• Nem Talált Eredményt

Tuinischa falképei (Szál am egy ében)

In document HUNGÁRIÁÉ ARCHAEOLOGICA. (Pldal 52-55)

a) T á j é k o z á s és a t e m p l o m l e í r á s a .

186 3.augusztus 31-én Sz.-György-völgyéről K e b e 1 é n é s D o b r o n a k o n át,hol semmiféle ré­

gészeti nyereségünk nem v o lt; siettünk a Szalamegye délnyugati, a Murához közel eső csúcsába T u r n i s - c h á b a , hogy ott, a G ó z o n I m r e által említett f a l f e s t m é n y e k e t megszemléljük. Téved tehát H e n s z l m a n n szaktársam, midőn az österr. Revue 1867.év. 115.1. azt állítja, hogy ezen templomra S t e i n b e c k József bellatinczi tisztartó ur, kinek, különben a falfestmények vizsgálatában rendkívüli sok szívességét hálával említem, figyelmeztetett, mivel 1863-ban Pestre kelletvén visszasietnem, a G ó z o n által emlitett m a r t y á n c z i és t ó t l a k i falfestményekkel ékeskedő templomokat már meg nem néz­

hettem ; de mivel róluk tudomásom volt, T e 1 e p y Károly urat reájuk figyelmeztettem, Bellatinczról pedig csak 1864-ben H e n s z l m a n n - n a l együtt mehettem a két utóbbi templom falfestményei vizsgálatára.

A t u r n Í8c h a i plébániáról a megyei 1871-ki névtár csak ezt mondja: T u r n is eh a. Igen régi plébánia, felállittatott 1303-ban. Anyakönyve 1618-tól van. N yelv: vend. F a l f e s t m é n y e i r ő l i s m e r t , ú j ó l a g k i j a v í t o t t t e m p l o m a N a g y - B o 1 d o g a s s z o n y t i s z t e l e t é r e v a n s z e n ­ t e l v e . Kegy úr b. S i n a S i m o n . — Rendelkezésemre álló okmánytárainkban sem ezen, sem az alább közlendő helységek templomairól nem voltam képes bővebb adatokat találni, bár feltehető, hogy a mai birtokosok levéltáraiban érdekes részletek lappanganak.

T u r n i s c h á n a régi plébániái templom a lelkész-laktól elég messze a hely­

ségen kívül fekszik, mig újabb időben a mindennapi isteni tiszteletre a plébánia tőszomszédjában egy kis kápolna emeltetett.

A régi templom alaprajzát mellékletben adjuk. Feltűnő, szentélyének arány- lagos hossza. Eredetileg románkori kerek záradékkal birt, és lapos mennyezettel volt födve. H ogy a szentélyzáradék nemcsak belül de kívül is kerekded, a rajzból lehet látni; arra, hogy a külső rész szabálytalanul háromszögűnek tartassák, az adhatott okot, hogy a kerek szentélynek keleti szelvénye ó-nél elvágatván, itt későbben nagyobb góth izlésü ablakot (25. ábra) nyert, mig alább a hajdan öt, nyomott csúcsivü fülkéből még három megmaradt (1. 26. ábra) és egyik a román keskeny ablaknak kereteül szogál (27. ábra). A szentély körül a kő talapfödő, a velemérihez hasonló, sok csigát tartalmazó mészkőből áll, mely a régi épületnek részein, még az ujabbi hozzáépítések mellett is észrevehető. Ezen toldalékok, valamint a szentély két oldalán, úgy a torony mellett is az alaprajz vilá-

) árnyékolásu részeiben is föltűnnek (26. ábra).

RÉGI FALKÉPEK MAGYARORSZÁGOK.

A szentélyben c helyen, a Bánffy-ak, mint alapítóknak régi, nagyon koptatott emléke '(1. 28.

ábra.) Tata-vidéki vörös márványból födi a sirboltozatot; a falon pedig egyik Bánffynénak alakját lát­

juk (1. 29. ábra) ezen felírással:

MAGDALENiE. BA N FFY . DE. ALSO. LY N D VA 1583,

melyet leginkább azért mellékelünk, hogy azon korszaknak nőiruházatát, melyet egyéb műemléke­

ken is találtunk, az olvasók figyelmébe ajánljuk.

mSCAICHA EANTFIOHLALSO tVN3VA. ISC 5

-Több fogadmányi oltárnak írásait is kellett volna leírni, de erre az idő jelenleg rövid tély, valamint a sekrestyének régiebb része boltozattal bir, melynek gyámköve­

iből (1. 30. ábra) egy csinos, a nyolczszögből származtatott és körtealaku tago­

zattal biró példányát, mely az alaprajzon a) helyen áll, mellékelünk. A fara­

gott zárkövek virágalakokkal vannak diszesitve. — A tumischai templom még 1860-ban egészen festett szentélylyel birt! A falképeknek egyrésze talán idővel eltűnt, vagy máskép hibássá lett, miért is müvészet-történetünk pótolhatlan kárára bemeszel tetett! — Elkeseredésünkben, hogy ez még tiz év előtt történhetett a nélkül, hogy vagy a püspöki szék, vagy a dunántúli conservator vétójával megakadályozhatta volna — semmit sem szólunk; ilyen tények csak azon cate- goriába valók, melybe ama elöljárót sorozandónak tartjuk, ki Győr-egyház- megyében, majd ugyanazon időben, templomát leromboltatván, a feltűnő régi egyházi képeket azért pusztította el, mert mindenféle ördögök és más botrá­

nyos jelenetek voltak a falakra festve! Bár ne történhetnének ilyenek többé hazánkban!

vala. A

szen-BÉGI FALKÉPEK 1IAQYAROSZÁRGO*.

26 RÉGI FALKÉPEK MAGYARORSZÁGON.

b) A f a l f e s t m é n y e k .

A nagy teriméjü főoltár háta mögött, a régi románkorú kagylóban maradtak fen azon falfest­

mények, melyekért ide jöttünk. Ezek egyedül annak köszönhették fenmaradásukat, mivel az oltár által el voltak födve, és igy a meszelőnek nem estek áldozatul. — Hasonlólag láthatjuk Szepességben Csütör­

tökhelyen is a régi festés maradványait, mig az oltártól nem födött gyönyörű építmény, valami falusi mázoló oktalansága által, legalább a jelenkor számára élvezhetetlenné vált.

A mit e helyen még élvezni lehet, a mellékelt fametszvényben közöljük (1. 31. ábra), figyelmez­

tetvén az olvasót, hogy ezen érdekes és a templom képeinek korát és mestere nevét tartalmazó festmé •

31. ábra.

nyék fentartását egyedül annak köszönhetjük, hogy a román templomnak részben góth modorra való átidomitása alkalmával a szentélyzáradék még elég erős volt, s igy le nem döntetett, hanem csak egyik­

részén a nagyobb ablak áttöretett, mely időben a kagyló alatti festés is valószínűleg elrontatott.

A gömbszelvényben meglehetősen fentartott, csak alsó közepe felé egészen eltűnt kép, párkány- zaton áll, melynek alsó köre jó távlatban festett támlaköveket ábrázol, mig a felső rész románkoru iveze- tet tüntet fel, melynek közei kerek nyílásokkal át vannak törve. A tér közepén zöld és vörös szinü man- dorlában szivárványon az üdvözitő ül, jobbjával — latin modorban — áld, baljában az élet nyitott köny­

vét tartja. A háttérről, mely szabálytalan vonalú mintából áll, négy kiterjesztett szárnyú angyal emelkedik le. Az alsók, mint a kisebb térre alkalmazottak, kifelé térdelnek s kezeikkel a keretforma man- dorlát tartják, a felsők mint nagyobbak, inkább lebegnek és szintén a középső képet érintik. *) Ezek ruházatán pöttökből álló virágcsák láthatók. A rajz szabad, és a mozgás az alakokon hü és a lebegő szellemek élénkségét elötüntető. Némileg, mint a többi egy eredeti előpéldány nyomán készült jelenet, a veleméri diadalíven fentartott ítélő üdvözitőhez hasonlít, csak hogy ott az álló Krisztus az ítéletet mon­

datszalagokon tartja, mig itt a nyitott könyvből ezt lehetett nagy nehezen kibetüzni:

<£go munbi fűm q’ fequt hir t’ m e . . .

Ü gy látszik, hogy a rajz a velemérinél kissé szabálytalanabb, de azért falusi templomban még mindég kielégítő; a párkányzat rajza pedig távlati szentpontból még helyesnek is modható.

*) Ezen előállítás a gyakoribb, de für Baudenkmale. 1864. 278. 1. X IX . Táblán.)

eset, hogy négy helyett, e tisztet két angyal végzi. (1- Mitth. der k. k. Centr. C om a.

RÉGI FALKÉPEK MAGYARORSZÁGOK. 27

felel) factum fuit hoc opus in vigilia assumptionis beatae mariae virginis (kinek a templom fel van ajánlva). már fölebb mondók, a templom hajója eredetileg famennyezettel'volt el­

látva, és falai köröskörül be voltak festve, mint a szentélyről is ugyanazt emlitettük. Későbben a hajót boltra vették, a boltsüvegek alapjaul a falakat pillérekkel erősítették, (lásd az alaprajzot is) és a boltlá­

bakat a régi falba eresztették. íg y történt, hogy a boltozat fölött, az északi falat ellepő festmé­

nyek meglehetős állapotban megmaradtak, és 4 ’5'-nyi magasságot foglalnak el, mig a keret és az irás helye 4"-nyi. Természetes, hogy a boltrakás által a felső képek megfelelő hasonlatainak egy része a boltsüveg anyaga által örökre elrontatott, mig a templomban a boltozat alatt megmaradt festmények bemeszeltettek. Innen következett, hogy a diadalív festményeinek csak két szelvényét láthatjuk, a hajó déli részén pedig csak egy darabig látszik a festmények nyoma. H ogy a templom valóban mindenfelé festve volt, a meszelésen áttünő foltokon, főleg a falba karczolt szentfények sugaraiból lehet következtetni.

Magára a festvény tárgyára csakhamar reá bukkantam, látván, hogy itt nem valami szent- irásbeli jelenetek előtt állok, hanem, hogy az egész képsorozat saját hazai történetünkre vonatkozik * *) és igy kettős érdekkel bir. Sajnálni csak azt lehetett, hogy a padlás gömbölyű boltozata, és a csekély vilá­

gosság, melyet á szelelő lyukak bocsátottak át, a tanulmányozást annyira akadályoztatták.

A falfestményeket, mint azok mássait S t o r n o F e r e n c z hazánkfia az archaelogiai bizottság megkeresése folytán készítette, (1. 33-ik ábr.) sikerült fametszvényben mellékeljük.**)

*) Mennyire kell sajnálnánk azt, hogy még leírását sem bírjak azon nevezetes falfestménynek, melyet a merseburgi várpalota termében I. Henrik király, a magyarokon 933-ban nyert diadala következtében festetett. A képek érdekességét az emelte leginkább, hogy az csaknem válóságnak látszott ! Ezt Luitprand Antapodosisa után (II. 31.) közli Kugler, Handbuch der Geschichte der Malerei I. 162. 1. __

Milyen érdekes lenne jelmeztanunkra nézve, itt szemlélni a magyarokat, kiket a festőnek ismernie keUett, ha igaz, hogy a dicső kép oly közel állt a valósághoz !

*) Ipolyi »Magyar Mythologiájá«-ban összeállította mindazon munkákat, melyek sz. Lászlóra, ezen kedvelt nemzeti szentre vonat­

koznak. Innen átvette dr. Henszlmann a »Fata Morgana« czim űlap : 1864. 89. számába és ugyanezt kevés változattal az Oesterr. Bevue 1867. IV 4 *

In document HUNGÁRIÁÉ ARCHAEOLOGICA. (Pldal 52-55)