Lengyelország Magyarország Szlovákia Csehország Egyéb
Magyarországgal (+378,3 m USD) és Szlovákiával (+338,5 m USD) folytatott árukereskedelmi többletnek tudható be.
A visegrádi országok szemszögéből vizsgálva (4. táblázat) a külkereskedelmi áruforgalmat azt tapasztalhatjuk, hogy Ukrajna sokkal kisebb szerepet tölt be a négy ország külkereskedelmi áruforgalmában (exportjában és importjában), mint fordítva. A vizsgált négy évben (2014-2017) ugyanis Szlovákia és Csehország esetében az Ukrajnával bonyolított export/import áruforgalom egy alkalommal sem érte el a teljes szlovák vagy cseh export/import forgalom 1%-át, de Magyarország és Lengyelország esetében sem számít Ukrajna jelentős export vagy import partnernek – jellemzően 1-2% közötti részaránnyal részesedik Ukrajna külkereskedelmi áruforgalmukból. Tehát egy bizonyos fokú aszimmetrikus interdependenciát megfigyelhetünk a Visegrádi országok és Ukrajna közötti árukereskedelmi relációkban. A V4-ek közül Magyarország, Szlovákia és Csehország esetében nagyjából azonos az Ukrajnába irányuló áruexport és az Ukrajnából importált termékmennyiség aránya, Lengyelország azonban láthatóan exportpiacként tekint Ukrajnára, hiszen a vizsgált időszakban minden évben nagyságrendileg a duplája volt az Ukrajnába exportált termékmennyiség, mint az onnan érkező áruimport. Ennek köszönhetően pedig Lengyelország nagy árukereskedelmi többletet tud felmutatni évről-évre Ukrajnával szemben (2017-ben például több mint 2 Mrd eurónyi többletet).
Meg kell ugyanakkor jegyeznünk, hogy a V4-ek és Ukrajna közötti árukereskedelmi statisztikák tekintetében – az egyes országok statisztikai hivatalai által kibocsátott adatok összevetése során – tapasztalhatunk némi ellentmondást, különösen a Magyarország-Ukrajna és a Lengyelország-Ukrajna közötti kereskedelmi kapcsolatokban (5. táblázat). Bár Magyarország szemszögéből a 2018. évi adatok millió EUR-ban, míg Ukrajna szemszögéből millió USD-ben vannak megadva, az arányokat tekintve szemmel látható eltérést tapasztalhatunk a Magyarországról Ukrajnába irányuló áruexport (Magyarország szemszögéből a KSH statisztikái szerint 1,9 Mrd EUR) és az Ukrajnába Magyarországról érkező áruimport (Ukrajna szemszögéből az Ukrán Statisztikai Hivatal adatai szerint 1,3 Mrd USD) értékei között, melyeknek – normál esetben – ugyanabban a valutában egyezniük kellene. A magyar-ukrán viszonylatban ugyanakkor (1 USD = 0,89 EUR árfolyamon
1. ábra A Visegrádi Négyek részesedése Ukrajna külkereskedelmi áruforgalmából 2018-ban (Forrás: Ukrajna Állami Statisztikai Szolgálata, 2018b)
35
átszámolva az Ukrán Statisztikai Hivatal értékét) mintegy 800 millió EUR értékű eltérést figyelhetünk meg. Ebből adódik az, hogy mindkét országnak a saját szemszögéből pozitív a másikkal szemben az árukereskedelmi egyenlege.
4. táblázat A Visegrádi Országok árukereskedelme Ukrajnával, 2014-2017 (Forrás: KSH.hu; Central Statistical Office of Poland, 2015, 2016, 2017, 2018; Czech Statistical Office, 2015, 2016, 2017, 2018;
Statistical Office of the SR, 2017, 2019)
Hasonló a helyzet a Lengyelország és Ukrajna közötti árukereskedelmi relációban. A két ország viszonylatában 2017-es adatok állnak rendelkezésre – mindkét ország szemszögéből nézve – dollárban kifejezve. Itt is egyértelműen látszik, hogy rendkívül nagy, több mint 1,3 milliárd USD eltérés tapasztalható a Lengyelországból Ukrajnába irányuló áruexport
36
(Lengyelország szemszögéből a lengyel statisztikai hivatal adatai szerint 4,8 Mrd USD) és az Ukrajnába Lengyelországból érkező áruimport (Ukrajna szemszögéből az Ukrán Statisztikai Hivatal adatai szerint 3,5 Mrd USD) értékei között. A külkereskedelmi egyenlegek közötti eltérés itt is szembeötlő.
Jóllehet a statisztikai eltérések vizsgálata nem képezi jelen tanulmány célját (ez további kutatások érdekes témája lehet), ugyanakkor megállapítható, hogy a mindkét visegrádi országból Ukrajnába érkező áruimport mögött még annál is nagyobb ukrán gazdasági érdek figyelhető meg, mint amit az ukrán statisztikák elsőre sugallnak. Ennek megfelelően pedig Magyarország és Lengyelország számára akár még erősebb gazdasági nyomásgyakorlásra is lehetőséget adhat Ukrajnával szemben.
Magyarország Ukrajna Lengyelország Ukrajna 2018, millió EUR 2018, millió USD 2017, millió USD 2017, millió USD
Export 1 898,9 1 646,3 4 779,4 2 724,6
Import 1 521,3 1 268,0 2 402,4 3 453,8
Árukereskedelmi forgalom
3 420,2 2 914,3 7 181,8 6 178,4
Külkereskedelmi egyenleg
377,6 378,3 2 377,0 -729,2
5. táblázat Külkereskedelmi áruforgalom a magyar-ukrán és a lengyel-ukrán relációkban (Forrás:
KSH.hu, Ukrajna Állami Statisztikai Szolgálata 2018b, Central Statistical Office of Poland (2018) A 2. ábra a külföldi közvetlen tőkebefektetések állományának megoszlását, és a Visegrádi Országok részesedését mutatja Ukrajnában (az ideiglenes megszállt Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol város, valamint a Donyecki és Luhanszki megyék ideiglenesen megszállt területek adatai nélkül). Az Ukrán Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint 2018.
december 31-én közel 32,3 milliárd USD volt az FDI-állomány, melyből magasan a legnagyobb részesedéssel Ciprus (8,9 Mrd USD) és Hollandia (7,1 Mrd USD) rendelkezett, majd Nagy Britannia (1,96 Mrd USD), Németország (1,67 Mrd USD), Svájc (1,54 Mrd USD), Brit Virgin-szigetek (1,31 Mrd USD), az Orosz Föderáció (1,01 Mrd USD) és Ausztria (1 Mrd USD) következett még legalább 1 Mrd USD tőkebefektetési állománnyal. A szomszédos országok szerepe tehát sokkal csekélyebb az Ukrajnába irányuló tőkebefektetések esetében, mint tapasztalhattuk az árukereskedelem terén, ugyanakkor – bár ez nem képezi jelen tanulmány témáját – az adóparadicsomok számára szemmel láthatóan kedvelt „befektetési célpont” Ukrajna.
A Visegrádi Országok közül Lengyelország és Magyarország rendelkezik jelentősebb mértékű közvetlen külföldi befektetéssel (előbbi közel 600 millió, utóbbi 500 millió USD-vel), de – ahogy az ábrából láthatjuk – részarányuk alig haladja meg a32%-ot Ukrajna teljes FDI-állományán belül. A Visegrádi Országok összesen 1,28 Mrd USD közvetlen tőkebefektetéssel rendelkeznek Ukrajnában, ami 3,97%-os aránynak felel meg.
Az ukrán közvetlen tőkebefektetések állománya külföldön 2018. december 31-én összesen 6,3 Mrd USD-t tett ki (ugyancsak a megszállt területek adatai nélkül), melynek 94,23%-a (5,93 Mrd USD) Cipruson van befektetve. A második helyen – ennek megfelelően – jelentős lemaradással az Orosz Föderáció következik, ahol 118,5 millió USD közvetlen ukrán tőkebefektetés volt. A Visegrádi országokban csupán 24,7 millió USD közvetlen ukrán tőke volt befektetve, ami ugyancsak azt bizonyítja, hogy az FDI ki- és beáramlás tekintetében
37
kevésbé releváns az Ukrajna-V4 kapcsolat (UKRAJNA ÁLLAMI STATISZTIKAI SZOLGÁLATA
2018C).
Összességében tehát arra a következtetésre juthatunk, hogy a V4-országok fontos szerepet töltenek be Ukrajna külkereskedelmi kapcsolataiban, és egy bizonyos fokú aszimmetriát is megfigyelhetünk a V4-országok javára. Habár az egyes országok statisztikai hivatalai által rendelkezésünkre bocsátott adatok diverzitása némileg torzíthatja kutatásunk eredményeit, láthatjuk, hogy Ukrajna nagyon fontos exportpiac Lengyelország számára, és ez a kereskedelmi reláció jelentős mennyiségű külkereskedelmi többletet biztosít Lengyelországnak. Következésképp – a biztonsági kérdések mellett – ez magyarázatul szolgálhat Varsó nyugodtabb reakciójára az ukrán oktatási törvénnyel és a további ukrán kisebbségkorlátozó intézkedésekkel kapcsolatban. Annak ellenére tehát, hogy a V4-országok – Ukrajna külkereskedelmi áruforgalmában beöltött fontos szerepük jóvoltából – képesek lennének gazdaságilag nyomást gyakorolni az ukrán kormányzatra, néhányuknak (elsősorban Lengyelországnak) jelen állás szerint fontosabbnak tűnik saját országuk gazdasági érdeke.
Ezért, véleményünk szerint ez megakadályozhatja az Ukrajna elleni közös fellépést Brüsszelben, és a V4-országok inkább a különálló diplomáciai nyomást preferálhatják Ukrajnával szemben, ahol Magyarország nyomásgyakorlása marad a legerőteljesebb a Visegrádi Csoporton belül.
A nem visegrádi országok véleményei
Érdemes megvizsgálni a V4-eken és az EU-n kívüli véleményeket, álláspontokat és érdekeket is a magyar-ukrán, NATO-ukrán stb. relációkban.
Az új oktatási törvény felkeltette a nyugati világ figyelmét. Míg az Egyesült Államok csak az ukrán állásfoglalást idézte, addig az európai média, illetve néhány jelentősebb, emberi jogok védelmével foglalkozó szervezet a törvénnyel kapcsolatos problémákkal is foglalkozott - beleértve a magyar álláspontot is.
96,03%
1,84%
1,55%
0,23%
0,35%