(Sírfölirat)
Kérjük, hogy állj m eg egy kissé, bárki vagy is, aki erre jársz, és így nézz szem be önm agaddal.
M ég talán kétszer tíz évet sem látott életkorom , és a végzet úgy akarta, hogy m eghaljak. N ézd csak, te, aki gőgös lélekkel haladsz előre, és közben m ég az isteneket is m egvetni m erészeled: minket, akik egykor a szép test nyújtotta előnyök élvezői voltunk, elhagyott a csinos külső, elhagyott a z élet színe is. Most lélek nélküli a fej, éppen csak a férgeknek m arad élelem ül, m indaz, am it a világ adott m ár a múlté. így, bárki vagy is, aki ham is m ódon kívánod eltölteni a z életedet, akár király, akár elő
kelő vagy, te is így hanyatlasz m ajd alá. Mind tovatűnik, am it a világ fölhalm oz. M egtévesztenek az árnyképek, m egtévesztenek itt, te szerencsétlen. Úgy élj tehát az élet ham is öröm ei között, hogy m egvess m indent az istenszereteten kívül.
E g y ifjú illír íjász dicsérete
M ondják, hogy egykor lllyricum tájain virult a nyilazás m űvészetében kiváló, nem es Philerdus, akinél a knósossi harcos sem küzdött jobban az íjjal, míg gyors léptekkel az ellenségre tört, sem a krétai föld nem értette jobban hogyan kell karral a gerelyt hajítani, m eg a bátor ibériai sem jobban.
Sőt a nyilakkal kitűnő Gortyn is m eghátrált. Végre is nem volt a z egész világon a z ifjak közt egy sem, aki a halálhozó tegezt nála m éltóbban hordozza. A szállongó m adarakat gyakran leküldte a z égről, és a halak sem m aradtak biztonságban a nedves hullám ok alatt. Légen át szárnyaló dárdájával át
döfte az erdőktől m essze a hálóktól m enekült szarvasokat. És nem volt m enedék az árnyas erdők
ben m egpihenő m adarak szám ára, azokat a m agas fészekből is leszedte. Finom nyilával ezt elérni csak Mintus volt képes. Te m egölted soha nem tévedő, három hegyű nyíllal a vadul tám adó , agyaru
kat csattogtató vadkanokat is. Nyílvessződet gyakran gyors dám vadakra lőtted ki, és azok fürge m ozgással se voltak képesek az általad ütött sebek elől elm enekülni. G yakran hajítottad dárdádat az erdőben oroszlánokra, de határozott ugrással se tudták elkerülni a gerelyt. H a Mintus érdem ei
nek valam ennyi m agasztalását el akarnám m ondani aoni kürtön és élő dallal, akkor engem előbb visznek el a földről az árnyakhoz a végzet és a szigorú Parcák, és előbb oszlanék üres árnyakká, m intsem képes volnék Philerdus dicsőségét m éltóképpen ünnepelni.
(A k öltő szól)
S zem léljék m ások a háborúba rohanó csapatokat, nékem elég, ha a pieriai Múzsákat láthatom.
A k iv á ló férfiúhoz, M. Hieronym us Castellushoz a legjobb bor a já n lá sa Am ikor a sötét Bacchus visszatért Indiából, elhozva a keleti földrész kedves ajándékait, akkor A usonia népeinek és a m agas Falernusnak először a nektárszerű színbor bőven term ő magvait ad ta át. Ennek ősi venyigéjéről, ahová a mi borunk jut, oda ajándékul az ő kedves öröm ét viszi. Ezért fogadd hát, te a latin és görög nyelv dísze, a pannóniai ifjú kicsiny ajándékát. Azét, aki tiszta szívé
ben hordozza m indig a te nevedet, és nem is hagyja, hogy onnan hosszú idők m últán kihulljék..
(Intés)
Tanuljátok m eg m indnyájan m egvetni a világ csalfa gyönyörűségeit, am elyek bizonyára gyor
san elfolynak. M ert sem a nagyobb hatalom , sem a kedves dicsőség nem tesznek boldoggá, ha
nem csak a jó tétem ények. Kérem azért, hogy egész szívéből az erényeket erősítse az, aki az örök halál után élni akar.
A tö rö k jöveteléről
N em rém isztette jo bban egykor az itáliaiakat szám os katonájával a pún vezér, aki az egész vi
lágon hatalm askodott, mint ahogyan most a nagy török félelmes hatalm a a velenceieket szárazon és vízen m egrém isztette volna, amely, ha nem szaggattatik szét a pannóniai fegyverektől, Latium m indkét oldalát m egtám adja.
N ic o la u s A m a ltu sh o z , a k e llő k é p p e n m űvelt illiriai ifjúhoz, J a n u s p ü s p ö k k iv á ló s á g á r ó l
Am ennyire a főpapok között tiszteletben kiválik az a főpap, aki Péter tiszteletre m éltó jogarát tartja, annyira m egelőzi, Amaltus, az egyházi elöljárókat Janus, a főpap, m indkét nyelv (a latin és a görög) legnagyobb dicsősége. Hírneve virágzik az egész földkerekségen, és dicsőségét nem nye
li el a Styx sötét vize.
(E gy a já n d é k r a )
A tudós főpap pom pás lakom ájára jönnek Pannónia ifjai, és az ehhez illő ajándékot hozzák.
A n e m e s és m űvelt ifjú Lorenzo Stro z z á h o z
Ki ne m agasztalná a csillagokig, Lorenzo, a Strozza nem zetség dicsősége, a te költem ényeidet csodálnivaló hangokon. Ezeket néked a pieriai barlangokból Phoebus ajándékozta, hogy a hajda
ni férfiakkal válhass egyenlővé. De lám, m égis hálátlanul elhagyod Perm essus vizeit, és Baldust kö
veted m ég Cinus hosszú irományait. De inkább égessék el a hatalm as atya villámai Sulpicius tör
vényeit és atyák élő hagyom ányát, merthogy körünkből a hosszú tekercsek kiem elnek, és a parag
rafusrágó iskolának vagy első dísze. Ó bár csak sohase találtak volna ki egy törvényt se, és a szent főpapok ne adnának új jogszabályokat. Korábban te voltál iskolánk jám bor házának ékessége, m indnyájan örültünk, hogy láthattunk. Tég ed a költők kara vett körül, akik dicséretedre csiszolt köl
tem ényeket m ondtak: az vergiliusi verssel ünnepelve nevedet, ez őseidet és atyád híres tetteit éke
sítve. M ost azonban elvetve a lantot és Phoebus szolgáit, tudós költő létedre a paragrafusrágók csapatát követed. D e ha költem ényeid nem keresik fel újra a m úzsái forrásokat, és nem veszed fel fénylő kezeddel a zengő pengetőket, sírnak a Perisek és sír az énekes Apollo, és könnyeket ont m a
g a Euchius atya. Add hát vissza m agadat engedelm esen a Múzsáknak, Strozzák sarjadéka, énekel
ve a királyok viselt dolgait és a vezérek vad háborúit. Mert téged a Múzsák neveznek szent költő
nek, akár elégiát, akár súlyosabbat zengsz kürtödön. Azelőtt gyakran kezelted, tudós ifjú, a gyön
gyökkel és arannyal ékes lantot könnyű lantverővel, és m ézédes ének dallam ait szoktad volt hallat
ni, olyanokat, am ilyeneket Musaeus m aga vagy Linus hallatott. Phoebus a te énekeidet csodálva az égből gyakran odahagyta a fényes égbolt tündöklő házait. Kérlek tehát, hagyd m ár oda a törvények nagyszám ú könyveit, hagyd el a szent atyák szigorú jogszabályait. N em valók tehozzád a csalárd sereg civakodásai. N em illik neked perekben m egsérteni a tisztességet. Kérlek tehát, m űvelt költő, az első legénytoll zsenge éveit az édes dallam okra fordítsd, am elyek m ajd nem zetségedet, őseidet és hatalm as hazádat fogják ékesíteni, tanúsítva dicsőséged annyi em lékét. Az égiek intésére tehát, Strozzák sarjadéka, ahogyan Apollo parancsolta, intéztem hozzád néhány verset, m ert am ikor ré
gebben a virágos kertb.en járkáltam , hogy az új ünnepre vörös rózsákat szedjek a fenséges tölgyről így szólított m eg Phoebus, tudós verseket ontva aranyos lantjáról: Miért hagyta el a z ifjú, aki szent árnyékom ban forgolódott, a pieriai forrás vizét oly gyorsan, és m iért nyom ozza a híres róm ai pol
gárok törvényeit és jogszabályait, gyakran olvasva Baldust és Cinus irományait? Menj sietve, és intsd a költőt, hogy ne próbálkozzék ilyesmikkel, am iket a z égiek irányítója és a szigorú végzet tilta
nak. Ezeket az intéseket adja tehát hírül neked, babérra legteljesebb m értékben m éltó költő, a mi M úzsánk szerény verseiben.
F őtisztele nd ő J á n o s ú rn a k , a z e sz te rg o m i é r s e k n e k
H a a szerencse nekem Croesus vagyonát adta volna, és ha az aranyhordó Tagus rendelkezé
sem re bocsátaná ajándékait. H a term ékeny Egyiptom átadná rőt aranyát és Alkinoos becses földje gazdagítana, ha a Kelet a m aga kegyes ajándékait nekem küldené el, és te Indus, am it a Vörös ten
gernél te gyűjtesz össze, akkor Esztergom jóságos főpapja, nem könyveket és nem szegényes ver
seket, hanem drága dolgokat adnék N eked.
(fí. SZ. Á - K . K.)
Z l b c r
C l rém h ű m ; flí d ilig en ttr a m k c E c ne tértim Inter p m rd fc en d «m lr;-rio * G m , cxn nu íunt inportu.ba<fufcpft>tuaípc:non (oliun fjo e z fc d c u a r o ttfi.’ .f , qu icqut.l o p ta n i.n g o eraa hine herran am ío liu m . per P j j u m , m n « a t e n s ln fu b n U n tc re a rc m o o m con tra a te pem m e d e fu offtoo -S ed qoid deíu ,l c a i » » Ifam íC o m nihil a p a d te He aooquitM .^unCcm pei ad efTe,* o m tu b u iin ttb iu P iv dere h ü m in ia m ic iflm K h Q y o d a tc tiim .h o c tc tn p o rc .fa r iaaru iioftu d to ib y , te pcto.tu m a io rca liu d n ih il p o íü m ,V a k c a m frat nbus tnú o ib a n o el n oA rit p o tlu i. E radn Ü G n *
•ú tu ira.A lan u n n o K iw rm M ian o ^ im (d (T im o 9 i> iA o n o >Calutan p lu n m am dicito.uttbix rrci*.
E i Ik m o n u .p rid te K a l.N o o t m b m .M .c c c c .lx v ú ü . F r a n á f a u p Ki k i fiú . partnomo.fal.
T griecam ruoni cm itiooem .flc r a r r o o latioom uidi lib c n tc n i« itt auiqtie libenriffi S u m q u c ingenii tói pnrÉantiam .non m td iocrittt.ad iD iran u .O tkfb oottri a» ~ tC fn ,m ’ an »t,tium n iO p lo rjm i(a a a m ,Í!i» p U o c in ^ T a n jj.Q u » rtr« ,a ifti nutortm iin m o dum Uudandam o d lh tro .ro in etiam am o e g r e g k .V « B MauphM «whttempó H u dX ct o W atw n .cp o p oíferadefy é e tio » o * p ro a t iM q a t im ak e tw n bcniookncraJ C iim uU hilim t f a u fla t tr e , S é d eura ree id itru .tn ipfo a b k w n it artic u lo u K * t k * t d w tju i tenun ciC t. Ita q a e fe w t ae q ooa n in o brcuKatcm nw i m fcrteranim . V n o m q re f lb d ö b i iodubuaio p c rfu a c k ru c iu e flc tu ú ;a t o m n ta d e m e u b ip o ília o o a fta n o flim c p o JlK t» i.ld a ú cin d ia ia mcfa<
(fh im ir v jd K i u olo. V i-icbi41ja w r i á d u a.m a |(iK i1i* m a ** ,c u m efTe ajm n.tn tern eu m t at nulla in re (u «oeű d e/f d c r a m iw c A d & V a k .F c t n r íc .n i.N lo ( v u N o u e m b f t t M .ix c c c lx r iiu .
F r» iw -ifM p tu )» IL t U iim j natro A itiaab c n u .laL
Edi ad te haíbc lo te r a c e i M m cw tu oicom ex E th n iria.rc p c rin au j M edioljnn ^ o c c B tre rd iv e x P ad o rc m taaiu tro o b nroaw íIim op eú K ip i,L© d o« ito Goozagw r
— ; :P<x eum am oem , o n *ioar«u ífer«u a]k tt> a d n a tu g a re .N a fo q o o d an rta o b i.
n iq p e e x
1 a d k r i k , * a u U m n u h U Ia re tu r o n o m a d fcnbondoBB.A t n eo u n c q u K k m lic u ih Itor b o fet nauriccH fh x p in u » a í^ in q x ia iid iu tiu i tecű eflé.Q ötart e x m ediok noiac nbi.fit m ihii
in ho c W jO B&debeaiitneTcdrfíi
Cbi gratura filc o fe a d c r fe m a o a fo ilú m e u a v N im <juod ex m e d io la i» hb i fig n ifica/aai.p et In te tC r a íjC f ti p e d u m t qu a m e w io o ra to e coraueram e x fc n b i, rdK jui ap a d Z a c b a r ia m p ifiim m , ea le§c,ur id doni rararc t au am prim om ire ad Lo d o u íam i m x K h to n a n ,6í n d e ad C ir d m a k m . Y a l c E x m in cw .v'úi.Idoi N o w e m b m .M .cc c c .lx v b il.
P r a o d to u P h delfui,Fran cifco G u a m e iw au xim a B o /al.
i V in t toaim erga raeibeniaoieneuun F ia o n íre C ju arnen.io d k * ,n u g ir.n ia g i(q u f, p e r lp k lo itt m púidéra: St ld>earcr a m p t e ó o r.& facio p U inm i.Fau a t im o o n a b a I alicn an d a tandem ona d ie pofG m u c q o o U ^ n d o p o flij cor am iotclligc--' tc ,q aa m m ih i fi* «-anm » tnm n p e rb m e n ti m oflV iu ro .N am qo id d k a M .i t parre
■ teac ra> d » itm o ,Q » d in a li akeacm o-. o » i« i h n n a n k a w w .flt íinp i lT i n i b m eb et/
' t t n. q a o ttK ie magú e x p e n o rf V e i k p ra feao taliq o a ttu hioáfcrm u foccdiD K yu i f a u a r ria m pcrípicne p o ö a a m r r u .k K n e itln f tllip r t t íaoe oexnJoan e ffc . r u it a íeíe a m a n d o , colendoqatoconcctk T t » .N o n eram mtnux m a xi m i d u c ttx b m eft affidow n faurni eti?i m t.benefw T um .Q u o fk ,u t ab tte ^ eta m ;atq n g c o n tzn d a^:n t eia« im pbtm dtei wa w e r o o v » e r g a m e c a r ic a tiQ u o d C f c c e r ií,íin it ic e n o f m t e f a d t it u r a perdoeea r u a m m e o fiin a a d íu n y*
m i m itnirirM rn wnntl r § n h r f í í Mu r i n ih il ad te ex am ni P ado tcw n e x A o r t» n a r td * m it>*
m igraré ad infabna. Itaqttt i g o o í m b rtnitM i mcarú If árum . V ereb ar.tu fii ioter hafct n a a l i a i » e p tia r u o la iflb n lo ngior te tő m e fle:n c ip íeq o o q u c ,o b m com p oütujíen D on e«ir frciem -V a l c E x P ad o .v u i.ld o * N ooe m b rtA .M .t tcc.l x n m .
Fran '-ifrtup hild fin ,L ai«rtnt»o M edici, fal. .
J | V o ptím itm d K reu ertiffem m ed ioü n n m e ir eth tu n * p n ifc d io o e .V n d ee m o k a Jo v ü j. D c í em bre v,mh il m ih i poeioc dux w f i i m ut an teos d k * íp m q u e ac 1 ntuem ihi:non m in asp erb c n ig n tu jaim m o tuo i k ^ t r j 'i A ceh ro p o tu n a rio iq u i
k ueftro p n tefl ro e a ix c an ipfori*,<ju aflip ttn xjj diou nK xan m ,T »o i aut e m , nu
Francesco Filelfo 1469. november 9-én irt levele Vetési Lászlóhoz (a szövegben Ladislaus Pannoniushoz). Forrás:
Francisci Philelphi epistolarum familiarum libri XXXVII. Venetiis. 1502. föl. 215. (OSZK, antiqua 759.)