A tudat működése a tudatélmény logikai megközelítésével
VÉGSZÓ: EGY NÉZŐ A KARTÉZIÁNUS SZÍNHÁZBAN ÉS AZ EMBERI TUDATOSSÁG ÚJ SZINTJE
A tudat tehát létezik. Nem egy spirituális, biológiai rendszerektől független valami, nem tűnik el az agy komplexitásának feltárása során. Konkrét biológiai szerepe van, mecha-nizmusa nélkül az agy nem lenne képes saját cselekedeteit megfigyelni, azokat ennek megfelelően módosítani. A visszacsatolás és az „én” ágens kialakulása olyan ablakot nyitott agyunk számára, amelyen kinézve önmagunkat pillantottuk meg, és ez az infor-máció hatalmas értéket jelentett számunkra. Paradox módon önmagunk megismeré-se vezetett oda, hogy később a világ működését is felderíthettük.
Vilagossag_2010_nyar beliv3 Kovacs proba.indd 82
Vilagossag_2010_nyar beliv3 Kovacs proba.indd 82 2011.07.14. 12:30:312011.07.14. 12:30:31
83 Az évszázados karteziánus színház metaforája tehát bizonyos értelemben helyes.
Van egy színház, és ennek a színháznak van egy nézője. Meglepő módon a kettő ugyanaz, a néző egyben szereplő is. Következő cselekedetét nagyon erősen befolyá-solja, hogyan látta önmagát az azt megelőző pillanatban a színpadon. Mégsem kell félnünk a kartéziánus színház hasonlatától, mert ez a felállás nem vezet végtelen reg-resszióhoz. Néző és szereplő ugyanis nem különül el. Illetve elkülönül, de csupán idő-ben. Aki az egyik pillanatban szereplő, az a következő pillanatban néző lesz, majd újra csere, és ez így folyik az idő végezetéig. A karteziánus színházban tehát csak egy szék van, több nem fér el. Azon a széken pedig mi magunk ülünk.
Jobban belegondolva, szinte nem is lehet olyan intelligens rendszert kitalálni, amely nem figyeli önmagát. Az emberi agynál ez – evolúciós okokból – úgy alakult, hogy ezt az önmegfigyelést az agy ugyanazokon a struktúrákon keresztül végzi, mint amelye-ken keresztül a külvilág információi is érkeznek. Ezért hasonló az érzet, ezért érezzük úgy, mintha lenne odabent egy kis ember, aki nézője életünk színházának. Egy furcsa biológiai megoldás vezetett ehhez a helyzethez, amit nehéz felismerni, hiszen belül-ről éljük meg. Mégis, ha végigkövetjük a fentebbi levezetést, oda jutunk, hogy ez az egyetlen logikus és koherens magyarázat.
Remélem, hogy most, amikor már felismertük ezt, képesek leszünk meglátni agyi struktúránkból eredő korlátainkat, identifikálni azon érzéseinket és belső konfliktusain-kat, amelyek ebből a biológiai felállásból fakadnak. Az emberi agy dinamikája, a tudat és a „személyiség” működésének megismerése újabb szintre emelheti az embert, részben felszabadítva az agy struktúrájának rákényszerített korlátai alól. Ha ez sike-rül, boldogabb, egyben tudatosabb életet tudunk majd élni.
IRODALOM
BAARS, Bernard 1988. A Cognitive Theory of Consciousness. New York: Cambridge University Press.
BAARS, Bernard 1997. In the Theater of Consciousness: The Workspace of the Mind. New York: Oxford University Press.
BULLOT, Nicolas J. – RYSIEW, Patrick 2007. A Study in the Cognition of Individuals’ Identity: Solving the Problem of Singular Cognition in Object and Agent Tracking. Consciousness and Cognition 16, 276–293.
CONWAY, Martin A. – PLEYDELL-PEARCE, Christopher W. 2000. The Construction of Autobiographical Memories in the Self-Memory System. Psychological Review 2, 261–288.
DEHAENE, Stanislas – NACCACHE, Lionel – COHEN, Laurent – LE BIHAN, Denis – MANGIN, Jean-François – POLINE, Jean-Baptiste – RIVIÈRE, Denis 2001. Cerebral Mechanisms of Word Masking and Unconscious Repetition Priming. Nature Neuroscience 4, 752–758.
DENNETT, Daniel Clement 1996. Kinds of Minds: Towards and Understanding of Consciousness. New York: Harper Collins Publishers.
FARAH, Martha J. – HAMMOND, Katherine M. – LEVINE, David N. – CALVANIO, Ronald 1988. Visual and Spatial Mental Imagery: Dissociable Systems of Representation. Cognitive Psychology 4, 439–
FESTINGER462. , Leon – CARLSMITH, J. Merrill 1959. Cognitive Consequences of Forced Compliance. Jour-nal of Abnormal and Social Psychology 58, 203–210.
GOPNIK, Alison 1993. How We Know Our Minds: The Illusion of First-Person Knowledge of Intentionality.
Behavioral and Brain Sciences 16, 1–14.
GOPNIK, Alison – ASTINGTON, Janet W. 1988. Children’s Understanding of Representational Change and Its Relation to the Understanding of False Belief and the Appearance-Reality Distinction. Child Development 59, 26–37.
Vilagossag_2010_nyar beliv3 Kovacs proba.indd 83
Vilagossag_2010_nyar beliv3 Kovacs proba.indd 83 2011.07.14. 12:30:312011.07.14. 12:30:31
84
Tóth Gergely Egy jegyet kérek a karteziánus színházba!
HUMPHREY, Nicholas 1986. The Inner Eye: Social Intelligence in Evolution. New York: Oxford University Press.
JAYNES, Julian 1976. The Evolution of Language in the Late Pleistocene. Annals of the New York Academy of Sciences 280, 312–325.
KARMILOFF-SMITH, Annette 1996. Beyond Modularity: A Developmental Perspective on Cognitive Science. Cambridge, MA: MIT Press.
KOSSLYN, Stephen M. 1996. Image and Brains: The resolution of the Imagery Debate. Cambridge, MA: MIT Press.
LIBET, Benjamin – ALBERTS, W. W. – WRIGHT, Elwood W. Jr. – DELATTRE, L. D. – LEVIN, G. – FEINSTEIN, Bertram 1964. Production of Threshold Levels of Conscious Sensation by Electrical Stimulation of Human Somatosensory Cortex. Journal of Neurophysiology 27, 546–578.
MCFADDEN, Johnjoe 2002. Synchronous Firing and Its Influence on the Brain’s Electromagnetic Field:
Evidence for an Electromagnetic Field Theory of Consciousness. Journal of Consciousness Studies 4, 23–50.
MCFADDEN, Johnjoe 2002. The Conscious Electromagnetic Information (CEMI) Field Theory: The Hard Problem Made Easy? Journal of Consciousness Studies 8, 45–60.
PAIVIO, Allan 1986. Mental Representations: A Dual Coding Approach. Oxford (England): Oxford University Press.
PENROSE, Roger 1989: The Emperor’s New Mind. Oxford (England): Oxford University Press.
PERNER, Josef – LEEKAM, Susan R. – WIMMER, Heinz 1987. Three-year Olds’ Difficulty with False Belief:
The Case for a Conceptual Deficit. British Journal of Developmental Psychology 5, 125–137.
PIAGET, Jean 1967. Piaget’s Theory. In J. Mussen (ed.): Carmichel’s Manual of Child Psychology, vol.
I. New York: Basic Books.
PLÉH Csaba 2008. A pszichológia örök témái. Budapest: Typotex.
PLÉH Csaba 1986. Az elme modularitása. Magyar Filozófiai Szemle 30, 211–216.
POCKETT, Susan 2002. Difficulties with the Electromagnetic Field Theory of Consciousness. Journal of Consciousness Studies 4, 51–56.
ROSENTHAL, David 1997. A Theory of Consciousness. In Ned Block – Owen Flanagan – Güven Güzeldere (eds): The Nature of Consciousness. Cambridge, MA: MIT Press.
SANTROCK, John 2004. A Topical Approach To Life-Span Development. New York, NY: McGraw-Hill.
SEGAL, Z. V. – FUSELLA, V. 1970. Influence of Imagined Pictures and Sounds on Detection of Visual and Auditory Signals. Journal of Experimental Psychology 83, 458–464.
SERGENT, Claire – BAILLET, Sylvain – DEHAENE, Stanislas 2005. Timing of the Brain Events Underlying Access to Consciousness During the Attentional Blink. Nature Neuroscience 8, 1391–1400.
SHEPARD, Roger N. – METZLER, Jacqueline 1971. Mental Rotation of Three-Dimensional Objects.
Science 171, 701–703.
TÓTH Gergely 2010. A tudatos és implicit problémamegoldás különbségének logikai megközelítése és implikációi az emberi problémamegoldásra.
WILLIAMS, Helen L. – CONWAY, Martin A. – COHEN, Gillian 2008. Autobiographical memory. In Gillian Cohen – Martin A. Conway (eds): Memory in the Real World. Hove, UK: Psychology Press, 21–29.
Vilagossag_2010_nyar beliv3 Kovacs proba.indd 84
Vilagossag_2010_nyar beliv3 Kovacs proba.indd 84 2011.07.14. 12:30:312011.07.14. 12:30:31
85