A Mederi 203 városhoz tartozó Jang Tun 204 erődben lakó kínaiak lázadást szítot- szítot-tak, felvették a kapcsolatot a Mingekkel, akik háromszáz katonát küldtek, de

a védők ellenálltak. Az erőd katonai parancsnokai, Jaisa

és Urkun,

ahogy

194 A korban többször is előfordul, hogy az ostromlott erődből kivonulnak a katonák, és nyílt te-repen próbálják felvenni a harcot. Az ágyukat is gyakran nem a falakra, hanem a falakon kívül állították fel, mintha az erődnek nem lenne védelmi funkciója, és csupán raktárnak használnák.

195 Kínaiul Huang 黃.

196 Az eset részletes leírása: Stratégia 1789: VII. kötet, 18. skk.

197 Kínaiul Yaozhou 耀州.

198 Kínaiul Guantun 官屯.

199 Kínaiul Qing Jianu 青嘉努.

200 Kínaiul Nadai 納岱.

201 Kínaiul Maitu 邁圖.

202 Az eset 1625-ben történt. Háromszáz katonát futamítottak meg, akiket később egy másik erőd mandzsu parancsnoka kardélre hányt. Később a nők bátorságukért jutalmat kaptak (Stratégia 1789: VIII. kötet, 27–28). A nők helyzetéről sokat elárul, hogy neveik nem maradt fenn, csak a férjeiké. Az epizód szerepel más mandzsu forrásban is: a Régi mandzsu feljegyzésekben (JMD 1969: 1987) és ennek az újrakiadásában is (TKSHD 1958: III. kötet, 976), illetve A mandzsuk igaz történetében (MYK 1789: 381).

203 Kínaiul Haizhou 海州.

204 Kínaiul Zhangtun 彰屯.

205 Kínaiul Zhai Sa 齋薩.

206 Kínaiul Wu’erkun 烏爾坤.

meghallották a fegyverek hangját, nyomban rátörtek az ellenségre, százhet-venet lemészároltak közülük.

* A Giyoo Hūwa-szigetre élelmet szállító hajókat csellel felgyújtotta.

Mikor a nagy sereg a Mingek Gorokibe Nik-ton Obure városát

körülzárta, Yuwan Cung Hūwan

és Man Gui

közösen keresték az erősítés módját, de semmilyen lehetőség sem mutatkozott. Abban az időben a Ming Birodalom a Sanaha-hágón kívül állomásozó seregek ellát-mányát katonai védelem alatt küldte. Az ellátmányból kétezer csónaknyit és több mint ezer halomnyi rizst felgyújtottak a mandzsuk. * Hosszú hadjáraton Kökehotonig

nyomult előre, a határ menti falat lerombolta. Sure han ha-todik évében [1632] a cahar Lindan kán az északi megyéket megtámadta. Ek-kor Taizu Hūwangdi a mongol seregeket összegyűjtötte, majd Kökehotonnál tábort vert. Parancsára Jirgalang

bejle a sereg jobb szárnyával Kökehoton és a Sárga-folyó vidékére nyomult előre, majd a fősereg a Ming területek ellen fordult. Taizu Hūwangdi a határ menti erődítéseken átvágott, és rengeteg hadi-zsákmányt szerzett. A Ming Birodalom Siowan Hūwa erődjének parancsnoka

207 Az eset 1625-ben történt (Stratégia 1789: VIII. kötet, 30–31).

208 Az eset 1626-ban történt (Stratégia 1789: VIII. kötet, 45a).

209 A város kínai neve: Ningyuan 寧遠, ez a mai Xingcheng 兴城. A település a Nagy Fal keleti végétől északra található a tengerparton. A várost 1626-ban vette be a túlerőben lévő mandzsu sereg. A védőket portugál tűzfegyverek is segítették, melyek bár komoly előnyt jelentettek, nem tudták győzelemhez segíteni a kínaiakat. Nurhacsi is megsérült az ostromban (Wakeman 1985: 78).

210 Kínai parancsnok (kínai neve: Yuan Chonghuan 袁崇焕), aki a mandzsuk ellen többször is si-keresen vette fel a harcot. 1629-ben, amikor váratlanul Pekingre támadtak a mandzsu seregek, az őrhelyét otthagyva a seregeivel a város védelmére sietett. Hamarosan kivégezték azzal az váddal, hogy összejátszott az ellenséggel (Stratégia XXII. kötet, 48a).

211 Kínaiul Man Gui 滿桂. Kínai hadvezér, 1629-ben esett el Peking védelmében (Stratégia 1789:

XXII. kötet, 55a).

212 Mongolul Kökeqota, magyar kiadványban Höhhot néven szokott felbukkani, kínai alakja:

Guihuacheng 鱖化誠. A mandzsu szövegben a város nevének első fele a mongol helyesírás szerint van írva (köke). Ezt a települést egy Tang-kori kínai erőd romjain építette fel Altan kán (1507–1582) a 16. században, s megtette székhelyévé (Tooqai 2001: 175). A 16. század utolsó harmadában és a 17. század első harmadában a mongol szellemi és vallási élet egyik központja volt. Járt itt a III. dalai láma, itt töltötte ifjúkorát az utóda is. A városban és környékén felépített kolostorok nyomán jelentősége később sem csökkent, ma Belső-Mongólia központja.

213 Nurhacsi testvérének, Šurhacinak volt a fia, 1599-ben született, kínai neve: Ji’erhalang 濟爾 哈郎. Korán árvaságra jutott, így a nagybátyja, Nurhacsi nevelte fel. Több hadjáratban is részt vett, 1636-ban a „cin wang” címet kapta. Dorgon régensségének kezdetén fontos szerepet töltött be, de később kiszorították a hatalomból. 1655-ben, betegségben hunyt el (Eminent…

1967: 397–398).

és a katonai főparancsnok ajándékokkal kedveskedett, hogy a jó viszont megvásárolják. Taizung Hūwangdi visszavonult, miután az esküjüket vette.

* Majd nyomban Mao Wen Lung

szövetségeseit az utolsó emberig le-mészárolta, Korábban a Ming Birodalom főparancsnoka, Mao Wen Lung a Pi Doo

nevű szigetet el akarta foglalni, és a mi katonáinkat foglyul akarta ejteni. A Ming Birodalom vezetője bízott benne, és magasabb rangot adott neki. Azonban Taizung Hūwangdi négy követet küldött hozzá, hogy békében éljenek. Mao Wen Lung elfogta őket, és mikor Pekingbe küldte az emberein-ket, akkor a Gorokibe Nikton Obure város parancsnoka, Yuwan Cung Hūwan kivégezte Mao Wen Lungot, azzal, hogy összejátszik velünk. A városparancs-nok családja a Tiye-hegy

ura volt, így Taizu Hūwangdi az összes parancs-nokát támadásra küldte oda, majd a tengereken lévő szigeteket kutattatta át, azokat megtisztította az ellenségtől. * Dalingho

várost viharos erővel megtámadta és behódoltatta. Sure han ötödik évének [1631] kilencedik hónapjában Taizung Hūwangdi saját maga győzte le a Ming seregeket, és pusztította el Dalingho városát. Ekkor történt, hogy fekete felhők gyülekez-tek, és nyugati szél támadt. Az ellenség ezt kihasználva ránk gyújtotta a vi-déket, azonban mikor már nagyon közel járt a seregünk ahhoz, hogy a lángok martaléka legyen, az Ég nyomban esőt küldött, és megfordította a széljárást.

A tűz az ellenséget kezdte pusztítani, és hatalmas győzelmet arattunk. A ti-zedik hónapban a Dalingho város lakossága behódolt.

* Egy hónap múl-va Junggin

és Sungšan városok parancsnokát fogta el. Wesihun Er-demungge ötödik évének [1640] második hónapjában a tiszteletreméltó cin

214 Kínaiul Mao Wenlong 毛文龙. Kínai parancsnok, az 1620-as években a Yalu-folyó torko-latvidékénél fekvő Pi Doo-szigeten volt a támaszpontja, végül a Mingek végezték ki árulás gyanújával 1629-ben (Eminent… 1967: 566–567).

215 Kínaiul Pidao 皮導.

216 Kínaiul Tie 鐵.

217 Kínaiul Dalinghe 大凌河 (a város mai neve: Linghai 凌海).

218 Az ostrom során a védőknek teljesen elfogyott az élelmük, először a lovakat ették meg, utána felütötte a fejét a kannibalizmus (Wakeman 1985: 183). Ez a mozzanat teljesen kimaradt a mandzsu történeti művekből.

219 Kínaiul Jinzhou 錦州.

wang Hoogéék

lerombolták a sungšani erődöt,

majd jelentették, hogy élve