dátum, minősített aláírása
3. A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és
létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet módosítása 7. § A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó
általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet]
11. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A termálvíz gyógyászati, egyéb egészségügyi, továbbá ivóvíz, ásványvíz, fürdővíz, használati melegvíz, hőellátási, villamosenergia-előállítási és intenzív medencés haltenyésztési célra hasznosítható.
(2) A termálvíz-hasznosítás tervezésénél a többcélú, ismételt és víztakarékos felhasználásra és a termálvíz hőtartalmának minél nagyobb mértékű kinyerésére kell törekedni. Vizsgálni kell az esetleges kísérő gázok hasznosításának lehetőségét is.
(3) Termálvízmű telepítésekor a hasznosításból kikerülő termálvizek ártalommentes elvezetéséről, elhelyezéséről gondoskodni kell. Ennek során állandó jellegű tavas vizes élőhelyek, többcélú víztározók létesíthetőek és a tavas természetközeli szennyvíztisztítási módszer alkalmazható.”
8. § A 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a 28. §-t követően a következő 13/A. alcímmel és 28/A. §-sal egészül ki:
„13/A. Használt termálvizek elhelyezése, tisztítása és elvezetése
28/A. § (1) A használt termálvíz átmeneti tározása során törekedni kell a természetközeli szennyvíztisztítási megoldások alkalmazására.
(2) Ha a termálvíz-hasznosító létesítményből kibocsátott használt termálvíz egyes összetevőiben túllépi a vízügyi hatóság által megállapított valamely kibocsátási határértéket, a szennyezés csökkentésére vagy megszüntetésére tavas tisztítás vezethető be. Tavas tisztítás esetében a hasznosító létesítményből kibocsátott használt termálvizet az erre a célra létesített állandó jellegű tározóban átmenetileg tározni kell.
(3) Ha a használt termálvíz, valamint a tisztított települési-, ipari szennyvizek, az összegyűjtött belvizek és más használt vizek egymásra hatása kedvező, az átmeneti tározás során az együttes kezelés lehetőségét biztosítani kell.
A tározó létesítése során törekedni kell a többcélú hasznosításra.
(4) Az elvezetés során meg kell vizsgálni a tisztított szennyvizek és használt vizek helyben történő hasznosításának lehetőségét.
(5) Ha a tározókból a tisztított víz bevezetése a hatásterületen lévő befogadó vízfolyásrendszer hasznosítását veszélyezteti, a tisztított vizet a vízügyi hatóság által meghatározott időszakban és módon lehet bevezetni a vízfolyásba.”
9. § A 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 77/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„77/A. § E rendelet hatálybalépése előtt indult eljárásokban kiadott, a mezőgazdasági termelés területén a kizárólag energiahasznosítás céljából, visszatáplálási kötelezettség nélkül történő termálvíz-kitermelésre irányuló vízjogi üzemeltetési engedélyek 2015. június 30. napjáig hatályosak.”
4. Záró rendelkezések
10. § (1) Ez a rendelet – a (2) és a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1. § 2014. január 2-án lép hatályba.
(3) A 2. § 2015. július 1-jén lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
1. melléklet az 558/2013. (XII. 31.) Korm. rendelethez
A 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. számú melléklet 2/I. fejezet 2.9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2.9. A „k” fajlagos bírságtétel megállapítása:
Sor-
szám A szennyezés neme Bírságtétel
Ft/kg
A) Szennyező anyagok, közcsatornát károsító anyagok
1. Dikromátos oxigénfogyasztás KOIk 70
2. Ötnapos biokémiai oxigénigény BOI5 210
3. Összes nitrogén N összes 350
4. Összes szervetlen nitrogén (ammónium, nitrit, nitrát) 350
5. pH
– határérték alatt 350
– határérték felett 350
6. Összes só
– természetes eredetű 14
– technológiai eredetű 70
7. Nátrium-egyenérték* (%)
– természetes eredetű 28
– technológiai eredetű 140
8. Összes lebegőanyag 70
9. Ammónia-ammónium-nitrogén 350
10. Összes vas 140
11. Összes mangán 1 400
12. Szulfid 7 000
13. Aktív klór 3 500
14. Összes foszfor 2 300
15. Foszfát foszfor 2 300
16. Szulfit 437
17. Szulfát 70
18. Szerves oldószer extrakt (olajok, zsírok) 1 400
19. Coliform szám** 0,025×2n
Ft/m3
20. Nitrát-nitrogén 70
21. Nitrit-nitrogén 70
22. Klorid 3 500
23. Kátrány 8 400
24. Fenolok (fenol index) 3 500
25. Fluoridok 3 500
26. Összes alifás szénhidrogén (TPH) C5–C40, ill. alifás szénhidrogének fűtőolajként kimutatva C10–C32
8 750
B) Veszélyes és mérgező anyagok
27. Adszorbeálható szerves halogén vegyületek, klórban kifejezve (AOX) 70 000
28. Alaklór 85 000
29. Aldrin 500 000
30. Alumínium (összes) 3 500
31. Antimon (összes) 14 000
32. Antracén 240 000
33. Arzén (összes) 14 000
34. Atrazin 45 000
35. Azbeszt 14 000
36. Bárium (összes) 8 750
37. Benz(g,h,i)perilén 15 000
38. Brómozott difenil-éterek (PBDE)**** –
39. BTEX (benzol, toluol, etilbenzol, xilol) 5 000
40. Cianidok (könnyen felszabaduló) 350 000
41. Cianid (összes) 3 500
42. Cink (összes) 3 500
43. Dieldrin 500 000
44. Dioxinok és furánok 700 000
45. Di(2-etilhexil)ftalát 15 000
46. 1,2-diklór-etán 14 000
47. DDT 500 000
48. Diuron 100 000
49. Diklórmetán (DCM) 7 000
50. Endoszulfán 700 000
51. Endrin 500 000
52. Etilén oxid 5 000
53. Ezüst (összes) 70 000
54. Fluorantén 200 000
55. Heptaklór 500 000
56. Hexabróm-bifenil 500 000
57. Hexaklórbenzol (HCB) 70 000
58. Hexaklórbutadién (HCBD) 35 000
59. Hexaklór-ciklohexán (HCH) 500 000
60. Higany (összes) 700 000
61. Isodrin 500 000
62. Izoproturon 80 000
63. Kadmium (összes) 70 000
64. Klór-alkánok, C10–C13****
65. Klórdán 500 000
66. Klórdekon
67. Klórfenvinfosz 260 000
68. Kloroform (triklór-metán) 35 000
69. Klórpirifosz 700 000
70. Kobalt (összes) 14 000
71. Króm (VI) 14 000
72. Króm (összes) 3 500
73. Mirex 500 000
74. Molibdén 14 000
75. Naftalin 8 000
76. Nikkel (összes) 14 000
77. Nonil-fenolok és nonil-fenol-etoxilátok 70 000
78. Oktil-fenolok és oktil-fenol-etoxilátok 480 000
79. Ólom (összes) 14 000
80. Ón (összes) 3 500
81. Pentaklór-benzol 700 000
82. Pentaklórfenol 500 000
83. Perklóretilén (tetraklóretilén) 70 000
84. Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH-k)***** 7 000
Benz(a)pirén
Benz(b)fluorantén
Benz(g,h,i)perilén
Benz(k)fluorantén
Indeno(1,2,3-cd)pirén
85. Poliklórozott bifenilek (PCB-k) 500 000
86. Réz (összes) 3 500
87. Simazin 25 000
88. Szelén (összes) 14 000
89. Széntetraklorid (tetraklór-metán TCM) 23 500
90. Tallium (összes) 14 000
91. Toxafén 500 000
92. Toxicitás 70 Ft/m3
93. Tributil-ón és vegyületei 700 000
94. Trifenil-ón és vegyületei 700 000
95. Trifluralin 500 000
96. Triklórbenzolok (TCB) 70 000
97. Triklóretilén 35 000
98. Vinilklorid 10 000
C) Egyebek
99. 10 perces ülepedő anyag 70
100. Hőterhelés *** 5 Ft/°C/m3
* A víz kalcium-, magnézium- és káliumtartalmával 45 egyenérték%-ban egyensúlyt tartó nátrium kg-ban kifejezett értékét meghaladó mennyiség.
** Az „n” a cm3-kénti coliform szám normál alakban kifejezett értékének kitevője, de legfeljebb 4.
*** A hőterhelés bírságtényezője Ft/°C/m3, mely a kibocsátott vízmennyiségnek csak a hőfokára értelmezhető.
**** Ez az anyagcsoport számos egyedi komponenst tartalmaz. Jelenleg konkrét vegyület mint indikatív paraméter még nem adható meg.
***** A bírságtétel a felsorolt egyedi PAH-k összességére vonatkozik.”
2. melléklet az 558/2013. (XII. 31.) Korm. rendelethez
Az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet 2. melléklet 2.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2.1. A 8/A. § (3) bekezdés d) pontjában előírt t/2 °C értéket a következő képlet alapján kell megállapítani:
2. melléklet a …/2013. (…) Korm. rendelethez Az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet 2. melléklet 2.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2.1. A 8/A. § (3) bekezdés d) pontjában előírt t/2 °C értéket a következő képlet alapján kell megállapítani:
t/2 °C = kútfejen mért hőmérséklet (°C) – 30 (°C) 2
”
”
A Kormány 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelete
a bányászattal és a távhőszolgáltatással összefüggő kormányrendeletek módosításáról
A Kormány
a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 1–6., 8., 10., 16–18., 24–25., 27. pontjában,
a 2. alcím tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében,
a 3. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 11. pontjában, a 4. alcím tekintetében a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (1) bekezdés m) pontjában,
az 5. alcím tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (7) bekezdés 3. pontjában,
a 6. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 20. pontjában,
a 7. alcím tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében,
a 8. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,
a 9. alcím tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében,
a 10. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 4. és 12. pontjában,
a 11. alcím tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében,
a 12. alcím tekintetében a kereskedelmi hatóság kijelölése tárgyában a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés h) pontjában és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében,
a 13. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 19. pontjában, a 14. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdés 23. pontjában,
a 15. alcím tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 12.4. pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdésében,
a 16. alcím tekintetében a termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30. § (1) bekezdés a)–b) pontjában, a 75. § tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pontjában
kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása
1. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 2. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A pályázati részvételi díjak befizetéséből származó bevételeket a bányászati koncessziós pályázatok előkészítésére, lebonyolítására és a minősítő bizottság tagjainak díjazására kell fordítani. A bevételek felhasználásáról az MBFH elnöke dönt.”
2. § A Vhr. 2/B. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem lehet a minősítő bizottság elnöke és tagja az a személy,)
„a) aki a pályázat előkészítésében vagy kidolgozásában bármilyen módon részt vett,”
3. § (1) A Vhr. 4. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A bányajáradék számításának alapjául)
„c) föld alatti szénelgázosítással történő kitermelés esetében a kutatási területből vagy a bányatelekből a műszaki üzemi tervben tervezett, a bányajáradék bevallási időszakra igénybevett ásványi nyersanyag mennyiségének”
(értékét kell figyelembe venni.)
(2) A Vhr. 4. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az ásványvagyon-gazdálkodási szabályok megszegésével okozott veszteség miatt a bányajáradék pótlására megállapított díjat az (5) bekezdésben foglalt gyakorisággal és időpontoknak megfelelően kell megfizetni.”
(3) A Vhr. 4. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:
„(10a) A (10) bekezdés szerinti kérelemhez mellékelni kell:
a) a növelt hatékonyságú eljárás ismertetését,
b) a növelt hatékonyságú eljárással érintett mezőben (telepben, blokkban) üzemelő kutak jellemző termelési adatait a kutak üzembe helyezésétől kezdődően,
c) a jellemző termelési adatok regisztrálásának folyamatát, azok visszaellenőrzésének lehetőségeit,
d) az eljárásban részt vevő kutak kiképzését, felszíni termelő rendszereit, azok esetleges módosításait az eljárás során, e) az eljárás befejezését követően, annak közép és hosszú távú további termelésre gyakorolt hatásának tervezetét, f) az érintett mező vagy telep eljárás bevezetése előtt módosított művelési tervét,
g) annak bizonyítását, hogy az érintett telep, blokk külön zárt rendszert képez, amennyiben a növelt hatékonyságú eljárás nem mezőszinten kerül bevezetésre,
h) az eljárás alkalmazása alatti, és a várható kihatásainak éveire benyújtandó kitermelési műszaki üzemi tervek növelt hatékonyságú részeire vonatkozó termelési adatokat,
i) a növelt hatékonyságú eljárás alkalmazását megelőzően és az eljárás alatt tervezett kőolaj viszkozitási adatokat és j) a növelt hatékonyságú eljárással érintett mező vagy telep nyomásértékeit az eljárás alatt tervezett nyomásértékekkel együtt.”
4. § A Vhr. a következő 6/C. §-sal egészül ki:
„6/C. § (1) A kutatási műszaki üzemi tervet a kutatási terület egészére kell elkészíteni és benyújtani jóváhagyásra.
A szilárd ásványi nyersanyagok kutatására készített műszaki üzemi tervben a szükséges kutató létesítmények számát és területi elosztását az előfordulás várható földtani-tektonikai viszonyaira figyelemmel kell megtervezni.
(2) Ha a kutatási műszaki üzemi tervet nem a kutatási terület egészére nyújtják be, a kutatási műszaki üzemi tervvel nem érintett kutatási terület tekintetében a Bt. 22. § (8) bekezdését kell alkalmazni.
(3) Ha a (2) bekezdés alkalmazásának van helye, és ennek következtében a fennmaradó kutatási terület több, egymással nem érintkező részre tagolódna, a Bt. 22. § (8) bekezdését a teljes kutatási terület tekintetében alkalmazni kell.”
5. § A Vhr. 6/E. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (7)–(10) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A jóváhagyott kutatási műszaki üzemi terv módosítását kell kérelmezni, ha a kutatás elvégzéséhez a kutatási tevékenységek módosítása, bővítése szükséges. A kérelemnek tartalmaznia kell a 6/D. § (1) bekezdésében felsoroltakat.
(6) A bányafelügyelet a jóváhagyott kutatási időszak meghosszabbítását akkor engedélyezi, ha a bányavállalkozó a) igazolja, hogy a műszaki üzemi tervben jóváhagyott kutatási feladatainak elvégzését tőle független körülmény miatt megkezdeni nem tudja,
b) a műszaki üzemi tervben jóváhagyott kutatási feladatainak elvégzését megkezdte és igazolja, hogy a kutatást az engedélyezett kutatási időszak alatt tőle független körülmény miatt befejezni nem tudja vagy
c) a műszaki üzemi tervben jóváhagyott kutatási feladatait elvégezte, de a kutatás teljes körű elvégzéséhez a kutatási feladatok bővítése szükséges.
(7) A (6) bekezdés a) és b) pontja tekintetében a bányavállalkozótól független körülménynek kell tekinteni különösen a kutatási tevékenység végzéséhez szükséges más hatósági engedélyek, illetve a kutatólétesítmények elhelyezésére szolgáló ingatlan használati jogának megszerzéséhez szükséges időtartamot.
(8) Ha a kutatási időszak meghosszabbítását a bányavállalkozó a (6) bekezdés c) pontja alapján kérelmezi, akkor a kérelemnek tartalmaznia kell a 6/D. § (1) bekezdésében felsoroltakat. A bányavállalkozónak a kutatási feladatok bővítésének indokoltságát igazolnia kell.
(9) A geotermikus energia vagy a nem hagyományos szénhidrogének kutatására vonatkozó kutatási időszak második alkalommal történő meghosszabbítása iránti kérelem elbírálására a (6)–(8) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(10) A bányafelügyelet a kutatási időszak meghosszabbításáról a műszaki üzemi terv módosításával dönt. Ha a bányavállalkozó a kutatási időszak meghosszabbítását a (6) bekezdés c) pontja alapján kérelmezi, a bányafelügyelet a kutatási időszak meghosszabbítása esetén dönt a kutatási feladatok jóváhagyásáról is.”
6. § A Vhr. a következő 8/D. §-sal egészül ki:
„8/D. § (1) A Bt. 22/B. § (5) bekezdése szerinti nyilvántartás tartalmazza:
a) a geotermikus energia kinyerését végző engedélyes megnevezését, az engedélyező határozat számát, az engedélyt kiadó hatóság megnevezését,
b) a geotermikus energiát kinyerő létesítmény megnevezését, közigazgatási helyét, súlyponti EOV koordinátáit, c) a kitermelt felszín alatti víz vagy cirkuláltatott folyadék mennyiségével súlyozott éves átlaghőmérsékletét a kútfejen és a geotermikus energiát hasznosító berendezés kimeneti pontján,
d) a kitermelt víz éves mennyiségét,
e) a felhasznált geotermikus energia éves mennyiségét és
f) kijelölt geotermikus védőidom esetében a 8/C. § (4) bekezdése szerinti adatokat.
(2) A geotermikus energia kinyerését végző engedélyes köteles a bányafelügyelet részére a kinyeréssel érintett évet követő év február 28-ig az (1) bekezdés c)–e) pontjában foglalt adatokat megadni.”
7. § A Vhr. 10. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2b) Földgáz elosztóvezeték építése, valamint bővítése csak a földgázellátásról szóló törvény alapján az építéssel érintett településre, településrészre elosztói engedéllyel rendelkező engedélyes kérelmére és részére engedélyezhető.”
8. § A Vhr. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bányatelek megállapításáról szóló határozatnak – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben előírtakon túl – tartalmaznia kell:
a) a bányatelek aa) védnevét,
ab) jogosítottjának nevét vagy elnevezését, és címét vagy székhelyét,
ac) közigazgatási elhelyezkedését, szilárd ásványi nyersanyag esetében a bányatelekkel érintett ingatlanok helyrajzi számait,
ad) határvonalának töréspontjait EOV-ban, a töréspontoknál a terep, a fedő- és alapsík tengerszint feletti magasságát Balti magassági rendszerben és a bányatelek területét m2-ben,
b) a bányatelekben található ásványi nyersanyagok mennyiségét földtani ásványvagyonra és kitermelhető ásványvagyonra bontva, ezek haszonanyagként vagy meddőanyagként történő besorolását,
c) védendő létesítményenként, területenként a védő- és határpillérek kijelölését, a védősáv méretét, a határszöget, d) az alkalmazni tervezett bányaművelési technológiát,
e) a megállapítandó bányatelekkel határos bányatelkek felsorolását,
f) külfejtésre tervezett bányatelek esetében az ingatlan igénybevételi ütemtervről szóló döntést, g) az elfogadott újrahasznosítási célt és
h) külfejtésre tervezett bányatelek esetében az elfogadott tájrendezési előterv alapján meghatározható követelményeket.”
9. § (1) A Vhr. 12/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bányafelügyelet a meghosszabbítás iránti kérelmet elutasítja, ha
a) a bányavállalkozónak koncessziós díj, bányajáradék, felügyeleti díj, jogerős és végrehajtható határozattal megállapított kiesett bányajáradék pótlására megállapított díj, térítési díj vagy bírság tartozása van vagy
b) a bányavállalkozó a bányajáradék bevallására vonatkozó kötelezettségét bármely általa művelt kitermelőhely vonatkozásában határidőre nem teljesítette.”
(2) A Vhr. 12/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Szilárd ásványi nyersanyag, valamint kőolaj esetében az ásványvagyon értékét az ásványi nyersanyag – az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló kormányrendeletben meghatározott – fajlagos értékének és az (5) bekezdésben meghatározott ásványvagyon-mennyiségnek a szorzataként kell kiszámítani.
(6a) Földgáz esetében az ásványvagyon értékét az ásványi nyersanyag – az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló kormányrendeletben meghatározott – fajlagos értékének és az (5) bekezdésben meghatározott ásványvagyon-mennyiség fűtőértékre átszámított értékének a szorzataként kell kiszámítani.”
10. § (1) A Vhr. 12/B. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nem vehető figyelembe
a) annak a bányavállalkozónak a pályázata, akinek az adott bányatelekre vonatkozó bányászati jogát a Bt. 26/A. § (5) bekezdése alapján törölte a bányafelügyelet,
b) annak a pályázónak a pályázata, amelynek a Bt. 5. § (4a) bekezdésében meghatározott tartozása áll fenn.
(4) A beérkezett pályázatokat az MBFH a benyújtásra nyitva álló határidő lejártának napját követő naptól számított 20 napon belül bírálja el. Az a pályázó jelölhető ki a törölt bányászati jog új jogosítottjának, amely a legmagasabb ellenértékre tesz ajánlatot. A bányatelekkel fedett ingatlan tulajdonosát, ha a legmagasabb ajánlattal megegyező ajánlatot tett, az elbírálásnál előnyben kell részesíteni.”
(2) A Vhr. 12/B. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Ha a (9) bekezdés szerinti biztosíték nem elegendő a fennmaradó kötelezettségek teljesítésére, a bányafelügyelet határidő tűzésével kötelezi a bányászati jog törlésével érintett bányavállalkozót – a Bt. 26/A. § (5) bekezdés c) pontjában foglalt eset kivételével – a kötelezettségek teljesítésére.”
11. § (1) A Vhr. 13. § (3) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(A bányaüzemi kutatásra, feltárásra, kitermelésre, illetve meddőhányó hasznosítására, az ezekkel egy időben vagy ezek befejeztével végzett tájrendezésre vonatkozó műszaki üzemi terv szöveges része tartalmazza)
„j) a föld alatti szénelgázosítással történő kitermelés esetében ja) az égetéssel művelésbe vonni tervezett széntelep lehatárolását,
jb) az égetés leállíthatóságára vonatkozó műszaki intézkedések ismertetését,
jc) az égetés bányatelken kívülre történő áthúzódását megakadályozó műszaki intézkedések ismertetését, jd) az igénybevett szén mennyiségének meghatározását;”
(2) A Vhr. 13. § (3) bekezdés k) pontja a következő ke) alponttal egészül ki:
(A bányaüzemi kutatásra, feltárásra, kitermelésre, illetve meddőhányó hasznosítására, az ezekkel egy időben vagy ezek befejeztével végzett tájrendezésre vonatkozó műszaki üzemi terv szöveges része tartalmazza
a szénhidrogén feltárás, kitermelés és földgáztárolás esetében)
„ke) a szénhidrogének feltárására és kitermelésére kijelölt bányatelekkel lehatárolt földtani közegben tervezett rétegrepesztések és egyéb kitermelést serkentő besajtolások tervét, az alkalmazni tervezett folyadék jellemzőinek ismertetését (összetétel, mennyiség);”
(3) A Vhr. 13. §-a a következő (4) és (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A szénhidrogénre, valamint a szén-dioxid gázra vonatkozó első feltárási, kitermelési vagy földgáztárolási, továbbá a föld alatti szénelgázosítással történő ásványi nyersanyag kitermelésre vonatkozó feltárási és kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelemhez mellékelni kell a 11/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti határozatot.
(4a) Szénhidrogén, valamint szén-dioxid gáz feltárás, kitermelés vagy földgáztárolás esetében a kérelemhez mellékelni kell a kőolaj és földgázbányászati biztonsági szabályzat szerinti művelési tervet. Az első benyújtott művelési tervet követően a további kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyási eljárásokban csak a művelési terv módosítását kell benyújtani.”
12. § A Vhr. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) A műszaki üzemi terv intézkedéseit indokolni kell, és meg kell adni végrehajtásuk időbeli és területi ütemezését. Ha a jóváhagyásra benyújtott műszaki üzemi terv ingatlan igénybevételi terve eltér a 11/A. § (2) bekezdés c) pontja szerinti ütemtervtől, úgy az érintett ingatlantulajdonosokat erről az eljárás megindításáról szóló értesítésben tájékoztatni kell.
(2) A műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozatnak a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben előírtakon túl tartalmaznia kell
a) a műszaki üzemi terv teljesítési határidejét és a bányaüzem lehatárolását,
b) a kitermelésre engedélyezett haszonanyag mennyiségét, föld alatti gáztárolás esetében a ki- és betárolható földgáz mennyiségét,
c) meddőértékesítés engedélyezése esetén a bányajáradék fizetésével kapcsolatos rendelkezést, d) az ásványvagyon-veszteséggel és a termelvény-veszteséggel kapcsolatos rendelkezést,
e) külfejtéses bányászati tevékenység végzése esetén a bányászati tevékenységgel igénybe vehető ingatlanok helyrajzi számát és
f) az (1) bekezdésben meghatározott esetben az ingatlan igénybevételi ütemterv módosítására vonatkozó rendelkezést.
(3) Kitermelésre vonatkozó műszaki üzemi terv – amennyiben a környezetvédelmi, egységes környezethasználati vagy környezetvédelmi működési engedély hatálya ennél nem rövidebb – mélyművelés, illetve kőolaj- és földgázbányászat esetében legfeljebb 5 év, míg külfejtések esetében legfeljebb 15 év időtartamra hagyható jóvá. A műszaki üzemi
tervet a bányavállalkozónak évente felül kell vizsgálnia, és megváltozott viszonyok esetén köteles a műszaki üzemi terv módosítását kérelmezni. Ha a bányavállalkozó a jóváhagyott tervben kitermelésre meghatározott területet a tervidőszakban nem vette igénybe, a jóváhagyó határozat teljesítési határideje legfeljebb egy alkalommal az eredetileg engedélyezett teljesítési idő felével meghosszabbítható.
(4) A műszaki üzemi tervet, illetve a módosítására irányuló kérelmet a tervezett tevékenység megkezdését megelőzően kell jóváhagyásra a bányakapitánysághoz benyújtani.
(5) A Bt. 23. § (1b) bekezdése szerinti föld alatti szénelgázosítással történő ásványi nyersanyag kitermelésre vonatkozó feltárási és kitermelési műszaki üzemi terv legfeljebb két év időtartamra hagyható jóvá. A feltárási és kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelmet a kutatási zárójelentést elfogadó határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kell benyújtani. A határidő elmulasztása esetén a Bt. 23. § (1b) bekezdése szerinti föld alatti szénelgázosítással történő ásványi nyersanyag kitermelésre vonatkozó feltárási és kitermelési műszaki üzemi terv ismételten nem nyújtható be.
(6) A (2) bekezdés a) pontja szerinti bányaüzem lehatárolás a következő műszaki üzemi terv jóváhagyásáig hatályos.
(7) Nem kell a műszaki üzemi terv módosítását kérni, ha a haszonanyag kitermelt mennyisége, vagy az értékesített meddő mennyisége a tárgyévre engedélyezett mennyiséget legfeljebb 25%-kal haladja meg, és a kitermelés tekintetében az igénybevételre engedélyezett ingatlanon kívül más ingatlan igénybevételére nem kerül sor.
A kitermelési mennyiség a növekménnyel együtt a környezetvédelmi, egységes környezethasználati vagy környezetvédelmi működési engedélyben meghatározott mennyiséget nem haladhatja meg.”
13. § A Vhr. 17. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Bt. 30. § (2) bekezdése szerinti kieső bányajáradék pótlására megállapított díjat a 4. § (5) bekezdésében foglalt gyakorisággal és időpontoknak megfelelően kell megfizetni.”
14. § A Vhr. 19/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a Vhr. a következő 19/B. §-sal egészül ki:
14. § A Vhr. 19/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a Vhr. a következő 19/B. §-sal egészül ki: