a tárgyalások megszakadása után több hónapig tartó formanélküli megbeszélések következtek, melyeknek Budapest, illetve Balatonföldvár volt a helyszíne. 1948. jú -lius 17-én ugyanis Kiss roland levelet intézett a csehszlovák delegáció elnökéhez, melyben kijelentette: a tárgyalások folytatásának az a feltétele, hogy a határrendező Bizottság mindkét delegációjának elnöke a helyszínen győződhessen meg, hogy az elcsatolt községek lakosságára vonatkozó, zárójegyzőkönyvben foglalt rendelke-zéseket betartják-e.53 bujna Kissel telefonon közölte, hogy levelét megkapta, és sze-mélyes megbeszélést szeretne folytatni vele. kiss balatonföldvárra hívta meg, ahol nyári szabadságát töltötte. Augusztus 5-i látogatásakor Bujna kilátásba helyezte, hogy kormánya hozzá fog járulni ahhoz, hogy a határrendező Bizottság elnökei a záró jegy zőkönyvben foglalt megállapodások teljesítéséről a helyszínen győződ-hessek meg.54
51 Jegyzőkönyv mely felvétetett a Határrendező Bizottság 1948. évi július hó 1én d.u. 6 órakor Bra -tislavában tartott üléséről. (A továbbiakban: Jk. 1948. júl. 1.) vö. „Minden emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.” Az emberi Jogok egyetemes Nyilatkozata, 1. cikk. A „fehér lap” a Magyar Meghatalmazotti hivatal által a lakosságcsere keretében Csehszlo-vákiából kitelepítésre kijelölt személyek számára hivatalosan kikézbesített értesítés köznyelvi meg-nevezése. ld. bővebben: lászló Péter: fehérlaposok. Adalékok a magyar–csehszlovák lakosság-csere-egyezményhez. szekszárd, völgységi tájkutató Alapítvány, 2005. A témából „fehérlaposok”
címmel Másik lehel vizeli Csaba szövegére rockoperát is írt.
52 „[…] de egyébként is hiányzott a csehszlovák delegációból és mindkét vezetőjéből nem az önálló állásfoglalásra való képesség, hanem az arra való hajlandóság. látszott, hogy a felelősséget nem akarják vállalni, hanem azt felsőbb tényezőkre igyekeznek hárítani. nagymértékben zavarta a tár-gyalásokat az a körülmény, hogy az alsóbb hatóságok és politikai szervek is szabotálták az általunk létesített megállapodások végrehajtását, vagy épen [így!] megkontrázták. […]” vázlatos tájékoztató jelentés a Magyar Határrendező Bizottság tárgyalásainak állásáról 1948. július 8-án. (Kiss roland által készített fogalmazvány az augusztus 1-jei jelentéshez.) Mnl ol XiX–J–1–k, 29/h. tétel, ügybe jelentések”, 71. doboz.
53 kJ, 1948. aug. 15.
54 Kormánybizottsági elnöki jelentés a Magyar–Csehszlovák Határrendező Bizottság tárgyalásainak újrafelvételéről, 1948. aug. 23. Mnl ol XiX–J–1–k, 29/h. tétel, 71. doboz. kiss roland kéziratá-ban: Mnl ol XiX–J–1–k, 29/h. tétel, 73. doboz.
ez volt az alapja a harmadik ülésszaknak, amelyre 1948. október 4-e és 14-e között került sor pozsonyban.55 a vízügyi egyezményt56 ekkor írták alá, amely biztosította a szomszédos magyar területek árvízvédelmét és a Mosoni-duna élővízzel való ellá-tását. (A párizsi békeszerződés ugyanis dunacsúnnal együtt elcsatolta a Mosoni-duna kiágazási részét és azzal együtt 9,6 km gátszakaszt is.) Csehszlovákia kötele-zettséget vállalt arra, hogy amíg magyar területen új vízmérce nem épül, addig az oroszvári vízmérce vízállás-adatait naponta kétszer közli Magyarországgal. A rába-szabályozó társulat átengedett területen fekvő vagyonáért (pl. gátak) azonban nem volt hajlandó kártalanítást fizetni, így a határrendező Bizottság a „békeszerződéssel kapcsolatos pénzügyi tárgyalások” anyagába utalta ezt a kérdést is.
szintén a harmadik ülésszak alatt írták alá az i. és a ii. számú pótjegyzőkönyvet,57 amelyek közül az első a határkitűzési munkálatok tárgyában, az második pedig az
„önként” áttelepülő személyekre vonatkozóan jött létre. A Magyarországra „önként”
áttelepülők az ingóvagyonukkal szabadon rendelkezhettek, a már elköltözöttek a hát-ramaradt ingóságaiként visszatérhettek. A visszamaradt ingatlanvagyon összeírására és értékelésére főszabályként a lakosságcsere-egyezmény (1946. február 27.) és az az alapján létrejött vegyes bizottság határozatainak alkalmazását rendelték el.58
55 „Az október 4-én megkezdett tárgyalások az előre elkészített terv szerint folytak ugyan le, bár nem minden nehézség nélkül. A legnagyobb nehézséget az okozta, hogy a delegáció eddig idénybevett szakértői, illetőleg segéd-munkaerői közül többen nem utazhattak ki a tárgyalásokra és részben nem pótoltattak más munkaerőkkel, részben olyanokkal, akiknek nem volt kellő tárgyismeretük és jártasságuk a tárgyalási ügyekben.” Jelentés a záró ülésszakról. Mnl ol XiX–J–1–k, 71. doboz.
56 egyezmény a Magyar Köztársaság és a Csehszlovák Köztársaság között a párisi békeszerződés 1. cikk 4. pontjának „c” bekezdése értelmében foganatosított területátengedéssel kapcsolatban felmerülő egyes vízügyi kérdések tárgyában. Mnl ol XiX–J–1–k, 29/h. tétel, „víz”, 71. doboz.
Az egyezményt a kötet függelékében közöljük.
57 I. számú pótjegyzőkönyv a Bratislavában 1947. évi december 22.én kelt zárójegyzőkönyvhöz a ha -tárkitűzési munkálatok tárgyában és II. Pótjegyzőkönyv a párisi békeszerződés 1. cikk 4. pontjának
„d” alpontja értelmében a magyar és csehszlovák kormány képviselőiből alakított Határrendező Bizottság munkálatairól szóló, Bratislavában 1947. évi december hó 22-én kelt zárójegyzőkönyvhöz.
Mnl ol XiX–J–1–k, 29/h. tétel, „határrendező Bizottság jegyzőkönyvei”, 70. doboz. Mindkét pótjegyzőkönyv szövegét közöljük a kötet függelékében.
58 A határrendező Bizottság megállapodásainak kihirdetéséről ld. Rendelettervezet a Magyar Köz-társaság és a Csehszlovák KözKöz-társaság között a két államnak a párisi békeszerződés 1. cikke 4. pontjának „d” alpontja értelmében alakított Magyar–Csehszlovák Határrendező Bizottságba kiküldött képviselői útján létesült nemzetközi megállapodások kihirdetéséről. Mnl ol XiX–J–
1–k, 29/h. tétel, 100.749/1948–8. szám, 72. doboz.
33
vi. A MUnkálAtok BefeJezése
Az i. számú pótjegyzőkönyv és a vízügyi egyezmény magyar és szlovák nyelvű szö-vegében oly nagy számban fordultak elő eltérések, hogy a francia szöveg megfogal-mazásához ezeket 1948 decemberében és 1949. január elején prágában, negyedik ülésszakon kellett tisztázniuk a feleknek.59 A határrendező Bizottság működésével a magyar–csehszlovák határrendezés nem ért véget. A csehszlovák delegáció ugyanis indítványozta, hogy a határrendező Bizottságnak a magyar–csehszlovák trianoni határ egészének a felülvizsgálatát munkája körébe kellene vonnia, mivel a korábbi területátcsatolás következtében (i. bécsi döntés, 1938. november 2.) határjelző kövek hiányoznak. A magyar Minisztertanács állásfoglalása szerint azonban ez a békeszer-ződés szerinti határrendező Bizottság hatáskörét meghaladta, és úgy döntött, hogy külön bizottságot küld ki: állami határügyi Bizottságot szervezett e feladatra.60
59 ld. A Magyar–Csehszlovák Határrendező Bizottság munkálatai. Kormánybizottsági jelentés az 1948. október 9-én aláírt I. számú Pótjegyzőkönyv francia szövegének megállapítása tárgyában Prágában folytatott tárgyalásokról. Mnl ol XiX–J–1–k, 29/h. tétel, 22.323. szám, 70. doboz.
A prágai tárgyalások 1948. december 8. és 15. között, illetve folytatólagosan 1949. január 4. és 12.
között zajlottak le, az első szakaszban Magyarországot szondy viktor és Monár Jenő, a második-ban Kiss roland és szondy képviselte. Csehszlovák részről prohaska követ, valamint bujna és Hanzel követségi tanácsosok voltak jelen. ld. még: Kormánybizottsági jelentés a Magyar Köz-társaság és a Csehszlovák KözKöz-társaság között a párisi békeszerződés 1. cikk 4. pont „c” alpontja értelmében foganatosított területátengedéssel kapcsolatos vízügyi kérdések tárgyában Bra tisla vá-ban 1948. évi október hó 9. napján aláírt egyezmény francia szövegének megállapítása iránt Prá-gában folytatott tárgyalásokról. (1949. márc. 1.) Mnl ol XiX–J–1–k, 29/h. tétel, 70. doboz.
60 előterjesztés Állami Határügyi Bizottság szervezésére. (1948. márc. 18.) Mnl ol XiX–J–1–k, 29/h. tétel, 1136/pol–1948. szám, 70. doboz. Az állami határügyi Bizottságról ld. suBa János:
A határkijelölés humán faktorai a XiX–XX. században. Rendvédelem-történeti füzetek (Acta Historiae Preasidii Ordinis), Xiv. 2008/17. 90.
35
A „pAssAge”-egyezMény
i. Bevezető
Mivel a három község elcsatolásával csehszlovák területre került a budapest–bécs közútnak egy rövid szakasza, az azt helyettesítő közvetlen közúti összeköttetés ki -építéséig szükségessé vált az átmenő forgalom szabályozása. A jelen fejezetben ezt a megállapodást mutatjuk be, amely nemcsak a zárójegyzőkönyv külön melléklete-ként lett rögzítve, hanem változatlan tartalommal államközi egyezmény formájában is megjelent. A passage61-egyezményt – az egykorú, nem hivatalos elnevezést hasz-nálva – a nemzetközi jogi szolgalmak fényében vizsgáljuk az alábbiakban.