19 vünket az .összes magyar ajkú egyházakban minden küzdel

münk mellett sem vihetjük egyhamar keresztül, míg egy külön önálló magyar ajkú g.-katholikus püspökséget kieszközölnünk nem sikerülend, kinek is kormányzata alá adassanak az összes magyar egyházak, s ez legyen kötelezve arra, hogy a szüksé­

ges egyházi könyvek magyarra fordítását azonnal munkába vegye, s a magyar nyelvet, saját püspöki .hatalmánál fogva, a kormányzata alá vett egyházakba minden halogatás nélkül bevigye. Ez irányban meg is tettem indítványomat s a sajtó útján azt közrebocsátottam. Ez időközben lakásomat szülő­

földemre : Dorogra tevém vissza, módom és alkalmam akadt arra, hogy eszmémet terjesszem. Többekkel értekezve, ez eszme Dorogon gyökeret vert, s azon következése lett, miként a városi közönség azt magáévá téve, elhatározta, miszerint ezen irányban működését megkezdendi s minden törvényes utat és módot megkisérlend, hogy ezen igazságos, annyi hosszú időkön keresztül óhajtott méltányos kívánatnak egyszer valahára sikere is legyen. Mindenekelőtt égy számos előkelő tagokból álló küldöttséget nevezett ki az ungvári püspök: Popovics Vazul ő exczellencziájához, felkérni őt törvényes kívánalmainak telje­

sítésére, s felsőbb helyen közbenjárásra, a püspökség felállí­

tása tárgyában. A kirendelt küldöttség haladék nélkül Ung- várra utazott, s püspök ő nméltóságánál tisztelkedett, hol is kiváló magyar szívességgel fogadtatva, következő írásba foglalt kérelmét terjesztő elő (megjegyzem itt, miszerint mind­

azon okiratokat, kérvényeket, melyek a nagy közönség elébe soha se kerültek, s melyek nyomtatásban sem jelentek meg egész terjedelmükben, közölni szükségesnek tartom).

Nagyméltóságú megyés püspök ú r ! Krisztusban szeretett lelki főpásztorunk!

A haza, melynek gyermekei vagyunk, a nemzetiség, melyet mint hű gyermeknek édes anyját gondosan ápolni haza­

fiul kötelességünk, a vallás, mely iránt állhatatos kegyelettel viseltetünk, s mely vallás lelkünket, értelmünket isteni szikrája által felvilágosítván, ama két előbb említett kötelességeink

2*

20

teljesítésére erőt, kitartást ád s utat mutat az üdv kapujához, sürgetően parancsolnak velünk: hogy Nméltóságod mint lelki főpásztorunk kegyéhez, de egyszersmind igazságszeretetéhez járuljunk és egész fiüi bizalommal felkérjük, miszerint az alább következő százados részben sérelmeinket orvosolni, részben óhajtásainknak teljesítését legfőbb püspöki hatalmánál fogva eszközölni s ez által annyi ezer hű magyar óhitű híveit meg­

vigasztalni, ősi vallásáhozi buzgó ragaszkodásában továbbra is megtartani kegyeskedjék.

^méltóságú megyés püspök úr! Első és legfőbb sérel­

münk, első és legfőbb óhajunk: hogy az egyháznál eddig idegen és általunk nem értett nyelv használtatott s édes anyai magyar nyelvünk méltatlanul mellőztetett; kérjük tehát, hogy anyanyelvűnk a vallás alapelveinél s a természet adta jog követelményeinél fogva, őtet illető helyére, az oltárra bevites­

sék, vagyis a magyar nyelv a keleti egyház tanai szerint, mely az isteni tiszteletnél mindenkor a nép nyelvét parancsolja használni, lyturgiális illetőségébe bebelyeztetvén, a magyar óhitűek egyházi nyelve, tökéletesen és teljesen, minden idegen kizárásával, magyar legyen, megengedtessék annyi századok után saját hazájában a magyarnak is, hogy Istenét saját édes anyai nyelvén imádhassa, s így az írás szavai szerint, lelki­

atyjával együtt értelmesen imádkozhassék.

Ügy hiszszük s ügy vagyunk meggyőződve, hogy ezen alapos, igazságos és méltányos kérelmünk teljesítésének szük­

ségességét nem kell indokolni, mert az alapszik a természet ösztönén, mely az eddig titokszerűségbe burkolt értelem bilin­

cseit mindinkábe levetkőzni törekszik, alapszik az édes anyai nyelv iránti hű és gyöngéd szeretettben, de alapszik egyúttal a vallás elvei s az egyház tanain, s végre alapszik a mai kor elvitázhatatlan bálványán, a nemzetiségek iránt kifejtett szent és elolthatatlan tűzön, melyeknek eléréséért a vágy és óhaj tetőpontra hágott, s a kívánalmak teljesítése most min­

denütt a jelszó, de nem kell indokolni már csak azért sem, mert Nmtóságod bölcs tudomása szerint mi tőzsgyökeres ma­

gyarok lévén, hogy nyelvünk iránt forró szeretettel viseltetünk,

21 épen úgy nem szükséges bizonyítani, mint a gyermeknek édes anyja iránti kiváló szerelmét.

Hogy ezen számtalanszor megújított kérelmünk teljesí­

tése a múltban miért maradt el, azt még magunknak megma­

gyarázni tudjuk; de hogy jelen időszakban, midőn már az isteni tisztelethez szükségelt imák és énekek több rendbeli fordításokban megvannak s úgy azokból egyet minden nagyobb megerőltetés nélkül felülvizsgálni és helybenhagyni lehet, e buzgó nép Istennek értelmes s önmaga által is értett nyelveni imádásától miért záratik el, véges elménk felfogni nem bírja, mert azt távolról sem akarjuk hinni, hogy mi, született magya­

rok, az Alföld síkján, talán a képzeletben létező ruthenizmus áldozatául lennénk kiszemelve. S nem akarjuk hinni, hogy Nmtóságod és püspöki kormánya annyi ezer magyart saját akarata ellenére és erőszakkal a nem értett, de őszintén kimondva nem is kedvelt szláv nyelv járma alá hajtani czél- szerűnek tartaná.

Nem veszi tehát Nmtóságod rossz néven Krisztusban hű fiainak, ha a vallás szent elvének legyőzhetetlen paizsa alatt, az igazság és méltányossággal egyezőleg, minden további erőszak ellen ünnepélyes óvást teszünk, őszintén kijelentve, hogy az egyházba nemzeti anyanyelvének bevitelét minden törvényes utakon eszközölni el van határozva, s bár nem tudja: lesz-e elég erős ezen szent fogadását teljesíthetni s a szent eszmét keresztiilvihetni, de hogy bátorsága és akarata van szembe szállani minden akadályokkal, melyek e téren útban állanak, arra ősi vallása, hazája és nemzetisége iránti tántoríthatatlan szeretetét hívja fel tanubizonyságúl.

Teljesítse hát Nmtóságod e szivünk mélyéből soha ki nem oltható s mindannyiszor megújuló kívánalmunkat, hiszen ha ezt teszi, nemcsak a mi s nemcsak az összes magyar ajkú g.-katholikusok, hanem az egész magyar nemzet háláját érdem- lendi ki s van-e a földön fényesebb és dicsőbb jutalom, mint egy haza, mint egy nemzet hálája s annak elismerése.

Yigasztalja meg Nmtóságod már annyi századok óta szenvedő lelkeinket az által, hogy ősi vallásunk, szent hitünk

22

dicsőítésére, emelésére és gyarapítására czélzó és joggal köve­

telhető eme kivánatunkat hová elébb teljesíteni el nem mu- lasztandja.

Xyújtson nekünk alkalmat arra, hogy Istenünket értel­

mesen imádhassuk s buzgó fohászainkat édes anyai nyelvünkön küldhessük a magasságba a vallás, a haza és a király maradá­

sáért, jólétéért s Xmtóságod előttünk is drága, becses életéért.

Xyújtson segédkezet azon felelősségtől menekülhetni, mely óriási teherként nyomja mindaddig lelkeinket, míg kedves anyai nyelvünknek törvényes jogába való helyeztetését keresz­

tül nem viendjük. Mentsen meg utódaink szemrehányásitól, kik mindig bennünket fognak okúi tartani arra, hogy még saját édes anyai nyelvünket sem voltunk képesek örökségképen reájok átszállítani.

Második kérelmünk XHatóságodhoz az, hogy tekintetbe vevén, miszerint a szabolcsi főesperesség már huzamosabb idő óta üresedésben s így épen a magyar hívek vannak meg­

fosztva oly közvetlen lelki fő vigasztalótól, ki ügyeinket egy- házilag is előmozdítani hivatásának és kötelességének ta rtan á;

ezen állomást hovaelébb oly férfiú által, ki úgy vallási mint nemzetiségi érzelmére nézve, a magyar óhitűek bizalmát kiér­

demelte, betölteni s ez által Xmtóságod és hívei között hiány­

zott ama lelki kapcsot helyreállítani méltóztassék.

Harmadik kérésünk végre: hogy tekintetbe vévén Xmtó­

ságod parochiánk hajdani fényes állását, mely szerencsés volt a megyének és hazának több bíboros férfiakat is adni, tekin­

tetbe vévén, hogy az jelenleg is, mind számra, mind értelmi­

ségre, a magyar egyházak legnagyobbika s legerősbike, tekin­

tettel arra, hogy ezen parochia, százados gyakorlat szerint, mindig magasabb papi méltósággal volt összekötve, méltóz­

tassék azt ősi díszébe annyival inkább visszaállítani, mivel ez idő szerinti lelkésze is, úgy vallás mint nemzetiség tekintetében, érdemeket nem nélkülözvén arra, hogy ezen parochia ősi dicső­

ségéből és fényéből bármit veszítsen, okot nem szolgáltatott.

Midőn az összes hitsorsosaink és polgártársaink nevében előterjesztett őszinte kívánalmaink teljesítését kikérnénk, áldó­

23