• Nem Talált Eredményt

betoncsőből épített szállás

Ausztria, Ottensheim // 2005 // Andreas Strauss

Az ottensheimi dasparkhotel egy szállodalánc első tagja. Akkor is, ha erős túlzás három hálószobává alakított betoncsövet szállodának nevezni. Hőszigetelés híján a szállás csak tavasztól őszig üzemel,

az ajtót számzár nyitja, bent az ágyneműtartós franciaágyon kívül éppen elférnek a csomagok. Ha a hatalmas ajtót becsukjuk, csak egyetlen kis felülvilágítón keresztül jut be fény, viszont a képeken látható olvasólámpa tényleg világít, és jut konnektor a mobiltelefonnak, fényképezőgépnek is. [link]

[http://www.dasparkhotel.net/] [térkép] [http://goo.gl/maps/Z1Es]

© Dietmar Tollerian / source: mimoa.eu

© Andreas Strauss / source: viajesmonllar.com

© Dietmar Tollerian / source: tinyhousedesign.com

A népi építészet legjellemzőbb tulajdonsága, hogy a ház építése során nem találkozunk elkülönült szakmákkal és szakemberekkel, a házakat általában a lakók közössége építi. Nincsenek tervezők, minden ház pontosan követi a meglévő mintákat. Nincsenek különleges építőanyagok, minden abból készül, ami a közelben elegendő mennyiségben rendelkezésre áll. És nincsenek speciális eszközök sem, a házak építéséhez ugyanazokat a szerszámokat használják, amiket a napi munka során. Ez a négy feltétel nem csak leírja az épületek keletkezését, garantálja is a minőségi eredményt. Ha az emberek jól ismert anyagokból és szerszámokkal, évszázadok kipróbált tervei alapján építenek saját maguknak, általában hosszú távra, akkor természetes, hogy célszerű, tartós, esztétikai értéket hordozó épület születik.

A vernakuláris, vagy köznépi építészet ennél kevésbé szigorú, befogad kortárs hatásokat, alkalmaz gyárban készült anyagokat és termékeket is. Vannak határesetek, amik a szempontok többsége szerint akár bele is tartozhatnának a köznépi építészetbe. A fejlődő országokban a szegénynegyedek lakói is maguk építkeznek. Abból és azzal, amit találnak, speciális eszközeik nekik sincsenek. Szigorú, évszázadokon át csiszolódott mintákat nem, csak bizonyos módszereket alkalmaznak, amelyektől az építményeik valamelyest hasonlítanak egymásra, de nem tipizálódnak olyan mértékben, mint a népi építészet közismert darabjai. A régi korok városi házai viszonylag pontos mintákat követnek, elérhető építőanyagokból készülnek, de az építésük során már kőművesek, asztalosok dolgoztak, tehát nem mondhatjuk, hogy a lakók maguk építették őket, és azt sem, hogy a hétköznapi élet eszközeivel. Egyre gyakoribbak azok a turistáknak készült utánzatok, amelyek látszatra hagyományosak, távolról akár össze is téveszthetők a valódi népi épületekkel, de a figyelmes szemlélő számára csalódást okoznak, mert semmilyen szempontból nem autentikusak. Nem maguknak építették az emberek, sokszor ipari előállítású anyagokat és eszközöket felhasználva, az eredeti terveket hanyag módon leegyszerűsítve.

Öt földrész köznépi lakóhelyeit nem lehet 40 példával bemutatni, a gyűjteménynek ez nem is célja.

Az viszont igen, hogy minél több szempontból mutassa meg az épületek sokféleségét. Legyen példa sivatagi, esőerdei és sarkvidéki házra, legyen sátor és barlang, legyen fából, kőből és vályogból készült ház, és legyen olyan is, amelyben nem egy család, hanem az egész faluközösség lakik. A típusok legyenek elterjedtek, de minél kevésbé közismertek.

A népi építészet példái folyamatosan és megállíthatatlanul tűnnek el a földről. Egyes kontinenseken szinte már csak rekonstruált épületek láthatók, máshol skanzenekbe szállították az utolsó példányokat, de vannak olyan helyek is, ahol szinte változatlanul, a több évszázaddal ezelőtti módon élnek, és építik a házaikat az emberek. Ezek a helyek távol esnek a civilizációtól, létükről jobbára csak a műholdfelvételeknek köszönhetően szerzünk tudomást.

Ahol még él a népi építészet, ott minden egyes épület szigorú szabályok alapján jön létre. Ezeket a szabályokat mindig a helyi kultúra határozza meg. Gondolhatnánk, hogy a népi építészet lényegében kulturális kérdés. Hihetnénk, hogy valamikor régen, ismeretlen körülmények között létrejöttek a követendő minták, és ezeket a közösség az idők folyamán mindig csak akkor módosítja (és akkor is csak a lehető legkisebb mértékben), ha az már elkerülhetetlen. A minták átörökítésének mechanizmusa fontos, de legalább annyi figyelmet érdemel a minták létrejötte. A következő részekben az éghajlati övezetek működéséről, klíma és biom viszonyáról, a növényzet és az építőanyagok összefüggéseiről lesz szó, hogy jobban megértsük, miért nem különböznek az egymástól távoli, de hasonló időjárási körülmények között élő népek lakóhelyei. Mint az Orosz Távol-Keleten élő csukcsok, Szibéria északi részén a nyenyecek, Skandináviában a számik sátrai, amik mind szinte ugyanazok, mint az észak-amerikai indiánok tipijei.

a sarkoktól az egyenlítő felé szállítja a levegőt, ott állandó esőzések kíséretében felszáll, majd a magas rétegekben a sarkokig visszaáramlik, és leszáll. De Nem így történik, mert a Föld forgása következtében a légáramlatok eltérülnek, és nem jutnak el csak az út harmadáig, így három cella alakul ki mindkét féltekén. A cellák találkozásánál felszálló és leszálló légmozgás alakul ki, ezek okozzák a trópusi esőket és a sivatagi szárazságot. [w] [http://en.wikipedia.org/wiki/Atmospheric_circulation]

Az elméleti globális cirkulációt más tényezők is befolyásolják. Az évszakok váltakozásával a csapadékos és száraz zónák vándorolnak, ettől az esőerdők és a sivatagok területe kisebb lesz, az átmeneti területeké nagyobb. Jelentős a tengerek és óceánok hőmérséklet-kiegyenlítő szerepe, és az sem elhanyagolható, hogy a kontinensek belsejébe nehezen jut el csapadék, ezért például Ázsia belső területei szárazabbak, mint ahogy a modell alapján várhatnánk. [w] [http://upload.wikimedia.org/

wikipedia/commons/d/d6/MeanMonthlyP.gif]

A hőmérsékleti és csapadék-adatok rendszerezésével jól használható éghajlati kategóriák állíthatók fel. A leginkább elfogadott rendszert Vladimir Köppen hozta létre 1884-ben, ezt több módosítás után ma is használják. Öt fő kategóriája van (trópusi, száraz, mérsékelt, szárazföldi és hideg éghajlat), maga a rendszer 28 (néha 29 vagy 30), mérésekkel pontosan meghatározott kategóriából áll. [w] [http://

en.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6ppen_climate_classification] [w] [http://upload.wikimedia.org/

wikipedia/commons/7/74/Koppen_World_Map.png] [l] [http://www.people.eku.edu/davisb/africa/

Worldthemesmaps.html#Climate]

Az éghajlati viszonyok (hőingadozás, szél, fagy, csapadék) következménye a talajok kialakulása. A nagy klimatikus egységek életközösségei (növények, állatok, talajlakó élőlények), a biomok szintén az éghajlati viszonyoktól függnek. A jelenleg használt többféle felosztás közül a WWF 14 szárazföldi biomot megkülönböztető rendszere a leginkább elfogadott. [w] [http://en.wikipedia.org/wiki/Soil] [w]

[http://en.wikipedia.org/wiki/Biome] [l] [http://sedac.ciesin.org/data/set/nagdc-population-landscape-climate-estimates-v3/maps/3]