Vizsgálati módszerek

Vizsgálataim során az alábbi alapadatokat mértem, illetve vettem fel:

Testméretek közül:

- testmagasság, - testtömeg, (testtömeg index) - plasztikus index:

- vállszélesség - alkarkerület - kézkerület - születési súly - születési hossz Bőrredőméretek:

- biceps bőrredő - triceps bőrredő Vizsgált életkorok:

- decimális életkor - morfológiai életkor Vizsgált motoros tesztek:

Nagymozgásos tesztek:

- 20 m-es vágtafutás (s) - helyből távolugrás (cm) - 6 perces tartós futás (m)

- medicinlabda dobás előre, alsó dobással (cm) - akadálypálya (s)

Finommozgásos teszt:

- kézszinkronitás- gyorsaság teszt (gyufateszt) (s)

Szocio-ökonómiai tényezők:

- születési évszak - családnagyság

- szülők iskolai végzettsége - lakóhely (lakókörnyezet) - lakás típus

- testnevelés besorolás (normál vagy emelt szintű testnevelés óra) - testnevelés órán kívüli sporttevékenység (edzés)

- tanulmányi eredmény

Testmagasság: A talpsík és a vertex távolsága.

Testtömeg: Személymérlegen, minimális ruházatban reggeli után ebéd előtt mért tömeg.

Vállszélesség: A két vállcsúcs (acromion) legnagyobb vízszintes távolsága. . Alkarkerület: A mérőszalagot az alkar legjobban kidomborodó pontjai felett vezetjük. Az alkar hossztengelyére merőleges síkban meghatározott méret. A mérés közben a két kéz nyújtott.

Kézkerület: A terpesztett hüvelykujjal, kinyújtott kézen a II-V.

metacarpophalangeális ízület felett vezetjük a mérőszalagot. A 2-5. ujj összezárt.

Plasztikus index: A csontozatra és az izomzatra jellemző három mérőszám (vállszélesség, alkarkerület és kézkerület) aritmetikai összege cm-ben kifejezve.

Biceps bőrredő: A lazán, nyújtva tartott felkar elülső oldalán emelt függőleges redő, a felezőpont magasságában mérve.

Triceps bőrredő: A lazán, nyújtva tartott felkar hátoldalán emelt függőleges redő, a vállcsúcs és a könyökkampó felezőpontjában mérve (Mészáros, 2003).

Testtömeg index: ritkább elnevezéssel Quetelet-index (body mass index, rövidítve BMI,¸ Cole et al. 2000) egy statisztikai mérőszám, mely az egyén testmagasságát és testtömegét veti össze. Kiszámítása során a kilogrammban megadott testtömeget osztjuk a méterben mért testmagasság négyzetével (Enkoyan, 2008).

Születési súly: Védőnő, illetve szakértői vélemények alapján feljegyzett adat.

Születési hossz: Védőnő, illetve szakértői vélemények alapján feljegyzett adat.

Decimális életkor: A hétköznapi értelemben is használt konvencionális korjelző a naptári (kronológiai) életkor. Ez a születéstől a megfigyelés időpontjáig eltelt időtartamot jelenti. A tudományos vizsgálatokban a naptári életkort nagyon gyakran decimális rendszerben fejezzük ki, 0,01 év pontossággal.

Morfológiai életkor: Megállapítása a testméretek alapján történik.

Meghatározásához a következő változók ismerete szükséges: a naptári életkor decimális értéke, a testmagasság, a testtömeg és a plasztikus index (Mészáros, 2003).

A képességek vizsgálatára motoros teszteket alkalmaztam, azt az elvet követve, hogy az emberi motorium csak a kondicionális és koordinációs képességek együttes mérésével ismerhető meg. Ezeket az alábbiak szerit hajtottuk végre:

20 m-es vágtafutás: Kijelöltem egy 20 m-es egyenes szakaszt az udvaron, rajt és célvonallal úgy, hogy a célvonal mögött még kifutási lehetőségük is maradt a gyerekeknek. Rajtvonal mögül, vezényszóra indultak el, álló helyzetből, és a lehető leggyorsabb futással kellett megtenniük a távot. Az időt stopperórával mértem 0,01 másodperc pontossággal. Az órát akkor indítottam el, amikor elhangzott a rajt vezényszó, és akkor állítottam meg, amikor a gyermek a mellkasával a célvonal síkját elérte (gyorsasági teszt).

Helyből távolugrás: Elugróvonal mögül 2 lábról történt az ugrás. A távolságot cm-es pontossággal, az elugróvonalra merőlegesen mértem az elugróvonal és az utolsó nyom között. A gyermekek két kísérletet tehettek. A jobb eredményt jegyeztem fel (gyorserő teszt).

Hat perces tartós futás: A teszt végrehajtása a többségi általános iskolában az udvaron lévő kézilabda pálya körül: 40 x 20 m-es terület, a tanulásban akadályozott gyermekeknek, a szegregáló intézményben pedig az udvaron kimért pályán történt. A terület sarkaira jelző bóját tettem, amit kívülről kellett megkerülni a gyerekeknek. Az előbbiekben leírt terület körül kellett futni a gyerekeknek folyamatosan hat percig.

Elfáradás esetén a futást járás is helyettesíthette (amit igénybe is vettek), megállni azonban nem volt szabad. A futás alatt folyamatosan számoltuk a köröket, majd az idő leteltével, sípszóra meg kellett állniuk. Méteres pontossággal határoztam meg az utolsó

körben megtett távolságot. A körök számának és kerületének szorzatához hozzáadtam az utolsó körben megtett távolságot. Ez került a jegyzőkönyvbe.Azért választottam a 6 perces futást, mert az állóképességet szerettem volna felmérni és a 12 perces futás a gyerekeknek még sok lett volna (állóképességi teszt).

Medicinlabda dobás: A labda 1 kg-os. A gyermekek a dobóvonal mögött álltak fel kis terpeszállásban, szemben a dobás irányával. A labdát mellső mélytartásban tartva, térdhajlítással és előrehajlással szerzett lendülettel, felegyenesedve dobták el.

Dobás közben kis elugrás, vagy lépés - maximum egy lábfej - meg volt engedve.

Minden gyermek két dobást hajtott végre. A jobb eredményt jegyeztem fel. A mérés 10 cm-es pontossággal történt (gyorserő teszt).

Akadálypálya: A következő akadálypályát építettem fel: A rajtvonaltól 1,5 méterre, majd további 1-1 méterre helyeztem el öt darab medicinlabdát. Az utolsó medicinlabdától 1 méterre állítottam egy 50 cm magas akadályt (2 zsámoly felállítva és egy gumikötelet húztam át fölöttük) majd egy kétrészes svédszekrényt. Ugyancsak felállítottam egy 40 cm magas akadályt (2 zsámoly fektetve, fölötte egy gumikötél), a másik oldali akadállyal egy vonalban. Az akadálytól 2,5 méterre helyeztem el két labdát, amelyek között a távolság 2 méter. A labdákat összekötő egyenes merőleges volt a haladás irányára. A célvonalig - amely egyvonalban volt a rajtvonallal - megmaradt távolságon arányosan helyeztem le egy tornaszőnyeget. Az akadálypálya teljesítése a következő. Rajt vezényszóra szlalomfutással végighaladtak a gyerekek a medicinlabdák között, majd átbújtak az első akadály alatt. Kanyarodással továbbhaladva felugrottak a svédszekrényre és végig kúsztak, vagy másztak rajta, majd megfordulva a másik oldalon leugrottak. Megfordulás után a második akadályt át kellett lépni, vagy ugrani, majd a tetszés szerinti oldalon kezdve, meg kellett cserélni a két labdát. Tovább haladva, a tornaszőnyegen a hosszúsági tengely körüli, hengeredéssel át kellett gurulni a szőnyeg másik oldalára. Itt felállva futással kellett tovább haladni a célig. A feladatot a gyermekek egyszer gyakorolhatták. A végrehajtás közben mondtam a gyerekeknek a soron következő feladatot. Az időt 0,1 másodperces pontossággal mértem (gyorsasági koordinációs teszt).

1. ábra. Az akadálypálya rajza

Gyufateszt: Kézszinkronitás, kézgyorsaság teszt. Gyufaszálak dobozba rakása. A vizsgált személy egy asztalnál ül. Vele szembe nyitott dobozt (pl.: margarinos doboz) helyeztem el olyan távolságra, hogy könyökben félig hajlított karral kényelmesen elérje.

A doboz két oldalán egymástól egy centiméterre 10-10 gyufaszálat helyeztem el. Jelre - rajt vezényszó - a vizsgált személynek a gyufaszálakat a dobozba kellett raknia úgy, hogy kezének hüvelyk és mutatóujjával fog meg egy-egy gyufaszálat, az egyik oldalról is és a másik oldalról is egyszerre. A dobozba rakást a dobozhoz közelebbi gyufáknál kellett kezdeni. Ha a két kéz nem egyszerre dolgozott a tesztet meg kellett ismételni. A végrehajtás idejét mértem stopperórával. Az órát akkor indítottam amikor elhangzott a rajt vezényszó és akkor állítottam meg amikor az utolsó gyufaszál párt elengedi a gyermek (Bakonyi 1981).