Határoztassék meg valamelly fatörzsök’ (AD) fe1só 0s alsó átméröje, magassága, s ezekböl tér fogata (67. id.).
A törzsök’ magassága az e1óbb1 §ban felhozott modok’
egyike szerint hozatik ki, az elsö nlód sze1in1 volna (B. id.)
Ao2 0o
Az átmérök’ meghatározására, a müszert viselö esapjával a pálcagömb’ függélyes ürgébe illesztvén , a törzsöktöl mindaddig távozunk, mig _ a ho1’ függélyes tartásakor _ a törzsök’ f61s0 végét kényelmesen nem vehetjük egyenes irányzatba. Ezen hely h01 az egyenes irányzatot úgy igazitjuk a törzsök a1jára,' hogy annak sz0101 érintse (aA), a segédet pedig zászlóval 1012 ölre Ghez tükrödzésbe intjük. (Segéd hiányában tükrödzési tárgyúl egy oldalvást álló fát vagy kitüzött zászlót használhatunk, odáb
AC = + 0o.
bolás által felkeresvén az E állomást, mellyböl a törzsök’ széle . és a tükrödzési tárgy boritkozva látszik). aG’ irányában egy öllé cet (aF) tétetünk a földre fekmentesen (nlin1 aF), és ennnellett odább térve felkeressük a 0 állomást mellyböl az egyenes irány zat a törzsök túlsó szélét érinti (bB), nlid0n G tükrödzésben lá tszik; lészen az odábbolás fltól big a törzsök aljának átméröje azaz: ab = AB, a felsö átmérö meghatározására ugyan ezen mód szerint a с és d állomásokat, mellyekböl a eC és dD egye
nes irányzatok a törzsök fejéhez simúlnak kell kieszközölnünk, lészen a léeröl leolvasandó ed = CD *).
‘) Ha a fa’ fôágainak illyes meghalározása szinte kivántatnék , egyen ként minden ágra következöleg intézenrlö a dolog:
a) Az ág hossza’ meghatározására, annak iráuyához szemitélet sze rint párhnzamosan (a fától olly lávolban Вoдy az ágat kényelmesen vehessük egyenes irányzatba) eдy a1aрhoявza1 veszíink, mellyre az ag’ végpontjaiból merölegeseket bocsátván, azok’ feklrányos 1l0sz szát cathetometrice kieszközöljük, valamint az elöbbi ё. 2dlk mórlja szerint — az ág’ végeinek a mûszer’ középpontja felettl füg gélyes magasságát is. (Ha az állomástól az ág’.megfe1elö végéig a fekirányos lávul =D, a můszer’ magassága = h ‚ és a hossz nelly
103
A törzsök téгfogatának kiszánlttása ugy intézhetó lnin1 vala lnelly csonka kńpé. Ha tehát az aisó átmérö =D”, a felsö __ d",
a lnagasság = Н‘, lészen köblábakban a térfogat :
I в“ 2 du 2 r~____1_)Il 2 а“
KIC~.,.I'l'[I Т‘ + Ё п + ì n>(12)_4 1rva$Y
22
._ _________. I и 2 I, „I ‚‚
_ 324.12.12 H [(0 ) +0] V+” а 1 "ш
кlС __ н’ HD" + 4")2 _ D".«1"l.
64. ё.
2. Az estela' Íuzssználatával.
11. ё. F szerint ha az esteló talpán lévö lnutatót az nlhidada’
' illetö o osztályhnzására vezetjük, s az alhidada’ jobb mutatóját
I
ugyan azon vég’ můbevételekor a lécen kiadódott = p, akkor a ki
. . P . .
vant magassag = D). Ha mar most az ag’ keresett hessza
= L, a lnerl'llegesek' feklrányos távolal az ágvégeklöl az ala poszig : э: és X, ugyan azon végek magassàga a müszer’ közép pontjs. felett y és Y, végre az alapllosszon a merölegesek egymás lóll távola = a, akkor _ a mint könnyen belálllató:
1. = \/a’+‹Х x)"+tYyr.
h) Az átmérök’ meghatározására, azon képzeleti sikba melly az ág végét körül belül merölegesen szeli, eдy rudat állitunk, s pedig olly távolban liogy az áglól a r1'ldra bocsátható meröleges, azt a můtételezöhez illö magasságban érje. Levévén most pálcájáról a mü szert, és alhidadáját °<>re állllván, hüvelyével a rńdra lllesztjük, s most a rúfl egylk végét tükrödzésbe hozva, annak llosszáhan ad dig csúsztatjuk odább a lnüszert, mig az egyenes irányzat elöször az a; alsó azután feisö szélét nem éri‘ Az ekkép kladott két állo lllása a müszernek megjelöltetik a rudon, lészen e két jel közti távol az illetö vég’ átméröje. Minthogy a rndat csak szemitélet sze~
rin1 hozzuk a megkivántató fekvésbe, ezen kivül az ág seln mlndég egyenes s héjjának redvessége a szélek’ éles vélelét úgysem engedi meg, azért szigorú eredményt itt követelui nem lehet _ mlt eddig fanlérö nem is adott; de nem is szükséges mert fák megbeesìilé
sénél csak megközelitö eredmények kivántatnak. Ennél fogva s ca thetemeter famérö gyanánt ls méltlln llasználható.
104
a bal oo osztályhúzásra állitjuk, akkor illöleg kijavltott müszer nél, az irányzati vonalnak az estelö tengelyével párhuzalnosnak kell lenníe, a buboréknak. pedig a tükörvonal által felezve kell közepéböl,elmozdúlt buborékot csak az által vezethetjük vissza, ha az alhidädát épen olly szöggel feljebb emeljük, mint a minó nlélységi szögek’ meghatározására elegendó; nevezetesen látszik még a nézgétöl a buborék játéka 0„ osztályhuzásigi emelésnél és jeszkedjék müszerünk, az estelö’ rézsuti beállitására az alhidadán
a o huzás mind a két oldalán még két osztályhuzás: 20° és 30°
105
tlilhaladó lejebbltések, az alhida1la7 bal nnltatója álы а Iimbns’
külsö felosztásán, közönséges mód szerint adódnak ki. Ha .az es telön azon állandó szög = ф, és az alllidada’ пмatом p. o.
т osztályhuzásra jutott , lészen a mélységi szög = Ф + 45° .fr
(fing. ln.
Emelkedéseknél az estelö lnntatóját otól balra 20° vagy 30°ra állitjnk, s ekkor ha a beállitás’ következtében az alhidada’
jobb nnltatója esik m osztályhnzásrly., akkor az emelkedési szög szinle = Ф + 45 — 4 l/lng. ln. ‘N I ' ‘
Ezenintézkedés által nlagassági szögeket lndszerünkkeTegész 64°ig nlérhetni , lni az aisó földlnérés bárminti esetéb'elitúlságo . slm elég.
A fentebbi képlet szerinti szálnltások"elkerl'ilésére hátnl Сaм“
egy segédtábla találkozik , mellyben azon nlagassïgi. es lnélységi szögek, mellyek az estelö o vagy 20 vagyß() fokrai beállitása kor a lilnbns osztályhnzásinak nleglelelnek,I valalnint .azon szö gek’ 1000 sugárra kifejtett érintói (adott feklnentes távolra a ma gasság), pótérintöl (adott nlagasságra a feknlentes távol) és for ditott fel hnrjai (sin. ver.) (levonat a ferde távolból a fekirányos’
kiadására) foglaltatnak. A tábla szerkezete szenlbetünö, llaszná lata pedig a következö §§ban log elöterjesztetni. *).