a három község elcsatolásával kapcsolatban létrehozott Magyar–Csehszlovák határrendező Bizottság tárgyalásai alkalmával a csehszlovák delegáció javasolta, hogy a határrendező Bizottságnak felül kellene vizsgálnia a teljes magyar–csehszlo-vák trianoni határvonalat, abból a szempontból, hogy a többszöri területátcsatolá-sok következtében határjelző kövek hol hiányoznak.395 1947. október 21-én azonban a magyar minisztertanács úgy határozott, hogy külön bizottságra fogja bízni ezt a feladatot. kiss roland államtitkár, a Magyar–Csehszlovák határrendező Bizottság
394 e fejezetben érintett kérdésekről ld. bővebben: suBa János: Magyarország északi határszakaszának redemarkációs munkálatai 1947–1953. Rendvédelem-történeti füzetek (Acta Historiae Preasidii Ordinis), XX. 2011/23. 155–164. Uő: A magyar–csehszlovák határ helyreállítása 1947–1953 között.
in: SzvircSek ferenc (szerk.): Salgótarjáni új Almanach II. salgótarján, Nógrádi történeti Múzeum Baráti köre, 2002. 97–120.
395 A magyar delegáció nyilatkozatát ld. Jegyzőkönyv, mely felvétetett a Magyar–Csehszlovák Határ-rendező Bizottság f. é. november hó 25.-én d.e. 10 órakor Bratislavában tartott folytatólagos ülésé-ről. i. Melléklet. Mnl ol XiX–J–1–k, 29/h. tétel, „zárójegyzőkönyv”, 71. doboz. ld. még: Jelen-tés a magyar–csehszlovák határrendező bizottság 1947. évi novemberi ülésszakáról. (1947. nov.
29.) Mnl ol XiX–J–1–k, 29/h. tétel, 72. doboz. A november 25-i és 26-i üléseken – melyekről november 27-én írták alá a jegyzőkönyveket – a szóban forgó kérdés kivételével érdemi döntések nem születtek.
125 elnöke 1948 márciusában állami Határügyi bizottság felállítását sürgette, hiszen 1938 óta a természetes határvonalak (folyó- és patakmedrek, erdőnyílások) megvál-tozhattak, illetve határ menti utak és egyéb területek elbirtoklása mehetett végbe.396 Az állami határügyi Bizottság működésének az volt az egyik legfontosabb ered-ménye, hogy 1949 májusában elkezdte a magyar–csehszlovák határügyi egyezmény magyar tervezetének kidolgozását, majd azt el is készítette. Az állami határügyi Bizottságot azonban úgy szüntették meg, hogy munkáját nem fejezte be. feladatkörét a külügyminiszter vette át, volt elnökét, Kiss roland rendkívüli követet és meghatal-mazott minisztert 1950. december 1-jével nyugdíjazták.397
iii. A MAgyAr–Csehszlovák hAtárügyi tárgyAlások
a csehszlovák–magyar határvonal apróbb hibáinak rendezésére alakult vegyes bi -zottság tárgyalásai 1951. március 19-én kezdődtek meg pozsonyban, Ménes János belügyminisztériumi főosztályvezető-helyettes volt a vezetője a magyar, Jozef lieta vec belügyi megbízott pedig a csehszlovák delegációnak.398 Ménes mellett még további négy tagja volt a magyar küldöttségnek: Körmendi Pál, az állami Határügyi ság volt titkára a Külügyminisztérium, Váhl Miklós mérnök az országos tervhivatal, szrapkó lászló százados az államvédelmi Hatóság, valamint Zeke lászló mérnök a közlekedésügyi Minisztérium képviseletében.399 a tárgyalások azonban az úgyneve-zett hidvégardói probléma miatt már március 24-én félbeszakadtak.400
a határ helyreállítása miatt szükséges kisebb kiigazítások végeredményeként jelentkező csehszlovák területveszteséggel szemben a csehszlovák tagozat ugyanis a hídvégardói kiszögellés átengedését kérte kompenzációképpen. A csehszlovák kí -vánság szerint legalább 45 hektár búzával és rizzsel bevetett barna homokföldet és
396 előterjesztés Állami Határügyi Bizottság szervezésére. (1948. márc. 18.) Mnl ol XiX–J–1–k, 29/h. tétel, 1136/pol–1948. szám, 70. doboz.
397 Ügyiratgyűjtemények visszaküldése. Mnl ol XiX–J–1–a–1/á.h.B.–1949–1950, 93. doboz.
398 Minisztertanácsi felhatalmazás magyar–csehszlovák határügyi tárgyalások vezetésére MÉNeS János részére felhatalmazás. [így!] Mnl ol XiX–J–1–k, 29/h. tétel, 01665–1951. szám, 73. doboz.
399 Jegyzőkönyv a magyar–csehszlovák határvonal apróbb hibáinak rendezésére alakult vegyes-bizottság Bratislavában 1951. március 19-től 24-ig, Budapesten 1951. április 23-tól 27-ig és Bra tis-lavában 1952. május 29-től június 5-ig folytatott tárgyalásairól. Mnl ol XiX–J–1–j, 29/h. tétel, 82. doboz. A küldöttség eredetileg négy tagból állt volna, zeke nem, szrapkó helyett pedig Kovács Mátyás százados, az ávh határforgalmi osztályának vezetője vett volna részt a delegációban.
Magyar–csehszlovák határügyi tárgyalások. Mnl ol XiX–J–1–k, 29/h. tétel, 01353–1951. szám, 73. doboz. Ménes keresztnevét istvánnak, kovácsét Miklósnak írták el az ügyiratban.
400 feljegyzés a magyar–csehszlovák vegyesbizottság folyó év március hó 19–24-ig Pozsonyban foly-tatott tárgyalásairól. Mnl ol XiX–J–1–j, 29/h. tétel, 82. doboz.
a rajta lévő tereptárgyakat kellett volna átengedni. e tereptárgyak között volt egy kitérővel és rakodóval rendelkező vasútállomás is, amely a környék hat magyar köz-ségét (Hidvégardó, becskeháza, tornaszentjakab, Debréte, Viszló és rakaca) szol-gálta ki. A magyar delegáció elfogadhatatlannak tartotta a javaslatot (és tárgyalá-sára felhatalmazása sem volt),401 megjegyezzük azonban, hogy bár hivatalosan nem lett felvetve, de egy külügyminisztériumi értekezleten felmerült, hogy cserébe eset-leg Balassagyarmatnál lenne kérhető öntözéses kertterület létesítése céljából ipoly menti területi kompenzáció.402
A tárgyalások április 23. és 27. között Budapesten folytatódtak, ám azok ismét megszakadtak. A csehszlovák delegáció ugyanis gazdasági érdekből további jelentő-sebb területváltoztatásokat is kért: módosítani kívánta a határvonalat őrös (strážne), pácin és Abaújnádasd (nádošec) községeknél.403 a magyar tagozat viszont azzal az utasítással tárgyalt, hogy törekedjen a lehető legkevesebb változtatásra. A csehszlo-vák delegáció körülbelül egy év eltelte után juttatta el a javaslatait, figyelembe véve a magyar fél kívánságait.404 így a tárgyalások 1952. május 29. és június 5. között po -zsonyban fejeződtek be, 1952. június 6-án írták alá a zárójegyzőkönyvet.405
401 feljegyzés a magyar–csehszlovák határügyi tárgyalásokról. (Körmendi Pál, 1953. ápr. 28.) in:
Magyar–csehszlovák határügyi tárgyalások (Mérnöki jegyzőkönyv, kassa, 1952. szept. 27.). Mnl ol XiX–J–1–j, 29/h. tétel, 00897/12–1952. szám, 82. doboz. ld. még: feljegyzés a magyar–cseh-szlovák határügyi tárgyalások ügyében. (Körmendi Pál – Ménes János, 1951. ápr. 9.) Mnl ol XiX–J–1–j, 29/h. tétel, 82. doboz.
402 Jegyzőkönyv a magyar–csehszlovák határvonal kisebb hibáinak rendezésére alakított vegyes bi -zottság magyar tagozata által 1952. május 5-én a Külügyminisztériumban tartott értekezletéről.
Mnl ol XiX–J–1–j, 29/h. tétel, 82. doboz.
403 feljegyzés a csehszlovák határügyi javaslatokkal kapcsolatban. (Körmendi Pál, 1953. ápr. 29.) Mnl ol XiX–J–1–j, 29/h. tétel, 82. doboz.
404 feljegyzés a magyar–csehszlovák határügyi tárgyalásokról. (Körmendi Pál, dátum nélkül.) Mnl ol XiX–J–1–j, 29/h. tétel, 82. doboz.
405 zárójegyzőkönyv a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa küldöttsége és a Csehszlovák Köz-társaság kormányküldöttsége között a magyar–csehszlovák határ kisebb hibáinak rendezése tárgyában folytatott tárgyalásokról. Mnl ol XiX–J–1–j, 29/h. tétel, 82. doboz. A műszaki mun-kálatok 1952. június 6-ával természetesen nem zárultak le, a Magyar–Csehszlovák Műszaki határ-bizottság 1952. szeptember 27-én kassán ülésezett, a következő ülését pedig győrbe szervezte.
ld. a fent hivatkozott mérnöki jegyzőkönyvet. A határkitűzés helyszíni szemléjét a Magyar–Cseh-szlovák határügyi vegyesbizottság 1953 júliusában tartotta meg, ld. erről a kritika szerint túl sok reprezentációt tartalmazó protokolltervezetet: A magyar–csehszlovák határügyi vegyesbizottság budapesti ülése. Mnl ol XiX–J–1–j, 29/h. tétel, 001118/2–1953. szám, 82. doboz.
127