Tudományos intézetek tevékenysége

A Duna-Tisza köze természeti értékeinek megóvása érdekében 1975-ben alakult meg a Kis­

kunsági Nemzeti Park, kecskeméti székhellyel. Az igazgatóság 76.000 hektár védett terület termé­

szetvédelmi kezelését látja el, ebből 36.000 ha a hét különálló nemzeti parki törzsterületet jelenti, míg a fennmaradó részek tájvédelmi körzetek és természetvédelmi területek. E területeken a ter­

mészetvédelem célja a Duna-Tisza köze természetes tájai élővilágának, földtani és felszínalaktani képződményeinek, vizeinek megőrzése. Ezek ma már olyan ritka tájelemeket jelentenek, melyek egykor az egész Alföldre jellemzőek voltak: szélformálta homokbuckák, homok-, lösz- és szikes puszták maradványai, szikes tavak, mocsarak, holtágak a hozzájuk tartozó élővilággal.

Fontos feladat ezen értékek tudományos kutatása, oktatási és ismeretterjesztési célú bemuta­

tása és ezek publikussá tétele. A természeti értékek megóvása érdekében egyes területek fokozott védelem alatt állnak, nem látogathatók. A tájegység természeti értékei nemzetközi jelentőségűek, ezt számos nemzetközi egyezmény is elismeri (UNESCO MAB, ramsari egyezmény).

A turizmus és a természetvédelem érdekeinek összehangolását a természetvédelem lényeges kérdésnek tartja. Évente több tízezer turista keresi a legismertebb védett területeket, mint például Tőserdőt vagy a lovasprogramjaikról híres Bugac- és Bösztörpusztát. Az igazgatóság kiállítóhelyei és múzeumai - a bugaci Pásztormúzeum, kunszentmiklósi Virágh-kúria, valamint a központi épületben elhelyezett kiállítás is a kirándulók és az érdeklődő diákok informálására létesültek. A természetvédelmi nevelést és tudatformálást, valamint a természetvédelem társadalmi elfogadta­

tását is fontos feladatának tartja az igazgatóság. Az ifjúság nevelése érdekében táborozásokat, elő­

adásokat, rendhagyó órákat, látogatásokat szervez, ezzel 1995-ben mintegy 7000 tanuló élt. Az 1995-ben első alkalommal megtartott “nyílt napok“ jó alkalmat biztosítottak az igazgatóság ke­

vésbé látogatott területei természeti értékeinek megismerésére.

1995-ben számos rendezvénynek és programnak adott otthont az igazgatóság. Májusban az EUROSITE európai természetvédelmi szervezet tartotta éves közgyűlését Kecskeméten. Ezen a rendezvényen adták át a nemzeti park természetvédelmi kezelési munkáját (szikes tavak vízután­

pótlása) elismerő EUROSITE Díjat. A Magyarhoni Földtani Társulat is itt rendezte meg tudom á­

nyos tanácskozását. Kiemelkedő esemény volt a nemzeti park megalakulásának 20 éves jubileumi ünnepsége, melyen többek között a hazai tudományos élet kiválóságai tartottak előadásokat a nemzeti parkban végzett munkájukról a mintegy 200 megjelent résztvevőnek.

A Kiskunsági Nemzeti Park igazgatósága 1996-ban is gazdag programmal várja az érdeklődő­

ket. Jövőre ünnepli megalapításának 25, illetve 20 éves évfordulóját a Mártélyi és a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet.

AZ ERDÉSZETI TUDOMÁNYOS INTÉZET KECSKEMÉTI KIRENDELTSÉGE

Az Erdészeti Tudományos Intézet táji alközpontjainak kialakítása keretében 1965-ben hozták létre Kecskeméten a Duna-Tisza közi kutatóbázist. Jelenleg két tudományos kutató és két szak- technikus dolgozik a kirendeltségen. Az intézet feladatkörébe tartozó kutatási témák az akác, a vö­

rös tölgy és az őshonos nyárak termesztése biológiai alapjainak fejlesztése, az akác- és nyárállo­

mányok (ültetvények) szerepe az agroerdészeti termelési rendszerekben. Emellett az ökológiai mérőállomás és bázisterületek fenntartása, a bázisterületek faállományainak rendszeres felvétele, az etalon faállományok évenkénti felvétele, illetve a 16 x 16 km-es monitoring hálózat feladatai­

ban való részvétel tartozik a jelentősebb feladatok közé.

Az akác, a vörös tölgy és az őshonos nyárak termesztésfejlesztésével összefüggő kutatások alapját a mintegy 250 hosszú lejáratú kísérleti parcella képezi. A kirendeltség üzem elteti a Kecskemét-Ménteleken található ökológiai mérőállomást a kapcsolódó bázisterületekkel együtt, valamint a Kecskemét-Juniperus csemetekertben lévő kísérleti komplexumot (akác- és nyár törzs- ültetvények).

1995-ben kiemelt regionális kutatási feladataik voltak:

- populációszelekciós vizsgálatok akácosokban,

- őshonos nyárak származáskutatása és génkészletmegőrzése,

- a gyökérrontó taplóval fertőzött erdeifenyvesek felújítása a Duna-Tisza közi homokháton.

ZÖLDSÉGTERMESZTÉSI KUTATÓ INTÉZET RT.

Az intézet tevékenysége zöldségfajták nemesítése, fajtafenntartása, vetőmagtermesztése, ter­

meltetése és forgalmazása. Az 1995. évben az intézet öt új zöldségfajtája kapott állami elismerést.

Tovább folytatódott az intézet gazdálkodásának a jelen gazdasági környezethez alkalmazkodó raci­

onalizálása. Az előzetes eredménykalkuláció szerint az 1995-ös gazdasági évet az intézet szerény eredménnyel zárja.

ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI MINŐSÍTŐ INTÉZET TERÜLETI VETŐMAGFELÜGYELŐSÉGE

Az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet a nemesítők által létrehozott új fajták tesztelésé­

vel, a gazdasági értékeinek objektív mérlegelésével foglalkozik. A standardhoz viszonyított jobb gazdasági értéket mutató fajtákat állami elismerésre terjesztik elő. A minősítés után a fajtákat a használat során folyamatosan állami ellenőrzésben részesítik, a termett vetőmagot használati ér­

tékre tekintettel vizsgálják az egész országra kiterjedően.

Az intézet 11 vidéki egységre tagolt, ennek egyik központja a Bács-Kiskun Megyei Területi Fel­

ügyelőség. 1995-ben a minősítést a megyében 125 partnernél - szövetkezet, rt., kft., bt., magán- gazdálkodó - végeztük 7.123 ha területen. A termésből 24.475 tonna mennyiségű vetőmagot talál­

tunk alkalmasnak a köztermesztés számára. Ezt a feladatot a megyében 7 szakember végzi a szükséges laboratóriumi háttérrel. Az adatok feldolgozását korszerű számítástechnikai eszközök­

kel végezzük, az országós hálózati rendszer kiépítése most van folyamatban.

OMMI NÖVÉNYFAJTAKÍSÉRLETI ÁLLOMÁSA, HELVÉCIA

Az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet 1992-ben ünnepelte 100 éves jubileumát. Intézet 35 területi egységgel rendelkezik. A 14 fajtakísérleti állomásból az OMMI Növényfajtakísérleti Állomá­

sa Helvécia 32 éve működik 90 ha területen a fajtakísérleti főosztály irányításával.

Fő tevékenységük a gyümölcs- és szőlő-fajtakísérletek beállítása, megfigyelése több ismétléses, részletes és kevés darabszámú információs formában. A fajtavizsgálati idő 3-5 termőév, fenológiai feljegyzések, bonitálások, laboratóriumi vizsgálatok. Termőképesség, ökológiai tűrőképesség, pia­

cosság, tárolhatóság, konzerv- és hűtőipari alkalmasság, valamint több más fajtaérték komplex m u­

tatójához szükséges fizikai és kémiai paraméterek megállapítása - adatszolgáltatás. Emellett foglal­

kozik az intézet termés- és termékbírálatok szervezésével, illetve fajtabemutatók, fajtatájékoztatók lebonyolításával. Mint termőhely, a Duna-Tisza közének szélsőséges éghajlati és talajviszonyait rep­

rezentálja 90 ha területen (30 ha gyümölcskísérlet, 5 ha szőlőkísérlet). Csaknem minden gyü­

mölcsfajt vizsgálnak. A génbanki fajtákkal együtt csaknem 1300 fajta található az állomáson.

A legnagyobb probléma, hogy súlyos mértékben csökkent a talajvíz szintje 1970 és 1985 kö­

zött. Azóta ugyan stagnál az egykori 2, most 4,5 méter mélyen lévő talajvíz, amely kultúrnövénye­

ink számára csaknem felvehetetlen, ezért öntözni kényszerülnek.

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA

Az intézet kecskeméti településkutató csoportjánál 5 kutató és két szakasszisztens dolgozik.

Szervezetileg ide tartozik a békéscsabai, a szolnoki és a debreceni kutatócsoport is. Az intézet összlétszáma 25 fő. Az intézet, úgy is, m int a Magyar Tudományos Akadémia egyetlen vidéki székhelyű társadalomtudományi kutatóhelye, 1995-ben is folytatta az Alföld, a Duna-Tisza köze környezeti, gazdasági, települési és társadalmi átalakulásának alapkutatási jellegű vizsgálatait.

Az esztendő egyik legnagyobb eseménye az volt, hogy az intézet működésbe helyezte a világ- hálózatokat is elérni képes számítógépes rendszerét. Megteremtődtek a működési feltételei a terü­

let- és településfejlesztést tudományosan megalapozó, országos jelentőségű és hatókörű regioná­

lis térképes és informatikai számítógépes központnak. Két könyv is megjelent az Alföldről: az inté­

zet által vezetett Alföld-kutatási program összefoglalója, és valamennyi alföldi könyvtár összefogá­

sával az “Ezer írás az Alföldről" c. nagysikerű annotált bibliográfia.

A tudományos rendezvények sorában kiemelkedő volt a PHARE területfejlesztési komponense megbízásából, 250 fő részvételével megrendezett, nemzetközi kitekintésű, kétnapos országos tu ­ dományos konferencia (1995. június) a kistérségi fejlesztések helyzetéről és jövőjéről. A rendez­

vény sikere Kecskemét konferenciaváros mivoltát is igazolta. A tudományos sikerek között ki­

emelkedő, hogy az intézet három fiatal munkatársa szerezte meg 1995-ben a tudományok kandi­

dátusa akadémiai minősítést. így a jelentős nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkező intézet újabb tudományos kihívások és feladatok megoldására is vállalkozhat. Ebben nagyon számít a megye és város önkormányzatainak szakmai - tudományos elemzéseket igénylő felkéréseire, tudományos közszolgálati megrendeléseire.