a mandzsu sereg főparancsnokának nevezték ki, és a Középső Birodalomba

279 Az eset 1615-ben történt, a Stratégiában nem kapott helyet ez az epizód, de szerepel Nurhacsi összegyűjtött bölcs tanításaiban (Taizu dergi... 1741: III. kötet, 22).

280 A Ming Birodalomban az 1620-as évek végétől egyre több kisebb-nagyobb felkelés tört ki a fennálló hatalom ellen. 1644-ben Wu Sangui, aki Peking védelmével volt megbízva, a láza-dónak tartott Li Zicheng ellen segítséget kért a mandzsuktól. Az egyesült seregek győzelmet arattak, majd a mandzsuk egy kardcsapás nélkül vonultak be Pekingbe (Gernet 2001: 337, Mote 1999: 798 skk.).

281 Šizu (kínaiul Shizu 世祖 vagy Shunzhi 順治) mandzsu császár (uralk. 1644–1661) uralkodási érájának neve, Békével uralkodónak lehetne lefordítani.

küldték rendteremtésre.

Abban az időben a haramiavezér, Lii Z Ceng

a Ming Birodalom fővárosát, Pekinget pusztította. U San Gui levelet kül-dött,

amiben katonákat kért, mert el akarta pusztítani ezt a banditát. Dor-gon elrendezte a sereget, és a Sanaha kapun keresztül bevonult a Ming Biro-dalomba. Amban Jeng Ji Tang. * Az uralkodó írása: A különböző népek egymással versenyezve minden irányból jöttek és behódoltak. Cin Wang Dorgon a haramiák vezérét, Tang Tungot

Ei Pian Ši

nevű helynél meg-támadta és legyőzte, majd a Sanaha kapun keresztül benyomult a Ming Biro-dalom területére. Lii Z Ceng hadrendbe állította több mint húsz tümennyi lovasságát és gyalogságát. Azon a napon hatalmas szél támadt, felkavarta a homokot, ami az eget is beborította. Ekkor Dorgon megparancsolta a kato-náinak, hogy kiáltsanak. Miután háromszor is megtették, lecsillapodott a szél, és a sereg teljes erejével támadásba lendült, hatalmas győzelmet arat-tak a haramiákon. Negyven mérföldön át üldözték és mészárolták őket, de

282 A mandzsu seregek nem hódítóként, hanem segítőként próbáltak megjelenni. Mielőtt a Ming Birodalom területére léptek volna, Dorgon így utasította a seregét: „Ez alkalommal azért jöt-tünk, hogy véget vessünk ennek a kegyetlen időnek, óvjuk a népet, elpusztítsuk a rabló hara-miákat, végül megszilárdítsuk az Égalatti rendjét. Most átkelünk a kapun, és nyugatra fogunk vonulni. Tilos ártatlan embereket megölni, tilos a nép javait elrabolni, tilos felgyújtani, lerom-bolni az épületeket! Aki ezt megszegi, bűnösként fog bűnhődni!” [ere mudan cooha jihengge . cohome doksin be geterembume . irgen be aitubume . liozei hūlha be mukiyebufi . abkai fejergi be toktobuki seme jihebi . te furdan dosifi . wasihūn dailame yabure de . sui akū niyalma be ume wara . irgen i ulin jaka be ume durire . boo be ume tuwa sindara efulere . erebe jurceci weile arambi (Stratégia 1789: XXXII. kötet, 24b)]. A parancs azért érdekes, mert rávilágít az akkori háborúk kegyetlenségeire is. Ha nem lett volna természetes a gyilkolás, rablás és gyújtogatás, akkor a fentieket nem kellett volna parancsba adni. A mandzsu seregekre mind-ez jellemző lehetett, mert egyrészt korábban többször is hasonló tartalmú parancsot kaptak a katonák (például a csaharok elleni hadjárat előtt). A kínai szemtanúk beszámolója szerint nem minden mandzsu katona tartotta be ezeket a rendeleteket, Pekingben nem volt vérontás, de később nem egyszer előfordult (Voices... 1993: 6skk, 28skk).

283 Kínaiul Li Zicheng 李子成.

284 Wu Sanggui (kínaiul Wu Sangui 吳三桂) a levelében segítséget kér, a mandzsuk birodalmát

„északi birodalmak” és nem „cing”-nek (utalva a daicing-re) nevezi. Arra hivatkozik, hogy az elmúlt 200 évben jó viszonyban voltak a Mingekkel, és ezért segítsenek most a rend hely-reállításában; természetesen területeket és busás fizetséget is kilátásba helyezett (Mote 1999:

816–817).

285 Tang Tungot (kínaiul Tang Dong 唐通) Li Zicheng küldte, hogy hátbatámadja Wu Sanguit. A mandzsu seregek egy álló nap meneteltek, hogy csatlakozzanak Wu Sanguihoz, mikor beleüt-köztek Tang Tung seregébe, amit menetből megtámadtak és legyőztek (Wakeman 1985: 310).

286 Nincs messze a Sanaha kaputól.

Lii Z Ceng el tudott menekülni.

Dorgon egyenesen bevonult Pekingbe,

és örömmámorban írta meg a győzelmi beszámolóját. * Mielőtt a magasz-tos urat a hagyományoknak megfelelően szertartásosan fogadták volna,

* mergen cin wang Dorgon a pekingi palota udvarán elrendezett min-dent. Lii Z Ceng nyugatra menekült. Amikor Mergen Cin Wang Dorgon Pe-kinghez közeledett, akkor a Ming Birodalom polgári és katonai vezetői kivo-nultak a városból, és a falaktól öt mérföldre fogadták őt. A Napot Fogadó kapun

keresztül vonultak be a városba, az öregek, fiatalok, az összes hivatal-nok kivétel nélkül mindannyian térdre ereszkedtek. Mindenki a Ming Biroda-lom szokásainak megfelelően rendeződött sorokba. Egy hintót állítottak a bel-ső palota kapuja elé, és kérték Dorgont, hogy méltóztassék beszállni, de ő először elutasította ezt. Azonban Dorgon kísérete a hintó előtt felsorakozott, így végül Dorgon beszállt, majd a Tekintélyes Csodálatos csarnokba

ment.

Itt a Ming Birodalom magas rangú tisztviselői örömüket fejezvén ki leborultak előtte. Tanácskozni kezdtek, aminek eredményeképpen Dorgon határozott: Pe-king lesz a főváros.

Nyomban üzenetet küldtek, majd később Šizu Hūwang-dit

fogadták, mikor megérkezett. Így szilárdult meg a hatalom. * Nagyon kevesen tudták ilyen módon megszerezni az Égalatti feletti uralmat. Ko-rábban az Égalattit megszerző birodalmak alapítói, mint a Tang vagy a Song-házéi, mind a korábbi birodalom vezető előkelői voltak. A Han és a Ming

287 Li Zicheng Pekingbe vonult vissza, és volt még annyi hatalma, hogy június 3-án (a Sanaha hágói csata május 27-én volt) fellépett a trónra, és megalapította a Nagy Shun dinasztiát. Még aznap tüzet vetett több épületre, arany- és ezüsttárgyakat olvasztott rudakká a könnyebb szál-líthatóság véget. A következő nap elhagyta Pekinget, és Shaanxi felé menekült (Mote 1999:

817).

288 Dorgon június 6-án vonult be Wu Sangui kíséretével Pekingbe, két nappal azután, hogy Li Zicheng elhagyta azt (Mote 1999: 818).

289 Šun be aliha duka.

290 Horonggo yangsangga. Egy kínai beszámoló szerint Li Zicheng az egész palotát felgyújtotta, csak egy csarnok maradt épen (angol fordításban Hall of Virtuous Government), ebbe vonult be Dorgon (Voices... 1993: 19.) Azonban a csarnok mandzsu nevét csak bajosan lehet össze-függésbe hozni a kínai forrásban szereplővel.

291 1644 nyarán még egyáltalán nem volt biztos, hogy Peking lesz-e az új főváros. Felmerült egy olyan terv is, mely szerint a Nagy Faltól délre létrehoznának egy üres sávot (azaz lemészá-rolnák a lakosságot), majd visszavonulnának a Falon túlra, és ott várnák a következő kínai támadást (Mote 1999: 828). Végül az az elképzelés győzött, hogy Peking legyen a központ, így 1644 őszén ide tette a székhelyét a gyermek Shunzi császár (Wakeman 1985: 857).

292 Šizu (kínaiul Shunzhi 順治) mandzsu császár (uralk. 1644–1661).

Birodalom első uralkodói katonai parancsnokok. A Han Birodalom alapítója