k e r e t t e r v , szükséges, hogy a különbö

ző, többé vagy kevésbé e lk é s z ü lt, vaGy elkészülotbon lé v ő szakterme

ket koordinálják.

Minthogy, a tö rv é n y e rő re _én e it te r ü le tr e n d e z é s i te r v e k szána cső

ké l y , e z é rt a ta,_ositc,si, é p ít k e z é s i, sfcb* törvényok no-1 tudtek e l e gendő tervk oord in á ciót b i z t o s í t a n i . Ameddig a t e r ü le t r e n d e z é s i "tervük

r ő l s e n u ifé le j e l ö n t é s i k ö t e le z e t t s é g nincsen és a-leddig nincsenek az

. sehol sincsenek ősz*

szefogva* Aneddig a t a g o s it a s i c lo te rv o k - f a l u s i s z in te n nező^azda- sági szaktervek - megjelennek, addig csak az egyes nozőnazdasópi

szol-r p f t l 1 i r r \ V r r r v Á n i r» l r r » *í A ^ ~ n n 1 \ r n «7. a r a _ó 1 o 4—í -? 1 _____ _• " 'n . . .

ezen b e lü l sk nen egyes

— oX «L 3 3. *t> (' s

a l a t t a munkaközösség munkájában r.indon s zó b a jö h e tő 's zrk c s o o o rt r é s z

v é t e lé b ő l szárna znak. ' *

A szaktorvek _egymásközti, v a lá n in t egy t á j agrár, i l l e t v e á l t a

-zésben non, vagy csak részben használják f e l . Ezért a le h e t ősér c-khez képest csak rö v id idő legyen a te rv e z é s b e fe je z é s e és a vé; r e h - it á s - k ö zö tt, ani elsősorban a r é s z le t t e r v e k r e vonatkozik. Ezen k ív ü l b i z t o s í t a n i k e l l , hogy a t e r v e z é s i elgondolások ninden részlrtű k b en o i - jussanak a v é c re h a jtá szervekhez.. Az Írásban lc s z ö Gc z e t t o?vra -gában nen elegendő, a végrehajtószorveknek - hacsaknen ő r-v-e a t e r vező i s - ezeket t e l j e s e n magáévá k e l l ten n ie* " ‘>° t

3. Végkövetkeztetések.

^ —üj u.-.^KunyaK a npi Hat

hatos s e g its e g e t n y ith a tn a k az egyes országokban n á r 'n e - v - l T ^ í t *5 utján haladó g a z d a s á g i-te rv e z é s i törvények és a no-alakul

29

A.U* Rakltnyikov:

A meaőrrazdasáp; p;g z d a s á ^ fö ld ra jz i tanulmányozásat /Ekonomiko-geograficseszkijc is s z lo d o v a n y ija szelszkogo

v o z já js z t v a / .

/S zo vjetszk a ja G ieográfijaj Moszkva 1960 „

F o rd íto tta ? P c t r i E d it

: : ' - 7

A forradalom e l ő t t i Oroszországban a mezőgazdasági f ö l d r a j z k érd é s e it m e g v ilá g ító g a z d a s á g fö ld ra jz i munkák le g e lt e r je d t e b b f a j t á i elsősorban s t a t i s z t i k a i j e l l e g ű tanulmányok v o lt a k . Ilyenek v o l tak többek k ö z ö tt a h e l y i önkormányzatok /zemsztvók/, valamint a t e l e p í t é s i h iv a ta lo k á l t a l k ia d o tt anyagok i s . Ezek m e lle tt több t e r mészettudós és agronómus figyelm e irá n y u lt a mezőgazdaság f ö l d r a j z á nak k é rd é s e ire . S ta tis z tik a i- g a z d a s á g i és természettudományos kuta

tások alapján f e j l ő d ö t t a mez ógaz de. s á g i rayonirozás kérdéseinek tu

domány o s-m etod ológia i fc ld o lg o z á s a .

A s z o c i a l i s t a társadalom u j , mind fokozottabb követelményeket támaszt a mezőgazdaság t e r ü l e t i megoszlása tudományos tanulmányozá

sával szemben. A mezőgazdasági termelés társadalmasitása és a népgaz

dasági tervnek m egfelelően való f e j l e s z t é s e szükségessé é's elenged

hetetlenné t e t t é k a mezőgazdasági termelés kialakulóban lévő t e r ü le t i sajátosságainak tudatos ir á n y ít á s á t . A k u ta tó tó l nemcsak a mező- gazdaság j e l e n l e g i t e r ü l e t i megoszlásának n e g v ilá g it á s á t k ö v e te lik meg, hanem a j e l e n l e g i megoszlás ésszerűségének k r itik u s é r t é k e lé s é t és a term elés t e r ü l e t i d i f f e r e n c i á j a legcélszerűbb megindokiás át i s . Ahhoz, hogy a kutató ezeket a kérdéseket eldönthesse, egyebek k ö z ö t t { a . f ö l d meghatározott gazdasági é r té k e lé s é b ő l k e l l k iin d u ln ia . A t e r m észeti környezet mezőgazdasági hasznosítása az erre a környezetre gy a k o ro lt agrotechnikai és m eliorációs hatásokon k e resztü l valósu l meg* Következésképpen, a h h o z , h o g y a m e z ő g a z d a s á g h e l y i s a j á t o s s á g a i k i a l a k u l á s á n a k k ö r ü l m é n y e i t t i s z t á z z u k , a j e l e n l e g i m e z ő g a z d a s á g t e c h n i k a i ő s s z e r v e z e t i f o r m á i n a k s p e c i á l i s a. d a t a i r a v a n s z ü k s é g . A term elés ja v a s o lt legra cio n á lisa b b t e r ü l e t i d iffe r e n c iá c ió já n a k indoklásához a földm ű velési szisztémák m egjavítá

sának, az á l la t t e n y é s z t é s i módoknak, stb. k érd éseit is meg k e l l o l dani. A te rm észeti környezet sajátosságainak figyelem b evétele a me

zőgazdaságban a mezőgazdasági üzemek t e r ü le t e alakulásának meghatá

r o z o t t módjában is k i f e j e z é s r e ju t . F e lt é t le n ü l tanulmányozni k e l l a t e r ü l e t s z e r v e z e t i fo rm á it, a k ö z le k e d é s fö ld r a jz i h e ly z e t e t , a h e l y i k ö zlek ed ési hálózat s a já to s s á g a it, a mezőgazdaság és az ip a r r a l v a ló sokirányú kapcsolatát /mind az adott te r ü le te n b e lü l, mind azon k ív ü l/ , a munkaerőtartalékot és annak fe lh a s z n á lá s i körülménye

i t .

Tehát csak sokoldalú tanulmányozás alapján le h e ts é g e s a mező nómiai, természettudományi vagy közgazdasági irányú könyvek Makrán tartalmazták a mezőgazdaság t e r ü l e t i s a j á t03ságainak meglehetősen la z a a n a l i z i s é t .

A mezőgazdaság t e r ü l e t i megoszlása tanulmányozásának b e fe je z ő szakaSzai/a t e r ü l e t különböző r é s z e i , a h e l y i sajátságok különböző kombinációja m e lle t t alkalmazható cé ls ze rű gazdálkodási rendszerek indoklása/ term észetszerűleg a különböző tudományágak /a term észet- tudományok, az agronómia, a tech n ik a i tudományok, a f ö l d r a j z i és gazdasági tudományok/ s p e c ia lis t á in a k munkásságára k e l l , hogy

31

támaszkodjónak. Ezeknek a komplex munkáknak a t á j f ö l d r a j z i kutatások

ban és a. j e l e n l e g i mezőgazdasági t e m e l é s gazdacágföldr a j z i a n a l í z i sében k e l l kicsúcsosodnia'.

J e lle a z ő , hogy a öezógazdaGag ga zdaaágf ö ld r a jz i kutatásai a Szovjetunióban G zcrvczoti cg_ Hatodikai kapcsolatban állna.k ax termé- GZettudonányoG /tcrmÓGZeti f ö l d r a j z i / kutatás okkal •> matológiának/, valamint mezőgazda,sági tudományoknak s p e c iá lis ágakéul f e j l ő d i k * A j e l e n tanulmány röviden is m e r te ti ezeket a kérdéscsopor

nak ÖGSzohasonlitása. Ez az összohasonlitás annál nagyobb eredményre v e z e t , minél d iffe r e n c iá lta b b a n tudjuk bemutatni mind a t e r ü le t me~

term észeti t e r ü lo t t ip u s t néhány t e l j e s e n k ü lö n fé le hasznosításra 'alkalmaznak., A f ö l d r a j z i összehasonlítás módszerével t i s z t á z n i le

h ét, hogy milyen gazdasági f e l t é t e l e k határozzák meg azonos terme s z e t i tulajdonságokkal rendelkező t e r ü le t e k különböző hasznosítás.

A to rü lc to k hasznosításának te rm észeti tulajdonságainak olégc z le t e s k a r t o g r á fia i összehasonlítása a legfon tosab b "módja a f ö l

i l y e n v~gy ónok és a j

--- w w ... - --- -vlás o ld a lró

az ily e n összohasonlitas n é lk ü lö z h e te tle n alapot nyújt ezen kérdés elemzősóhoz i s , miként változnál^ a te r m é s z e ti tá ja k a mezőgazdaság termelés hatására, a te rü lő ttip u s o k 'osztályozásához, valamint a term észeti raycnirozáshoz*

A FÖLDMŰVELÉS RENDSZEREI

Nem csupán annak a gazdasági re n d e lte té s n e k a m egállapítása I fo n to s, mely s z e r in t az egyes te rm é s ze ti t e r ü le ttip u s o k á t hasznos!

ják, hanem meg k e l l á l l a p í t a n i az ezekre a te r ü le te k r e ható sokfél*

e l j á r á s t , amelyek a j e l e n l e g i gazdálkodásban té n y le g e s e n alkalmad

nak. Mindezen hatások összességének á l t a l á n o s í t o t t k i f e j e z é s e a földművelés trendszere. A fö ld megmunkálási módjai, a v e té s fo rg ó k , a trágyáz ás} a m e lio r iz á c ió , stb* té n y le g e s f ö l d r a j z i sokrétűségé

nek fe lfe d e z é s e elsőrendű fo n to ssá g g a l b i r . Sajnos, i l y e n adatoknal rendszeres és alapos l e í r á s á v a l r itk á n találkozu nk,

A TER'ÜLETo ZERVEZÉS TIFU3AI ‘

A mezőgazdaság te rm e lé s i f o m á i szoros kapcsolatban varrnak a term észeti t á j j a l , A dolog nemcsak abban á l l , hogy a különböző t c i ~ mészeti területtipusokhoz a hasznosításnak különböző módjai, külön

böző' földm űvelési rendszerek szoktak t a r t o z n i*

A term észeti tájhoz annak a te rü le tn e k meghatározott b e ls ő szc vezető alkalmazkodik, melyen a termelés f o l y i k . Á lta lá b a n adott '

U ---. 7. --- v u o o U X U i ü . i U V U l U ü

és á lla tte n y é s z té s n élk ü lö zh etetlen t á r s í t á s á t . Például az á l l a t t e nyésztéshez szükséges takarmány kinyeréséhez különösen alkalmas az

egyik t e r ü l o t t ipus /A/, és a földművelés v e z e tő ágazataihoz a B va q

C 'típ u s . Következésképpen a mezőgazdaság ezen te r m e lé s i típusának működéséhez legm egfelelőbb olyan t e r ü l e t , amely nemcsak a t e r ü l e t - típusokból tevődik össze, hanem B és C t ö r ü lő t t ip u s okát i s magába f o g l a l , A valósadban rendszerint sokkal összetetteb b kombinációkká.*

találkozunk. Oilymédon a kolhoz vagy szovhoz fö ld jé n e k nagysága és körvonalai, valamint a művelési ágakf a takarmánytermő t e r ü le t e k nagyságbeli kapcsolatalj, kölcsönös elhelyezkedésűk valamint ezeknek a kolhoz vagy szovhoz tormelőközpontjához /fő majorjához/ v is z o n y í

t o t t helyzetük a legvalóságosabba^ mutatkozik meg a termelés s z e r vezetében.

33

kutatják. Egyes ágak f e jlő d é s e le h e tő s é g e t ad nás ámk

nyozásának elvben^elengedhetetlen eleme, nmde.Jiaota t a n u l j lyek ^ t o m í n S ^ k f t ó l l l ^ t o s s t a t e s z t o k t f ^ l ^ k % t^ 0^ ^ ^ 1

35

v i s zony okban olyan különbözőségek lehetnek? a.-ioxyok a ^ to K.:olós i pr ob~

lónak lényegesen különböző neg oldás át i d é z ik e lő , s n in t ily e n e k nagy

jolont

séftüek

a no zúgszda s á g i g y a k o rla t szó npont j á b o l „• Ezér « az azo

nos noz

őgazdasági szerkezetű

/

s p e c i a l i z a c i o

ju/

te rü le te k e n b o lu l 07^™

§M -0 k

--- ^ --- --- -- . „ U.XÍ. 1« M _ —

---ne>oldásai e lté rő e k r

A noz őr; a zdasági te rv e z é s c é l j a i r a a Szovjetunióban az ország me

zőgazda són i rayoniro zásán k iv íil az ország . térrésze, t i /vagy torneszet- f ö l d r a j z i / rayonokra v a ló f e l o s z t á s á t i s f o lh a s z n a lj•.-k«. ^ to r ié s z e j—

f ö l d r a j z i rayouirozás a nézőgazdasági ray nirozas egyik alargaul s z o lg á l - a nezogazdasági rayonok k i j e l ö l é s e és k la s s z ifik a c io ,ja , te m ész etoson • nor. leh etséges azoknak a ^legfontosabb viszonyoknak a t a nuli: :ány ozás a nélkü l, anolyokfcől a nezogez dasag <t e r ü l ő t i kulonbozo- ségo i függőnek» Másrészt, a i icz őga zdasar; - fo-xcrajz adata a. nelculozhc tétlen ek a térné szét i - f ö íd r a j z i kutatásokról és^a tern S szetx old ra o zi r a y o n i r o z á s n á l A t e r ü l e t nozőgazdasági ha sznositásaban* a uérmés

ére dnényokbon, stb * nut atkozó különbségek _ lehetővé teszik,- - hogyha to r n é s z o ti környezet neghatáró z o t t különbezosógoiiiek^gazdasági j e l e n t ő s é i t neglássuk, Ugyanakkor a t e r m é s z e t fö ld r a jz i és nozogazda- sági rayonirozás t e r ü l e t i egységeinek^osztályozási rendszere non l e het azonos, n iv o l azok k r itő r iu r .a i különbözőek*

A gazdasági viszonyok erőse:'', hatnak a n ozoga zd asag^folorjjza r^?

e z é r t azonos, v a .y közel azonos to r n é s z o ti f e l t é t e l e k kozott a mező

gazda Ságnak- igen különböző j e l l e g é t le h e t neg ± i g y e I n i - < is. rayoniro a zásnak ez a két f a j t á j a non azonos, non he l y o t t o s i t h c1 1 egynas b, _ Mindegyiküknek negvan a s a ja t (gyakorlati na.sznositasi koré- Pcld^ul, az agrotechnikai és n e l i o r i z á c i o s e ljá r á s o k k iváltszb ^s^^al te-nosze te són a térné szó t f ö l d r aj z i rayord tozás f e l é fordulnak^ azonban a to r nelós s z e r v e z é s i kérdéseinek kidolgozásakor - a .nezogazc^Scgi ^ y o íiirozás f e l é .

X X

Ez azoknak az eljárásoknak és módszereknek összessége, nelyekot a nezogazdasági f ö l d r a j z tanulmányozasánal haszna.laa ,________________

Me>; .jegyzés: A tanulnány s z e n ló lt e t é s é ü l 7 db, r o s z lo t e s jeln agyara- zatokkal e l l á t o t t té r k é p v á z la to t t a r t a l n a z , / 1Gly o k o t _technikai k^k n ia t t kiadványunk nen tud k ö z ö ln i; 1. A nezogazdasagi s p e c ia liz a c io ra yo n ja i a Szovjetunióban / A *N *R a k itn y ik o v o s s z e a llita s a / ; 2« Kiva gat a Lisanszki t e r ü l e t L en in rő l e ln e v e z e tt kolhoza fö ld je in e k gaz

dasági hasznosítása az 1953- évben /térképkivagat az e lo o b iv o l azo

nos

t e r ü l e t r ő l / ; 4, K ivágat a Szanarkandi ob la szty t e r n e s z o t i t a j a i t ábrázoló té rk é p b ő l; 5. A nozőgazdasag j e l e n l e g i s p é c ia liz a c ^ o ja

/tórképkiví.Gat clobbivo 1 aSoa.8 t o r O l o t M l / f 6. t o l > ' - ^ z e w e z ó e i típusok / térképkivagat az o l ő b t i v o l azonos t e r ü l e t r ő l / ; ' ” ek-tiv ik u s n e z o g a z d a s á g i rayonok /térképkivagat az e lő z ő v e l azonos rü letről/ n

7 a

36

P. Meim.be rg: . *

A mezőgazdaság optimális üzemnagyság-szerkezetének kérdéséhez.

/Zűr Frage e in e r optimalen Betriebsgrössenstruktur in dér Landwirtschaft/.

/A grarw irtsch aft 1961. 7. s z , 201-214.o l d ./

Tartalmi ism ertetés.

F o r d íto tta : S á r f a lv i Béla

A f o r d í t ó meK.j egy zése: A tanulmány a Német S zö vetség i Köztár

saság mezőgazdasági üzemeinek nagyság s z e r in t i k a te g o riz á lá s á v a l, az egyes kategóriák között k ia la k íth a tó egyensúly” problémájával, a b ir to k s z e r k e z e t f e j l ő d é s i ten d en ciáival f o g la lk o z ik . Nagy f i g y e l met s z e n te l a csupán mellék k e re s e te t s z o lg á lt a t ó , a hazai " k é t la k i-

In document A Magyar Tudó;.lányos Akadénia íróidra ja tudományi Rutatócsoportj Gazdaságföldrajzi Részlegének kiadványsorozata G A Z D A S A G P Ö L D E á J ' Z I D O K U M E N T Á C I Ó Az 1961-ben ne GO °1 ént k ü lföld i folyóira tok néhány fontosabb tanuInányának (Pldal 25-52)