A kutatás során arra kerestem választ, hogy az Alföld Program elindítása óta eltelt 6-7 évben az akkori, operatív programnak is tekinthető turizmusfejlesz
tési projektek megvalósultak-e vagy sem. Ezt azért tartottam fontosnak, mert a turizmust sokan ma is a területfejlesztés egyik aktív eszközének tekintik.
A vizsgálatból ugyanakkor az is kiderül, hogy milyen okok hátráltatták e pro
jektek megvalósulását.
Összesen 55 települést kérdeztünk meg a hat alföldi megyében, vala
mint Heves megye Tisza-tó menti részein, s közülük 46 értékelhető módon válaszolt a kérdésekre (83,6%). Ezeken a településeken - az Országos Ide
genforgalmi Hivatalnak eljuttatott megyei fejlesztési elképzelések szerint - 1992-ben összesen 82 turisztikai jellegű projektet támogattak, illetve vettek tervbe.
A p ro jek tek
A kérdőívet kitöltő településeken az 1992-ben eltervezett 82 p rojekt alig 10%-a készült el, mintegy egynegyed részük azóta is folyamatban van, több mint felü k azonban nem valósult meg, illetve nem is tervezik azt. Az elmúlt 6-7 év alatt a turizmus prioritásai is megváltoztak, így a települések 2/3-ában ma már a korábbitól eltérő fejlesztési igényekkel számolnak.
A megvalósult fejlesztések kétharmada a helyi lakosság és a vendégek, mintegy egynegyede csak a máshonnan érkező turisták igényeit (pihenését, felüdülését) szolgálja, egyhetede pedig nem lát el kifejezetten idegenforgalmi feladatokat.
Az idegenforgalommal kapcsolatos beruházások megvalósítása a projek
tek 17,1%-ában nem, 15,9%-ában lényegesen nem, 6%-ában alig, míg 19,5%-ában érezhetően javította a települések általános infrastrukturális el
látottsági szintjét.
Az eltervezett projektek 2/3-a nem valósult meg, ami az esetek többségé
ben pénzügyi és adminisztratív okokkal, valamint az érdeklődők és a befekte
tők hiányával magyarázható. A megvalósított beruházásokban a hazai tőke részesedése a meghatározó; az eltervezett projektek egynegyed részében el
érte a 100%-ot.
A projektben részt vevő települések értékelése
A fentiek ismeretében meglepő, hogy a 46 válaszadó település 43,5%-a reális
nak, további 37%-a részben reáUsnak ítélte a turizmussal kapcsolatos koráb
bi, 1992. évi elképzeléseket, viszont 2/3-uk többet várt a turizmustól mint a vidékfejlesztés egyik formájától.
Annak ellenére, hogy az elmúlt évek fejlesztései döntő részben nem való
sultak meg, a válaszadó önkormányzatok több mint 70%-a úgy véli, hogy a tu
rizmus továbbra is fejlesztési alternatívát jelent a település számára. Igen ér
dekes, hogy az önkormányzatok 37%-a a turizmusnak jósolja a legnagyobb jövőt az adott településen.
Tekintettel azonban arra, hogy az Alföldön készült a felmérés, a mezőgaz
daságnak - különösen az állattenyésztésnek -, az élelmiszeriparnak, az ipar
nak és a szolgáltatásoknak fontosabb szerepet szánnak a települések fejlesz
tésében és életében, mint a turizmusnak. A második helyre sorolt gazdasági ágak közül szintén az ipar bizonyos területei (élelmiszeripar, feldolgozóipar), a harmadik helyre soroltaknál a könnjniipar, míg a negyedik helyre soroltak
nál egy-egy településen a mezőgazdaság, a cipőgyártás, valamint mindegek helyen a kisvállalkozások játszanak meghatározó szerepet.
Arra is rákérdeztünk, hogy a turizmus mely területének fejlesztésére lát
nak reális lehetőséget. A válaszokból kiderül (2. táblázat), hogy a szabadidő-, a sport- és a hobbiturizmus, valamint (elsősorban a városokban) a rendez
vény- és fesztiválturizmus fejlesztésének a települések több mint felében reá
lis alapjai vannak. Ettől elmarad mind a gyógyturizmus (47,8%), mind a falu-2. táblázat
A turizmus fejlesztésének területei a vizsgált településeken
A fejlesztendő turisztikai területek a válaszok rangsorrendje alapján
Aránya a megkérdezett 46 településen (%)
Szabadidő, sport, hobby 56,5
Rendezvény-, fesztiválturizmus 52,2
Gyógyturizmus 47,8
Falusi-tanyai turizmus 39,1
Tranzitturizmus 28,3
Üzleti és konferenciaturizmus 28,3
Gasztronómiai turizmus 17,4
Bevásárlóturizmus 13,0
Borturizmus 10,9
Vallási és zarándokturizmus 4,3
si-tanyai turizmus (39,1%), mégis ez az a két irány, amellyel az Alföldön a turizmus fejlesztése során érdemes számolni. A szezon széthúzását, valamint az üdülési idő meghosszabbítását és a költési szint növelését több település számára is elsősorban a gyógyturizmus biztosítaná. Hajdúszoboszló és Gjmla példája mutatja, hogy az Alföldre érkező vendégek egyötöde, az általuk eltöl
tött vendégéjszakák legalább egyharmada (a külföldiek vendégéjszakáinak 43%-a) erre a két városra esik. Nagy tehát a „csábítás", s ez tapasztalható e felmérésben is, hiszen minden második település gyógyfürdőt szeretne léte
síteni, ha bel- vagy külterületén az egykori (olaj)kutatófúrások meleg vizet ta
láltak.
A falusi turizmusról (lásd még késól)b) nap mint nap hallani. Az Alföld Program indításakor nagy reményeket fűztek hozzá, ugyanakkor csupán a fa
lusi szálláshelyek, szobák kiadása nem teremti meg azt a jövedelmet, azt a diverzifikált családi gazdaságot, amelyre sokan számítottak. Amennyiben ki
egészítő (kulturáhs, lovas-, vadász- stb.) programok nem kapcsolódnak hoz
zá, akkor az „olcsó" szálláshely önmagában még nem vonz annyi vendéget, hogy e tevékenységgel „megérje" foglalkozni.
A vizsgált települések és az azokat magukba foglaló kistérségek kb. egy
harmada rendelkezik turizmusfejlesztési koncepcióval, további 20, illetve 37%-uk pedig most készíti azt. Ennél sokkal fontosabbak a turizmus fejlesz
tésének szervezeti keretei a helyi önkormányzatok szintjén. Mindössze 7 te
lepülésen (a városokban) segíti a munkát idegenforgalmi bizottság és refe
rens, 8 településen idegenforgalmi bizottság, 9 településen csak referens működik, azaz a települések 45%-ában a turizmusfejlesztés önkormányzati szervezeti kerete is hiányzik. Idegenforgalmi jellegű társadalmi szervezet is csak a települések 40%-ában tevékenykedik.
A valós helyzetnek megfelelően a turisztikai programok végrehajtásának együttműködési színtere jelenleg a kistérség, amelynek szerepe a jövőben csak növekedni fog, míg a finanszírozásban ma még az országos és a megyei szint szerepe jelentős (3. táblázat). A regionális szintre való áttérés valószí
nűleg csak a jövőben érezteti majd hatását. 1998-ban megalakultak a regioná
lis idegenforgalmi bizottságok, amelyek egyre inkább átveszik e nagyobb te
rületi egységgel kapcsolatos marketingfeladatokat, sőt a finanszírozás egy részét is, így a korábbinál kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek az alföldi telepü
lések a döntéshozatalban is.
A települések egynegyed része csak a Magyar Turizmus Rt-től, 6,5%-a az adott megye megyei területfejlesztési tanácsától, 8,7%-a a fenti kettőtől és mintegy 2%-a saját megyéjének megyei önkormányzatától kapott támogatást a turisztikai programok megvalósításához.
A válaszadó önkormányzatok közel fele rendelkezett turisztikai bevételek
kel, amit elsősorban turisztikai marketingre, kiadványokra, hazai és nemzet
közi vásárokon való megjelenésre, reklámra használtak fel. A települések
A turizmus finanszírozása és a települési együttműködések területi szintjei a turisztikai fejlesztési elképzelésekkel rendelkező településeken
A területi szint neve azt, s mintegy felének a honlapja az internetes világhálón is megtekinthető.
A 20 legnagyobb lélekszámú településen legalább néhány, a turisztikai inf
rastruktúra részét képező utazási iroda is működik, de e^-egy nagyvárosban akár 14-30 irodával (kirendeltséggel) is számolni lehet. Általában ugyanezek a városok jelennek meg a turisztikai vásárokon. Minél nagyobb, turisztikai szempontból minél jelentősebb egy település, annál fontosabbnak tartja, hogy ne csak a helyi, hanem a hazai és a nemzetközi vásárokon is részt vegyen.
A német nyelvterület külföldi képviseletvezetőivel folj^atott beszélgetések során kiderült az is, hogy azok az alföldi városok, amelyek aktív kampányba kezdtek, s olyan turisztikai potenciállal rendelkeznek, amelyre külföldi fize
tőképes kereslet is van, jelentősen növelni tudták vendégforgalmukat és a te rületükön működő turisztikai vállalatok (fürdők) nyereségét is.
A települések több mint felében bővült a szabadidő kulturált eltöltésé
nek színtere és növekedett a szállásférőhelyek száma. Két településen 1000- 2000, 7 helyen 100-1000, míg 17 faluban 23-80 ággyal regisztráltak töb
bet, mint az évtized elején. Mindez azt jelenti (ha hinni lehet a kérdőívek
ben feltüntetett adatoknak), hogy - bár a szállástípusokat nem ismerjük - összesen 6242 féróTielyet alakítottak ki az Alföld 25 településén, azaz az Al
földön 1990 óta bekövetkezett 7700 ágyas férőhelyszám-bővülés több mint 80%-a a vizsgálatba vont településekre esne. (Nyilván hibás az adatsor, hi
szen az Alföld egyetlen településén sem növekedett a kereskedelmi szállásfé
rőhelyek száma 2000-rel. A különbségre a falusi vendégfogadásba bekapcso
lódó falvak adhatnának magyarázatot - hiszen azok nem tartoznak a kereskedelmi szálláshelyek közé -, ám azok száma sem növekedett ilyen mér
tékben.)
A tu risztikai p r o je k t e k e t t e r v e z ő te le p ü lé s e k vizsg álatán ak le g fo n to s a b b m eg á lla p ítá sa i
A fentieket összefoglalva megállapítható, hogy a k o ráb bi ko n k rét turiszti
kai elképzelések, tervek töred ék e valósult meg, melyekben a hazai tőke jelen
tős szerepet játszott, ám ezek a beruházások csak a települések mintegy egyötödében javították lényegesen az általános infrastrukturális ellátottsági szintet. Elsősorban az érdeklődés hiánya és pénzügyi (befektetési) o k o k m iatt nem vált valóra az Alföld Program indításakor elképzelt p ro jek tek d ön tő része.
A turizmus fejlesztéséhez az önkormányzatok - lehetőségeik és az adott helység turisztikai potenciáljának függvényében - eltérő módon járultak hoz
zá. Több falu rendelkezik fejlesztési koncepcióval, míg akad olyan megye- székhely, amely csak az elmúlt évben kezdte készíttetni azt. A településmar
keting - különösen az aktív turisztikai marketing - alkalmazásával több városban jelentős eredményeket értek el, ami nemcsak a vendégek és az álta
luk eltöltött vendégéjszakák számának növekedésében mutatkozott meg, ha
nem a korszerű, írott és elektronikus reklámhordozók (prospektusok, ide
genforgalmi könyvek, kiadványok, CD-k, internet) megjelenésében és ezek - 1992-ben még nem remélt - elterjedésében is.
A válaszadó önkormányzatok több mint 70%-a úgy véli, hogy a turizmus továbbra is fejlesztési alternatívát jelen t a település számára, több mint egy- harm aduk p ed ig a turizmusnak jósolja a legnagyobb jöv ő t az adott település fejlesztésében . A felmérés szerint a szabadidő-, a sport-, a hobbi-, a rendez
vény- és a fesztivál-, a gyógy-, valamint a falusi-tanyai turizmus fejlesztése iránt mutatkozik a legnagyobb igény. Ezek finanszírozását elsősorban az o r
szágos és a m egyei szinttől, m íg a települések közötti turisztikai együttműkö
d ést (a program ok végrehajtását) a kistérségi szinttől remélik.