Sertéstartás gépesítése II.
6.1. Trágyaeltávolítás gépesítési megoldások a sertéstartásban
Az istállóból való trágyaeltávolításnak három gépesített csoportja terjedt el a gyakorlatban, ezek:
• a hidraulikus,
• mechanikus, és
• a komplex, vagy kombinált trágyaeltávolítás
A három fő csoporton belüli változatokat a 40. ábra összefoglalva tartalmazza. A trágyaeltávolítás gépesítésének kezdetén a trágyacsatornába összegyűlt trágyát mechanikus berendezésekkel távolították el a nagyobb istállókból. Ezek a kihúzóelem és vontatás módja szerint is különböző kialakításúak lehettek, továbbá beépíthetők voltak nyitott és ráccsal fedett trágyacsatornába (lásd 40. ábra).
40. ábra: Trágyaeltávolítási lehetőségek a sertéstartásban
A gyorsabban mozgó berendezések működtetése alatt az állatokat ki kellett zárni a trágyacsatorna fölül, vagy ráccsal fedett csatornákban kellett azokat elhelyezni. A mechanikus trágyaeltávolításnál további gondot jelentett a trágya telepen belüli manipulálása (szállítása, kezelése és tárolása). A korszerű szakosított sertéstelepeknél az alom nélküli tartás általános bevezetésével már zömében az un. hidraulikus trágyaeltávolítás került előtérbe. Az épületekből un. teljes hígtrágya került ki, amely a bélsáron és vizeleten kívül változó mennyiségű vizet (elcsurgó, öblítő, mosó víz) tartalmazott, szárazanyagtartalma gyakran 1-2 % volt. Az erős hígítás következtében olyan nagy mennyiségű hígtrágya keletkezett, melynek tárolása, hasznosítása gazdaságossági és környezetvédelmi szempontból is több problémát vetett fel. Így került később kipróbálásra a sertéstartásban is a komplex, vagy kombinált trágyaeltávolítás, melynél az épületből mechanikus berendezés valamelyikével, leggyakrabban merev vonórudas, szárnylapátos trágyaeltávolítóval került ki a hígtrágya, telepi szinten a további
Sertéstartás gépesítése II.
manipulálás hidraulikus rendszerű volt. Ezzel csökkenteni lehetett a hígtrágya mennyiségét, a szárazanyagtartalma is nőtt. Továbbá több, korábban hidraulikus trágyaeltávolítású istállónál, ill. telepnél az almozott tartásra történő átalakítással a természetszerű tartás irányában történt elmozdulás. Ez utóbbi esetben is csak mechanikus berendezések (pl. traktoros tolólap, kaparóláncos, vagy lengőlapátos trágyaeltávolító) alkalmazhatók.
6.2. Hidraulikus hígtrágya eltávolítási módok
A hidraulikus trágyaeltávolítási módok rácspadlóval fedett, mély trágyacsatornát igényelnek, ami jelentős kivitelezési időszükséglettel járt, nem volt összhangban az elterjedt könnyűszerkezetes építési móddal, melynél az épületek kivitelezése szerelő jelleggel gyorsan elvégezhető lett volna. A hidraulikus trágyaeltávolítás következő módjai terjedtek el (12/22. dia):
Vízöblítéses trágyaeltávolításkor a trágyacsatorna zárt vége fölötti öblítővíz-tároló tartályból nagy tömegű vizet engednek a trágyacsatornába (0,5-1,0 m3/trágyacsatorna). A nagy tömegű víz áramlása a csatornából a trágyát
„kiöblíti”. Ezt a műveltet naponta legalább kétszer el kell végezni. A trágya nem ülepedik, folyamatosan friss hígtrágya nyerhető.
Duzzasztásos trágyaeltávolításkor a mély trágyacsatorna végén zárólap található, az összegyűlő trágyát 7-10 naponként a zárólap felhúzásával engedik ki. A hígtrágyát a saját hidraulikus lendülete söpri ki. Jelentős mértékű a trágya ülepedése, emiatt a csatornát időnként tisztítani kell, ami időigényes és a sok víz felhasználása hígulással jár. A keletkező bomlástermékek az istálló klímájára kedvezőtlenül hatnak.
Úsztatásos trágyaeltávolításkor a trágyacsatorna nyitott végénél 10-15 cm magas küszöböt képeznek ki. A trágyacsatornát a küszöb magasságáig vízzel feltöltik. A rácspadlón áthulló trágya a vízen, mint úsztatóközegen folyamatosan távozik az épületből. Az úsztatásos eltávolításnál is kell ülepedéssel számolni, azonban a duzzasztásoshoz viszonyítva kisebb mértékben jelentkezik, így a tisztításához is kevesebb időre és vízre van szükség.
A trágyaakna, vagy pince alkalmazása tárolással egybekapcsolt eltávolítását jelenti a hígtrágyának. Hazai szakosított sertéstartó telepeken nem terjedt el ez a megoldás. Itt a hígtrágyát az elszállításig tárolják, esetenként kezelik. A keletkező bomlástermékek kedvezőtlen hatása az istálló klímájára fokozottabb mértékben jelentkezik, ami megfelelő szellőztetési rendszerrel mérsékelhető.
A hígtrágya minőségi és mennyiségi paraméterei: A 12. táblázat a főbb magyarországi szakosított teleprendszereknél képződő hígtrágya mennyiségi és minőségi paramétereit mutatja be a három eltávolítási módra vonatkozóan. Hidraulikus trágyaeltávolításnál a szárazanyag tartalom sok esetben 1-2% körül alakul. A hígulás az öblítéses rendszernél volt a legnagyobb mértékű. A telepek üzemeltetésénél a nagy mennyiségű hígtrágya kezelése és elhelyezése sok problémát vetett fel, ezzel is magyarázható, a telepek trágyaeltávolítási technológiájánál bekövetkezett rekonstrukció. Részben elmozdulás történt az almozott, természetszerű tartás irányába, másrészt a komplex, vagy kombinált eltávolítási technológiát vezették be, mint az a fentiekben már említésre került.
12. táblázat: A hígtrágya minőségi és mennyiségi paraméterei teleptípusonként
6.3. Almozásos technológia
Sertéstartás gépesítése II.
A 12/24. dián példaképpen egy almozásos technológiára átalakított Lohman-Bábolna rendszerű, 500 fh-es hizlalóistállót mutatunk be. Az átalakított épület kutricái szalmarácsokkal, valamint gépi feltöltésű kombinált önetetőkkel lettek ellátva. A hizlalóistállók korábbi duzzasztásos rendszerű trágya csatornái felett sekély mélységű vasbeton trágya csatornát alakítottak ki. A trágyacsatornákba végtelenített kaparóláncos trágyaeltávolítót építettek be. A végtelenített szemes lánc vonóelemű trágyaeltávolító az istálló egyik végén ferde szakaszban folytatódik, így az almos trágya közvetlenül a pótkocsira továbbítható. A napi alomfelhasználás 1 db bontott kisbála 20 férőhelyenként, azaz 0,5-0,6 kg/fh,nap. Az almozást az állatok maguk végzik, miután a szalmarácsból kihúzogatják a szalmát. Az almos trágya a lejtős padozaton folyamatosan a trágyacsatorna irányába távozik a taposás következtében.
Visszautalva a 12/4. dián bemutatott, eleve almozásos technológiára kialakított hizlalóépületre, ott a trágyaeltávolítás traktoros tolólappal történik. Az épület szélességi méretét kétoldali trágyaúttal megnövelték, melyek mérete a traktorok közlekedését lehetővé teszi. Az 500 kocaférőhelyes telep alomszükségletének és a trágyatermelésének alakulását a 12/25. dia összefoglalva mutatja. A 13. táblázatból látható egy ekkora szakosított, komplex sertéstelep állományának összetétele, a telepen lévő állatlétszám több mint 6000 db. Meg kell továbbá jegyezni, hogy almozásos tartástechnológiában az állatok az alomszalma jelentős részét (25-50 %-t) elfogyasztják, vagyis megeszik. Egy ilyen méretű sertéstelep éves alomigényének kielégítéséhez mintegy 650-750 ha termése szükséges.
13. táblázat: 500 férőhelyes telep alomszükséglete