ŐRZÉSI HELYÜKNEK ÉS KIADÁSAIKNAK FELSOROLÁSA S KRITIKÁJUK
II. Géza király arany- és viaszpecsétjév.el megerősíti Martyrius esztergomi [Stigra- nensis] érseknek az esztergomi káptalan javára szóló oltár-és misealapítással kap
csolatos adományát, mely az oklevélben felsorolt 70 falu dézsmájára és az esztergomi alvárosban szt. Miklós kápolnájára vonatkozik, megnevezvén a falvak decimatorait is.
— Anno ab inc. D. 1156. conc. VII. ep. vefo XXVI. ind. autem IV. regnante gl. Hunga- rorum rege Geysa secundo, anno r. eius XVI. Bele palatino comite, Henrico autem curiali comite existente. — Scriptor Barnabas regis nótárius Albensis canonicus, sigillator Nicholaus. — Tanúk: Miko kalocsai érsek, Antimius pécsi, Ipolit váci, Valter erdélyi, Lukács választott egri, István vál. Csanádi, Peta vál. veszprémi,
(1156 körül.)
1157.
március.
1157.
Gervasius vál. győri, Mihály vál. váradi, Gothsaldus zágrábi püspök, Rafael budai prépost, Macharius dömösi, Primogenitus aradi, Péter titeli prépost, Belus nádor, Heidrik udvarispán, Appa bodrogi, Simon esztergomi, Dirs nógrádi, Germán honti, Péter barsi ispánok.
Eredetije az esztergomi kápt. magánlvt. (Lad. 67. 1. \.)~ZZ
Batthyányi, Leges eccl. II. 244. Fejér, CD. II. 140. Monum. Strigon Az esztergomi főkápt. birt. okmt. 69. (Csak a méltóságok névsora kiírva:
Schmitth, Ep. Agr. I. 74. Katona, Hist. crit. III. 663. Fejér, CD. II. 143. Mon.
Strigon. I. 108.)
Királyilag megerősített magánoklevél. 84.
— Gotfrith és Albreht jövevény vitézeknek a crocoi (karakói?) kerületben két falut és a Saar nevű erdőt 4 őrrel, Sopronmegyében Lusman falut vásárvámmal, Gerolth nevű udvarnoki falut és Sopron falunak Sarud nevű földét adja, Forcos-t, Gatal ispán testvérét nevezve meg az ügy pristaldusaként. — . . . sigillo regie maiestatis per Barnabam . . . sigillare precepi. A pecsételésnél jelenvoltak: Márton érsek, Micu érsek, Izbegh püspök, Belos bán, Heyderik udvarispán, A pa ispán, Gatal ispán, Zascc.
Átírta Rozgonyi Simon országbíró (a Soproni okit. tévesen Széchenyi Frank-ot ír) 1412. nov. 10. — 1838.-i hiteles másolata MODL. 15. sz.
Fejér, CD. VII. 5. 119. Sopronm. oklvt. I. 1. (1156.) Kivonat: Tagányi, Érd. okit. I. 3.
Hiteles voltát igazolja III. István 1171,-i oklevele. (Lásd a 117. számot.) Bemutatták Drugeth Vilmos nádor előtt 1335-ben. (Sopr. oklvt. I. 135.) 85.
— Gervasius győri püspök közbenjárására szt. Adalbert (esztergomi) egyházának adja a királyt megillető nanai és cokoti sóvámot. — Anno ab inc. D. n. J. Chr. 1157- ind. V. conc. I. ep. VII. mense Martio . . . anno regni mei XVII. Martirio archiep- Stigranensi sedi presidente, Belő palatino comite existente. — Tanúk [conscii]:
Mico^ érsek, Lukács, Ipolit, Galter püspökök, Henrik udvarispán, Apa, Gábor, Julián, Zachit ispánok.
Eredetije az esztergomi főkápt. magánlvt. (Lad. 31. 1. 1 23é>
Schmitth, Ep. Agr. I. 75. Katona, Hist. crit. III. 670. Fejér, CD. II. 146.
Magyar Sión, II. 35. Codex Strigon. II. 3. Az eszterg. főkápt. birt. okm. 11.
Monum. Strigon. I. 110. Wenzel, ÁUO. VI. 92. Fejérpataky, III. Béla kir. ok
levelei, 27. Facsimile u. o. 2. 1. 86.
t — oklevélbe foglaltatja és pecsétjével megerősíti Wglfer ispánnak az általa Ger
vasius győri püspök akaratával és segítségével alapított s a pannonhalmi monostor alá rendelt kőszegi [Quizun] monostor adományozására vonatkozólag az adomá
nyozott földek határait megállapító, a dézsmákat, birtokokat s az ott levő mansiok, rabszolgák és marhák számát felsoroló intézkedését. Anno d. inc. 1157. — Bar- nabas nótárius ex precepto regis scripsit et idem iussu regis regali et totius regni sigillo principali roboravit. — Korjelölő méltóságok [quando . . . erat]: Martirius esztergomi, Mico kalocsai érsek, Lukács egri vál. püspök, Belus bán és nádor,
Appa ispán, Heyndrik udvarispán. g-Q
Átírta a pécsváradi apát és három társa, 1230 táján. (A pannonhalmi r.
lvt. Capsa 18. R.) Másolata a Liber ruber 7. 1. — JM, 2.0$- 2 3 'l
j / _ £ » ' '
II. Géza király 31
1157.
(1157.?)
(1157— 58 körül.)
1158.
Agamant. Paliad. ad argum. VI. 26. után Katona, Hist. crit. III. 666.
Batthyányi, Leges eccl. II. 245. Fejér, CD. II. 144. és VII. 5. 116. Fuxhoffer—
Czinár. Monasteriol. I. 243. Pannonhalmi rendtört. I. 603.
H a m i s . Turul, 1913. 100. sk. 11. Az invocatio és a poena a pannon
halmi alapító oklevélből, „cuius nativitate . . . gloriatur" Hartvikból van véve.
— Formáját tekintve ez is királyilag megerősített magánoklevél lenne. 87.
— megerősíti a pannonhalmi apátság privilégiumait.
Említése Fejér, CD. I. 284. 1. jegyzetében, mi azonban valószínűleg téve
désen alapszik. _____ 88
.
— (?) ismeretlen tartalmú oklevele. — In quindenis festi Inventionis s. Crucis, anno D. 1137. (!)
Átírta a vasvári káptalan 1390. május 17. — tartalmilag Rozgonyi Simon orszb. 1412.-i oklevelében (Fejér szerint).
Kivon. Fejér, CD. X. 8. 322.
A közlés egészen hibás és zavaros. Az egyházi ünnep szerint való nap
jelölés nem lehet II. Géza oklevelének kelte, s természetesen az 1137-es év
szám is hibás. _____ 89.
— pecsétjével erősítteti meg Istvánnak, Adorján fiának oklevelét, mellyel öccse, Eusidinus halála után a királytól Gábor ispán útján nyert engedéllyel Bratka és Zamto nevű birtokait felsorolt tartozékaikkal a garamszentbenedeki [de Grana]
monostornak adta. — . . . rex Geyssa per notarium Barnabam hanc cartam stabilin et per Nicolaum capelle sue comitem . . . precepit sigillari. — Jelenlevők: Apa bán, Folcus ispán, Wolfer ispán, Ders ispán. -f
Eredetije az esztergomi főkápt. magánlvt. (Lad. 1. fasc. 1. n° 5.)
Magyar Sión II. 34. Codex Strigon. II. 2. Monum. Strigon. I. 116.
(1158.) Wenzel, ÁUO. VI. 91. (1156 körül.) Fejérpataky, III. Béla király oki. 28. (1157—58 körül.) Facsimile u. o. 7. 1. 90.
— szt. Domnius egyházának és Gaudius spalatoi érseknek adományozza a Srenina nevű falut tartozékaival, leírt határok közt, s megerősíti egyéb földek, szolgák és szolga
nők birtokában is, melyeket Branimir horvát herceg és elődei adtak az érsekség
nek. — D. p. m. Barnabe, aule regie cancellarii, . . . anno inc. 1158. Jelenlevők:
Lukács érsek, Appa bán és más főurak.
Átírta a spalatoi káptalan 1397. júl. 15. (Farlati szerint, III. 347: apud comites de Cindris.)
Másolata (Smiciklas szerint) a Mensa episcopalis nevű spalatoi chartu- lariumban.
Farlati, 111. sacr. III. 178. Katona, Hist. crit. III. 688. Kerchelich, Nőt.
praelim. 158. Fejér, CD. II. 154. Kukuljevic, Cod. dipl. II. 60. Smiciklas, Cod.
dipl. II. 86. Kivon. Monum. Strigon. I 115. 91.
1158. ; — szt. Domnius egyházának és Gaudius spalatoi érseknek adományozza a knini [Tnin]
szt. Bertalan-egyházat minden tartozékaival, s a salonai szt. István- és szt.
Moyses-1158.
1158.
Nyitra.
monostort, szintén minden tartozékaikkal. — D. p. m. Barnabe, aule reg. canc. . . . Anno inc. Chr. 1158. Jelenlevők: Lukács érsek, Appa bán és más főurak.
Másolata — Smiciklas szerint — a spalatoi Mensa episcopalis c. másolat- gyűjteményben.
. Farlati, 111. sacn III. 179. Katona, Hist. crit. III. 701. Batthyányi, Leges eccl. Ik 252. Kerchelich, Nőt. praelimin. 159. Fejér, CD. II. 155. Kukuljevic, Cod. dipl. II. 60. és töred. I. 211. Smiciklas, Cod. dipl. II. 87. 92.
t — szt. Benedeknek a Vashegy tövében fekvő (pécsváradi) monostora számára a főurak tanácsa és beleegyezése mellett átírja s megerősíti Szt. István királynak a monostor részére adott 1015,-i oklevelét, a Péter apát — Thuross ispán fia — által bemutatott másolat alapján, minthogy az eredeti oklevél Gaufredus apát ide
jében a szt. János kápolnája égésekor elpusztult, de a bemutatott másolatot a király megelőzőleg a Gaufredus apát és Anthimius pécsi püspök közt 12 (megnevezett) falu dézsmája miatt folytatott perben az eredetivel egyezőnek találta; felsorolja ezen
kívül Damaslaus duxnak a monostor részére tett adományait, úgyszintén László királynak birtok- és vásárvám-adományát, a birtokok határainak leírásával, vala
mint II. Béla királynak tolnai vásárvám-adományát, kit üldöztetésekor a monos
torba fogadtak. — Anno inc. d. 1158. — . . . restaurari feci privilégium per Barna- bam nostrum cancellarium.
Átírta II. András 1228., IV. László 1274., I. Károly 1323., ezt IX. Bonifác 1403. (Vatikáni lvt. Dataria apostolica, reg. buli. Bonif. IX. an. XIV. L. De regularibus, föl. 94.) N. Lajos 1379. Valamennyi átirat át van írva az esztergomi kápt. 1657,-i oklevelében. (Az eszterg. kpt. hit. h. lvt. Capsa 70. 5. 7.)
Schmitth, Ep. Agr. I. 77. Katona, Hist. crit. III. 683. Koller, Ep. Quinqu.
I. 202. és III. 268. Batthyányi, Leges eccl. II. 249. Róka, Vitae Vespr. praes. 58.
Fejér, CD. II. 147. és III. 2. 118. Fuxhoffer—Czinár, Monasteriol. I. 182. Monu
menta Vatic. Ser. I. tóm. IV. 573.
H a m i s . Lásd: Szentpétery, Szent István király pécsváradi és pécsi ala
pítólevele, 13. és 35. 1. Ezért a Damoszló hg., Szt. László király és II. Béla király állítólagos okleveleire való utalás sem érdemel hitelt. 93.
t — szt. Emerám nyitrai egyházának, hol szt. Zoerard és Benedek teste nyugszik, igazságügyi kiváltságot, minden birtokán a lelkiekben fenhatóságot [dominium spiri
tuálé] és birtokokat is adományoz, ú. m. Kwlthekw földet a Zsitva mellett a dunai censusszal, Modor szolgálmányos falut, Selu harmadát és prépostság alapítása cél
jából Corus földet. — Factum est hoc Nitrae . . . Anno ab inc. D. 1158, ind. XV.
ep. XVIII. Barnabas nótárius sigillo signavit meo regio. — A. regni mei XVIII. — Jelenlévők [praesentibus]: Martirius eszterg. érsek, Appa nagyobb, Imre kisebb udvarispán.
Átírta Zápolyai István nádor 1496. (Pozsony vrs. lvt. Lad. 6. n° 1.) Batthyányi, Leges eccl. II. 247. és 394. Episcop. Nitr. memória, 130. Fejér, CD. II. 152. Kivon. Monum. Strigon I. 112.
H a m i s , lásd Karácsonyi, Hamis oki. 11. — III. Béla 1183,-i oklevelében (lásd a 136. számot) hivatkozik II. Géza oklevelére, mellyel a nyitrai egyháznak a nyitrai vámból évi 200 pensát adott. Erről a 200 pensáról az 1158,-i oklevél
ben nincs szó. 94.
II. Géza király 33
(
1161
.)( 1161 .)
1162 .
— Vli. Lajos francia királyhoz Osbert nevű familiárisát követül küldve értesíti a francia királyt, hogy ő a német császár ellenpápájával szemben III. Sándorhoz csat
lakozott, s a francia király állásfoglalásáról felvilágosítást kérve ígéri, hogy ha a császár a francia király ellen fellép, JI. Géza meg fogja támadni a császár birodal
mát, de hasonló támogatást vár ő is VII. Lajostól.
Du Chesne, Epist. XLIV. tóm. IV. 578. Katona, Hist. crit. III. 732. Batthyányi, Leges eccl. II. 253. Fejér, CD- II. 163.
Keltére nézve lásd Pauler i. m. I. 293. 1. 95.
— az elődeik között fennállott jóviszonyra való hivatkozással (Eberhard) salzburgi érseknek barátságát ajánlja, a császár ellenében védelmet ígér neki s felszólítja őt, hogy pettaui Frigyest [F. de Pettowe] az ország háborgatása miatt feddje meg.
Másolata — Wenzel szerint — a bécsi cs. udv. kvtár kézir. 629. sz. 55. lev.
Hansiz, Germ. sacr.- II. 272. Katona, Hist. crit. IIL. 728. Fejér, CD. II. 161.
Wenzel, ÁUO. VI. 102.
Keltére nézve v. ö. Pauler i. m. I. 293. 1. 96.
t — megerősíti Fulcumarnak, Péter fiának, a király kardhordójának [spatarius], a bakonybéli monostor javára — melynek szerzetesei közé lépett — egyebek közt Ug birtok negyedrészére s ennek tartozékaira, valamint a leírt határok közt fekvő Pulan birtokra, különböző háziállatokra, halászóhelyre s négy mansiora vonatkozó
lag tett adományát. — Anno D. 1162. ind. X. regni anno XXIII.
Töredéke átírva László opuliai herceg, nádor 1368,-i (pannonhalmi r. lvt.
51. P.) és Széchi Miklós országb. 1381,-i oklevelében (u. o. 34. Gg.).
" Pannonhalmi rendtört. VIII. 381. és 409. 1.
H a m i s : lásd a Pannonh. rendtört. VIII. 257. 1. (Pauler i. m. I. 496. 1.
hitelesnek veszi.) V. ö. az (1171 .)-i oklevéllel a 119. szám alatt. < 97.
— oklevele a kopornuki (kapornaki) apátság birtokairól, köztük Lanch nevű földről.
Átírta IV. Béla király 1257. szept. 29. — tartalmilag Tamás országbíró . 1354. (Nemz. Múzeum törzslvt.) és a vasvári káptalan 1407. máj. 17. (U. o.)
II. Gézának erre az oklevelére hivatkozik Dénes nádor is a budai kápt. által 1237-ben átírt keltezetlen oklevelében. (Zalam. oklvt. I. 11.)
Tartalmilag kiadva a Zalai oklvt. I. 33. és 35. 1. 98.
* — oklevelét, mellyel Somws, Kwpan, Hyuan és Etude-t a vasvári vár jogható
sága alól felmentette, említi II. András király 1205. (219. szám.) (Hazai okmány
tár, I. 3.) 99.
* — oklevelét, mellyel Jeruzsálemben templomot építtetett, Esztergomban pedig a keresztes vitézeknek házat alapított s azt kiváltságokkal ruházta fel, említi III. Orbán pápa 1187. június 23.-án kelt oklevelében. (Monum. Strigon. I. 132.) 100.
* — (?) oklevelét a Chak nemzetségből való Pálnak adott Temes földről, illetőleg ennek a Pécs melletti szt. Háromság-monostora és az okuri monostor részére adományozásáról említi III. Béla király 1183.-Í oklevele (138. szám). Hazai okmt.
I. 1. III. Béla király oklevele azonban gyanús hitelességű. 100a.
S zcn lpéle ry : Á rpádhá/.i királyok oki. 1
1162.
1163
.III. István király Forcos soproni várszolgát, ki magát a hűtlenektől ostromolt