Tárosrész Megbetegedett Meggyógyult Meghalt
A Bel- városban... 200 150 50
A Lipót- „ ... 114 53 61
A Teréz- „ ...· 1050 G41 409
I A József- „ . . . . 932 485 447
1 A Ferencz- „ ... 497 182 315
Á p o l t a t o t t a köz- és fiókkórliá-
zakban * )... 1237 575 662
A szegény gyermek kórház . . 1 1
A kereskedelmi kórház... 1 — 1·
Az izraelita kórház . . : . . . . 50 33 17
E szerint az előbbeni járványok alkalmával tett tapasztalatok a város részekre nézve ismétlődtek, az egyéb viszonyokra, nevezetesen a nemre, korra, foglalkozásra vonatkozólag is; miket itt ismételve felsorolni, annyi
val kevésbé szükséges, mert a kórházi adatoknál mindjárt előfordulnak ; de itt említendő, miszerint a cs. kir. sorkatonaságnál a cholera ezúttal is nagy mérvben dühöngött, s ezek által a járvány nem csak az ikervárosban, hanem az egész országban elterjedt. Nyáron július 17-én a járvány első esete a Terézvárosban Erdősor 512. sz. házban fordult elő, ugyan azon ut- czában az aggápoldában 337 egyén közül 93 betegedvén meg, ezek közül 81 meghalt s csak 12 gyógyult meg; figyelemre méltó azon körülmény, miszerint határozottan constatálható volt, hogy ezen intézetbe a betegség kívülről hozatott be.
A városrészekben tapasztaltakat megerősítik a kórházi adatok, me
lyeket a két fiókkórházról pontosan összeállított Rózsay József tudor A kerepesi úton a Szt.-Rókushoz czimzett közkórházhoz közel fekvő, egy
kori Heinrichház-féle fiókkórház vezető főorvosa, hol cholera-betegek szá
mára 70—80 ágy rendezhetett be; a másik fiókkórház Genersich Antal jelenleg kolosvári egyetemi tanár vezetése alatt a figyermek árvaházban (Josephinum) — onnét a gyermekek előbb eltávolíttatván — 20—30 ágy- gyal rendezhetett be.
A kerepesi úton levő fiókkórházba az első beteg július 17-én az utolsó november 16-án vétetett föl, tehát négy hóig volt nyitva, a másik fiókkór
ház a Josephinum csak octoberben nyittatván meg, mint szükségtelen ha
mar bezáratott.
E két fiókkórházban összesen ápoltatott 1132 beteg, *) még pedig az elsőben . . . . 1000 a m ásodikban...132.
*) Ide van számítva a bizonytalan helyekről, részben haldokló állapotban behozott 08 egyén is.
Az összes beteg létszámból:
m e g g y ó g y u lt...546 m e g h a l t ... 586.
Rózsay József főorvos a betegedési, gyógyulási s halálozás hul
lámzásról a nemre, korra, vallásra, foglalkozásra, sőt a lakhelyre nézve is ábrás kimutatásokat készített. *)
Ezekkel megvilágítja, hogy kevesebb férfi betegedett meg, mint no, a gyógyulási arány férfiaknál kisebb, mint a nőknél. Legtöbb megbetegedés a napszámosok és a szolgák között fordul elő. A városrészek így következ
nek egymásután : Terézváros, Józsefváros, Kültelek, Ferencz-, Bel-, Lipót
város. Figyelmeztet értekező, miként jobbára azon eseteknél is, melyek a cholera minden tüneteivel hozattak a kórházba, fenyegető hasmenés já rt előre, de ez elhanyagoltatván, átment a betegség legsúlyosabb időszakába.
Értekező sok jellemzőt mond még ezen járvány ismertetéséül, miből hely szűke miatt csak kettőt emelünk ki : egyiket, mit szerző megelégedés
sel hoz fel, hogy : általában bebizonyult, miként a zsidók a városban igen csekély számmal betegednek meg, mert az alsó osztályú izraelita is mérték
letesen él, egészségének gondját viseli, s ha az megzavartatik, azonnal orvosi segélyt keres; másikat, hogy értekező azt igyekezik bizonyítani, miként a typhusnál — főleg a kütegesnél — a ragályosság sokkal nagyobb, mint a choleránál.
Ezen járvány előzményei sokáig tartván, Hamza Máté elnöklete alatt: Tormay Károly tiszti főorvos, Bokav János tr., Giczey Sámuel, Gross Ferencz tr., Halász Geiza tr., Hatzenberger Ferencz, Havas Ignácz tr., Kern Ferencz, Klenovits György, Kovács Seb. Endre tr., Kozmovszky Antal , Lumnitzer iSándor t r . , Ney Ferencz, Poor Imre tr., Rózsay József tr., Schernkoffer Károly, Szabó Alajos, Sztupa György, Szi- gethy Mihály, Wagner János, Zettner Károly városi képviselő tagokból álló közegészségi bizottság jókor javaslatba hozta a teendő óv- és gyógyintéz- kedéseket. Nevezetesen:
1) A cholera-betegek számára felszerelendő külön fiók-kórházaknak a fönnebb jelölt helyiségeket ajánlotta.
2) A városrészekben az orvosi járvány-kerülete két kijelölte, s az ezek
ben fizetés mellett ideiglenesen kinevezendő orvosok számát megállapította.
3) A közönség a járvány ellen alkalmazandó étrendi s magatartási szabályokról kimerítő hirdetésekben értesittetett.
4) Gondoskodva volt a piaczokon s vásárokban árult élelmi czikkek s italok jó minémüségéről, valamint az elhagyatott éhséggel küzdő néposz
*) Az lSGO-iki cholera-járvány a sz, Rókusi fiók-kórházban Pesten közrebo
csátja Dr. Rózsay József. Pesten, 1868.
tály táplálkozásáról s lakásáról. Ekkor lépett először életbe a leves-osztás intézete.
5) Elrendeltetett a terek, házak, vendégfogadók, csatornák, pöczegöd- rök, árnyékszékek, középületek, különösen az iskolák tisztántartása, vas- gáliczczal fertőtlenítése. Meghagyatott, hogy háztulajdonosok, ha utczai csatorna létezik, délutáni 8 órakor bizonyos mennyiségű, 2—4 akó vizet öntsenek az árnyékszékbe, hogy így az egyszerre ömlő vízzel a csatornák kitisztittassanak.
A nagy közönség és a szakközegek dicséretére elmondhatjuk, misze
rint teljesen felébredt az erélyes eljárás szükségességének érzete, mindenki igyekezett a veszélyt elhárítani, szívesen fogadták a rendeleteket s pontosan végre is hajtják azokat, ha a hivatalos ellenőrzés kellő szigorral kezeltetett volna. De a hivatalos felügyelet laza lévén, az ez időbeni intézkedéseket fél
szabályok hozatala s azoknak késedelmes végrehajtása jellemzi; minek az akkori nagynevű főpolgármester Rottenbiller Lipót volt az oka. 0 ugyanis, mint egyébként mindenben a legkitűnőbb tisztviselő, éjjelét-nappalát Pest város érdekének s a közjónak szentelte, igyekezett a fővárost adósságokba, deficitekbe való elmerüléstől megóvni, ez neki sikerült is, mert még akkor sem deficit, sem adósság nem volt, ámde minden nagy érdemei mellett, a cholera-ügyben oly elfogultságot tanúsított, miszerint senkinek, az orvosok
nak pedig egyáltalában nem hitt, tagadta a cholera általi fertőzés tehetségét, el nem ismerte ezen betegség veszélyességét, bátorsága jeléül tüntetőén látogatta a cholera-kórházat, s kereste a cholera-betegekkeli érintkezést.
Ily elvekből indulva ki, nem csoda, ha az általa haszontalanoknak tartott intézkedések fedezésére megkivántató kiadásoktól, költségektől mind az egyes polgárokat, mind a városi hatóságot meg akarta kímélni.
E miatt a közegészségi bizottsággal kellemetlen súrlódásba, vala
mennyi hírlappal, a közvéleménynyel, sőt magával a magyar kir. helytartó
tanácscsal, melynek a provisorium alatt Sennyey Pál báró volt elnöke, el
lentétbe jött annyira, hogy 1866. szeptember végén, — holott Rottenbillert nagyra becsülte, a kormány kényszerítve érezte magát, Pest város területére a cholera tárgyában a m. kir. helytartótanács alelnökét Jankovits Györgyöt kir. biztosul kinevezni, ki 1866. szeptember 28-án elfoglalván állását, az egészségi bizottság üléseiben elnökölt, s e bizottsággal együtt tanácskozva, akkor is mindent e bizottság végzett el.
Azonnal megtétettek a kellő intézkedések, ekkor nyittatott meg a 2-ik fiókkórház, ekkor választattak a rendkívüli járvány-kerületi orvosok 4 frt napidíj mellett, kik a következők voltak: Buzay Károly, Csajághy Béla, Dulácska Géza, Faludy Géza, Gergulics János és Németh Ignácz tudorok.
Alig múlt el 2 hét, s a cholera-járvány megszűntével a tapintatos kir.
biztos búcsút vett Pest városától.
— 65
D.