Veres András fentebbi gondolatait újból felidézve: A tizennégy karátos autóban Rejtő Jenő igencsak bonyolulttá tette a cselekmények időrendjét.
Ugyanakkor a regény időtartamát és a regényben felismerhető gyakoriság kérdéskörét is érdemes vizsgálni.
3.1. Időrend A tizennégy karátos autó című regényben
Az időrend kérdésköre az, amely leginkább érinti a narratív szintek kér-déskörét is, hiszen mint korábban utaltam rá, az anakrónia technikailag leginkább az elsődleges és a másodlagos vagy beágyazott elbeszélés kap-csolatában jelentkezik. A tizennégy karátos autó bizonyos részeinél is meg-figyelhetjük, hogyan kapcsolja össze a különböző narratív szinteket:
– Kedves Anette – mondta [ti. Lingeström báró – kiegészítés tőlem]
szokott diplomatikus módján. – Ha viszonozta volna érzelmeimet, akkor nem kerül sor arra, hogy ilyen módon erőszakoljam ki jogos örökrészemet.
– Ugyan, kérem – felelte Anette dühösen –, ön zsaroló! Gonosztevő!
– Én jogos tulajdonomat kérem az ön apjától!
– Az én apám soha, senkivel sem követett el jogtalanságot!
– Parancsoljon – mondta Lingeström, és egy levelet tett eléje:
Alulírottak Ifirizből tízmillió font értékű aranyat viszünk magunkkal.
Megállapodtunk abban, hogy amennyiben valamelyikünk meghalna, úgy részét a többi bajtárs örökli.
13 Uo., 168.
192… Abudir oázisban. Ifiriz.
Báró Lingeström, Portenif, Laboux, Latourette, Van Diren és Hurine légionáriusok.
Felismerte az apja aláírását. Kétségtelen, hogy valódi!
– Ez nem bizonyít semmit.
– Tessék!
Egy rongyos, sárgult levelet tett a leány elé. Reszketősen írt, primi-tív írás volt:
Fiam!
Rövidesen meghalok... Borzasztóan bánnak itt a foglyokkal, és gyen-gülök egyre. Elküldöm ezt az okiratot. Gustave Laboux-val együtt harcoltunk mint légionáriusok, Ifirizben. A király elesett, és a légio-náriusok a gyermek trónörökössel és néhány bennszülött vezérrel el-menekültek. Velük volt a király vagyona is, az államkincstár. Laboux sebesült volt. Őt hordágyon vittük. Kegyetlen és vad dolog az élet ott lenn. Mit szépítsem? Elhatároztuk, hogy leöljük a bennszülött ve-zéreket, és a pénzt elraboljuk. A dzsungelben voltunk. Terv szerint történt minden. Az aranyat megkaparintottuk. A sebesült Laboux-t magunkkal vittük és szerencsésen elmenekültünk. Ez a Laboux, mi-után elrejtettük az aranyat és Kufra oázisba értünk, egy de Bertin nevű századossal összejátszott. De Bertin katonái elfogtak bennünket és szemünk láttára, ő meg Laboux, ketten, kiásták a király vagyo-nát... Laboux tudta, hogy mit csinál. Ugyanis, ha szólunk valakinek az aranyról, akkor felkötnek a legyilkolt bennszülöttekért. Ő aznap elmenekült. Bennünket mint szökevényeket elfogtak és elítéltek...
Azóta Laboux és de Bertin karriert csináltak, én meg itt halódom Columb-Bécharban, és azt hiszem, Portenif is él még valahol. Állj bosszút, fiam, próbáld visszaszerezni, ami téged illet...
Báró Kurt Lingeström.
Columb-Béchar, Compagnie Discipline14 A regényből származó részlet az anakrónia jelenségének kulcsfogal-mai közül a történetmondás jelenét is megmutatja, vagyis azt a pillanatot, amikor az elsődleges elbeszélést megszakítja a közbeékelt rész. Az
elsőd-14 Rejtő Jenő, A tizennégy karátos autó, Pécs–Bp., Alexandra–Népszabadság Zrt., 2010, (A ponyva királyai, 1), 132–134.
126
leges elbeszélés időbeli megszakítását a szöveg írásképének változtatása is mutatja, hiszen normál szedésről dőltre változik a szöveg formázása. Fen-tebb utalást tettem arra, hogy az analepszisnek15 különböző fajtái léteznek.
Az előbbi idézetnél „a másodlagos elbeszélés idősíkja bennefoglaltatik az elsődleges elbeszélésben,”16 vagyis belső analepszisről beszélhetünk. A belső analepszis tovább bontható heterodiegézises, illetve homodiegézi-ses analepszisre, melyek közül utóbbi esetében az interferálás a két szint között erős. A homodiegézises analepszis pedig lehet kiegészítő vagy is-métlődő jellegű. A „kiegészítő analepszis: olyan visszatekintő részek (uta-lások) beiktatása, amelyek utólagosan szüntetik meg az elbeszélés első szintjének egyik hiányát (ellipszis).”17 A regényben egészen a kilencedik fejezetig várnunk kell arra, hogy a narrátor megszüntesse a tizennégy ka-rátos autó háttértörténetének hiányát, melyet egy visszatekintő rész, jele-sül a levél közbeiktatásával ér el.
A tizennégy karátos autó alapvetően az analepszis különböző fajtáira épül, ugyanakkor már a regény harmadik fejezetében találkozunk a pro-lepszissel, melynek „lényege az időben való előresietés”18, hiszen azt kér-dezi a narrátor: „Megérezte-e Gorcsev ösztönösen, hogy ez az autó [ti.
a tizennégy karátos – kiegészítés tőlem], amely annyi ember, sőt egy kis ország életében végzetesen jelentős szerepet játszik, az ő jövőjét is irá-nyítani fogja, ijesztően és kérlelhetetlenül, mintha maga a Gonosz ülne a kormánya mellett?”19 Előrevetíti, hogy ennek az autónak később milyen fontos szerepe lesz a regényfolyamban, vagyis a belső prolepszis kiegé-szítő jellegével találkozunk ebben az esetben. Az előbbi idézet egyrészt az elbeszélés pillanatában egy „levegőben lógó” részt jelenít meg (ez a belső prolepszis lényege), másrészt pedig a jövőt gyorsan felvillantja (kiegészítő prolepszis). Ugyanakkor repetitív jellegű is, hiszen előzetesen egy olyan eseménysort mutat meg, melyet teljes terjedelmében csak később ismer-hetünk meg. A regény későbbi részeiben Gorcsev Iván minden tettét az autó utáni hajsza fogja befolyásolni, és az autó utáni hajsza egyértelműen befolyásolja az ő későbbi életét is.
15 Jelen tanulmány az analepszis (és később a prolepszis) fajtái közül csupán azok bővebb kifejtésére vállalkozik, amelyeket a törzsszövegbe iktatott részek, idézetek indokolnak.
Az analepszis és a prolepszis itt ki nem fejtett fajtáiról bővebb ismertetés olvasható:
Dobos, i. m., 130–132.
16 Uo., 130.
17 Uo., 131.
18 Uo., 131.
19 Rejtő, i. m., 43.
Láthatjuk, hogy az elbeszélő művekre oly jellemző időrendi kérdéskör A tizennégy karátos autó című műben is megjelenik, elemezhető. Termé-szetesen nemcsak az időrendiség járható körbe a regény kapcsán, hanem az elbeszélés és a történet másfajta viszonyát bemutató időtartam és gya-koriság is.
3.2. Időtartam A tizennégy karátos autóban
Emlékeztetőül: az időtartam az elbeszélés és a történet időtartama vi-szonyának vizsgálata. Ez a viszony négyfajta lehet, vagyis négy alapvető formáját20 különböztethetjük meg, melyek közül tanulmányomban az el-lipszis kérdéskörét járom körül.
„Időbeli szempontból az ellipszisek analízise visszavezethető a kiha-gyott történet idejének vizsgálatára,”21 így az ellipszis lehet meghatározott vagy meghatározatlan. Determinálatlan ellipszis található a regény első fejezetének harmadik részében, hiszen „Később újra megjelent Vanek, és valahonnan hetven szál La France rózsát hozott,”22 majd a regény vége felé azt olvashatjuk, hogy „Később pezsgőt is ittak, és a titkár úr kigombolta a zubbonya nyakát, mert a két szeme fájdalmasan lüktetett.”23 Itt csupán logikai műveletek segítségével lehet kikövetkeztetni az eltelt idő hosz-szát. Nem tudhatjuk pontosan, hogy az első idézetnél mennyi idő telt el a „– Hűha! Csinos!...”24 és aközött, hogy Vanek úr ismét felbukkant, mint ahogy az sem biztos, hogy mennyi idővel „később” fogyasztott Vanek úr és Laura de Pirelli művésznő pezsgőt.
A meghatározatlan ellipszis mellett számos determinált ellipszis is ta-lálható a műben. Eszerint Anette elrablása és szerencsés hazatérése között összesen kilenc óra telt el, melyre a lapban olvasható „MA DÉLBEN ELRA-BOLTÁK / EGY NIZZAI VILLÁBÓL / ANETTE LABOUX-T”25 és a két oldallal későbbi „…Este kilenckor Anette otthon volt”26 mondatok utalnak.
Az ellipszisek formai szempontok alapján is megkülönböztethetők. Az explicit ellipszis lehet determinált és nem determinált. Az ellipszisek eb-ben az eseteb-ben szövegszegmentumként konstituáltak. Az implicit ellipszis
20 A négy alapvető forma: ellipszis, leíró szünet, kivonatos elbeszélés és jelenet.
21 Genette, i. m., 91.
22 Rejtő, i. m., 17.
23 Uo., 246.
24 Uo., 21.
25 Uo., 130.
26 Uo., 132.
128
olyan, amelyet nem mond ki a szöveg, és amelyet a befogadó „csupán kikövetkeztetni tud valamely kronológiai hiányosságból vagy a narratív folytonosság feloldásaiból.”27
3.3. Gyakoriság A tizennégy karátos autó című regényben
A tizennégy karátos autóban a gyakoriság kérdésköre is elemezhető, hi-szen mint ahogyan azt Veres András tanulmányában is olvashatjuk, újra meg újra előkerül a tizennégy karátos autó. A gyakoriság pedig éppen erre van kihegyezve, az egyszeriségre és az ismétlődésre. Itt sincs másról szó, mint a történetszekvencia és az elbeszélés szekvenciájának viszonyá-ról. Maár Judit a gyakoriság tárgyalásánál érzi azt, hogy visszacsatolható a történet mélystruktúrájához. A kezdeti állapotot Maár egy ismétlődő vagy gyakorító elbeszélésben látja megvalósulni, azonban A tizennégy karátos autóban éppen azt látjuk, hogy a kezdeti állapotot egy egysze-ri találkozás jelenti. Bertinus professzor csak a regény legelején tűnik fel, ugyanakkor a Bertinus professzorral történő találkozás Gorcsev Iván életében egy olyan esemény, amely különleges, és amely örökre belevésődhetett emlékeibe. Ezt a gondolatot azonban kiegészíteném, mégpedig azzal, hogy Gorcsev Iván emlékeibe nem feltétlenül vésődött bele örökre ez a találkozás, de az biztos, hogy különleges esemény az életében, hiszen ennek köszönheti majdani szerelmét, boldogságát. A tizennégy karátos autó újbóli visszaszerzése, majd eltűnése ismétlődő el-beszélésként jelenik meg a regényben, hiszen „több elbeszélő szekvenci-ának egyetlen történetszekvencia felel meg, azaz, ugyanazt az eseményt többször is leírja a szöveg.”28 A szöveg mindig valamiféle kisebb változ-tatással, de ugyanazt az eseményt, vagyis az autó eltűnését és vissza-szerzését írja le többször. Az autó először akkor tűnt el, mikor „Anette otthagyta az összevagdalt Lingeströmöt és az apját, az autó még ott állt a kapu előtt. A leány hiába kereste Parkert. Mit tegyen?... Beült a kocsi-ba, és elindította... Pedig jól tudta, hogy engedélyt kellett volna kérni az apjától. Laboux sokat ad a jól neveltség kötelező szabályaira.”29 Majd az ötödik fejezet negyedik részében „De Bertin pillantása lekalandozott a villa kapuja elé. Azután egy másodpercig úgy érezte, hogy megőrült:
A 126-513 DK rendszámú Alfa-Romeo ott állt a kapuban! Hűtőjén a
27 Genette, i. m., 93–94.
28 Maár, i. m., 168.
29 Rejtő, i. m., 73.
nyugágy és a selyemkimonó. (Fekete alapon aranyszínű keleti minta).”30 Később többször újra eltűnik, de végül mindig visszakerül jogos tulajdo-nosához az Alfa-Romeo.
4. Összegzés
A tanulmány első részében az idő kérdéskörének általános ismérveit mutattam be. Ez megkerülhetetlen pontja dolgozatomnak, hiszen egy hosszabb elméleti alapozás nélkül kevésbé érthető és értelmezhető az időrend, az időtartam és a gyakoriság A tizennégy karátos autóra vonat-koztatva, dolgozatom középpontját pedig épp e regény elemzése adja.
A tizennégy karátos autó időszerkezete című rész időrendre és idő-tartamra vonatkoztatott alpontjában igyekeztem betekintést nyújtani további kulcsfogalmak értelmezésébe. A gyakoriság vizsgálatánál Maár Judit azt a megállapítást tette fantasztikus irodalommal foglalkozó tanul-mányában, hogy a kezdeti állapotot, amely látens konfliktushelyzet vagy nyugalmi helyzet lehet, általában ismétlődő vagy gyakorító elbeszéléssel jelenítik meg. A tizennégy karátos autó kapcsán azonban azt tapasztal-tam, hogy ez a kezdeti állapot, a Bertinus professzorral való találkozás31, illetve makaózás csupán egyszer fordul elő a regényben, tehát szingulatív elbeszélést eredményez.
Tanulmányomban Veres András azon megállapítását igyekeztem alá-támasztani az idézett részek segítségével, hogy valóban, Rejtő A tizennégy karátos autóban „felforgatta” a cselekmény időrendjét, miközben meg is kívántam haladni ezt a gondolatmenetet, és bemutatni azt, hogy nem csupán az időrend, de az időtartam és a gyakoriság kérdésköre is elem-zést igényel.
Bízom abban, hogy tanulmányom hozzájárulhat a rejtői regényuni-verzum minél komplexebb elemzéséhez, még akkor is, ha ez a tanulmány csupán egy kis szeletét adja az elbeszéléselméleti elemzésnek, hiszen az elbeszélésmód és a hang csupán mint lehetséges elemzési szempontok jelentek meg tanulmányomban.
30 Uo., 85.
31 Természetesen a találkozás motívuma többször előkerül a regényben, így a már em-lített Bertinus professzorral való találkozás, Vanek úrral és Anette-tel, illetve apjával való találkozás. Jelen tanulmánynak azonban nem célja a találkozás motívumát kifej-teni, hiszen ez egy egész tanulmányt igényelne.
130
Dolgozatom befejező gondolataként álljon itt ismét Huszár Linda gondolata, miszerint: „Rejtőt az elemzési szempontok következetes vé-gigvitelével és egy koherens értelmezés megalkotásával vegyük komolyan – ha sikerül.”32 Remélem, sikerül.
Irodalomjegyzék
Dobos István, Az elbeszélés elméleti kérdései = D. I., Az irodalomértés for-mái, Debrecen, Csokonai, 2002, 119–135.
Gérard Genette, Az elbeszélő diszkurzus = Az irodalom elméletei I., szerk.
Thomka Beáta, Pécs, Jelenkor, 1996, 61–98.
Huszár Linda, Kánon, műfajiság és egy Rejtő regény: A Néma Revolverek Városa, http://apertura.hu/2011/tel/huszar (2017. január 25.)
Sarah Kozloff, Narrációelmélet és televízió = Verbális és vizuális narráció, szerk. Füzi Izabella, Szeged, Pompeji, 2011, 7–38.
Maár Judit, A fantasztikus irodalom mint narratológiai probléma = M. J., A fantasztikus irodalom, Bp., Osiris, 2001, 159–176.
Rejtő Jenő, A tizennégy karátos autó, Pécs–Bp., Alexandra–Népszabadság Zrt., 2010, (A ponyva királyai, 1).
Veres András, A ponyva klasszikusa = A magyar irodalom történetei III.:
1920-tól napjainkig, szerk. Szegedy-Maszák Mihály, Veres András, Bp., Gondolat, 2007, 381–389.
32 Huszár, i. m.