V 03. Hidatsa, mandan és arikara földkunyhó

Hidatsa, mandan és arikara terület: Észak-Dakota, Dél-Dakota Népesség: 12 800

A préri lakói, így a hidatsák, mandanok,arikarák is csak az év egy részében, a bölényvadászat idején laktak tipikben, és akkor is csak a férfiak. A többiek növényeket, főleg kukoricát termesztettek, és az egész évben kiegyenlített hőmérsékletű földkunyhóikban laktak. A 12-15 méter átmérőjű, kör alakú építményekben általában 15-25 fős, több generációs családok éltek, de rossz idő esetén lovakat és kutyákat is befogadtak. Voltak jóval kisebb, kevesebb ember számára könnyebben kifűthető házaik, és nagy, 18 méteres közösségi épületeik is. Nemcsak a mezőgazdasági munka, az építkezés is a nők dolga volt. Házanként ki kellett vágni és száradni hagyni legalább száz fát, összegyűjteni nagy mennyiségű füvet, gyeptéglát és gallyat. Ha ez megvolt, egy méter mély gödröt ástak a ház területén, beállították az oszlopokat, elhelyezték a gerendákat, és az egészet sűrűn beborították ferdén farönkökkel. Erre került egy sűrű réteg gally, prérifű, gyeptégla és végül a föld. Rögzítésekhez fakéregből, indákból és bölénybőrből készült köteleket használtak. A tér bevilágításához a tető közepén hagytak egy 60-90 cm méretű füstnyílást, a széleit agyaggal tapasztották be, hogy ne gyulladjon meg. A 30 centiméter mély központi tűzrakó hely készült el utoljára. A teljes építkezés nem tartott egy hétnél tovább, de a korhadó szerkezet miatt 6-10 évente újat kellett építeni. A falu földkunyhókból és árnyékoló tetőkből állt, központi tere vagy közösségi épülete nem minden esetben volt. Az északi vidékeken rönkökből készült fallal és vizesárokkal vették körül magukat. A hidatsák, mandanok és arikarák 90 százaléka 1837 és 1840 között himlőben elpusztult, a megmaradtak is elköltöztek, de a földházak nyoma még ma, 170 év után is látható. (Knife River Indian Villages National Historic Site) [wiki1] [http://en.wikipedia.org/wiki/Mandan,_Hidatsa,_and_Arikara_Nation]

[wiki2] [http://en.wikipedia.org/wiki/Knife_River_Indian_Villages_National_Historic_Site] [wiki3]

[http://en.wikipedia.org/wiki/Earth_lodge] [wiki4] [http://en.wikipedia.org/wiki/Buffalo_jump]

© National Park Service / source: nps.gov

© State Historical Society of North Dakota / source: digitalhorizonsonline.org

© National Park Service / source: nps.gov

© Gilbert Wilson / source: texasbeyondhistory.net

V 04. Maja ház

Maja területek: Dél-Mexikó, Guatemala, Belize, El Salvador és Honduras nyugati része Népesség: 7 000 000 fölött (becslés)

A maja ház története több ezer éves, magáról az építkezésről ennél lényegesen frissebb néprajzi adataink vannak csak. A szokások szerint a házat a násznép építi: a menyasszony családja szervezi a három napos esküvőt, ami alatt nem csak esznek, isznak és táncolnak, hanem építkeznek is. A már ott lévő oszlopokat és gerendákat beállítják, falvázat és tetőt építenek. Az elkészült ház nagyon egyszerű, alapmodulja az ember magassága. Az ovális alaprajz hossza 4 modul, szélessége 2, a fal magassága 1, a tető magassága szintén 1 modul. Az egész ház egy agyagból tapasztott talapzaton áll. A szerkezet négy erős oszlopból és négy összekötő gerendából áll, erre (és a falakra) támaszkodik a szintén fából készült tető. De a ház általában nem készül el az ünnepség végére, így például a vályogfal befejezése az újdonsült feleségre marad, a fű vagy pálmalevél tetőfedést inkább hozzáértőkre bízzák. Később más családi események nyomot hagynak a házon is. Az első fiúgyerek születésekor a tűzhely miatt veszélyesnek nyilvánítják az eredeti otthonukat, ezért építenek egy másik, hasonló házat a közelben, onnantól a férfiak abban laknak. Amikor a legnagyobb lánynak először kezdenek udvarolni, két padot építenek a ház bejárata mellé szimmetrikusan, az egyiken a fiatalok ülhetnek, a másikon az anya, vagy egy szigorú nagynéni, aki szemmel tartja őket. Az élet vége a ház végét is jelenti: amikor a benne lakó pár mindkét tagja meghal, a házat felgyújtják. A maja hagyományok szerint tilos egy halott házában lakni. [wiki1] [http://en.wikipedia.org/wiki/Maya_civilization] [wiki2] [http://en.wikipedia.org/wiki/

Maya_peoples] [link] [http://168.144.10.120/ing/archaeology/architecture/house.htm]

© Plant Design Online / source: flickr.com

© Dennis Jarvis / source: flickr.com

© Jim Oliver / source: travelpicturesbyjimoliver.wordpress.com

árvíz, de Belén (Betlehem) kerületének 14 ezer lakosa az ártérbe építette a házát, így az Itaya folyó vízszintjének 5-6 méteres ingadozására sajátos megoldásokat kellett kialakítaniuk. A magasabban fekvő területeken, ahol csak 3 méteres az ár, egyszerűen lábakra állítják a házakat, de még így is előfordul, hogy fel kell költözniük az emeletre. A mély fekvésű részeken ez már nem elég, ezért balsafa rönkökből készült tutajra építik a házat; minden oldalon oszlopokat vernek le a mederbe, és ezekhez kötik ki az építményt, hogy az áradás idején el ne ússzon. Az 5-8 méter széles és 6-10 méter hosszú, favázas, nyeregtetős, pálmalevéllel fedett épületekben 2-5 család lakik. Manapság a hagyományos anyagokat újakkal vegyítik, a deszkákon és pallókon kívül megjelenik a fém hullámlemez, a falakat egy kortárs mozgalom keretében élénk színűre festik. Belül kevesebb a korszerűsítés, mint kívánatos lenne: elektromos áram nincs a házakban, mint ahogy a vezetékes víz, a csatornázás és a szemétszállítás sem megoldott, így minden emberi melléktermék a vízben végzi, komoly fertőzéseket okozva. A család minden tagjának van evezős vagy motoros kenuja, ezzel közlekednek, kereskednek, szállítanak árut. A gyerekek is inkább evezéssel vagy fürdéssel töltik az idejüket, mint tanulással, így nem csoda, ha a népesség 70 százaléka analfabéta. [link1] [http://wiki.ead.pucv.cl/index.php/

Iquitos_y_barrio_de_Bel%C3%A9n;_ciudad_de_aguas] [link2] [http://tectonicablog.com/?p=41989]

[videó1] [http://www.youtube.com/watch?v=ZW6ZpupvZDk] [videó2] [http://www.youtube.com/

watch?v=qPbduXINSXU]

In document Habitatio Jancsó, MiklósMáthé, DóraBessenyei, KrisztinaDankó, ZsófiaRabb, PéterVágvölgyi É., EszterMasznyik, Csaba (Pldal 147-155)