III. A választás
7. A választás tisztaságának és zavartalanságá
I. A képviselőjelöltnek — lajstromos kerületben minden jelöltnek — a saját személyére vonatkozólag tájékoztató nyilatkozatot kell kiállítania. E nyilat
kozatban — a belügyminiszter által megállapított minta szerint — a képviselőjelölt születési évére, vallására, családi állapotára, iskolai végzettségére, foglalkozására, választás vagy kinevezés alapján be
töltendő köztisztségére, illetőleg közmegbízatására és arra vonatkozó ténybeli adatokat kell feltüntetni, hogy volt-e büntetve olyan bűntett, vétség, illetőleg fegyelmi vétség miatt, melyet a törvény az aktív és passzív választójog szempontjából kizáró oknak mi
nősít, — és ha igen, milyen büntetéssel. A tájékoz
tató nyilatkozatban röviden ismertetni kell a jelölt
nek, illetőleg pártjának politikai célkitűzéseit. A tá
jékoztató nyilatkozatokat az ajánlási íveknek hitele
sítés végett bemutatásával egyidejűleg át kell adni az ajánlási ívek hitelesítésére hivatott hatóságnak.
A tájékoztató nyilatkozatokat — a hatósági hirdeté
sek közzétételére szolgáló helyen — közszemlére kell kitenni.
II. A korteskedés szabályozása és megszorítása.
A képviselőjelölt — lajstromos választókerületben az ajánlásban első helyen felvett jelölt — a választó- kerületben állandó lakóhellyel nem bíró azoknak a
személyeknek (korteseknek)15 a nevét, akiknek tevé
kenységét pártgyűlés rendezése, ezen közreműködés, képviselőjelölt körutazásában részvétel tekintetében, vagy a választással kapcsolatban egyébként igénybe kívánja venni, városokban a rendőrkapitányság veze
tőjének, — Budapesten a m. kir. rendőrség főkapitá
nyának — községekben a járás főszolgabírájának elő
zetesen írásban bejelenteni köteles. Bejelenteni csak azt lehet, aki az országgyűlési képviselőválasztóknak a választás évére érvényes névjegyzékébe valamelyik választókerületben fel van véve. A bejelentést a kép
viselőjelölt bármikor írásban visszavonhatja. A kép
viselőjelölt érdekében az előbb meghatározott tevé
kenységet a választókerületben állandó lakóhellyel nem bíró személy csak abban az esetben végezheti, ha őt a képviselőjelölt szabályszerűen bejelentette.
Állami, törvényhatósági vagy megyei városi tiszt
viselő, továbbá községi (kör-) jegyző (segédjegyző) nem vehet részt saját hivatali működése területén választási pártgyűlés rendezésében, nem lehet ilyen pártgyűlésnek elnöke vagy jegyzője, nem fogadhat el ilyen pártgyűléstől megbízást, nem vehet részt képviselőjelölt körutazásában, végül nem gyüjtheti össze és nem vezetheti a választókat az ajánlások hitelesítéséhez vagy a szavazás helyére.
III. P á r t g y ű l é s t a választást kitűző
belügyminisz-16 A törvény nem használja a kortes szót, de semmi ok nincs ennek a közhasználatban lévő szónak kerülésére. R e
mélnünk kell, hogy az alkotmányos élet tisztultabb légköré
ben a kortes szó kellemetlen mellékíze megszűnik.
89
terí rendelet közzétételének napjától kezdve csak abban az esetben szabad tartani, ha azt Budapesten a m. kir. rendőrség főkapitányánál, más városban vagy olyan községben, melyre a m. kir. rendőrség működése kiterjed, a rendőrkapitányság vezetőjénél, egyéb helyeken pedig a járás főszolgabírájánál négy helyben lakó választó a pártgyűlés helyének, időpont
jának és a pártgyűlésen felszólalóknak pontos meg
jelölésével legalább 48 órával előbb bejelenti.
A rendőrhatóság a szabályszerűen bejelentett pártgyűlés megtartását nem tilthatja meg; ha azon
ban a közbiztonság vagy a közegészség érdeke meg
kívánja, a pártgyűlés megtartását — indokolt hatá
rozattal — attól teheti függővé, hogy a bejelentők a pártgyűlés megtartására más helyet vagy más idő
pontot jelöljenek meg. Ha a rendőrhatóság a beje
lentéstől számított 36 óra alatt nem nyilatkozik, a pártgyűlést meg szabad tartani. A választás napját megelőző hetedik naptól kezdve nem szabad párt
gyűlést tartani ( néma hét).ia 16
16 Ez új rendelkezés. Az 1925 : XXVI. te. ugyanis nem adott alapot a néma hét elrendelésére. A kormánynak nem volt joga ahhoz, hogy a gyülekezési jognak a választótörvény
ben megállapított szabályait kormányrendelettel — annál kevésbbé ki nem hirdetett bizalmas rendelettel — szűkebb határok közé szorítsa. A közigazgatási bíróság konkrét eset
ben (1935. november 5-én 7370/1935, K. sz.) ki is mondotta, hogy „jogszabályellenes volt a hatóság eljárása azért is, mert határozataiban egyúttal azt az álláspontját közölte folyamo
dókkal, hogy a választási eljárás utolsó hetében pártgyűlé
seket egyáltalában nem engedélyez. A hatóság
rendelkezésé-A pártgyűlésen csak a képviselőjelölt, a sza
bályszerűen bejelentett nem helybeli kortes, felső
házi tag, a kormány tagja vagy olyan magyar állam
polgár szólalhat fel, aki abban a törvényhatóságban, amelynek területén a pártgyűlést tartják, fel van véve a választók névjegyzékébe, vagy aki a választást közvetlenül megelőző tíz éven belül országgyűlési képviselő volt. Ahol a vármegye és a megyei szék
helyül szolgáló törvényhatósági jogú város együtt alkot egy lajstromos választókerületet, ott a párt- gyülésen felszólalhat az is, aki a választók névjegy
zékébe a választókerületet alkotó bármelyik törvény- hatóság területén fel van véve.
A rendőrhatóság, ha ennek szükségét látja, gon
doskodik arról, hogy a pártgyülésen elhangzott fel
szólalásokról, illetve kijelentésekről hites gyorsírói feljegyzések készíttessenek. A gyorsírók alkalmazá
sának költségét az államkincstár viseli.
A választást kitűző belügyminiszteri rendelet közzétételének napjától a választási eljárás befeje
zéséig tilos a választókerületben a választás céljára zászlót kitűzni vagy egyébként nyilvánosan használni, úgyszintén választási felvonulást vagy — pártgyűlés
nek nem csak nincsen törvényes alapja, de egyenesen tör
vényes rendelkezésbe ütközik. A választás utolsó hetében sem tilthatók el tehát a választópolgárok pártgyűlés tartá
sától, csak indokolt esetben; de ilyen esetben is joguk van a pártgyűlés megtartására más helyet és időpontot megje
lölni." A néma hetet az 1938 : XIX. te. 70. §. 3. bek. törvé
nyesítette.
91
kivételével — egyéb pártösszejövetelt tartani. E tila
lom az egyes pártok helyi szerveinek, valamint a képviselőjelölteknek a párthelyiségben való össze
jövetelére nem vonatkozik. A választásban résztvevő pártok minden szavazókörben egy-egy zárt párt
helyiséget tarthatnak; ezeket a párthelyiségeket a rendőrhatóságnál előzetesen be kell jelenteni.
IV. A választással kapcsolatban az egyes pártok vagy magánszemélyek a választást kitűző belügy
miniszteri rendelet közzétételének napjától a válasz
tási eljárás befejezéséig, a pártgyűlések közhírré tételén kívül, semmiféle más tárgyú falragaszt (pla
k á t o t ) , illetőleg hirdetést (pl. hangszóró útján vagy
fényjelekkel) nem tehetnek közzé. Pártgyűlésekre vonatkozó falragasz és hirdetés a gyűlés helyén, idején, a párt, a szónokok és a jelöltek személyének megjelölésén és pártállásán kívül semmi más szöveget és semmiféle ábrát nem tartalmazhat. A választással kapcsolatban csakis olyan röpiratot és röpcédulát szabad terjeszteni, amely vagy pártgyűlés közhírré- tételére, vagy a szavazási eljárásra vonatkozik. A szavazási eljárást ismertető röpiratok és röpcédulák csakis a legszükségesebb tárgyilagos tudnivalókat tartalmazhat j ák.
A választást kitűző belügyminiszteri rendelet közzétételének napjától a választási eljárás befeje
zéséig tilos a választóknak bármely ellátásban való részesítése. Nem esik e tilalom alá a képviselőjelölt családjához és háztartásához tartozók ellátása, vala
mint a rokoni és társadalmi érintkezés keretein belül
szokásos olyan vendéglátás, amelynek körülményei
ből nyilvánvaló, hogy az azzal nyújtott előny nem irányul a választók befolyásolására.
A választás napját megelőző nap délutánjának 6 órájától kezdve a választási eljárás befejezéséig a választókerületben szeszes italnak árusítása, kiosztása vagy közvetlen fogyasztás céljából egyéb módon való forgalombahozatala tilos.