a) H e l y i r á s .
Vasmegyének déli csúcsán, Murai-Szombat (Uisnicz vagy Olsnicz) közelében fekszik, a mintegy liarmadfélszáz lakóval biró, kiknek csak egy harmada katholikus, M a r t y á n c z vend mezőváros, sz.
Mártonnak tiszteletére ajánlott, és a S z a p á r y grófok kegyurasága alatt álló régi templomával. E sze
rény kis község, melynek neve 1863-tól fogva annyiszor említtetett, temploma szentélyében, csaknem teljes épségben fentartott falfestményei által lett hírnevessé, melyeknek nemcsak keletkezési évszámát hanem festőjét is ismerjük; miért is méltó rá, hogy hazánk művészeti történetében az őt megillető hely által örökíttessék
35. ábra. 36. ábra. 37. ábra.
Azon kellemes helyzetben vagyok, hogy a m. tud. Akadémia archaeologiai bizottsága által, a vas- szalamegyei falképek másolására fölkért S t o r n o F e r e n c z hazánkfia pontos fölvétele szerint, a már- tyánczi templom alaprajzát (1. 35. ábra), valamint két távlati képét a keleti (36. ábra) és nyugati (37. ábra) oldalról tekintve, mellékelhetem.
40 RÉGI FALKÉPEK MAGYARORSZÁGON.
A templom hajójának alaprajzából, a tárnoknak hiányából azon következtetést vonjuk, hogy ezen templom is az átmeneti korszakból való, melynek boltivezete eredetileg hiányzott; alkalmasint az átépíttetésénél történhetett, hogy a hosszfalak végeiken alacsony, zömök egyosztályu tárnokát nyertek, a szentély pedig sokoldalúvá fejlődvén, rendes, kétosz-
tályu tárnokkal, és ezeknek a szentélyen belül, megfe
lelő boltgerinczekkel láttatott el. Az ablakoknak nagy része még az eredeti tiszta alakban A (37. ábra) és az alaprajzban jönnek elő, és mai nap is nagyobb épít
ményeknél mintákul szolgálhatnának, mig a consolok (vállkövek) B (38. ábra és XI. táblán) faragmányai és gerinczek izlésteljes tagozata a haladt fejlődés korsza
káról tanúskodnak. nem ezen rendszer szerint, a felsőbb .emeletek falai összehúzásával tekintetbe.
tág űrről van gondoskodva, ha- a súlynak kisebbítése is jött kellő
b) A f a l f e s t m é n y e k .
A templom belsejének ismertetésére térvén, semmi kétség sincsen, hogy ez hajdanta egész kiterje
désében volt kifestve, de a hoszhajó a romlásnak inkább lévén kitéve, mint a szentély, melyben a népnek rendesen semmi dolga, ez a maga eredeti mivoltában mai napig fenmaradt, mig a hajó porladozó, a fal nedvessége által alkalmasint sokat szenvedett felülete hiányossá válván, lassankint eltünedezett és ismé
telve bemeszeltetett.
romszögű mezőnyök miatt egyes, folytonos nagyobb jelenetek ábrázolása nehezítetett; mindazonáltal, az egészet igy nevezhetnek el: a) a l s ó s o r, sz. M á r t o n püspöknek, mint a templom védszentjének és más szentek köre;**) b) k ö z é p s ő so r, az apostolok, és egyéb szentek köre; c) a m e n n y e z e t e n , a mennyekben való dicsőitési kör.
*) Például csak az o x f o r d s h i r e i C h a l g r o v e C h u r c h falképeit akarom itt felemlíteni, melyek az »Archeológia« czimd angol folyóirat 38. Ill-dik kötetében leirvák és festett táblákkal érthetőbbé tétetvén, mutatják, hogy ha az angol régészeti társulat érdemesnek tartotta, miszerint ezen templom festményeit színes másolatokban kiadja, mi annál inkább hivatva vagyunk, saját műdarabjainkkal a szakértők előtt fellépni és a világ figyelmét rájuk irányozni.
Tafel f l
Martyancz.
Tafel ITl
RÉGI FALKÉPEK MAGYARORSZÁGOK. 41 Lássuk most egyenkint az előállításokat.
A m a r t y á n c z i t e m p l o m s z e n t é l y e .
Ha az északi szentély-falnál kezdjük a vizsgálatot, minthogy ez a többiek közt legkevesebbé van áttörve, és előrebocsátjuk azt, hogy a. fal alul minden festéktől ment, mit részint a nedvességnek Az északi falon kiválólag Krisztus élete van tárgyalva és a keleti fal ablakánál végződik ; a délin a bőid. szűz életfolyama ábrá- zoltatik és ugyanottan dicsőítésével végződik. Az ablakbéUetek pedig több szent emlékének tartattak fenn.
RÉGI FALKÉPEK MAGYARORSZÁGOK.
- 3»
^ET p a?
I r
21. KrisztusMennybemenetele.
22. 8z. Péter.
A b l a k . 23. Sz. Pál.
40. Mennybe
41. menetele 42. A bőid. szűz koronáztatása.
42 RÉGI FALKÉPEK MAGYARORSZÁGON.
még inkább pedig a hozzádörzsölésnek kell tulajdonítani, észrevesszük (Tab. VII.), hogy a gumókkal éke
sített sekrestye-ajtó csúcsíves bélletének teteje alatt fekmentes irányban, egyenesen el van választva a felső résztől. A diadalív szögletében álló diszitmény, egy pálcza körül szabadon tekeredett szalagból áll.
Innen a sekrestye ajtóig a fal b efestetlen, egye
düli ékessége: azon polczok, melyek a felső je melyből a tumicsei alakokhoz hasonló, lándzsás lovasokat látunk lejönni.
Az egyenlően zöldes-szürke tért, mely még fenmaradt, az egyszerű de csinos szentségház foglalja el.
A második egyenetlen osztályban, mely t. i. a szentély egy travée-ja és a záradék által képezte- tik, majdnem egyenlő magasságú, méltóságteljes alakú apostolokat látunk, páronkint egymásfelé fordítva és részben jelvényeikkel ellátva. Az első mezőnyben, az 5-ik ábrában már részletezett vállkő alatt térdel iskolájából bírunk. Magas, széles redőzetü ruhájukban még méltóságosabbaknak feltűnő hitküldérek, a
*) 8z. M á r t o n előállításai nagyon változók, amint ö t hit-ujoucz vágj- püspök korában ábrázolják. Az első előállítás leggyakoriabb és különféle módon, a korszakok szerint felfogva van előadva. (L. a pannonhalmi codex ismertetését, Győri Történ, és Régész, füzetek. II. 2.
lapján, hol mint nyárson ludat tartó püspök is ábrázoltatik.) Lóháton a pozsonyi káptalan könyvtárában Őrzött 2. számú Antiphonáléján ; egy run naptárban 1328-ból, kétszer, t. i. julius 4-én és november 11-én, (1. Di un Calendario Runico. Bologna 1841. 7». 1.) — így látjuk a szepesi káptalan régi pecsétjein stb. Mint püspök, trónján ülve és a papi szolgálattól környezve, lábai alatt a sárkányt görnyedve szemlélhetjük a pan
nonhalmi főapátság ősrégi pecsétjén, mely ezen főmonostornak czimerül is szolgál.
••) Ilyen könyörgések e korban gyakoriak. A martyánczihoz nagyon hasonló az, melyet Vellislaus intéz térdelve sz. Katalinhoz. A fölfelé nyúló papírszalagon t. i. sz á l l: Sca Katerina exaudi famulum tuum Vellislaum (L. Abhandlungen der böhm. Gesells. der Wissenschaften.
4* 1870. Tab. 30.)
RÉGI FALKÉPEK MAGYAROR8ZÁGON. 43 változatos, erélyt, bátorságot kifejező' arczokkal, a ruha-kelmének ízléses mintái, az egész sor' nak tapintatos beosztása tanúsítják, hogy itten gondolkodó fő jó l tervezett előrajz után dolgozott. A kik ezen festményekben is gáncsoskodnak, bizonyára a kor remekműveit veszik előképekül, nem fontolván meg azt, hogy a világnak egy eldugott szögletében szerénykedő, kicsided község templomában, és nem Ci- mabue és Giotto által örökített florenczi foegyházakban állanak. Egy dolog van még is, mielőtt mi sem huny
hatjuk be szó nélkül szemünket, az t. i. hogy mig a kezek e helyen meglehetős hűséggel, természetes haj- lással rajzolvák, a lábak majd egyáltalán hibás rajzot mutatnak fel és gyakran az ujjak mintegy ollóval ferdén lemetszetteknek tűnnek fel, mintha a festő azokat csak felületesen körülvonalozta volna, anélkül, hogy kivitelükre elég időt vagy gondot akart volna fordítani.
A hely szíike miatt az apostolok**) nincsenek egymástól elválasztva; egyedül A n d r á s van úgy alkalmazva a vállkő mellé, hogy rövid, jobbjával tartott keresztje mintegy választékot képez. Kelettől kezdve igy állnak a szentek: P á l, ki az általán jellemző könyvet a vállkő alatt a szomszéd mezőnybe nyújtja át, jobbjában a hosszú, egyenes kardot tartja fölfelé; P é t e r a kort jellemző négyszög-végű hosszú kulcsot tarr. és arczczal áll két szomszédja közt; Andráson túl egy öreg és egy ifjabb,jobbjaikban könyveket tartó szentek**) néznek össze, ezeknek semmi jelvényük; az utolsó kettő közt csak B e r t a l a n n a k van kése, melyet jobbra álló társának mutat. — Egyáltalán az apostolok mind mezítlábasok, szent
fényeik pedig karczolások által jelzett sugarakkal birnak.
A mily nyugott, egyszerű az apostolok fellépése, oly pompásak és építészeti szempontból paza
rul ékesítettek a csúcsivek mezőnyei. Nem lehet kétségünk, hogy itt a festő az égi Jeruzsalemet akarta elénk állítani .Főgondolatban egy esz- méjü, de kivitelben a tér és az ivezet szerint változatosan emelkednek itt a négyes csúcsok mellett a díszes szökőtámak. a toronykák, a nyílá
sok alatt látható angyalok, mig a tetőzet fölölt a két egymásfelé fór"
dúló király, mondatszalagjaikat lebegtetik, melyek föliratai azonban már évek óta olvashatlanok.
Az ivboltozatok zárköveiről, úgynevezett egyházi koronák mód
jára lógnak a mondatszalagok, az illető apostolok neveivel, mi ehez hasonlóan van a többieknél is ismételve.
A három fő-apostol fejei fölött az építészeti részlet két oldalt erkélyekké fejlődik: közepükön kerek ivezet alatt egy angyalka mon
datszalagot nyújt ki. Isaias ezen szavaival: (Ecet DirCiO c o n c t - jobbjával kosarat nyújt egy kisdednek, kinek bámulatunkra szent
fénye van; köpenye világos-sárga, béllése violasziníi. ruhája zöldes, a kosár piszkos narancsszínű.
*) Úry tűnik fel. hogy alig létesett festett egyház a hithirdetők sorozata nélkül, valamint az egyházi kisebb műveken is majdnem egyáltalán velük találkozunk. Ezen szokás alól kevéa a kivétel; helyük rendesen a szentélyben van, mint az üdvözités fénypontján, és pedig mind a keleti, mind a nyugati egyházban. Hogy ilyenkor nemcsak « C r e d o egyes ágazataival beirt táblákat, vagy szalagokat tartanak, hanem a szavak képlegi magyarázatai sem hiányzanak, láthatjuk képes munkáinkban. Hazánkból csak a Gizela-kápolnát, az őr-boldog aaszonyfalvai és a lőcsei templomok szentélyeit említjük fel; de a svédországi festmények közt érdekes a magyarázatokkal ellátott ameneharads-radai cyclus (Mandelgren XIV. Tábla); a grennai XYL Táblán ; a riaingéi, u. o. XXIII. és XXIV. táblán stb.
••) Szent Péter és Pált kivéve csupán könyveket tartó, mezitlábos apostolok tűnnek fel a XIV. századbeli ameneharads-radai svéd templomban is, de itten a szentek egyenkint góth Ízlésű menyesetek alatt állanak. (Mandelgren, XI. tábla.)
t) Ezeket már én nem bírtam olvasni, de előterjesztésemre az archaeologiai bizottság B i t n i c z L a j o s akadémiai taghoz fordult, ki I8*3-dik ders. 30-án a helybeli lelkész úr által az egyházmegyei hivatalhoz beküldött leírást másolatban beküldé ; ás igy még némely mez- fejt hét len mondatot képesek vagyunk pótolni. A levél irattárunkban 18*3. 3*. az. a. foglaltatik.
tt) Már az 1333-ban kifestett ameneharads-radai templomban. N véd bonban találjuk ugyanazon elrendezést, hogy t. i. az apostolok nrozata fűlött a sz. jósok ülnek kerek ivesetü bohózat alatt. (L Mandelgren. XL tábla.)
42. ábra.
6 *
44 RÉGI FALKÉPEK MAGYARORSZÁGOK.
Ezen képet, ha csakugyan helyesen kereszteltük M a g y a r s z e n t E r z s é b e t n e k , már azért is nagyon becsülnök, mert a szokott előadástól, hol a királyi szent sarjadék, mint betegápoló van ábrázolva, némileg eltér és kellemesebb felfogású. Ez által a magyar szentek leírása egy uj képpel gyarapod
nék, mely előttünk szintén oly becses lenne, mint azon s z e n t M a r g i t , melyet nem rég az eszter
gomi bibornok-érsek tekintélyes képgyűjteményé
ből másolatban Beszédes Sándor úrtól kaptam. Sz.
Margitnak ezen képe annál becsesebb, mivel általa a magyar domokosi apáczák ruházatával megismer
kedünk, valamint azon jelvénynyel is, t. i. a liliom-' mai, mint a tisztaság jelképével, melyet az icono- graphia neki tulajdonított; pedig ezen kép, mint azt a jobb szegletben alul alkalmazott kettős ke
reszt is mutatja, meglehetősen régi, és olyan idő
ből való, midőn ezen szentnek képei a magyarok
nál még inkább divatban voltak, mig később, s ma is, a nemzetnek iránta való kegyelete kissé hülni látszik. — Sz. I l o n a (43. ábra) koronával és az üdvözítő keresztfájával, melyet a púpos törpe zsidó (mint tutulusa mutatja) segit vinni. — A második alak a toronynyal, talán s z. B o r b á l a (?) A harmadik (44. ábra) királyi hölgy, koronával és hölgymeny ét-gereznával béllelt ruhával; a sárkányt kötélén tartó: sz. M a r g it.* ) — A negyedik kalapácscsal és egy kihúzott foggal sz.
44. ábra.
A p o l l o n i a ; — az utolsó, mely az oszlopcsarnok alatt áll, jobbjában koronát, baljában négytornyu templomot tart román kerek záradékkal, ismeretlen királyi hölgy.
*) S z. M a r g i t o t sajátságosán találjuk előállítva Mandelgren többször idézett képes munkájában, t. i. az ameneharads-radai tem
plomban : a symbolikus alakok sorozata fölött vizokádó cetet látunk, melynek oldala hasadékából az összekulcsolt kezekkel imádkozó S. 10 KAS p(ropheta) emelkedik; szemközt van a tekeredett farkú, hasonlóképen vizet okádó sátán, sárkány alakban, és ennek pikkelyes, szintén hasadékkal ellátott oldalából, jobbjában botot tartó, koronás, szentfényü hölgy j ő elő. A melléje alkalmazott táblácskán ez á l l : sta margreta . (i. m. XVIII Tábla.)
RÉGI FALKÉPEK MAGYARORSZÁGOK. 45.
Az utolsó, déli, rézsut záradék falon a szenvedő üdvözitő történetéből van egy jelenet ábrázolva, (45. ábra) melyet összetartozónak vélek, s melyet ekkép hiszek értelmezhetni: A kősirban álló alak a szen
vedő Jézus, körülte mind ott vannak szenvedéseinek jelei: a keresztfa a szegekkel, a koczka a létra,
45. ábra
a lándzsa és nádbuzogány, a kötelet tartó kéz, Herodes király, Judas és Pilátus fejei stb.*) — Jobbra a szenvedőtől áll egy női alak, baljával ruhája ránczait hátra tartván, jobbjával a törpe alaknak föl
tartott edényébe korsóból tölt folyadékot; a mondatszalagb^n ezen szavak olvashatók: Accipe . p . crtftt . ltoie . = Accipe pro Christi nomine. Ezen nőt C a r i t a s-nak vélem nevezhetni; az oszlopon túl álló, szintén szentfénynyel biró nőnek baljában, templom alakú ház van, mig jobbjával erre mutat, ezt P ie ta s -n a k sejdítem; — az előtérben álló, és jobbjában talán kenőcstégelyt tartót M i s e r i c o r d i a-nak lehet keresztelni, mely alakok a háttérben siránkozókkal s az egész szomorú jelenettel összhangzásban állanak; különben lehetne vonatkozással arra is : filiae Jerusalem, nolite flere super me.
A keleti zárfal közepét nagy csúcsíves ablak foglalja el, melyek, valamint a két szomszéd abla- k o k közei, csak egy-egy szentnek adnak elégséges helyet, és igy jobbra a Magyarországban oly nagy tiszteletben álló sz. M i k l ó s t , balra pedig egy más, nem eléggé jelzett püspököt látunk.
A szenvedő Krisztus fölött még egy más, fölötte érdekes alakot látunk, t. i. magát a martyánczi valamint tumischai és veleméri templomok festőjét. Vörös háttérről, mint (a H. táblán) látjuk és minek nyoma, t. i. az itt is előforduló paizs Veleméren is előjött, emelkedik le egy ritka kép, t. i. zöld csúcsos és feltört karimájú kalapban, vöröses sárga hajjal, bajszszal és szakállal, összekulcsolt kezekkel imádkozik a művész, kinek szűk, rendesen tűzve kivárt fehér kabátján**) fekete szijjról a rövid görbe kard lóg le, mig nadrágja szintén szűk, fehéres czipője pedig csőridomu és fekete borii.
*) Krisztus a sírban állva, kínszenvedése eszközeivel körülvéve gyakran előfordul, mint fölebb a pécsöli m i s s a d i v i n a-nál, és missa Bolséna-nál említettük. íg y látjuk Jézust a sírban állva, és a bánkódó nőktől körülvéve »Publication des monuments historiques de Luxembourg« XIV. köt. I. táb. — Mennyire volt elterjedve ezen előállítás, kitűnik Mandelgren képtábláiból, melyek XlV-kén, a C r e d o tárgyal
tatván, a kehelylyel ábrázolt sz. Jánosnál ez áU : Passus : sub : poncio : pilato -I- crucifixus : mortvs : et sepultvs. Ennek magyarázatához látjuk az üdvözítőt főlfeszitve, és kínszenvedésének jeleitől körülvéve, mig a kereszt lábánál két szentfényü alak őt lepedőbe göngyölítve a koporsóba teszi. Ez az ameneharads-radai templomból való kép. Egyszerűbben fordul elő a torpai egyházban, a X X X V III. táblán, itten a b. anya, a keresztfa alatt tartja fia huUáját térdein, (Pietá) a keresztfán pedig csak a tövises korona, vessző és többágú ostor látható. — Ehhez hasonló, a XVI. Táb
lán látható C r e d o-nak ezen részlete.
**) Ezen tűzött, gyakran pamuttal béUelt kabátokat hordták a pánczélingek alatt, melyeket a XV . században vasvértekkel váltottak fel.
46 RÉGI FALKÉPEK MAGYARORSZÁGON.
A zöld háttéren alul rézsut áll az alant kerekített vörös czimer, melyen három apróbb, há
romszögű sárgás paizs 2 — 1 rendben látható. A személy ugyanazonosságáról meggyőz a tisztán olvasható mondat: ®mnes . BÜ . orate . pme . Johanne . Aquila . pictore; omnes sancti orate pro me stb.
Átmenvén a szentély déli falához, a szenvedő Krisztuson túl jön az egyszerű papiszék, és az ab - lak alatt két kép, mely sz. Márton életéből való jelenetekkel foglalkozik. — Az első képen három kard
dal vagy tőrrel megölt ember halomra fekszik. Egyikük mondatszalagot tart. Előttük, reájuk hajolva, jobbjával áldva, baljával nyitott könyvet tart egy, püspöki szerruházatban (46-ikábra). A könyvből ezt ol
vassuk : bone nent eran rnearn
bi óra = Domine exaudi orationem meam; és a feje fölötti szalagon tovább ez áll: 3tt nomine . bontini . ihesn . fhrgite . et crebite; erre a felelet, az egyik halottnak kezéből feltekeredő szala
gon következik: gracias . agintns . il)tt . trißo . int'fcdi • erant9.
Szerkezetre még dúsabb, egyes részleteiben valóban érdekesebb és mintegy gyöngye az Aquila- féle képeknek sz. M á r t o n h a I á i a. (47-ik ábra.) A teljes püspöki diszöltönyben, alacsony ágyon —
melynek végein emelkedő és viráglevelekbe átment tekercses oszloplábak az akkori bútorzat ízléséről ta
núskodnak, — fekvő szent püspök körül két oldalt csoportozatot észlelhetünk. Az ágy mögött, tehát bal oldalán állnak a hullát virággal hintő, nyitott könyvekből imádkozó, az: (Érce íarerbos illa amis q. in bieb’ fnis . . . éneklő, égő gyertyákkal nAgjelent, és siránkozó pilises fejű papok. Még az angyalok is megjelentek a halottas ágy körül, egyik az ágy fejénél hosszú gyertyát tart az ég felé, mig a másik, a virágból kisded alakban Hbontakozó lelket a felhők közül kinyúlva átöleli.*)
*) A léleknek mennyekbe vitelét, már a legrégibb korban úgy képzelték, hogy az gyermek alakban angyaloktól, vagy magától az üdvözitőtől, főleg lepedőben íelszállittatik. 8z. Benedek lelke mennyei világosság közt szállt az égbe; a székesfehérvári byzanczi ízlésű kő- koporsón látjuk az angyalt, a mint a pólyába göngyölgetett kisdedet viszi. Rendesen a bőid. szűz halálát is úgy állítják elő, hogy Gábor főangyal a lelket kisded alakjában az ég felé tartja, melyből Krisztus lenyúlván, azt az örök boldogság örömei közé viszi. (1. Klopfleisch, Die Denk
mäler mittelalterlicher Malerei, Jena 1860. 3 1. hason. Didron Ann. Archéol. II. 170.) Az ameneharads-rada-i templom keleti falán látni az an
gyalokat, mint viszik sz. Mihály-lován a bőid. szűz hulláját, e fölött lebeg, két kéztől a felhők között tartatva lepedő közepében a kereszt-szent- fényü és áldó Jézus, tőle'balra pedig kisded alakban a koronás, szentfényü sz. Mária. (Mandelgren. X. Tábla.) — A m á r m a r o s i falképeknél emlittetni fog az angyal, ki szintén visz egy lelket, mezítelen kisded alakjában egy kendőben. Krisztus ülve és térdeire kiterjesztett lepedőben három lelket tartva ábrázoltatik a Spencer-féle könyvtár leírásában I. köt. XX IX . 1. és D i d r o n Annales Archéologiques III. 283. Lazár és a fösvény lelkét viszik az angyalok és ördögök csecsemő alakjában a brémai evangelistariumban (1. Mitth. der k. k. C. Comm. VII. 66 1. és szűz Máriáét u. o. 126. lap szerint. — A halberstadti sz. Márton- és főtemplomban a keresztelő kútakon Herodes fölött lebeg a lélek, t. i. a megölt ártatlanok lelkei; és igy mindenütt ugyanazon eszmével találkozunk, mely azonban talán leggyönyörüebben festve, vagy is inkább a hártyára lehelve előfordul azon könyvben, melyet Grimani bibornok neve alatt a velenczei sz. Márkféle könyvtárban őriznek és hetenkint egyszer válogatott közönségnek mutogatnak. A Memling-breviarum e gyönyörű képén a telkeknek emberi alakban való bemutatása a mennyei fényben angyalok által történik mig a kereten kivül a boldogtalanok bánkódva és eliszonyodva a pokoli kínokra czipeltetnek. Lacroix. Vie militaire et réligieuse au moven ágé- Paris, 1873. 366. 1.
RÉGI FALKÉPEK MAGYARORSZÁGOK. 47
Az ágyon innen, s igy az előtérben, nyomorékok csúsznak a halott ágya felé, siránkozva és ke
zeiket segély után kinyújtva.*) Érzeteiket az ágyneműn kiterjesztett szalagnak kellene tolmácsolni, de e helyen semmi írást nem találtam. Feltűnő ezen gazdag csoportozaton a vallásos nyugalom és a meny- nyekben való találkozás reménye által szelídített fájdalom kifejezése a halottat körülálló papokban, ki
ken a mély lelki fájdalom észrevehető, mig az ágyat környező koldusok és nyomorékok vesztüket jajga
tással és a kezük kulcsolásával tanúsítják azon módon, a mint azt azon kor művészetében gyakran ész
revehetjük.
Ezen egyház történetére nézve sok érdekest foglalhatott azon irás, mely a képek fölötti pár
kány alatt egy sorban, majdnem a kar nagyobb részét körülfutá, de a melynek csak következő részle
tét olvashattuk:
kiegészítve: (Sanctorum quoru) m reliquie jhic continentur. Item Anno M .C CC .L .X XX X.II Edificata fuit ista ecclesia videlicet tempore plebani Erasmi>o£ per manus Johannis Aquile de Rakespurga*) oriundi.
A déli falon a szentélyben, egy csoportban a többi apostol következik, hasonló nagyságban mint a szemközt állók, balkezeikben a zárt könyveket tartva. Az első szakálatlan arczczal sz. J á n o s , ki kelyhet tart, melyen kígyó kúszik; feléje fordul egy szakállas alak, ugyanerre néz egy szakáll nélküli fiatal ábrázatu, ettől elfordulva magas kalapban, melyen a zarándok-fésünyt látjuk: nagyobb sz. J a k a b , jobbjában tartja a könyvet, baljában van a hosszú bot és fésünyös utazó tarisznya. E kört bezárja egy fiatalabb szakállos arczu apostol, ki könyvére mutatva sz. Jakab felé hajol. (1. a XI. tábla 2. ábráját.)
Ezen alakok fölött az építészeti diszitmény foglal helyet az ivezet közti téren, és három mell
kép, mindegyik’ kezeiben mondatszalagot tart, olvashatlan írással. Azonban a hasonló képekről, p. o. a biblia pauperumból ítélve, bizonyosak lehetünk, hogy itt az ó-testamentom látnokai vannak feltüntetve, kik a szalagokban az üdvözítő-, vagy a bőid. szűzre vonatkozó jövendöléseket hirdetnek.
Az apostolok során túl következik egy 3' l"-n y i széles ablak és azontúl egy koronás szent nő, melyet meghatározni nem sikerült.
Az oltárral szemközt álló, a diadalív keleti falrészét képező területen a sötétségben csak nehe
zen lehet a tárgyakat kivenni, azonban minden eltűnésük daczára ezeket okoskodtuk k i: A déli fal köze
lében lenyúló osztályban egy barlang szájában ül, könyvet tartva, és jobbja mutató ujjával egy kisded
lében lenyúló osztályban egy barlang szájában ül, könyvet tartva, és jobbja mutató ujjával egy kisded