Λ négy járvány összehasonlítása, az összes tapasztalatok eredménye.
1) A négy járvány alatti betegedések, gyógyulások, halálozások száma s egyéb viszo
nyainak összehasonlítása. 2) A járványok fellépése s folyama alatt a kórnemtő, a többi betegségek számaránya, szaporodása vagy kevesbedése. 3) A cholera származása,
fertőző term észete, terjedése, ragályossága. 4) A fertőtlenítés értéke.
1) Λ négy járvány alatti betegedósel·, gyógyulások, halálosásol·· ssárna s egyéb viszonyainál· összehasonlítása.
Mindenek előtt hasonlítsuk össze az 1831., 1854/r.., 1800. és 1872/»-iki négy cholera-járvány alatt cholerában megbetegedettek, meggyógyultak s meghaltak számát.
Évben M egbetegedett Meggyógyult
1
Meghalt
1831 2277 750 1527
185Vr. 3Γ.16 I6C8 1848
186« 4082 2119 1903
187“'.-t 5379 2758 2021
1
Összesen . . . 1 15254 7295 7959
Ezen összehasonlításból kitűnik, miként az első járvány mint legve
szélyesebb, aránylag legtöbb áldozatot ragadott el; pusztító dühöngését' tanúsítja heves lefolyása, csak két hóig tartott, holott p. o. a legutolsó já r
vány két időszakban egy évnél is tovább, mi szintén sajátságos, — és tán a téli időnek tulajdonítható — hogy az első időszak a másodiknál sokkal gyengébb volt, úgyhogy ha nem következik az 1873-iki nyári időszak, az 1872-iki járvány a többinél hasonlithatlanul enyhébb leendett volna. Az időt jelzőleg constatálható, hogy nálunk valamennyi járvány ereje, tetőfoka nyári hónapra esik.
Constatálható az is, hogy mind a négy járvány a Teréz-, József- és Ferenezváros lakosságát nagyobb mérvben üldözte, mint, a Hol- és Lipót
város boldogabb lakóit.
I l l
2) A járványok fellépése s folyama alatt a kórnemtő, a, többi betegségék számaránya, szaporodása vagy kevesbedése.
A járványt megelőzőleg és a járvány alatt fellépett egyéb betegségek számában csak az I-ső alkalommal lehetett nagy különbséget észlelni;
akkor ugyanis a járvány kitörése előtt minden egyéb betegség szünetelt, a járvány alatt pedig a csorvás kőrnemtő mutatkozott, a gyomor és bélhurut annyira elterjedt, miszerint abban többé kevésbé csaknem az egész lakosság szenvedett; a többi járványok alkalmával is mutatkozott a bélhuzam hurutja;
különösen a cholera-rohamot megelőzőleg az intő hasmenés, mely, ha czél- szerü gyógybánás által jókor elfojtatott, a beteg a további veszélytől több
nyire óva maradt. — Egyébbiránt az első járványt kivéve, a többi háromnál más betegségek nem szüneteltek, a szokott számban jelentkeztek, sőt a vál
tóláz és hagy máz járványilag is feltűnt.
2) A cholera származása, fertőző természete, terjedése, ragályossága.
A bevezetésben és a további tárgyalásokban többször elmondatott, miként a fertőző járványos betegségek, ragály vagy gerj által származnak, a mint a talaj egészségbeli jelentősége a kóroktanban emelkedik, a gerjes kórok száma szaporodik, annyira, hogy most már szoros értelemben csak
nem egyedül a lázas heveny kütegek tartoznak a tisztán ragályos kórokhoz;
a többi pedig a gerjes bántalmakhoz. A cholera annyira helyhez kötött gerjes betegség, hogy közönségesen elfogadott nézet szerint eredetileg Európában nem származik, hanem fertője Kelet-Indiából közlekedés által ide átbozatik, behurczoltatik; s itt azután kedvező időbeli helyi s egyéni té
nyezők közrehatásával kifejlődik, s mindenfelé, a merre viszik, elterjed.
Ezen terjedésnek módja, okai felett különböző, sokfelé ágazó vélemény és elmélet létezik. Kérdésekül merülnek föl, hogy -mik a fertőző anyagnak vivői, a levegő, viz, ürülékek vagy mindezek? Melyek a kifejlődést, terjedést elősegítő tényezők ? Mily befolyása van éghajlat, időjáfás, talajnak, talajvíznek stb.
Ez utóbbi a talajkérdés általános oldala, a hagymáznál tárgyalta
to tt; tüzetesebb megoldásához a budapesti tapasztalatok nem járulhatnak ; mert akkor még rendszeres talajvizsgálatok nem történtek; annyit megje
gyezhetünk, hogy a városrészek, helyek magassága, szárazsága, legkisebb kórmentességet sem tanúsítottak ; időnként ugyanis a várban, Kőbányán a járvány nagyobb dühhel lépett fel, mint a város alacsony lapályos, víztől ázott, szennyezett részein; fölhozható itt azon észlelet, hogy 1854/r.-ben Buda legközelebbi környékét, a hegyek között fekvő Török-Bálint, Buda- kesz, Buda-Eörs, Kovácsi, Hidegkút falvakat, sokkal erősebben látogatta a, cholera, mint a pesti oldalon levő lapályos helységeket.
Azon kérdésbe, hogy a fertőző anyagnak a levegő, viz, ürülékek vivői-e, és általában mi a ragály vivője ? a pesti észleletek különös adatokat nem szolgáltatván, bele nem bocsátkozhatunk; hasonlóan az elősegítő okokkal is
112
röviden végezhetünk azzal, hogy valamint minden egyéb járványnál, úgy ennél is a népnek okszerűtlen magatartása, az étrendi kihágások, kicsapon
gások, a szegénység, a zsúfolt, lakások mennyire elősegítik e kér pusztítását, fájdalommal kellett meggyőződnünk.
Egyik leglényegesebb kérdésre, a cholerának fertőző természetére, ragályosságára — eltekintve attól, hogy tudományos szempontból a fertője ragálynak vagy gerjnek nevezendő-e — a budapesti tapasztalatok alapján határozottan igennel felelhetünk.
Mindjárt az első járvány alkalmával 1831-ben Pólya József a cholera- kórház főorvosa összegyűjtötte s közzétette az ide vonatkozó adatokat. A 2-ik járvány alatt 1854/s-ben tett észleletek a cholera ragályosságát még inkább előtüntették,, mely adatok közül csak egyet hozok fel:
Akkor előre cholerás betegek számára kórházról nem gondoskodván, mint ez értekezésem ide vonatkozó részéből látható, a cholera-betegek a közkórházba helyeztettek el, mi által a kórház fertőzve le tt; a más beteg
ségekben szenvedők között a ragály annyira elterjedt, miszerint százanként betegedtek meg, s estek a nyavalya áldozatául, mindaddig, mig e betegek az anyakórháztól külön fiókkórházba át nem helyeztettek; ugyanezt erősitik és kiegészítik az utolsó 1872/3-ik hosszú cholera-járvány alatt gyűjtött ada
tok ; nevezetesen kiemelendő azon körülmény, miszerint tiltva lévén a Rókushoz czimzett közkórházba cholerás beteget vinni, az egész idő alatt magában a Rókuskórházban egy két eset, ellenben a barakkórházban, hol a többi osztályok, ugyan elkülönítve, de a cholera-osztály közelében voltaic, 59 cholera-betegedés fordult elő.
Felesleges volna, a ragályosság mellett több érvet, adatot sorolni fel, azok az értekezés illető helyein fellelhetők.
4) A fertőtlenítés értéhe.
A fertőtlenítést eszközöljük a hőség magas foka; füstölés, szellőztetés, meszelés, mosás, súrolás, vízöntés által, e szerint ugyanazon rendszabályok, melyek a tisztaságot, rendet elősegítik, a fertőtlenítésnek tényezői. Ezeknek hasznát, értékét alig lehet kétségbe vonni.
Más kérdés, hogy a fertőtlenítő szerek közül milyen az oltatlan mész, ehlormész, vasgálicz-oldat, carbolsavas mész, carbolsav stb., melyik bír legtöbb hatással, s általában birnak-e ezek a cholera-csírt megsemmisítő' erővel. Erre most, minthogy a cholera fertője nem ismeretes, határozottsággal alig felelhetni.
Tapasztalataink azonban a vasgálicz oldat mellett szólnak, melynek sikerét sokszor véltük látni, még pedig válságos esetekben, midőn cholera- góczok voltak megszüntetendők. Mind a mellett nagyon örülünk, hogy emez igen fontos a pénzügyet is közelről érdeklő kérdés, mely még bővebb vizs
gálatot igényel, az újabb időben több oldalról fölvettetett, még pedig tekin
télyes tudósok, nevezetesen Pettenkofer részéről is, ki pedig előbb buzgó apostola volt.
1 18 I. Táblázat.