Kultúra

5.2.1 . Kiemelkedő" kulturális esem ények KECSKEMÉTI TAVASZI FESZTIVÁL

1995. március 18.-április 2.

1995-ben kerek évfordulóhoz ért a Kecskeméti Tavaszi Fesztivál. A 10. születésnapját ünneplő rendezvénysorozat évtizedes múltja alatt az egyik legrangosabb kulturális eseménysorozattá emelkedett, amely a város határain túlról is sok, a zenét, a művészetet szerető és értő embert vonz a hírős városba. A rendezvényt nyitó ünnepi hangversenyen a Camerata Academica Salzburg adott hangversenyt. A Budapesti Tavaszi Fesztivál támogatásával létrejött rendezvényen az az együttes lépett fel, amely alig több mint négy évtizedes múltja alatt komoly rangot vívott ki magá­

nak a nemzetközi zenei életben. 1993-ban felléptek például a zenei világ egyik legrangosabb ren­

dezvényén, a Salzburgi Ünnepi Játékokon.

A fesztivál zenei programjában helyet kapott a debreceni Csokonai Színház Donizetti Don Pasquale-előadása, a Kodály-iskola fesztiválkoncertje, az Ars Nova énekegyüttes fellépése, Maczák János klarinétművész Mozart-, Bartók- és Brahms-darabokból álló hangversenye. A komolyzene­

kedvelők mellett számos más színvonalas kulturális program várta az érdeklődőket. így a Csík ze­

nekar és a Ciróka Bábszínház közreműködésével volt télbúcsúztató a főtéren, majd ezt követően tavaszköszöntő, melyen fellépett többek között a Szabadkai Népdalkor Tücsökzenekara is.

A Kecskeméti Tavaszi Fesztivál keretén belül a hírős város adott otthont a magyarországi báb­

színházak III. találkozójának. A házigazda, ma már világszerte ismert Ciróka Bábszínház mellett a budapesti Fabula, a Kolibri Színház, a debreceni Vojtina Bábszínház, a pécsi Bóbita Bábszínház, a Győri, és a Szombathelyi Bábszínház képviselték a hazai bábművészetet. Emellett a cseh bábmű­

vészettel ismerkedhettek meg azok, akik a rendezvény ideje alatt ellátogattak a Ráday Múzeumba.

A ragtime- és a jazzkedvelők a már hagyományosnak számító nemzetközi Unicum “Bohém”

Ragtime & Jazz Fesztivál programjait élvezhették. 1995-ben immár negyedik alkalommal várta az Erdei Ferenc Művelődési Központ e műfaj képviselőit és kedvelőit. Kanadából, Hollandiából és Amerikából is érkeztek vendégek a ragtime-találkozóra, melynek szép hagyománya, hogy a hétvé­

gi koncerteket díjatlanul hallgathatja mindenki.

A fesztivál kísérő programjaiból kiemelkedik a Református Gimnázium Énekkarának és vers­

mondó diákjainak rendezvénye, melyen Illés Lajos: Cantus Hungaricus című művét mutatták be.

A brémai Kippenberg Gimnázium énekkarának és a japán Tsukinomya and Pirika Énekkar hang­

versenyeire szintén sokat látogattak el a Kodály-iskolába, illetve az evangélikus templomba.

A képzőművészeti tárlatok korábban talán soha nem látott sokszínűsége jellemezte a fesztivált.

A Ráday Múzeumtól kezdve a Magyar Fotográfiai Múzeumon át a Szórakaténusz Játékmúzeumig mindenki új kiállítással örvendeztette meg a látogatókat.

A tavaszi fesztivál üde színfoltjaként jelentkeztek a sportrendezvények, a nemzetközi uszonyos és búvártalálkozó, illetve az évadnyitó duatlonverseny.

Összességben elmondható, hogy a X. Kecskeméti Tavaszi Fesztivál vendégei sokrétű, tartal­

mas élményekkel távoztak a városból. Megerősítették ezt azok a külföldi résztvevők és vendégek, akik a hírős város vendégszeretetét is emlékül vitték magukkal.

HÍRŐS HÉT FESZTIVÁL Kecskemét 1995. augusztus 28-szeptember 3.

Kecskemét városa minden esztendőben számos rangos eseménynek a helyszíne. Szakmai konferenciák, a népek közötti barátkozást is kitűnően szolgáló találkozók, sportrendezvények von­

zanak ezreket, tízezreket a hírős városba - időseket és fiatalokat az ország határain belülről és túl­

ról, széles e világból egyaránt.

E kiemelkedő sorozat máig talán legfontosabb rendezvénye a Hírős Hét Fesztivál. A múltja, a jelene - és mindezekből következően a jövője - miatt. Ilyenkor, a fesztivál idején nyüzsgő forga­

taggá alakul a város, az idelátogatók és a helybéli polgárok számára is felpezsdül az élet reggeltől késő estig. Minden napra jut valamilyen szakmai tanácskozás, kiállítás, művészeti bemutató, lát­

ványos idegenforgalmi program, az ínyenceknek a helyi konyha specialitásaiból ízelítő. A termelők közszemlére tehetik a táj, a homoki vidék büszkeségének számító pompás gyümölcseiket, zöldsé­

geiket, az itt feldolgozott, előállított, már nevet szerzett, vagy éppen a piac meghódítására szánt borokat, különleges italokat, a korszerű táplálkozást elősegítő élelmiszer-ipari termékeiket. De be­

mutatkoznak azok is, akik a föld műveléséhez, a termék feldolgozásához szükséges gépeket, be­

rendezéseket szállítják, egymásra talál vevő és eladó a rendezvényeken. A szakmai konferenciákon a legújabb tudományos és gyakorlati ismereteket megszerezhetik a résztvevők - a termeléstől egé­

szen a vállalkozások pénzügyi, anyagi hátterét jelentő banki szolgáltatásokig. Ez fontos mind a nemrég új fejlődési perspektívát találó magángazdaságoknak, de igen hasznos a helyüket újra megtaláló, a megváltozott működési keretek között is eredményesen dolgozó szövetkezeteknek, nagyüzemeknek is.

A rendezők célja, hogy a maguk lehetőségeivel hozzájáruljanak Kecskemét város fejlődéséhez.

Ezzel bizonyítják legjobban hagyománytiszteletüket és azt, hogy ma is van mit megmutatni a vi­

lágnak. Kecskemét, a hírős város fejlődik, gyarapszik, jövőt kínál az itt élőknek, lehetőségeket az ide érkezőknek, befektetőknek, vállalkozóknak.

Az 1995. év eseménysorozat kiemelkedő' rendezvényei Térségi kertészeti és élelmiszer-ipari termékbemutató

A hagyományőrzésre törekedve, mégis az előző évi tapasztalatok alapján új körülmények kö­

zött, újszerűén rendezték meg idén a térségi termékbemutatót. A több mint 50 résztvevő által ki­

állított nyers és feldolgozott termékeken keresztül áttekinthető volt a tájkörzet kínálatának jelen­

tős hányada. Megjelentek a kutatóintézetek által ajánlott legkorszerűbb zöldség-, gyümölcs- és szőlőfajták, a kistermelők, kertbarátok, gazdakörök különféle termékei. A kiállításon láthatók vol­

tak az alföldi italok, konzervek, tejipari és sütőipari termékek is. A termelők mellett a helyszínen kínálták szolgáltatásaikat az Univer Szövetkezet, Nass Kft., a Viktória Rt., az Agroker Kft., a Bács- Kiskun Megyei Agrár-, a Kézműves, a Kereskedelmi és Iparkamara, a Bács-Kiskun Megyei Vállal­

kozásfejlesztési Alapítvány, a Kereskedők és Vendéglátók Bács-Kiskun Megyei Szövetsége, vala­

mint a növényvédő szereket gyártó és forgalmazó cégek a kiállító szakembereknek, érdeklődők­

nek. A rendezvénynek az Erdei Ferenc Művelődési Központ adott otthont.

Idegenforgalmi kiállítás

A Hírős Hét Fesztivál keretén belül a Bács-Kiskun Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Kecskemét Megyei Jogú Város és a TIT Bács-Kiskun Megyei Egyesülete idegenforgalmi kiállítást szervezett, kettős céllal. Egyrészt alkalom volt ez az alapítvány által 1994-ben megkezdett idegen- forgalmi fejlesztési tevékenység hivatalos bemutatására, másrészt a folyamatosan megalakuló kis­

térségi idegenforgalmi egyesületek első hivatalos jelentkezése, megmérettetése. Eddig három egyesület alakult Bács-Kiskunban, de az egész megyét lefedő térségi vállalkozói közösségek szá­

mára is bemutatkozási lehetőséget adott az alapítvány. A testvérvárosok és Bács-Kiskun testvér­

megyéi közül a kiállítók között volt Finnországból Hyvinkáá, Ausztriából Dornbirn, Németország­

ból Rüsselsheim, Japánból Aomori városa. A rendezvénynek a Tudomány és Technika Háza adott otthont.

Vállalkozói napok

Kis- és közepes vállalkozások és a gazdaság. Másodízben rendezték meg Kecskeméten, a Hírős Hét Fesztivál keretén belül a “vállalkozói napok” konferenciát. A cél részben változatlanul az, hogy ráirányítsa a figyelmet a kis- és közepes vállalkozásokra, azok igen fontos piacgazdasági szerepére. Másrészt a konferencia fóruma mind a vállalkozásokkal foglalkozó államigazgatási, üz­

leti, mind pedig alapítványi szaktanácsadó cégeknek, azok szakembereinek. A konferenciát a Bács- Kiskun Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány szervezte a Business Service cég bevonásával. A rendezvénynek a Tudomány és Technika Háza adott otthont.

Régi mesterségek udvara

A Bács-Kiskun Megyei Kézműves Kamara szervezésében végig a Hírős Hét Fesztivál ideje alatt, méltó környezetben, a patinás városháza főtér felőli oldaludvarában mutatkoztak be a kama­

rához tartozó kézművesmesterek. Akik nemcsak portékájukat tették közszemlére, bár igaz: önma­

gában is remekműnek számít egy-egy mesteri fafaragás, színes szőttes, agyagedény, vesszőből font kosár, bútor, művészien megformált használati tárgy. A bemutató ennél többet is kínált, hi­

szen több ifjú és idősebb mester nemcsak az évek alatt elkészült, kiállításokon is megcsodált tár­

gyait hozta el Kecskemétre, hanem bemutatót is tartott az érdeklődőknek. A városháza udvarán mindenki szeme láttára vált gyönyörű korsóvá az agyagmassza, s lett a halom veszőbői kas vagy hintaszék. A kíváncsiak elleshették azokat a mozdulatokat, amelyeket a mesterek apjuktól, nagy­

apjuktól, tanítóiktól sajátítottak el, s amelyben évszázadok gyötrelme, verejtéke, furfangja, ügyes­

sége is benne van. S ha valakinek annyira megtetszett a kiállításon látott, helyszínen készült alko­

tás, hogy nem tud lemondani róla, az ott nyomban meg is vásárolhatta azt.

A népművészet iránt érdeklődők a Hírős Hét Fesztivál ideje alatt népművészeti, népi iparmű­

vészeti kirakodóvásár forgatagában szemlélhették meg a szebbnél szebb portékákat.

Kulturális rendezvények

A város nagyközönsége és az ide látogató vendégek emellett kulturális- és szórakoztató progra­

mok színes kavalkádjából választhatták ki a számukra legvonzóbbat. Augusztus 28-án, a nyitóna­

pon huszárok felvonulása tette emlékezetessé a Hírős Hét Fesztivál nyitányát, melyen részt vett a Kecskeméti Ifjúsági és Tűzoltó Fúvószenekar, a Kecskemét Táncegyüttes és a Bács-Kiskun Vár­

megyei Lovasbandérium is.

A fesztivál napjai egy-egy zenei irányzat jegyében zajlottak. A jól sikerült választást igazolja a sok-sok néző, akik ellátogattak a főtéri nagyszínpadhoz. A kecskeméti együttesek napján fellépett többek között a Family Brass és a Jersele Trió, a Renaissance Consort, a Táncos Péter Citera és Népdalkor, a Kurázsi Táncműhely, a Hegedűs Együttes és a Kecskemét Táncegyüttes. A hét to­

vábbi részében a koncertek napja, a folklór-, a country-, a musical- és a néptáncnap színvonalas programjai igazolták azt, hogy a város közönsége fogékony a különböző zenei irányzatokra. Zsú­

folásig megtelt a főtér a Bohém Ragtime és St. Martin koncertjein csakúgy, m int Goór Nagy Mária színitanodájának előadásain.

Az 1934-ben útjára indított Hírős Hét Fesztivál hosszú évtizedek után 1994-ben ébredt fel Csip­

kerózsika-álmából. Az első év tapasztalatai alapján az 1995-ös eseménysorozat már méltó volt az elődökhöz, azokhoz az emberekhez, akikben kiteljesül a táj és az ember harmonikus kapcsolata.

A rendezvény támogatói:

- Ipari és Kereskedelmi Minisztérium - Országos Idegenforgalmi Hivatal - Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság - Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat

- Bács-Kiskun Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány - Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara - Bács-Kiskun Megyei Kézműveskamara

- Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara

- Kereskedők és Vendéglátók Bács-Kiskun Megyei Szövetsége - TIT Bács-Kiskun Megyei Egyesülete

- Petőfi Nyomda Rt.

- Zwack Kereskedelmi Kft.

- Tanyacsárda Kft.

- Coca-Cola

- Amstel Kereskedelmi Kft.

- Alumíniumipari Szövetkezet - Kertszerviz Kft.

- Privát Securit Service

III. EURÓPA JÖVŐJE NEMZETKÖZI GYERMEKTALÁLKOZÓ 1995. július 8-17.

Harmadik alkalommal várta Kecskemét a kontinens országainak gyerekeit tíznapos rendezvé­

nyére. A gyermekvarázs ötesztendős múltja igazolta, hogy a gyerekek lehetnek azok a láncszemek, amelyek közelebb hozzák egymáshoz az eltérő történelmű, kultúrájú nemzeteket. A közös Európa óhaja általuk, velük valósítható meg. A több mint 1200 külföldi gyerek önfeledt vidámsága, felsza­

badult jókedve megmutatta, a mosoly nyelve nemzetközi. A másság elfogadása és tolerálása sza­

vak nélkül is megoldódott a találkozó rövid ideje alatt. A találkozóra 15 ország több m int 1200 gyermeke érkezett a hírős városba, ahol kecskeméti családok látták őket vendégül. Nem véletlenül nevezik Európa talán legnagyobb ilyen jellegű találkozójának a kecskemétit.

Az ünnepélyes megnyitón immár hagyomány, hogy a város polgármestere átadja a város jelké­

pes kulcsát a találkozó résztvevőinek, hogy a záróünnepségen könnyek között a búcsúzás nehéz érzésével adják azt vissza. Katona László polgármester a találkozó több programján is együtt örült a gyerekekkel, így például ő köszöntötte azokat a vendégeket és kecskemétieket, akik ekkor ü n ­ nepük születésnapjukat. Szép hagyomány, hogy gálaműsor keretében kap minden ünnepelt egy kis ajándékot.

A találkozó kedves kabalafigurájáról csak Csiperónak nevezett találkozó kedvelt programja a kerekegyházi látogatás, ahol sok külföldi gyerek először csodálkozik rá az Alföld szépségére, a lovasbemutatók semmi mással össze nem hasonlító élményére.

Kétségtelen, hogy a gyermekek számára a legönfeledtebb pillanatokat a piknik nap jelenti a Csalánosi-erdőben, ahol minden csoport magának készíti az ebédet. A kánikulai forróságban már- már szertartássá válik, hogy a gyerekeket és a felnőtteket a honvédség tűzoltóautója frissíti.

A találkozó kísérő rendezvényeinek sorából kiemelkedik a határon túl élő magyar óvónők Csil­

lagszemű tábora és a Kincskereső tábor, ahol újságírópalánták gyakorlják e nehéz mesterség alap­

jait.

A találkozó végén a városháza dísztermében Farkas Gábor, az Európa Jövője Egyesület ügyve­

zetője adja át az Európa Gyermekeinek Jövőjéért díjat azoknak a külföldi személyeknek, akik terü­

letükön a legtöbbet tették a gyerekekért.

A gyermektalálkozó résztvevői tíz nap elteltével valóban úgy búcsúznak egymástól, viszontlá­

tásra, hiszen a vendéglátók egy év múlva vendégként látogatnak el barátaikhoz.

5.2.2. Kulturális intézm ények tevékenysége

Ebben a fejezetben több olyan intézmény életébe pillanthatnak be, amelyek a hírős városban találhatók, ám fenntartásuk és működtetésük nem, vagy csak részben Kecskemét Megyei Jogú Vá­

ros Önkormányzatának feladata. Ezek az intézmények alapvetően meghatározzák a város arcula­

tát, tevékenységükkel döntően befolyásolják városunk polgárainak a művelődéshez való lehetősé­

gét. A Kecskeméten tanuló középiskolás és főiskolás diákok, a magukat a tudománynak szentelő emberek nap mint nap betérnek azokra a helyekre, melyek bemutatását fontosnak tartotta a kró­

nika.

A BÁCS-KISKUN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KATONA JÓZSEF MEGYEI KÖNYVTÁRA A Katona József Megyei Könyvtár alapítása - 1897 - óta jelenlegi helyén, a városháza oldalszár­

nyában, az évek során kismértékben bővített alapterületen működik. A könyvtár dokumentumál­

lománya megközelíti a 440 ezer egységet, amely könyvekből, folyóiratokból, hang- és videofelvéte­

lekből áll. Az elmúlt évben közel 20.000 beiratkozott olvasója volt a könyvtárnak. Az olvasók 184.000 alkalommal látogatták meg a könyvtárat és 109.000 esetben vittek ki dokumentumot, összesen 286.000 db-ot.

1996. év közepén várható, hogy a könyvtár átköltözik a Piaristák terén készülő új és méltó épületébe, ahol elhelyezése és szolgáltatásai révén nemcsak a város, de az ország kiemelkedő köz- művelődési könyvtára is lesz.

BÁCS-KISKUN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT LEVÉLTÁRA

A levéltár tudományos intézmény, amely a megye egész területéről gyűjti a történeti értékű iratokat, tervrajzokat, térképeket, fényképeket, hangfelvételeket és minden olyan adathordozót, amelyek egy-egy történelmi időszak sajátosságainak felelevenítésére alkalmasak.

Az intézmény gondozásában hatalmas anyag van, amelyet közel nyolcezer méter hosszúságot kitevő állványrendszeren tárol. Legrégibb iratuk 1334-ből való, tehát több m int hat és fél évszá­

zadra vonatkozóan képes értékes információkat nyújtani a megyéről és a térségről. Az országosan is jelentős iratanyagon belül kétségtelenül több tekintetben is legjelentősebbnek mondhatók Kecs­

kemét levéltárának iratai, melyek a XVI. század derekáig nyúlnak vissza.

1995-ben a megyei levéltár végre feladataihoz, eredményeihez és elismertségéhez méltó köz­

ponti épületet kapott Klapka utca 13-15. sz. alatt. Ezzel párhuzamosan a városháza épületében is tovább működik az a részleg, amely nagyobbrészt Kecskemét város iratait őrzi, és teszi kutatható­

vá. A megyei levéltár az elmúlt évtizedek során több tucat kiadványával és kb. kétszáz publikáció­

jával járult hozzá ahhoz, hogy szűkebb hazánk múltjáról, fejlődéséről minél több és minél meg­

bízhatóbb adatokhoz juthassanak a közigazgatási és jogszolgáltatási szervek, a tudományos intéz­

mények és az oktatási intézetek egyaránt. Rendkívül jelentős iratanyaga, a térségben betöltött gazdasági, közigazgatási és kulturális szerepe miatt Kecskemét megkülönböztetett helyet kap már évtizedek óta.

1995-ben egy önálló kötet és négy feldolgozás jelent meg a város történetéről, és elkészült to­

vábbi három tudományos igényű feldolgozás. A tudományos és a közművelődéssel kapcsolatos igények kielégítése mellett a jogszolgáltatás különféle területeihez, hadigondozással és a kárpót­

lással kapcsolódó követelményekhez, és a nyugdíjazással kapcsolatos dokumentációk beszerzésé­

hez is tömegesen keresték és keresik fel hetente az intézményt.

KATONA JÓZSEF MÚZEUM

A múzeum - az egykori kecskeméti Városi Múzeum - 1962 óta a megyei múzeumigazgatóság székhelye is. Ezt a feladatát az 1995-ös évben is elvégezte. A múzeum egy-egy osztályát képezik azok a gyűjteményegyüttesek, amelyek az elmúlt évek során különálló épületbe költözhettek (Kecskeméti Képtár, Magyar Naiv Művészek Múzeuma, Szórakaténusz, Katona József Emlékház, Iskolatörténeti Kiállítás, Orvos- és Gyógyszerésztörténeti Múzeum). Intézményeik az állandó kiál­

lítások mellett több tucat időszaki és vándorkiállítást rendeztek. A kiállításokon és múzeumi ren­

dezvényeken a látogatók száma az elmúlt évben csaknem 120 ezer fő volt.

A Katona József Múzeum és a többi intézmény tudományos munkájáról áttekintést ad a Mú­

zeumi kutatások, c. sorozat 1995-ben megjelent kötete. A múzeum kiemelt feladata volt az 1995- ös évben az M5 autópálya nyomvonala mentén több helyszínen végzett leletmentő ásatás, amely­

ről a közeljövőben külön kiadvány fog megjelenni.

KODÁLY ZOLTÁN ZENEPEDAGÓGIAI INTÉZET Jubileumi események a Kodály-intézetben 1995-ben

* Az elmúlt esztendőt két jeles évforduló tette emlékezetessé és fontossá a Kodály Zoltán Zene- pedagógiai Intézet életében: húsz éve került sor az intézet felavatására (kétévi előkészítő munka után) és 25 éve rendezték meg az első nemzetközi Kodály-szemináriumot Kecskeméten. Az előb­

bi eseményről a volt hallgatók találkozójával emlékeztek meg. A szervezők meghívására közel öt- venen válaszoltak jelenlétükkel, többen családtagjaikkal érkeztek. A július 12-16. között megren­

dezett konferenciára a világ sok országából, szinte minden évfolyamból érkeztek résztvevők. Szá­

mosán közülük kiselőadással, hangversenyszerepléssel járultak hozzá a rendezvény gazdagításá­

hoz, sikeréhez. Természetesen a Kodály-intézet jelenlegi és volt tanárai is tartottak előadásokat a résztvevők által kiválasztott témákról, s hangversennyel is megörvendeztették volt növendékeiket.

Kiemelkedő eseménye volt a találkozónak Kodály Zoltánná személyes hangú előadása az intézet névadójáról.

Az elhangzott beszámolók azt mutatták, hogy a Kodály-intézet éves tanfolyamainak a világ minden tájáról érkező volt hallgatói számára meghatározó élményt, útm utató és személyes zenei­

pedagógiai felkészültségüket is gazdagító továbbképzési időszakot jelentett a Kecskeméten töltött egy-két év. A távolmaradásra is az volt sokak indoka, hogy a nyári tanfolyami időszakkal esett egy­

be a találkozó, s a távoli országokban rendezett Kodály-tanfolyamokat nem tudták “gazda” nélkül hagyni.

A Kodály-intézet volt hallgatói jubileumi találkozójának programjából két esemény vált a nagy- közönség számára is hozzáférhetővé: Brian Johnson kanadai zenetanár (aki jelenleg a kolozsvári Református Teológia zene- és nyelvtanára) Erdélyi impressziók című költői fotókiállítását láthat­

ták az Erdei Ferenc Művelődési Központban; ugyanott került sor az Oslói Egyetemi Zenekar hangversenyére, melyet az ausztráliai származású volt kecskeméti növendék, Angus Christi vezé­

nyelt. A műsorban Kodály Galántai táncok és Bartók Concerto című műve mellett Szabó Orsolya zongoraművész, a Kodály-intézet tanára előadásában Grieg népszerű a-moll zongoraversenye hangzott el.

Július 17-től a hagyományos háromhetes Kodály-szemináriumra került sor. Az 1975-ben tar­

tott harmadik rendezvény óta a szemináriumoknak is a Kodály-intézet a gazdája. Az 1970-ben és 1973-ban rendezett szemináriumoknak még a Nemesszeghy Lajosné igazgatta Kodály-iskola és a város volt a rendezője. Kecskemét város támogatását azóta is élvezi e kétévenként sorra kerülő

nagyszabású zenepedagógiai továbbképző tanfolyam, melyre idén 18. alkalommal került sor. Min­

den eddiginél nagyobb létszámú volt a 25 országból érkezett résztvevők köre. Mintegy 240 tanfo­

lyami hallgató, kórustábor-résztvevő és oktató dolgozott a rendkívül intenzív programban. Ki­

emelkedően népes csoport érkezett Görögországból és Dél-Koreából (mindkét helyről közel negy­

venen), Tajvanról.

A szemináriumhoz kapcsolódó hangversenysorozat, a Kodály-fesztivál, melynek társrendezője a budapesti Interart Fesztiválközpont, a szeminárium résztvevőin kívül is számos zenekedvelőt vonzott a városból és környékéről, olykor még Budapestről is. A Bartók Vonósnégyes, a kórustá­

bor Erdei Péter vezényelte Kodály-koncertje, a fiatal művészek bemutatkozása, a záróhangverseny s a többi esemény valóban fesztiválhangulatot teremtett néhány estére a hírős városban.

5 .2 .3 . Intézm ényvezetők kinevezése Bal József

Bárdos Ferenc Szabó Csaba

Katona József Színház

Erdei Ferenc Művelődési Központ HELPI Információs Iroda

5.3. Tudom ányos intézetek tevékenysége

In document KECSKEMÉT MEGYEI JOGÚ VÁROS (Pldal 47-54)