ŐRZÉSI HELYÜKNEK ÉS KIADÁSAIKNAK FELSOROLÁSA S KRITIKÁJUK
I. Géza király a Garam [Gran] folyó mellett szt. Benedek monostorát alapítván, fel
sorolja annak javára tett adományát, mely a Garam, Zsitva [Sitoua], Duna, Vág [Wag], Füzeg [Fizegi], Tisza [Tiza], Kengelu, Meler és Körös [Crys] folyók és vizek mellett és Biharmegye határán fekvő, előszámlált s részben határaik szerint is megjelölt földek
ből s falvakból, ezekben szolgáló népekből, halászóhelyekből, az aranyosi [Aranas]
sóvámból, tiszai révvámból és egyéb vámokból a Dunán s a Garamon, továbbá házból, dézsmából és a knesechi egyházból áll; rendeli, hogy a monostor emberei vagy állatai közé keveredő szökevények az apát tulajdonába menjenek át. — A. D. 1075.
Átírta II. István 1124. s ezt II. András 1217. (Ennek eredetije az esztergomi kápt. mg. lvt. Lad. 9. f. 3. n° 3.) II. András oklevelét átírta 1328. jan. 20.
I. Károly (u. o. n° 4.), s ezt Miksa 1570. (Egysz. másol, az eszterg. érseks.
vil. lvt. D. 8.) Töredéke van Zeechi Miklós nádor 1385-i (MODL. 7119.) és Zsigmond király 1415-i oklevelében. (Másol. MODL. 10 153.)
Pray, Specimen hier. I. 332. Katona, Hist. crit. II. 366. Batthyányi, Leges eccl.
II. 82. Fejér, CD. I. 428. és ismét (kihagyással) II. 68. Fuxhoffer—Czinár, I. 217.
Monum. Strigon. I. 53. Kivonatosan és regestázva: Cod. Strigon. I. 6. és II. 1.
Teutsch—Firnhaber I. XIII. Wenzel, ÁUO. XI. 21. Tagányi, Érd. okit. I. 1.
K ritikájára nézve v. ö . : Knauz, Új Magyar Sión 1886. 241. és 321. I. és A Garam-melletti szt. benedeki apátság I. 1—32. Salamon, Budapest története,
III. 12. Pauler, i. m. I. 376. Fejérpataky, A kir. kanc. 13. és II. István kir.
oklevelei 29. Hóman, A magyar nép neve a középkori forrásokban, Tört.
Szemle 1918. 11. 1. Ezek szerint az oklevél, bár II. István és II. András átíró oklevelei aligha hitelesek, legalább formulás részeiben hitelesnek fogadható el, de kétségtelenül módosításokon ment keresztül. (Az oklevél eredetije Knauz szerint — M. Sión, 1886. 340. — 1505-ben még megvolt.) 20.
/. László király
1082. 1" I. László király János veszprémi [Besprem] püspöknek és kanonokjainak, István április 29. főesperesnek és Ondurnik dékánnak kérésére kiküldvén noiariusát, Barnabást, és
Gwg bakonyi [Bucon] ispánt a veszprémi egyház földeinek s birtokainak körülhatá
rolására, ezeknek írásbeli jelentését oklevélbe foglalja és pecsétjével megerősíti. — P. m. magistri Fabiani vicec. nostri, post incarn. D. nri Iehsu Chr. 1082. III. Kai. Mai.
Eredetije a veszprémi kápt. lvt. (Külön dobozban. Jelzete: Veszpr. eccl. 2.) Átírta tartalmilag Pál országb. 1338. nov. 9. (MODL. 3122.), teljesen a székes- fehérv. kápt. 1350. máj. 18. (A veszprémi kápt. magánlvt. Veszpr. eccl. 21. A.) és Zsigmond kir. 1407. máj. 12. (U. o. n° 31.)
Pray, Specimen Hier. I. 265. Róka, Vitae Vespr. praesul. 25. Katona, Hist.
crit. II. 418. Batthyányi, Leges eccl. II. 83. Fejér, CD. I. 448. és VI. 2. 350.
Hazai okmt. IV. 1. Kivonata: Wenzel, ÁUO. XI. 28.
Ham is. Lásd: Pauler i. m. II. 590. Fejérpataky, A kir. kanc. 12. és Kálmán kir. oklevelei 7. és 17. Karácsonyi, A hamis, hibáskeltű és keltezetlen oki. 6.
1327-ben már megvolt, mert Sándor országb. ekkor már hivatkozik rá ítéletében:
Zalai okmt. I. 250. 21.
1086. — sa^ pecsétjével erősíti meg a néhai József, béli [Beliensis] apát által a király i beleegyezésével s a főurak tanácsára és bizonyságuk mellett íratott oklevelet, mely
j a szent Móric monostorának Szt. Istvántól nyert s László királytól megerősített javait, ú. m. határaik megjelölésével felsorolt falvait s birtokait, továbbá névszerint j előszámlált szabad népeit, lovasait s egyéb szolgáló népeit, kincseit, vámjait, halászó
helyeit, valamint később nyert javait, és végül egyházi kiváltságait s a László királytól kapott sóbányász-mansiokat és Mogos birtok határainak leírását tartalmazza. — Anno dóm. inc. 1086. regnante et annuente Ungarorum rege piiss. Ladislao.
Eredetije a pannonhalmi rendi lvt. (Capsa 15. Oo.) ^-<f 't Qf.‘y^7- / Kajár határait kiírja belőle (de kibővítve) Urias apát 1234. (U. o. 32. B.) Töre
déke megvan Bubek István orsz. b. 1368. oki. (U. o. 4. D.) — Dénes királynői tárnokmester és bírótársainak IV. Béla korában kelt ítéletlevele szerint (u. o.
51. Cc.) eredetiben mutatták fel. Az oklevélnek Martinus püspök által 1106.
(1156. ?)-ban való megerősítését említi Fejér, CD. II. 143. (V. ö. Mon. Strig. I. 110.) Wenzel, ÁUO. I. 31. Pannonh. rendtört. VIII. 267. és töredéke u. o. 283.
és 365. Töredéke van még a Monum. Strigon. I. 60.
H a m i s . Kritikájára nézve lásd: Fejérpataky, Kálmán'kir. oki. 6. (Hiteles egykorú másolatnak tartja.) Karácsonyi, Szt. István kir. oklevelei, 37. (E szerint 1135— 1171 közt keletkezett.) Pannonh. rendtört. VIII. 265. (4 részben készült hamisítványnak véli; az 1. rész 1180 körül, a 2. 1200 körül, a 3. 1230 körül s a 4. a XIII. század 2. felében készült.) Hogy — legalább egy része — 1240. ápr. 2-án már megvolt, olv. a 675. sz. oklevelet. 22.
(1090 körül.)
— (saját pecsétjével erősíti meg) Dávid duxnak a szt. Anianus tihanyi [Tichon]
monostora részére Fábián érsek, Kozma püspök, Gúla nádor és Petus ispán tanús
kodása mellett az aranyos helyen [in aureo loco] adott 5 mansióról, 3 eke földről, 5 halászóhelyről [Budrig, Eurim, Weimir, Plas, Sirisin] s a dunai vizahalászat jogáról szóló oklevelét.
Eredetije a pannonh. rendi lvt. (Tihan, fasc. 1. n° 3.)
Szentpétery: Á rp á d h á z i királyok oki. I.
1091.
1092.
május 24.
Buda.
1093.
augusztus 25.
Fejér, CD. I. 487. Kubinyi, Árpádk. oki. I. 1. Pannonh. rendtört. X. 496. Ki
vonat: Wenzel, AUO. XI. 31. Facsimile: Monum. graph. med. aevi (Sickel) fasc. III. tab. 4. és Pannonh. rendtört. X. 19. 1.
Hogy királyi oklevélnek tekintendő, olv., Fejérpataky, A kir. kanc. 18. 1. Kel
tére nézve: Pannonh. rendtört. X. 14. és Turul, 1910. évf. 103. 1. 23.
— által megerősített oklevél a somogyvári [Sumich], sz(. Egyed tiszteletére emelt apátság alapításáról és annak a flaviavölgyi (Saint-Gillesről elnevezett) monostor alá rendeléséről, a király által adományozott birtokok felsorolásával. — 1091. anno d.
inc., indict. XIV. Testes: dux Lambertus fráter eius (t. i. a királyé), dux Dávid consobrinus eius, Gerazclavus filius regis Rutenorum gener ipsius, Almarus Vespremensis episcopus, comes palatínus Petrus et comes Acha, Michael, Se- raphin, Copan capellani illius, Robertus de Gozlaria spatarius eius, Anulsus le
gátus ipsius.
Másolata (a Századok közlése szerint) a saint-gillesi XII. századi chartula- riumban, föl. 6 8 v - 7 0 . (Bibi. Nat. L. 11,018.)
Ménard, Histoire civ. eccl. et litt. de la vilié Nimes. (Paris, 1750.) I. Preuves, 24. 1. Tudom. Gyűjtem. 1828. 65. Fejér, CD. I. 468. Marczali, Enchiridion, 100.
Századok, 1906. 403.
Hogy a király által megerősített oklevélről van szó: Századok, 1906. 398.
sk. 1. Steinacker szerint azonban (MIöG. XXIV. 139. 2. jegyz.) az oklevél ebben
a formájában nem lehet hiteles. 24.
t — a Kund vezértől származó Matai Visa Mártonnak részletesen felsorolt érde
meiért nemesi címert ad, őt az ország hercegei közé iktatja, Jayca várát adja neki és egyéb birtokaiban is megerősíti. — In űrbe sedis nostrae Budae, anno sa- lutis 1092. IX. Kai. Iun. in conventu solenni.
Átírva a pozsonyi káptalan 1685,-i oklevelében (MODL. 24,775. a máso
latok között).
Pray, Diatribe, 59.1. jegyz. (csonkán). Batthyányi, Leges eccl. I. 441. Tudom.
Gyűjtem. 1822. VII. 88. Fejér, CD. I. 472.
H a m i s , minden történeti érték nélkül, mint ezt már Pray megállapította i. h. Lásd még: Fejér, Authentia et vis probandi dipl. 29. és Karácsonyi,
Hamis oki. 8. 25.
t — Kozma tihanyi [de Tychon] apát kérésére Szt. István királynak a szt. Miklós- kápolnájáról és a Huroz nemes által épített hurozkwi celláról szóló oklevele alapján, továbbá András és Béla királyok oklevelei alapján összeiratja a tihanyi monostor falvait azok határaival és a mansiok számának megjelölésével, úgyszintén Dávid hercegnek a monostor javára tett adományait; (András király) a monostort a pannonhalmihoz hasonlóan különös kegyébe fogadta és úgy a dénárok, mint az élelmiszerek collec- táját eltiltotta a tihanyi szigeten. — . . . a. sextodecimo r. n., VIII. Kai. Sept. — Tanúk: Althmar püspök, Bán ispán, Izsák, Cupan káplán, Fulbert, Viden prépost.
Átírta Dénes nádor 1274. aug. 19., ezt N. Lajos király 1365. ápr. 2., ezt pedig Szécheni Frank országb. 1399. febr. 21. (A pannonh. rendi lvt. Tihan, fasc.
I. 27.) Tartalmilag megvan az oklevél István nádor 1390. nov. 4,-i oklevelében
I. László király
(MODL. 2336.), töredéke Bebek Detre nádor 1402.-i (másol. MODL. 36,436.) és Garai Miklós nádor 1416.-i oklevelében, melynek a kapornaki kvttől való
1417,-i átirata a pannonh. r. lvt. Tihan, 1. 32.
Töredéke: Fejér, CD. VII. 5. 78. és X. 6. 303. Teljesen: Wenzel, ÁUO.
VI. 66. és a Pannonh. rendtört. X. 496. (1092 alatt).
H a m i s . Lásd: Fejérpataky, Kálmán kir. oki. 4. Pauler i. m. I. 404. és 443.
Karácsonyi, Hamis oki. 8. Erdélyi, A tihanyi apáts. krit. oki. 83. és Pannonh.
rendtört. X. 44. 1. jegyzete. __ 26.
1093. t — István pécsi püspök szorgalmazására Desiderius kalocsai püspök vallomása Pécs. és Szt. István király oklevele alapján István esztergomi érsekkel és ennek suffra- ganeusaival együtt megállapítja a pécsi [Peuche] püspökségnek a kalocsai püspökség felé eső határait, P . . . . és Kázmér ispánt, Timót és Lőrinc káplánt, Pétert és Simont, a király ministereit nevezve meg az ítélet végrehajtói gyanánt. — A. d. inc. 1093.
ep. 20. conc. 5. indict. 1. Dominicae resurrectionis XV. Kai. Mai, in ipso episcopatu Peuche ecclesiasticae sedis . . . hoc privilégium a Thimotheo capellanorum ultimo scriptum. — Tanúk [actorisantibus]: Fábián, Kozma és István püspökök, Spiguen, Grab, Gwth ispánok, Stegiundi(?), Erdew, Sámson káplánok, Pethes, Sella, Konstantin ministerek.
Átírta III. Béla 1190, ezt II. András é. n., s ezt a somogyi konvent 1404.
(Ennek eredetije a pécsi ppség lvtban.) A somogyi átirat megvan egy 1690.-Í fogalmazványban a MODL. 3. sz.
Schmitth, Episc. Agr. I. 44. Pray, Hierarch. I. 233. Katona, Hist. crit. II. 626.
Koller, Episc. Quinqu. I. 171. Batthyányi, Leges eccl. II. 91. Fejér, CD. I. 480.
Janzsó, Szt. László kir. oklevelei, 19. sk. 1.
H a m i s , de kétségtelenül egy 1091 tájáról való hiteles oklevél alapján készült. Kritikájára nézve lásd: Fejérpataky, A kir. kanc. 14. Pauler i. m. II. 591.
Janzsó, Szt. László kir. oklevelei, 18. sk. 11. Hóman, A magyar nép neve, 50. 1. (Különnyom. a Tört. Szemle 1917— 18. évf.) 27., 1093. i t — a báthai monostornak több pusztát és birtokot adományozván, ezek közt
Narad és Zeremlyen birtok határait körülírja.
Töredéke van Frank orsz. b. 1404.-i oklevelében. (A Zichy-okmt. szerint a Zichy-lvt. Fasc. 211. et A. n° 1.) Kaplai János orsz. b. 1394.-i oklevele szerint Szt. László király oklevelét Nagy Lajos király írta át. (Zichy-okmt. IV. 572.)
Kiadva a töredék: Zichy-okmt. I. 1. Kivonata: Wenzel, ÁUO. XI. 31.
H a m i s . A bátai monostornak a pécsi püspök ellen Narad faluért 1337-ben folyó perében (Koller, Hisl. ep. Quinqu. II. 468.) csak az alapításra hivatkozik az apát, de a Narad falu határait tartalmazó oklevél még nem említtetik.
Akkor még nem volt meg az oklevél! Ellenben a XIV. sz. végén és a XV. sz. elején, főleg a Báthmonostori László és a bátai apátság közt folyó
perekben sokat szerepel. 28.
(1093.) — összeírja a pannonhalmi monostornak Szt. István királytól és másoktól nyert s szerzett egyházi szerelvényeit, könyveit, 15 tulajdon birtokát — ezek adományozása kapcsán Kopasz Péter bírót, Grabát és Zoliocot nevezve meg pristaldus gyanánt — ; felsorolja a népekkel fcum populis] közösen bírt helyeket, — Kuca pristaldus — , a kápolnák,
malmok, minister-mansiok, rabszolgacsaládok, különböző szolgálónépek s a mar
hák számát.
Eredetije a pannonhalmi r. lvt. (Capsa 11. A.)
Átiratai: II. András 1213. (Pannonh. r. lvt. Capsa j. A.) és 1223. (u. o. 31. B.);
IV. Béla 1236. márc. 2. (u. o. 2. B. K.) s ezt u. az 1260. aug. 15. (u. o. 41. E).
Bentvan a Liber ruberben is, föl. 3.
Schmitth, Ep. Agr^ I. 134. Róka, Vitae Vespr. praes. 112. Katona, Hist. cril.
II. 641. Fejér, CD. I. 482. Fuxhoffer—Czinár I. 35. (csonkán). Wenzel, ÁUO.
I. 39. és 130. (mindkét helyen csonkán), és ismét VI. 361. és XI. 471. Pannonh.
rendtört. I. 590. Facsimile u. o. 75. 1.
A keltezés éve Katona hozzávetése. A Pannonh. rendtört. I. 590. szerint 1083— 1095 közt kelt. Kritikájára nézve lásd: Fejérpataky, A kir. kanc. 13. és Kálmán kir. oki. 4. Melich szerint (Magyar Könyvszemle, 1904. 110.) „egykorú,
hiteles eredetiek alapján készült oklevél'*. 29.
1094. | — megalapítja a zágrábi püspökséget.
Kivonat: Wenzel, ÁUO. XI. 31.
Wenzel hibás kivonata tulajdonképen Felicián érsek oklevelére vonatkozik, mely nem királyi oklevél. ' ____
1095. t — rokonának, Estoras Mihálynak, e királyi testőrcsapat vezérének, és testvérének, április 2. Estoras Albert kalocsai érseknek, a Csanádi ppség administratorának kérésére meg-Szeged. erősíti az Estoras-családnak Attilától, illetőleg a Krisztus idejében élt Opostól való leszármazását és bővíti családi címerüket. — D. Szegedini, p. m. Gileti, aulae n canc., die feria II. post dominicam in Albis, anno d. inc. 1095.
Trophaeum domus . . . Estorasianae etc. föl. R2. Fejér, CD. 1. 488.
H a m i s . Fejér, CD. I. 490. 1. jegyz. és Authentia et vis prob. dipl. 30.
Karácsonyi, Hamis oki. 8. 30.
(1Q91 — 95 ; — levele Oderisius montecassinoi apáthoz, melyben magát neki ajánlja, őt a szent
közt ) ' e&yedi apátság részére tett adományáról értesíti és tőle szt. Benedek ereklyéiből kér.
Másolata (Klaié szerint) Petrus diaconus registrumában, n° 3. (A monte
cassinoi monostor XIII. századi codexe, folio LXX. n° 158.)
Vjestnik, III. 36. Fraknói, Szt. László levele a montecassinoi apáthoz 3. 1.
(Facsimile is.) [Értek, a Tört. Tud. Kör. XIX. 8.]
Keltét Klaié teszi 1091—95-re a Vjestnikben. Fraknói szerint 1091-ben kelt. 31.
t — az általa a Plyzka mellett alapított (hahóti) egyházat a szt. Egyed somogyvári egyházának fenhatósága alá rendelve, mindenkit tilt ezen egyház háborgatásától s vagyonának csökkentésétől, a tilalom áthágóit szigorú átokkal és büntetéssel fenyegetve.
Töredéke átírva Waltherus somogyvári apátnak k. n. (1320 körül) kiadott oklevelében a M. Nemzeti Múzeum törzslevéltárában.
Az eddig kiadatlan töredék szövege, melyet dr. Jakubovich Emil talált meg s volt szíves velem közölni, a következő:
Decernimus ergo, ut nulli omnino hominum liceat prefatam ecclesiam nostram beate Margarethe circa Plyzkam temere perturbare, (aliquid) ad
/. László király — Kálmán király 13
1101
. december 20.Somogy.
(
1096
.)eam pertinentium aufferre vei ablata retinere, minuere seu quibuslibet vexationibus fatigare, séd omnia integre conserventur eorum, pro quorum gubernatione hac sustentatione concessa sunt omnino usibus profutura.
Si que igitur in futurum ecclesiastica secularisve persona hanc nostre constitutionis paginam sciens contra eam venire temptaverit, honoris sui dignitate careat et centum libras auri cocti componat, médium camere nostre, médium abbati Symigiensi, reumque se de perpetrata iniquitate divino iudicio cognoscat et cum Juda proditore domini nostri Jesu Christi partém habeat in inferno et coram iudice vivorum et mortuorum se mecum contendere sciat et a corpore et sanguine dei et domini nostri Jesu Christi aliena fiat et a gloriosa virgine Maria nullám misericordiam consequatur et in hoc seculo hereditario semine careat atque in extremo examine districte subiaceat ultioni.
H a m i s . A töredék az 1002.-i pannonhalmi oklevélből (coram iudice vivo
rum et mortuorum se mecum contendere sciat) és pápai oklevelekből van össze
állítva; abból a célból készült, hogy — mint ez Waltherus apát okleveléből kitűnik — a Hahót-nemzetségből származó Keled fiait visszariassza a hahóti monostor dúlásától és fosztogatásától, mert — mondja az apát — a monostort Szt. László király alapította, ő az igazi fundator és patronus, nem a Hahót-
nemzetség. ____ 32.
t — szt. Adrianusnak zala-szigeti egyházához jöttekor István apát és szerzeteseinek panaszára és Szt. István király 1019,-i és 1024,-i okleveléből a monostornak ezen irányú kiváltságairól meggyőződvén, rendeli, hogy a monostor népei miként minden bírónak s megyeispánnak és ezek helyetteseinek joghatósága alól mentesek, úgy az élelem, a dénárok s egyéb adók collectorainak zaklatásától is mentve legyenek.
— D. in Symigio, XIII. Kai. Jan., a. D. 1101. r. a. n. 22.
Átiratai: I. Károly 1328. jan. 19. (hamis) — Nagy Lajos 1347. ápr. 4. — a somogyi konvent 1370. szept. 17. (Ennek eredetije a veszprémi kápt. hiteles helyi Ivt. S. 303.) Nagy Lajos oklevelét átírta a kapornaki konvent is 1427.
ápr. 8. (hiteles másolata a zalavári apátság lvt. I. 5.) és ismét 1514. szept. 20.
(másolata u. o. 1. 9.).
Piter, Vita s. Guntheri 165. Katona, Hist. crit. II. 565. Batthyányi, Leges eccl. II. 90. Boczek, Codex Morav. I. 187. Fejér, CD. I. 466. (a dátumot 1091-re javítja). Czinár, Monasteriol. I. 190. Monum. Strigon. I. 62. Pannonh. rendtört.
VII. 501. és kivonata u. o. 509. Kivonata: Magyar Sión I. 55. és Codex Strigon. I. 6.
H a m i s . Lásd: Fejérpataky, A kir. kanc. 13. Pannonh. rendtört. VII. 504.
(E szerint 1341—46 közt készült.) 33.
Kálm án király felhívja (Bouilloni) Gottfried lotharingiai herceget, hogy (a keresztesek megtámadása miatt emelt) panaszának megbeszélésére Cyperon várkastélyba jöjjön.
Chronicon Hierosolymitanum. II. 21. után Bel, Notitia Hung. V. 59. Katona, Hist. crit. III. 47. Fejér, CD. VII. 1. 136.
Valószínűleg csak a Chronicon Hieros. foglalta így levélformába a követek
által vitt izenetet. 34.
(10970 — barátságáról biztosítja Vitális Mihály velenczei dogét; eddigi késedelmét igazolva a jó viszony megszilárdítására esküt ajánl s kéri követének jó fogadtatását. Óhajtja, hogy a horvát s dalmát hercegségre nézve őseiktől rájuk maradt beigazolható jogaik kölcsönösen ne szenvedjenek csorbulást.
Másolata (Smiciklas szerint) a velenczei áll. levéltárban levő Codex Tre- visanus 113. 1.
Fejér, CD. VII. 4. 55. (1103.) Tafel und Thomas, I. 65. (csonkán). M-onum.
spect. hist. Slav. merid. I. 4—5. Kukuljevic, Codex, II. 1. (1101—2.) Wenzel, ÁUO.
XI. 32. (1096-1102.) és kivon. I. 45. (1111.) Smiéiklas, Codex, II. 1.(1101—2.) Keltére nézve lásd: Pauler, I. 201. és Századok, 1888. 214. 35.
1102
.(1097.) — Vitális Mihály velenczei dogénak eskü alatt barátságot és szövetséget ígér, a dogénak alávetett városok, várak és egyéb helyek bántatlanságát s az ez elleni vétségek jóvátételét ígéri.
Másolata (Smiciklas szerint) a velencei áll. levéltárban levő Codex Tre- visanusban.
Monum. Slav. Merid. I. 4. Wenzel, ÁUO. I. 43. (1101-nél, Marin A. Sto- ria . . . di Veneziani III. 33. után) és XI. 33. Smiciklas, Codex, II. 2. (A Michieli dogénak szóló levélbe illesztve.)
Kelte Karácsonyi, Hamis oki. 45.1. szerint 1111. (a kalocsai schemat. 1885.
XXIX. 1. alapján), de ugyanott 88. 1. (a Századok 1888. 214-re utalva) 1097-re teszi. A megelőző levéllel bizonyára közelegyidőben kelt, de csak a másolat
ban illesztették a levélbe. Mutatja ezt az eléje (Convenientia etc.) és utána
(Haec omnia etc.) tett megjegyzés is. 36.
t — a tengermelléki Belgradban történt megkoronáztatása után a jaderai (zárai) sz. Mária-kolostor apácáinak királyi szabadságot ad, minden időkre megtiltván, hogy a kolostor javaiból bárki is valamit elvehessen. — A. inc. D. n. Iesu Chr.
1102. Tanúk: Procopius egri (?) püspök, Sigindinus zagoriai püspök, Izsák, Péter, Cladia, Saul, Arnej, Tamás, András, Kozma, Vochan és Dénes ispánok.
Másolata (Smiciklas szerint) a zárai sz. Mária-kolostor chartulariumában.
Lucius, De regno Chroat. et Dalm. 113. Farlati, Illyricum sacrum, V. 52.
Schmitth, Episc. Agr. I. 46. Pray. Annales I. 102. Katona, Hist. crit. III. 161.
Batthyányi, Leges eccl. II. 214. Fejér, CD. II. 31. Kukuljevic, Cod. dipl. II. 5.
és Jura r. Chr. I. 23. Vjestnik, XI. 130. Smiciklas, Cod. dipl. II. 9. Facsimile:
Sisic, Enchiridion font. hist. Chroatiae, 428. 1.
H a m i s : Fejérpataky, Kálmán kir. oki. 18. Századok, 1888. 326. Kará
csonyi, Hamis oki. 8. 37.
t — Boleszló lengyel királyt (V. Henrik német császár ellen) segítségre szólítja.
Kadlubko, Hist. Polon. lib. III. Fejér, CD. VII. 1. 137.
Karácsonyi, Hamis oki. 88. szerint (Pauler, I. 464-re hivatkozva) 1108-ban kelt. Azonban a levél nyelve inkább azt mutatja, hogy h a m i s . 38.
1103. t — Crescentius spalatoi érsek érdemeiért, ugyanannak kérésére megerősíti a spa- junius 15. latoi érsekség részére a régi királyok és fejedelmek adományait, az érsekségnek aláveti az érsekség által jelenleg is birt püspökségeket s az egyházhoz tartozó falvakat
( 1102 .)
Kálmán király 15
1105.
Zára.
és birtokokat, külön is felsorolva Putalo, Syrenine, Gete, Tugari, Asseti falvakat több egyházzal, úgyszintén Gosila, Ostrog, Labena falut, a sminai területet, a cleunai Sudumiriza, a zetinai Stolez falut s néhány falu dézsmáját. — Ab inc. (Dóm.)
1103. die XV. Iunii.
1367,-i közjegyzői átirata — Smiciklas szerint — a spalatoi kápt. lvt.
U. o. az 1367,-i átirat másolata a „Mensa episcopalis" c. chartulariumban.
Lucius, De regno Chr. 451. Farlati, 111. sacr. 111. 164. Kerchelich, Nőt.
praelimin. 137. Katona, Hist. crit. III. 169. Batthyányi, Leges eccl. II. 215.
Fejér, CD. II. 39. Kukuljevic, Cod. dipl. II. 8. és Jura r. Chr. I. 25. Vjestnik XI. 135. Smiciklas, Cod. dipl. II. 10.
H a m i s : Századok, 1888. 324. Fejérpataky, Kálmán kir. oki. 19. Kará
csonyi, Hamis oki. 8. ____ 39.
t — iobanogovi Lapsanovich Márton karinai comesnek, lamoczki úrnak, dalmát vajdának, őse, Radula érdemeiért, ki Zvonimir dalmát király életét háromszor megmentette, és saját vitézségéért is, melyet Bulgarin fölött nyert győzelmeivel és kurucaival a Rigómezőn vívott ütközetben tanúsított, adja a cettinai ispánságot, hűség feltétele mellett. — A. incarnationis salvatoris nostri 1105. Iadrae, per can- cellarium Dalmatiae Petrum Beriszlauich, comitem de Bochki. Tanúk: Chachito- rouich György, Chitorouich György, Guffich Pál, Cazmichitorouich Obrad és Jam- netnotorouich nemesek.
Kerchelich, Nőt. praelim. 114. Katona, Hist. crit. III. 210. Fejér, CD.
VII. 1. 138.
H a m i s . Már Kerchelich is gyanúsnak mondja, pedig horvát nyelvű, az udvari dicasterium által hitelesített példányból ő fordította latinra! Hamisítvány
nak bélyegzi Fejér is i. h. a jegyzetben. Lásd még: Karácsonyi, Hamis oki. 8. 40.
1108. 1 — Lőrinc érsekkel s az ország ispánjaival együtt tett eskü alatt megerősíti a traüi május 25. polgároknak az adómentességre, a püspök és a comes választására és a régi tör
vényeikkel való élésre vonatkozó jogait, csak a kikötővám 2/3-át kívánva a maga,
j l/3-át a város comese s a tizedet a püspök részére; megállapítja, hogy a városiak engedelme nélkül ott magyar vagy idegen nem lakhatik; ha koronázás vagy más országos ügy végett a király odajön, a szállásadás önkéntes legyen, s ha valaki másüvé akar távozni, családjával együtt szabadon mehessen. — A. d. inc. 1108.
mense V. die 25. a. 12. regni mei. Tanúk: János nádor, Appa comes, Tamás fehérv., Jakab borsodi [Bosordiensi], Vgudi vasvári, Slauiz nógrádi ispán. / '^poícjt.
Másolata — Lucius szerint — a traüi levéltárban. .-£=/. B~2<3V — 2 9 " ^ Lucius, De regno Dalm. 117. és olaszul: Mem. di Tráü, 19. 1. Farlati, 111.
sacr. IV. 323. Pray, Annales regni Hung. I. 107. Katona, Hist. crit. III. 229. Koller, Hist. episc. Quinqu. I. 186. Batthyányi, Leges eccl. II. 217. Fejér, CD. II. 45.
Endlicher, Monum. Arpad. 376. Kukuljevic, Codex II. 14. és Jura r. Chr. I. 26.
Vjestnik, XI. 137. Marczali, Enchiridion, 126. Smiciklas, Cod. dipl. II. 19.
Hitelességéi illetőleg lásd Fejérpataky, Kálmán kir. oki. 19. és 81. sk. 1. 41.
11Q9 _ átíratja, illetőleg megújíttatja Szt. István királynak a veszprémi [Besprem]
apáca-| monostor részére szóló görögnyelvű oklevelét, minthogy annak pecsétje megsérült, i és ennek, meg Simon pécsi püspök vizsgálatának alapján felsorolja az
apáca-monostornak Szt. István király adományaiból bírt s azóta szerzett birtokait az ott
lakó szolgálónépekkel, a vásár- és révvámokkal és halászóhelyekkel. — A. d.
inc. 1109.
Eredetije: a) a hiteles példány a Nemz. Múzeum törzslevéltárában. (Előbb:
MODL. 51. sz.) b) t a hamisított példány: MODL. 11. sz.
Átiratai (valamennyi átírás a b) példány alapján történt): 1. Ladomér eszterg.
érsek 1296. máj. 12. (MODL. 1444. a görög szöveg nélkül.) 2. U. az 1296. ápr.
26. (MODL. 1442.) — 1. Károly 1330. ápr. 30. (MODL. 2572.) — Nagy Lajos 1355. nov. 17. (MODL. 4473.) - Zsigmond 1425. feb. 24. (MODL. 11,614) 3. Ugyancsak az 1296. ápr. 26-i oklevelet átírta Csanád eszterg. érsek 1342.
máj. 12. (MODL. 3438.) 4. Nagy Lajos 1356. dec. 21. (U. o. 4580.) 5. Nagy Lajos 1364. júl. 5. (U. o. 4473.) 6. A székesfhv. kápt. 1393. szept. 16.
(U. o. 3625.)
a) Pray, Vita s. Elisabethae, 221. 1. jegyz. (Hiányos.) VjestnikXI. 154. Fejér
pataky, Kálmán kir. oki. 33. Czebe Gy., A veszprémvölgyi oklevél görög szö
vege 18. Facsimile: Schönherr, A Nemz. Múzeum levélt. 6. 1. és Monum.
Hung. diplomatica, 3. sz. (Szövege u. o. III. sz.) b) Szerdahelyi, Dipl. Graec.
s. Steph. 36. és 47. Szegedy, Assertor lib. Ung. F+. Katona, Hist. crit. III.
263. Batthyányi, Lég. eccl. II. 219. Koller, Hist. ep. Quinqu. I. 181. Tudom.
Gyűjtem. 1834. 84. (facsimile). Fejér, CD. II. 46. VI. 2. 38. VII. 1. 140. és VIII.
3. 433. Horvát A. Oklevélhasonmások, 2. tábla (facsim.). Horvát A. Dipl. írás
tan alapvon. 110. Vjestnik XI. 151. Magyar nemzet tört. (millennáris) II. 242.
(facsim. és szöveg). Mind a két szöveget egymás mellett közli, de nem tel
jesen, Hóman a Turul XXIX. évf. 129. 1.
Az a) példány hiteles, a b) ellenben h a m i s . Kritikájára nézve: Fejérpataky, Kálmán kir. oki. 22. és 39. 1. Karácsonyi, Hamis oki. 44. Hóman a Turul
1911. é. 123. sk. 11. 42.
1111. — pecsétjével erősíti meg a zobori [de monte Zobur] monostor részére a nyitrai vámok harmada ügyében (Gaufredus zobori apát által) kiállított oklevelet, mely
1111. — pecsétjével erősíti meg a zobori [de monte Zobur] monostor részére a nyitrai vámok harmada ügyében (Gaufredus zobori apát által) kiállított oklevelet, mely