dátum, minősített aláírása
14. Egyéb nyersanyagok
1. Vegyes, kevert nyersanyagok
Azon ásványi (nyers)anyagok, melyek vegyes, kevert összetételük révén az 1–101.
sorszám egyikébe sem sorolhatók be.
1. Kevert ásványi nyersanyag I.
Azon ásványi nyersanyag, amely földtani szakértő szakvéleménye alapján a mellékletben szereplő valamelyik nyersanyagot 60%-nál nagyobb mennyiségben tartalmazza.
2311
Az adott nyersanyagnál megjelölt fajlagos érték
Ft/m3
110 2. Kevert ásványi
nyersanyag II.
Azon ásványi nyersanyag, amely földtani szakértő szakvéleménye alapján a mellékletben szereplő valamelyik nyersanyagot 60%-nál kisebb mennyiségben tartalmazza.
2312 660 Ft/m3
0000
Vegyes, kevert és meddő-hányóból nyert nyersanyagok”
8. melléklet az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelethez
A Nemzeti Hírközlési Hatóság eljárásában közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, valamint egyes szakhatósági közreműködések megszüntetéséről és módosításáról szóló 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet szerinti táblázat 10. pont „Bevonás és közreműködés feltétele” oszlop b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha az építési tevékenység)
„b) nyomvonaljellegű kőolaj- és földgázbányászati létesítmény, szállítóvezeték, elosztóvezeték, célvezeték, valamint egyéb gáz és gáztermék vezeték biztonsági övezetében valósul meg, és az építtető az üzemeltetőnek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 19/B. § (2) bekezdése szerint egyetértésének megtagadását vagy az üzemeltető által az egyetértés megadásához szabott feltételeket sérelmesnek tartja.”
9. melléklet az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelethez
A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. melléklet szerinti táblázat 9. pont „Bevonás és közreműködés feltétele” oszlop b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha az építési tevékenység)
„b) nyomvonaljellegű kőolaj- és földgázbányászati létesítmény, szállítóvezeték, elosztóvezeték, célvezeték, valamint egyéb gáz és gáztermék vezeték biztonsági övezetében valósul meg, és az építtető az üzemeltetőnek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 19/B. § (2) bekezdése szerint egyetértésének megtagadását vagy az üzemeltető által az egyetértés megadásához szabott feltételeket sérelmesnek tartja.”
10. melléklet az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelethez
Az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területének komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatáról szóló 103/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 1. mellékletében foglalt táblázat B:12 mezője helyébe a következő mező lép:
(B)
(12.) „Járási (fővárosi kerületi) hivatal járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala”
11. melléklet az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelethez
1. Az R5. 1. melléklet 4.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyéb sajátos építmények:)
„4.2. földtani kutatást szolgáló 1.1. pont szerinti kutatóépítmény, vagy nukleáris létesítmény telephely vizsgálati és értékelési programjának végrehajtásához szükséges olyan 1.1. pont szerinti kutatóépítmény, amelynek telephely vizsgálati és értékelési programját jóváhagyták, vagy ahhoz a feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóság a földtani, műszaki biztonsági és bányászati szakkérdések tekintetében előzetes szakhatósági állásfoglalást adott,”
2. Az R5. 1. melléklet 4. pontja a következő 4.7. ponttal egészül ki:
(Egyéb sajátos építmények:)
„4.7. a föld alatti szénelgázosításhoz szükséges létesítmények.”
12. melléklet az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelethez
Az R5. 2. melléklete a következő 4. ponttal egészül ki:
„4. A föld alatti szénelgázosításhoz szükséges létesítmények.”
13. melléklet az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelethez
„4. melléklet az 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelethez
Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem adattartalma
I. Elvi építési vagy építési engedély iránti kérelem esetében:
1. Adószámmal rendelkező építtető esetében az építtető adószáma.
2. A kérelemmel érintett építmény adatai: megnevezése, helye, rendeltetése.
3. Az építési tevékenységgel és a sajátos építmények biztonsági övezetével érintett ingatlan adatai: címe, helyrajzi száma, tulajdonosa, a biztonsági övezettel érintett terület mérete.
4. A kérelmezett engedély fajtája.
5. A kérelem tárgya és annak rövid leírása.
6. A tervezett műszaki megoldásnak az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól való esetleges eltérése engedélyezésének szükségessége.
7. A közreműködő tervező vagy tervezők neve, címe, jogosultsága.
8. A benyújtott mellékletek felsorolása.
9. Az építés elvégzésének tervezett időtartama.
10. Elvi építési engedély iránti kérelem kivételével az építtető nyilatkozata arról, hogy rendelkezik építési jogosultsággal.
11. Keltezés, az építtető (cégszerű) aláírása.
II. Használatbavételi engedély iránti kérelem esetében:
1. Adószámmal rendelkező építtető esetében az építtető adószáma.
2. A kérelemmel érintett építmény adatai: megnevezése, helye, rendeltetése.
3. A használatbavétellel és a sajátos építmények biztonsági övezetével érintett ingatlan adatai: címe, helyrajzi száma, tulajdonosa, a biztonsági övezettel érintett terület mérete.
4. A kérelem tárgya és annak rövid leírása.
5. Az építési engedély száma, kelte.
6. A benyújtott mellékletek felsorolása.
7. Keltezés, az építtető (cégszerű) aláírása.
III. Bontási engedély iránti kérelem esetében:
1. Adószámmal rendelkező tulajdonos esetében a tulajdonos adószáma.
2. A kérelemmel érintett építmény adatai: megnevezése, helye, rendeltetése.
3. A kérelem tárgya és annak rövid leírása.
4. A kérelem tárgyára vonatkozó használatbavételi engedély száma, kelte.
5. A benyújtott mellékletek felsorolása.
6. A bontás elvégzésének tervezett időtartama.
7. Keltezés, a tulajdonos (cégszerű) aláírása.
8. A tulajdonos nyilatkozata arról, hogy rendelkezik építési jogosultsággal.
IV. Fennmaradási engedély iránti kérelem esetében:
1. Adószámmal rendelkező építtető esetében az építtető adószáma.
2. A kérelemmel érintett építmény adatai: megnevezése, helye, rendeltetése.
3. Az építési tevékenységgel és a sajátos építmények biztonsági övezetével érintett ingatlan adatai: címe, helyrajzi száma, tulajdonosa, a biztonsági övezettel érintett terület mérete.
4. A kérelem tárgya és annak rövid leírása.
5. A tervezett műszaki megoldásnak az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól való esetleges eltérése engedélyezésének szükségessége.
6. A közreműködő tervező vagy tervezők neve, címe, jogosultsága.
7. A benyújtott mellékletek felsorolása.
8. Az építtető nyilatkozata arról, hogy rendelkezik építési jogosultsággal.
9. Keltezés, az építtető (cégszerű) aláírása.
V. Rendeltetés megváltoztatására irányuló kérelem esetében:
1. Adószámmal rendelkező építtető esetében az építtető adószáma.
2. A kérelemmel érintett építmény adatai: megnevezése, helye, rendeltetése.
3. Az építési tevékenységgel és a sajátos építmények biztonsági övezetével érintett ingatlan adatai: címe, helyrajzi száma, tulajdonosa, a biztonsági övezettel érintett terület mérete.
4. A kérelem tárgya és annak rövid leírása.
5. A tervezett műszaki megoldásnak az építményekkel kapcsolatos országos szakmai követelmények jogszabályban meghatározott előírásaitól való esetleges eltérése engedélyezésének szükségessége.
6. A kérelem tárgyára vonatkozó használatba vételi engedély száma, kelte.
7. A közreműködő tervező vagy tervezők neve, címe, jogosultsága.
8. A benyújtott mellékletek felsorolása.
9. Az építés elvégzésének tervezett időtartama.
10. Az építtető nyilatkozata arról, hogy rendelkezik építési jogosultsággal.
11. Keltezés, az építtető (cégszerű) aláírása.”
14. melléklet az 559/2013. (XII. 31.) Korm. rendelethez
Az R6. 5. melléklete a következő V. ponttal egészül ki:
(Szakhatósági dokumentációk tartalma építésügyi hatósági engedélyezéshez)
„V. A bányafelügyelet szakhatósági állásfoglalásának megkéréséhez szükséges dokumentáció
1. Építési, összevont építési és fennmaradási engedélyezési eljárás esetén, ha az építési terület felszínmozgás-veszélyes, illetve bányászati tevékenységgel (alábányászott) érintett, a talajvizsgálati jelentés és geotechnikai vizsgálat összefoglalása.”
A Kormány 560/2013. (XII. 31.) Korm. rendelete
a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról
A Kormány
a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 72. § g) pontjában,
a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 104. § (1) bekezdés d) pontjában,
az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (1) bekezdés a) pontjában
foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében megállapított feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:
1. A földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása
1. § (1) A földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) a következő 6/A. §-sal egészül ki:
„6/A. § (1) A Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a földművesek, a mezőgazdasági termelőszervezetek és a mezőgazdasági üzemközpontok nyilvántartásának vezetésére
a) első fokon a járási földhivatalt, b) másodfokon a megyei földhivatalt jelöli ki.
(2) A Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott szerzési feltételek, korlátozások és tilalmak betartásának ellenőrzésére, továbbá az ezzel kapcsolatos jogkövetkezmények alkalmazására
a) első fokon a járási földhivatalt, b) másodfokon a megyei földhivatalt jelöli ki.”
(2) Az R. 6/A. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a föld tulajdonjogának hatósági jóváhagyáshoz kötött megszerzésének jóváhagyására irányuló eljárásra a megyei földhivatalt jelöli ki.
(4) A Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a föld tulajdonjogának végrehajtási, felszámolási, vagy önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében történő megszerzésére irányuló árverés vagy pályáztatás lefolytatására a megyei földhivatalt jelöli ki.
(5) A Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a hatósági jóváhagyáshoz kötött földhasználati szerződések hatósági jóváhagyására irányuló eljárások lefolytatására a járási földhivatalt jelöli ki.”
2. A fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása
2. § A fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010.
(XII. 27.) Korm. rendelet 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) A Kormány a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény szerinti talajvédelmi hatóságként a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságát jelöli ki.
(2) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 5. § 19. pont a) pontjának ac) alpontjában és a 26. pont c) pontjában meghatározott üzemi gyakorlat igazolása tekintetében a Kormány mezőgazdasági igazgatási szervként a mezőgazdasági termelőszervezetnek minősülő gazdálkodó szervezet székhelye szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelöli ki.
(3) A Földforgalmi tv. 5. § 1. pontjában, 19. § (4) bekezdésében és a 47. § (4) bekezdésében, továbbá a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 6. § (2) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként az állattartó telep fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságát jelöli ki.
(4) A Fétv. 4. §-ában foglaltak tekintetében a Kormány földművelésügyi igazgatási szervként a családi gazdaság központja szerint illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságát jelöli ki.”
3. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról szóló 22/2012. (II. 29.) Korm. rendelet módosítása 3. § Hatályát veszti a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalról szóló 22/2012. (II. 29.) Korm. rendelet 19. § (2) és
(3) bekezdése.
4. Záró rendelkezések
4. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1. § (2) bekezdése és a 3. § 2014. május 1-jén lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
A Kormány 561/2013. (XII. 31.) Korm. rendelete
az egyes kutatás-fejlesztési és innovációs tárgyú kormányrendeletek módosításáról
A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,
az 1. alcím tekintetében a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 17. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs projektek közfinanszírozású támogatásáról szóló 146/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet módosítása
1. § A kutatás-fejlesztési és technológiai innovációs projektek közfinanszírozású támogatásáról szóló 146/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„59. § (1) A kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) mint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapot (a továbbiakban: Alap) kezelő szerv az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 18. § (1) bekezdésében meghatározott feladatai közül
a) a pályaművek befogadására, a pályaművek értékeléséhez kapcsolódó adatszolgáltatás és a pályaművek értékelésében való részvételre,
b) a támogatási szerződések minta alapján történő előkészítésére és megkötésének lebonyolítására, a támogatási szerződések módosítására,
c) a támogatás kifizetésének előkészítésére,
d) a projektek megvalósítása előrehaladásának nyomon követésére, a beszámoló fogadására, formai ellenőrzésére, hiánypótoltatására,
e) a pályázati adatok rögzítésére, az ezzel kapcsolatos adatbázis naprakészségének és megbízhatóságának biztosítására
a 63. §-ban meghatározott szervvel vagy közbeszerzési eljárásban kiválasztott más szervvel köthet szerződést.
(2) Az (1) bekezdés alapján megbízott szerv a miniszter nevében jár el, a szerződésben meghatározott feladatait személyesen látja el.”
2. § Az R1. 61. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az 59. § (1) bekezdése alapján megbízott szerv díját arra tekintettel kell meghatározni, hogy az Alapból kizárólag a pályázati programok megvalósításához közvetlenül kapcsolódó feladatok költségei téríthetők meg.”
3. § Az R1. 62. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a megbízás megszüntetésre kerül – új szervnek az 59. § (1) bekezdése alapján történő megbízásáig – a 61. § (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott feladatokat a miniszter látja el.”
4. § Az R1. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„63. § Az 59. § (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott feladatok ellátására, nem közbeszerzési eljáráson alapuló megbízással kiválasztható szervek a következők:
a) a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős szerv, b) a MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt.”
5. § Az R1. 65. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„65. § A miniszter az Alap tárgyévi felhasználására vonatkozó tervét az érintett miniszterek, államigazgatási szervek vezetői és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke bevonásával a tárgyévet megelőző évben a központi költségvetés tervezésével összhangban készíti el.”
6. § Az R1. 71. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E rendeletnek az egyes kutatás-fejlesztési és innovációs tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 561/2013. (XII. 31.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 59. §-át a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”
7. § Az R1. 72. § bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„72. § A közfinanszírozású támogatások nyújtása során az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 90. §-át, 96 § (2) és (9) bekezdését nem kell alkalmazni.”
8. § Az R1.
a) 61. § (2) bekezdésében az „A feladatok átadásáról a kezelő szerv és a közreműködő szervezet megállapodást köt. A megállapodás” szövegrész helyébe az „Az 59. § (1) bekezdése szerinti szerződés” szöveg,
b) 61. § (2) bekezdés a) és f) pontjában az „a közreműködő szervezet és a kezelő szerv” szövegrész helyébe az „az 59. § (1) bekezdése alapján megbízott szerv és a miniszter” szöveg,
c) 62. § (1) bekezdésében a „kezelő szerv vezetője” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg, d) 64. § (3) bekezdésében a „kezelő szerv” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg
lép.
9. § Hatályát veszti az R1. 59/A. §-a, 60. §-a, 61. § (1) bekezdése és 66–69. §-a.
2. Az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet módosítása
10. § Az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010.
(VII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 83. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
(A miniszter a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért való felelőssége körében)
„i) rendelkezik a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap felett.”
11. § Hatályát veszti az R2. 85. § (1) bekezdés i) pontja.
3. Záró rendelkezések
12. § Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
A Kormány 562/2013. (XII. 31.) Korm. rendelete
a 2014/2015-ös tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2014/2015-ös tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről, valamint egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról
A Kormány
az 1−6. § tekintetében a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 88. § (5) bekezdésében, a 7−8. § tekintetében a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 88. § (3) bekezdés a) pontjában, a 9−14. § tekintetében a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 28. § (1) bekezdés a) pontjában
kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 84. § (5) bekezdése alapján a Kormány 2014/2015-ös tanévre szóló szakmaszerkezeti döntését (a továbbiakban: szakmaszerkezeti döntés) az 1−4. melléklet tartalmazza, az e §-ban meghatározottak szerint.
(2) Az 1. melléklet megyénként és a fővárosra lebontva tartalmazza az iskolai rendszerű szakképzésben oktatható, az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012.
(VII. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OKJ) szerinti, állam által elismert azon szakképesítéseket, amelyekre a 2014/2015-ös tanévben induló iskolai rendszerű képzésekben − az oktatás munkarendjére tekintet nélkül − a szakképző iskola fenntartója
a) korlátozás nélkül beiskolázhat, költségvetési hozzájárulásra korlátozás nélkül jogosult (a továbbiakban:
támogatott szakképesítés),
b) költségvetési hozzájárulásra nem jogosult (a továbbiakban: nem támogatott szakképesítés),
c) költségvetési hozzájárulásra korlátozott keretszámok alapján jogosult (a továbbiakban: korlátozottan támogatott szakképesítés).
(3) A 2. melléklet az adott megyében és a fővárosban iskolai rendszerű szakképzést folytató intézmények fenntartóira lebontva − megyénként és a fővárosra külön − tartalmazza a korlátozottan támogatott szakképesítések keretszámait.
(4) A 3. melléklet megyénként és a fővárosra lebontva tartalmazza az iskolai rendszerű szakképzésben oktatható, OKJ szerinti azon szakközépiskolai ágazatokat, amelyekre a 2014/2015-ös tanévben induló iskolai rendszerű képzésekben − az oktatás munkarendjére tekintet nélkül − a szakképző iskola fenntartója
a) korlátozás nélkül beiskolázhat, költségvetési hozzájárulásra korlátozás nélkül jogosult (a továbbiakban:
támogatott ágazat),
b) költségvetési hozzájárulásra nem jogosult (a továbbiakban: nem támogatott ágazat),
c) költségvetési hozzájárulásra korlátozott keretszámok alapján jogosult (a továbbiakban: korlátozottan támogatott ágazat).
(5) A 4. melléklet az adott megyében és a fővárosban iskolai rendszerű szakképzést folytató intézmények fenntartóira lebontva − megyénként és a fővárosra külön − tartalmazza a korlátozottan támogatott ágazatok keretszámait.
(6) A szakmaszerkezeti döntés nem vonatkozik az Szt. 25. § (5) bekezdése alapján az iskolai rendszerű szakképzésben részszakképesítésre történő beiskolázásra, továbbá azon szakképesítésre történő beiskolázásra, amely az iskolai rendszerű szakképzésben kizárólag speciális szakiskolában oktatható. A szakmaszerkezeti döntés nem érinti a szakképző iskolai fenntartónak az e bekezdésben meghatározott szakképzésre történő beiskolázáshoz kapcsolódó költségvetési hozzájárulásra való jogosultságát.
(7) A szakmaszerkezeti döntés nem vonatkozik a rendészetért felelős miniszter hatáskörébe tartozó, iskolai rendszerű szakképzésben oktatható szakképesítésre és szakközépiskolai ágazatra történő beiskolázásra, valamint a szakképző iskolai fenntartónak az ezen beiskolázáshoz kapcsolódó költségvetési hozzájárulásra való jogosultságára.
A fenntartó az Szt. 91. § (7) bekezdése alapján a rendészetért felelős miniszter engedélye szerint indított, e bekezdés szerinti képzés után jogosult költségvetési hozzájárulásra.
2. § (1) Az e rendeletben foglaltakat a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § 31. pontja alapján 2015.
februárban induló képzésekre is alkalmazni kell.
(2) Az 1. § (4) és (5) bekezdésében, valamint a 3. és a 4. mellékletben foglaltakat az Szt. 27. § (1) bekezdésében meghatározott beszámítás alapján a kilencedik évfolyamnál magasabb évfolyamon induló, érettségire felkészítő ágazati szakközépiskolai képzésre is alkalmazni kell.
(3) A 2. és a 4. mellékletben meghatározott keretszám az oktatás munkarendjétől független, a szakképesítés, szakközépiskolai ágazat keretszáma a nappali rendszerű oktatásban és a felnőttoktatásban államilag támogatott módon beiskolázható összes tanulói létszám.
3. § (1) A fenntartó – az állami intézményfenntartó központ és a vidékfejlesztésért felelős miniszter kivételével – köteles megteremteni a 2. vagy a 4. mellékletben rá meghatározott keretszám mértékéig az adott képzésre történő beiskolázás valamennyi feltételét, a képzést meghirdetni, és a szükséges intézkedéseket megtenni annak érdekében, hogy a rá meghatározott keretszámot be tudja tölteni a beiskolázás során.
(2) A fenntartó jogutódlással történő megszűnése esetén a jogutód fenntartót illeti meg az érintett megyében vagy a fővárosban korlátozottan támogatott szakképesítés és szakközépiskolai ágazat esetén a megszűnt fenntartó e rendeletben meghatározott keretszám mértékéig érvényes költségvetési hozzájárulási jogosultsága. A jogutód fenntartó – a jogutódlás tényének igazolásával, működési engedélyhez kötött fenntartó esetén a jogerős működési engedély hiteles másolatával – haladéktalanul írásban jelzi a jogutódlást az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek, amely a változást a honlapján nyilvánosságra hozza.
4. § (1) A fenntartó kétoldalú megállapodás megkötésével köteles gondoskodni arról, hogy a megyében működő másik szakképző iskolai fenntartó (a továbbiakban: átvevő fenntartó) a 2014/2015-ös tanévet megelőzően átvegye a 2. vagy a 4. melléklet szerint rá meghatározott keretszámot vagy annak egy részét, ha részben vagy egészben nem tudja megteremteni a rá meghatározott keretszám szerinti beiskolázás feltételeit
a) a jogutód nélküli megszűnése,
b) a szakképző intézményének vagy annak feladatellátási helyének megszűnése, c) a szakképző intézményének jogutódlással történő fenntartóváltása, vagy d) az a)−c) pont hatálya alá nem tartozó egyéb, önhibáján kívül álló ok miatt.
(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodást az érintett szakképző iskolai fenntartók 2014. augusztus 31-ig négy példányban, írásban kötik meg. A megállapodásban pontosan meg kell jelölni az érintett szakképesítést, szakközépiskolai ágazatot, a jogosult fenntartó 2. vagy 4. melléklet szerinti keretszámának egy részét vagy egészét, a 2. vagy a 4. mellékletben foglalt táblázat sorának és oszlopának megjelölésével.
(3) A megállapodás megkötésének feltétele, hogy az átvevő fenntartó a szakképző iskolájában rendelkezzen az érintett szakképesítés vagy ágazati szakközépiskolai képzés indításának feltételeivel.
(4) Az átvevő fenntartó az (1) bekezdés szerinti megállapodás alapján akkor jogosult költségvetési hozzájárulásra, ha az állami szakképzési és felnőttképzési szerv a megállapodást ellenjegyezte. Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv ellenjegyzi a megállapodást, ha az megfelel a (2) és (3) bekezdésben foglaltaknak.
(5) Az átvevő fenntartó a megállapodást − működési engedélyhez kötött fenntartó esetén a jogerős működési engedély hiteles másolatával – három példányban megküldi az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek. Ha az állami szakképzési és felnőttképzési szerv a megállapodást ellenjegyzi, azt a honlapján nyilvánosságra hozza, és az ellenjegyzett megállapodás egy-egy példányát megküldi a költségvetési hozzájárulást folyósító szervnek,
(5) Az átvevő fenntartó a megállapodást − működési engedélyhez kötött fenntartó esetén a jogerős működési engedély hiteles másolatával – három példányban megküldi az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek. Ha az állami szakképzési és felnőttképzési szerv a megállapodást ellenjegyzi, azt a honlapján nyilvánosságra hozza, és az ellenjegyzett megállapodás egy-egy példányát megküldi a költségvetési hozzájárulást folyósító szervnek,