A kukoricabogár kártételének meghatározására kidolgozott biológiai előrejelző modell működéséhez mintapontonként megfelelő információ szükséges a rovar nyugvó szemaforontjának várható darabszámáról. A modell dinamikusan kezeli a mintakiosztást és a területkategóriák diszkrét értékelését, az elkülönített táblafoltokba eső vizsgálati egységek mintaértékei alapján képes egységes előrejelzést adni a tábla egészére, illetve a részegységekre vonatkozóan.
Az egyes minták vizsgálatát kutatásaink során 2003-ban referenciavizsgálatként talaj-melegítéssel és vele párhuzamosan tojáskimosással végeztük több futtatási módszert (vízbe merítéses és poharas futtatóval végzett) alkalmazva. A referenciavizsgálat kimutatta, hogy a tojások NaCl oldattal történő kimosása alkalmas a talajban található kukoricabogár tojások reprezentatív vizsgálatára.
A kukoricabogár tojásainak talajból való kimosása a nyugalmi időszak alatt olyan gyors diagnosztikai eljárás, ami képes megbízható támpontot adni a kártevő elleni védekezés megtervezéséhez. Helyes mintavétellel akár az is megoldható, hogy egy nagyobb táblának csak egy részére jelezzünk elő potenciális kártételt, ezért oda tudjuk szervezni a talajfertőtlenítést, a többi táblarészen pedig elhagyhatjuk.
A mosáshoz először három rostát használtunk, majd a talajminták előáztatása miatt elegendőnek találtuk két kisebb lyukbőségű laborrosta használatát (31040/ MESH 0,60/
WIRE 0,40 és 30681/ MESH 0,25/ WIRE 0,15). Mivel a tojások méretei 0,6x0,35 mm, így a 0,25 mm lyukbőségű rosta képes felfogni azokat. A 0,6 mm-es rosta kiszűri a zavaró nagyobb részeket, amik megnehezítenék az értékelést. Elég nagy azonban a résméret, hogy a mosás során minden tojást átengedjen. A rosták kiválasztásánál próbamosásokat összes tojást, viszont az iszap mérettartományba eső talajrészek jól kimoshatók a mintából.
Ha nem megfelelő alapossággal végezzük a mosást, olyan mennyiségű iszap marad a Petri-csészében, ami a tojásokra kiülepedve elfedi azokat. Ha az iszap lebegő állapotban marad, az jelentősen megnöveli a vizsgálat idejét. A tojások kimosását vezetékes vízsugár alatt végeztük, így körülbelül 5-15 percet vett igénybe egy fél liter térfogatú talajminta teljes átszűrése. Nagyban javítja a mosás hatékonyságát és kíméletességét a minták mosás előtti nedvesítése, szétáztatása. A nagyobb rögök feláztatásával minden talajrészről
eltávolíthatóvá válnak a tojások és maradéktalanul elkülöníthet szennyeződésektől.
Emelhető a mosás hatékonysága, ha gépesíteni tudjuk a módszert. Több részlet használható a korábban említett Illinois és Montgomery gépek szerkezeti tulajdonságaiból, de teljesen új konstrukciót kell tervezni a hatékonyság igazi növeléséhez. Véleményünk szerint a napi 50 mintát feldolgozó Illinois
újrahasznosíthatóvá válik egy vízsugárszivattyú segítségével. Az alsó rostafrak csészébe adagolva, azt sztereomikroszkóp alatt vizsgálva egyszer
a tojások.
A kukoricabogár tojás méretei, formája és felületi tulajdonságai (
összekeverhető más fajok tojásaival. Egyetlen mintában sem találtunk olyan tojást, ami méretében és felületi ornamentáltságában hasonlított volna a kukoricabogár tojására.
24. ábra: A kukoricabogár tojása
A számoláshoz a legjobban a 20 mm falmagasságú és 180
használhatók. Az alsó rostán maradt, tojásokat tartalmazó talajmaradékot 80 g/literes konyhasó-oldatban (NaCl) tartottuk egy éjszakán át. Mivel a peteburok közel vízhatlan hidratált állapotban, az oldat és a tojások közti s
és a sóoldat határrétegére rendez
A számolás binokuláris sztereómikroszkóp alatt folyt, ahol a Petri csésze teljes tartalmát átnéztük. A tojások a talaj felszínére rendez
pihentetés után. A számolást megkönnyíti, hogy a tojások tehetetlenségüknél fogva a csésze mozgatása során elmozdulnak nyugvó helyzetükb
válnak.
A számolás hatékonyságát úgy teszteltük, hogy ismert számú tojást kevertünk tojásokat nem tartalmazó talajmintákba. A kezelt mintákat a már ismertetett módszerrel kimostuk.
Irodalmi adatok alapján a visszamosás hatékonysága 1,5 tojásrakási időszakban összegy
vizsgálataink alapján kijelenthet
0,5 mm
eltávolíthatóvá válnak a tojások és maradéktalanul elkülöníthetők a 0,6 mm
sás hatékonysága, ha gépesíteni tudjuk a módszert. Több részlet használható a korábban említett Illinois és Montgomery gépek szerkezeti tulajdonságaiból, de teljesen új konstrukciót kell tervezni a hatékonyság igazi növeléséhez. Véleményünk szerint a napi 50 mintát feldolgozó Illinois-apparat-t is felülmúlhatjuk napi 100-200 minta kimosásával egy párhuzamos mosást végző rostasoros kimosást végző géppel.
használható a legnagyobb hatékonysággal a tojások kimosásában. Ezt a technikát a során is meg kell tartani. Ha a rostákat csoportosan rázóasztalra helyezzük, megsokszorozható a hatékonyság és folyamatossá tehető a munka. A rostákat fedéllel kell ellátni, amelyekbe egyenként telekúp szórásképű növényvédelmi szórófejeket szerelünk. A zóasztal fenékrészét rostalemezből kell készíteni, hogy az átfolyó vizet és talajt áteressze.
A csurgalékvizet egy többlépcsős ülepítő rendszeren kell átvezetni, így nagy része újrahasznosíthatóvá válik egy vízsugárszivattyú segítségével. Az alsó rostafrak
csészébe adagolva, azt sztereomikroszkóp alatt vizsgálva egyszerűen számolhatóvá válnak
A kukoricabogár tojás méretei, formája és felületi tulajdonságai (24
más fajok tojásaival. Egyetlen mintában sem találtunk olyan tojást, ami méretében és felületi ornamentáltságában hasonlított volna a kukoricabogár tojására.
A kukoricabogár tojása és annak felületi mintázata (fotó: T
A számoláshoz a legjobban a 20 mm falmagasságú és 180-200 mm átmér
használhatók. Az alsó rostán maradt, tojásokat tartalmazó talajmaradékot 80 g/literes oldatban (NaCl) tartottuk egy éjszakán át. Mivel a peteburok közel vízhatlan hidratált állapotban, az oldat és a tojások közti sűrűségkülönbség miatt a peték a talajrészek és a sóoldat határrétegére rendeződnek.
A számolás binokuláris sztereómikroszkóp alatt folyt, ahol a Petri-csésze forgatásával a csésze teljes tartalmát átnéztük. A tojások a talaj felszínére rendező
tetés után. A számolást megkönnyíti, hogy a tojások tehetetlenségüknél fogva a csésze mozgatása során elmozdulnak nyugvó helyzetükből, így könnyen észrevehet
A számolás hatékonyságát úgy teszteltük, hogy ismert számú tojást kevertünk tojásokat nem tartalmazó talajmintákba. A kezelt mintákat a már ismertetett módszerrel kimostuk.
Irodalmi adatok alapján a visszamosás hatékonysága 1,5-5,5% (UJVÁRI
szakban összegyűjtött nőstény egyedek által lerakott tojásokkal vég vizsgálataink alapján kijelenthető, hogy a mosás hatékonysága a leírtaktól eltér
48 k a 0,6 mm-nél nagyobb
sás hatékonysága, ha gépesíteni tudjuk a módszert. Több részlet használható a korábban említett Illinois és Montgomery gépek szerkezeti tulajdonságaiból, de teljesen új konstrukciót kell tervezni a hatékonyság igazi növeléséhez. Véleményünk szerint a napi 200 minta kimosásával géppel. A rostás mosás használható a legnagyobb hatékonysággal a tojások kimosásában. Ezt a technikát a során is meg kell tartani. Ha a rostákat csoportosan rázóasztalra helyezzük, a munka. A rostákat fedéllel kell növényvédelmi szórófejeket szerelünk. A l kell készíteni, hogy az átfolyó vizet és talajt áteressze.
rendszeren kell átvezetni, így nagy része újrahasznosíthatóvá válik egy vízsugárszivattyú segítségével. Az alsó rostafrakciót
Petri-en számolhatóvá válnak
24. ábra) miatt nem más fajok tojásaival. Egyetlen mintában sem találtunk olyan tojást, ami méretében és felületi ornamentáltságában hasonlított volna a kukoricabogár tojására.
Takács J.)
átmérőjű Petri-csészék használhatók. Az alsó rostán maradt, tojásokat tartalmazó talajmaradékot 80 g/literes oldatban (NaCl) tartottuk egy éjszakán át. Mivel a peteburok közel vízhatlan nem tartalmazó talajmintákba. A kezelt mintákat a már ismertetett módszerrel kimostuk.
JVÁRI és mtsai. 2004). A stény egyedek által lerakott tojásokkal végzett saját , hogy a mosás hatékonysága a leírtaktól eltérően akár
85% fölé is emelhető. Mivel nem ismert, hogy a szakirodalomban említett 1,5 eredményt milyen hidratáltsági állapotú tojásokkal érték el, illetve tud laboratóriumban nevelt nő
elképzelhető, hogy a talajba keverés során a nem hidratált, sérülékeny tojások tönkrementek, szétdurrantak. Vizsgálatainkban olyan tojásokat használtunk a módsze ellenőrzésére, amiket előző
Így kifeszült, hidratált, mechanikai hatásoknak ellenálló tojásokat kaptunk, melyekkel megbízhatóan tesztelhető a hatékonyság.
mintákkal végeztük, amelyekb
kísérlet elvégzéséhez erdőtalajt használtunk, aminek szerves anyag és 0,6 eső kvarctartalma nagyon magas volt. Nagyobb szemcsés és kevesebb növé tartalmazó szántótalajok esetében a hatékonyság magasabb.
A tojásmosás eredményeit összehasonlítottuk a végzett lárvafuttatás eredményeivel
A statisztikai értékelések alapján alacsony és magas mintaszámok esetében is szoros kapcsolat mutatkozik a két módszer eredményessége közt, tehát ugyanolyan
tojásmosás, mint a sokkal hosszadalmasabb h 1-2 hónapról akár 1 napra rövidülhet.
A várható kukoricabogár tojás darabszámot a számítógépes modellbe importálva az elemz eszköz képes azt dinamikus re
illetve meghatározni azokat a veszélyességi zónákat, ahol a kukoricabogár lárvakártétele az ökonómiai kártételi küszöböt eléri. A kimosással meghatározott tojás darabszámok, illetve a pozitív minták területi kumulálódása alapján a modell felhívja a figyelmet a lehetséges
A tojásmosás és a lárvafuttatás közti összefüggés
n=43 r=0,7867 FG=n-1 rk=0,4896
. Mivel nem ismert, hogy a szakirodalomban említett 1,5 eredményt milyen hidratáltsági állapotú tojásokkal érték el, illetve tud
laboratóriumban nevelt nőstény egyedek petri-csészében lerakott tojásait használták, , hogy a talajba keverés során a nem hidratált, sérülékeny tojások tönkrementek, szétdurrantak. Vizsgálatainkban olyan tojásokat használtunk a módsze
őzőleg ugyanezen technikával mostunk ki szántóföldi mintákból.
Így kifeszült, hidratált, mechanikai hatásoknak ellenálló tojásokat kaptunk, melyekkel ő a hatékonyság. A vizsgálatokat 50 és 30 tojást tartalma
mintákkal végeztük, amelyekből átlagosan 50/43, illetve 30/21 tojást sikerült kimosni. A őtalajt használtunk, aminek szerves anyag és 0,6
kvarctartalma nagyon magas volt. Nagyobb szemcsés és kevesebb növé tartalmazó szántótalajok esetében a hatékonyság magasabb.
eredményeit összehasonlítottuk az általánosan elfogadott,
végzett lárvafuttatás eredményeivel (25. ábra). A két vizsgálat eredményeinek összehasonlítását egyszerű összefüggés vizsgálattal végeztük. Az adatsorok összehasonlítása során a 3. mintában kiugró adatpárral találkoztunk. A kiugró érték elhagyása nélkül is szoros kapcsolat mutatkozott (lineáris trenddel tesztelve).
os valószínűségi szinten is igazolt (n=44, FG=n
=0,4896, P=0,01). A kiugró adatpár elhagyása az összefüggést még szorosabbá tette 1, r=0,9012, rk=0,4896, P=0,01).
. ábra: A mosás és a futtatás eredményei közti összefüggés
A statisztikai értékelések alapján alacsony és magas mintaszámok esetében is szoros kapcsolat mutatkozik a két módszer eredményessége közt, tehát ugyanolyan
tojásmosás, mint a sokkal hosszadalmasabb hőközléses vizsgálat, így a minták értékelése 2 hónapról akár 1 napra rövidülhet.
A várható kukoricabogár tojás darabszámot a számítógépes modellbe importálva az elemz eszköz képes azt dinamikus rendszerben kezelve várható kártételi értékekké konvertálni, illetve meghatározni azokat a veszélyességi zónákat, ahol a kukoricabogár lárvakártétele az ökonómiai kártételi küszöböt eléri. A kimosással meghatározott tojás darabszámok, illetve k területi kumulálódása alapján a modell felhívja a figyelmet a lehetséges
ségekre, így lehetővé téve a területi kategóriák átsorolását, az el egységek megváltoztatását.
R² = 0,6194
10 20 30
Futtatás[db]
A tojásmosás és a lárvafuttatás közti összefüggés
n=43 r=0,7867 1 rk=0,4896
49 . Mivel nem ismert, hogy a szakirodalomban említett 1,5-5,5%-os eredményt milyen hidratáltsági állapotú tojásokkal érték el, illetve tudjuk, hogy csészében lerakott tojásait használták, , hogy a talajba keverés során a nem hidratált, sérülékeny tojások tönkrementek, szétdurrantak. Vizsgálatainkban olyan tojásokat használtunk a módszer leg ugyanezen technikával mostunk ki szántóföldi mintákból.
Így kifeszült, hidratált, mechanikai hatásoknak ellenálló tojásokat kaptunk, melyekkel A vizsgálatokat 50 és 30 tojást tartalmazó direkt l átlagosan 50/43, illetve 30/21 tojást sikerült kimosni. A talajt használtunk, aminek szerves anyag és 0,6-0,25 mm közé kvarctartalma nagyon magas volt. Nagyobb szemcsés és kevesebb növényi maradványt
általánosan elfogadott, klímakamrában A két vizsgálat eredményeinek összefüggés vizsgálattal végeztük. Az adatsorok összehasonlítása során a 3. mintában kiugró adatpárral találkoztunk. A kiugró érték (lineáris trenddel tesztelve). Az adatok ségi szinten is igazolt (n=44, FG=n-1, r=0,7867,
=0,4896, P=0,01). A kiugró adatpár elhagyása az összefüggést még szorosabbá tette
A mosás és a futtatás eredményei közti összefüggés
A statisztikai értékelések alapján alacsony és magas mintaszámok esetében is szoros kapcsolat mutatkozik a két módszer eredményessége közt, tehát ugyanolyan megbízható a közléses vizsgálat, így a minták értékelése
A várható kukoricabogár tojás darabszámot a számítógépes modellbe importálva az elemző ndszerben kezelve várható kártételi értékekké konvertálni, illetve meghatározni azokat a veszélyességi zónákat, ahol a kukoricabogár lárvakártétele az ökonómiai kártételi küszöböt eléri. A kimosással meghatározott tojás darabszámok, illetve k területi kumulálódása alapján a modell felhívja a figyelmet a lehetséges vé téve a területi kategóriák átsorolását, az előrejelzési
R² = 0,6194
40
A tojásmosás és a lárvafuttatás közti összefüggés
50 A pontos előrejelzéshez a talaj- és táblatulajdonságokat figyelmen kívül hagyva nagyon magas mintaszám szükséges, amely nem engedhető meg a kukoricatermesztés ráfordításait és várható bevételeit ismerve. Az előrejelzés pontossága több módszerrel növelhető a mintaszám csökkentése mellett költséghatékonyan.
A tojáskimosásos vizsgálatokkal párhuzamosan elvégeztük a vizsgált mintapontok talajnedvesség tartalom vizsgálatát 105 oC-on szárítószekrényben. Szakirodalmi adatok alapján ismert, hogy több, tojását a talajba rakó rovarfaj gravid nőstényei a nedvesebb táblafoltok környékén gyűlnek össze tojásrakás céljából. Korrelációanalízist végeztünk a kísérletben vizsgált számszerűsíthető kísérleti körülmények - így a talajok víztartalma - és a várható kártétel meghatározását célzó kísérletek eredményei közt. Az elemzések szerint az összes vizsgált változó közül legszorosabb összefüggés a talajok mintánkénti nedvességtartalma és a ténylegesen bekövetkezett kártétel (gyökérrágás), illetve a mintapontok domborzati elhelyezkedése és a talajok mintánkénti nedvességtartalma közt állt fenn (2. táblázat: A kísérletek korrelációanalízise (α = 0,05)(2. táblázat). Kapcsolat mutatkozik továbbá a tojáskimosás eredményei és a mintapontok domborzati elhelyezkedése közt. Ezeket az eredményeket figyelembe véve jutottunk arra az elhatározásra, hogy előrejelző modellünket a tábla domborzati tulajdonságaira alapozzuk, a táblarészek tengerszint feletti magassága szerint határozzuk meg az előrejelzési zónákat.
2. táblázat: A kísérletek korrelációanalízise (α = 0,05)
domborzat tojásmosás hők özlés IOWA érték ek termés (gr) talaj víztartalom
domborzat 1 n = 70
tojásmosás -0,139 1 R = 0,198
hőközlés 0,050 -0,063 1 α = 0,05
IOWA értékek -0,164 -0,005 0,015 1
termés (gr) -0,186 0,053 0,144 -0,106 1
talaj víztartalom -0,303 0,086 0,075 0,312 0,127 1
A mintatér előzetes felmérésével és a tábla domborzati elemzésével meghatározhatók azok a veszélyesnek ítélt területek, ahol a várható kártevő darabszám magasabb lesz az átlagosnál. A modell a tábla méretét figyelembe véve meghatároz egy olyan mintanagyságot, mellyel a szántóföldi mintavételezés alapszabályai szerint reprezentatív vizsgálatot – előrejelzést – végezhetünk. A domborzati kategóriák meghatározása után lehetőséget ad arra, hogy a kategóriákra jutó minták mennyiségét a terület nagyságától függően arányosan csökkentsük, ezzel növelve a vizsgálat költséghatékonyságát. A mintaszámok csökkentésével a területi kategóriák előrejelzése súlyozottan történik, ezáltal a ténylegesen vizsgált terület és így a mintaszám nagysága jelentősen lecsökkenthető a reprezentált tábla méreteihez képest.
Matematikai formulát (4. egyenlet) dolgoztunk ki a várható kártétel mértékének meghatározására, így az előrejelző alkalmazás képes a talaj tojástartalmára vonatkozó tojásindexet, vagyis a terület domborzati zónáira vonatkozó várható kártétel mértékét kiszámítani. A tojásindex megadja a tojásmosás során kapott eredmények alapján a várható termés százalékában mért gazdasági kár mértékét.
51
4. egyenlet: Tojásindex formula (forrás: Saját vizsgálatok)
ܶ = ቆܿ ∗ 2݊ ∗ 2,5݊ 1000000 ∗ 1/݊௦ቇ c = 1,53 (a tojáseloszlás sajátosságaiból adódó tapasztalati szorzó) n = minta találat/domborzati kategória
ns = összes mintaszám/domborzati kategória np = növényszám/hektár
Az előrejelzés pontosságának növeléséhez az eszköz egyéb vizsgálatok mintaszintű eredményeinek a modellbe importálásával is hozzájárul, mint például a talajminták nedvességtartalma, zsugorodó képessége, illetve egyéb a kukoricabogár tojásrakását befolyásoló mérhető tulajdonságok.
Az eszköz gyakorlati haszna elsősorban abban rejlik, hogy lehetőséget ad egy olyan a hétköznapokban használható precíziós előrejelzés megvalósítására, amely a szántóföldi növénytermesztés profitabilitása mellett nem lenne megengedhető.
4.6 Védekezési kísérletek
4.6.1 Retard hatást biztosító MAVICELL-el végzett kísérletek
4.6.1.1 Hatásvizsgálatok
Különböző kiszerelési típusú inszekticidek esetében vizsgáltuk a lehetséges szer-vivőanyag arányokat. A MAVICELL gyöngyből 10 l-es hektáronkénti dózist határoztunk meg. A vizsgálatok során vizsgáltuk a lehetséges dózis, illetve kiszerelés kombinációk hatását a kukoricabarkó imágók ellen.
A cellulózgyöngy folyadék (inszekticid) leadó-képességét növényházi kísérletekben vizsgáltuk és megállapítottuk, hogy az a talajban is hosszú ideig folyamatos. Frissen kezelt gyöngyökkel a 63. napon a legtöbb kezelésnél 100%-os kukoricabarkó (Tanymecus dilaticollis) mortalitást állapítottunk meg (2. melléklet).
- A karbofurán hatóanyag az alkalmazott dózis függvényében jó ölőhatást bizonyított. A kis dózisnál a kirakott 9 barkónál 6 pusztult el, míg a nagyobbnál 7, illetve 9. Az azóta visszavont engedélyű karbofurán megfelelő hatást biztosított, a barkók elpusztultak. A gyöngy inszekticid leadása hideg talajban is hamar megkezdődik a megfelelő védelmet biztosító mennyiségben.
- A forgalomból azóta szintén kivont inaktív karboszulfán készítmény hatóanyaga a hőmérséklet függvényében 6-10-14 nap alatt alakul át aktív karbofuránná. Az aktivizálódott mennyiség csak a kétszeres dózisnál biztosított megfelelő ölőhatást, ám a rovarok által elfogyasztott levélfelület sokszorosa volt az aktív karbofuránnál tapasztaltaknak.
- Az acetamiprid dózisát a csávázószerként kiadagolt Mospilan 70 WP alapján határoztuk meg. Formulációtól és dózistól függően változott a levélfogyasztás és a mortalitás mértéke. A levélfogyasztás általában a kontroll felénél mozgott, a készítmény csak kétszeres csávázási dózisnál mutatott elfogadható eredményeket.
- A nem szisztemikus, csak enyhén mélyhatású klórpirifosz készítmények hatása csak a felmelegedett talajban bekövetkezett gáztenziónak tudható be. A negatív fototaxisuk miatt nappal pár centiméterre a talajba húzódó barkókat hatékonyan
52 gyérítette a készítmény. A kísérletsorozatban a hatóanyagot mégis tovább vizsgáltuk, mert a kukoricabogár lárvája a talajban, a kirakott gyöngy szintjén él, így a kisparcellán lehet rovarölő hatása.
- Az endoszulfán hatóanyag szintén ezért került az üvegházi kísérletbe. A kontakt és nem is gázosodó szer, érdemlegesen nem pusztította barkókat és a levélkártételt sem tudta csökkenteni. A hatásvizsgálatok elvégzése óta ez a hatóanyag is kivonásra került a hazai forgalomból.
A 180, illetve 360 napos vizsgálatok beállítása során azt tapasztaltuk, hogy a tárolt, MAVICELL-be felszívatott hatóanyagok némelyike egy év után is tökéletes hatást biztosított a tesztállatok ellen, ám egyes hatóanyagok lebomlása megkezdődött, így nem nyújtottak megfelelő védelmet a növények számára (3. melléklet). A kísérletek értékeléséhez az ABBOTT- féle mortalitási formula szerinti elhullási százalékokat, illetve az elfogyasztott levélfelület digitális képfeldolgozással történő maghatározását alkalmaztuk.
- Az acetamiprid hatóanyag esetében az értékelések sorrendjében csökkentek a kártételek. A kezdeti nagyobb fogyasztás a folyamatos pusztulás, illetve táplálkozást befolyásoló hatás miatt az összes kezelésben és sorozatban 1% alatti értékekre esett vissza. A MAVICELL-be felszívatott hatóanyag a tárolás során hatékonyságából nem vesztett, védő hatását az összesen 24 napig tartó vizsgálat során egységesen nyújtotta. A sorozatokban tapasztalt maximálisan 2,2 % levélfelület fogyasztás 3 barkó esetében nem értékelhető gazdasági kártételként.
- Az imidakloprid hatóanyagot két készítménnyel vizsgáltuk. Az olajos diszperzió egy év tárolás után is gyorsan a talajoldatba jut a gyöngyből, ezért védő hatása már a korai időszakban megjelenik. A kezdeti viszonylag nagyobb fogyasztás alacsonyabb szinten jelentkezik. A második sorozatban már a harmadik napon teljes mortalitást tapasztaltunk, feltehetőleg a hatóanyag talajoldatban, így a növényben való koncentrációemelkedése miatt. A vizes szuszpenzió jelentős hatékonyságvesztésen esett át. Egyik kezelés egyetlen szakaszában sem tudott teljes mortalitást okozni a kukoricabarkó tesztállatoknál. A három egyed által okozott 7-10 % feletti 3 naponkénti levélfelület veszteség jelentős gazdasági kártételnek minősül.
- A karbofurán esetében a kezdeti szakaszban nagyon gyenge mortalitási értékekkel találkoztunk. A tárolás során aktív állapotban maradt hatóanyag eredményezte a kezdeti gyenge védő hatást, majd a tartalékok kiürülésével hatását veszette a készítmény.
4.6.1.2 Szántóföldi értékelések
Az első szemle során a fiatalkori kártevők jelenlétét értékeltük a kukorica állományban, de nem találtunk jelentős létszámot vagy károsítást. Terrikol kártevők közül a drótférgek, valamint a vetési bagolylepke lárvák kártételét vizsgáltuk állomány-bonitálással és a gyökérmosás idején, de egyik területen sem találtunk értékelhető károsítást.
Kísérleteinket az ország takarmánykukorica-termesztés és kukoricabogár elterjedés szempontjából legjelentősebb megyéiben állítottuk be és évszám/kísérlet száma kóddal azonosítottuk. Két kísérletet állítottunk be Tolna-megyében a mezőföldi (2004/2), illetve a Fejér-megyével határos (2004/1) területeken, illetve egy Baranya-megyei (2004/3) és egy Csongrádi helyszínnel (2004/4) párhuzamosan.
53 Első állományértékelésünket 5-8 leveles állapotnál végeztük minden területen. A kicsi vegetációs tömeg miatt nem látszott a lárvakár, de a kihúzott tövek körül a téli vizsgálatoknak megfelelő mennyiségű különböző stádiumú lárvát számoltunk meg (a 2004/1, 2004/2 és 2004/3 kísérleti helyszíneken 3-10 db-ot, míg az erősebben fertőzött
53 Első állományértékelésünket 5-8 leveles állapotnál végeztük minden területen. A kicsi vegetációs tömeg miatt nem látszott a lárvakár, de a kihúzott tövek körül a téli vizsgálatoknak megfelelő mennyiségű különböző stádiumú lárvát számoltunk meg (a 2004/1, 2004/2 és 2004/3 kísérleti helyszíneken 3-10 db-ot, míg az erősebben fertőzött